Népújság, 1978. február (29. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-09 / 34. szám
Szerda esti kfllpolitikai kommentárunk: Becs és Moszkva A SEMLEGES AUSZTRIA KANCELLÁRJÁNAK iioszkvai látogatása iránt érthető érdeklődés mutatkozott nemcsak a két országban, hanem azok határain tül is. Miként az várható volt, a kormányfői tárgyalások baráti légkörét hangsúlyozzák a tudósítások. Arra pedig a dr. Bruno Kreiskyt Moszkvába elkísérő küldöttség összetételéből lehet következtetni, hogy a megbeszéléseken a gazdasági együttműködés fokozását állították a középpontba. Mind a világpolitika, mind pedig a kétoldalú kapcsolatod összefüggésében különös hangsúlyt érdemelnek a szovjt —osztrák tárgyalások. Bées a közép-európai haderő- és fegyverzetcsökkentési tárgyalások színhelye. Az örök időkre semleges Ausztria, a leendő ENSZ-város azonban nemcsak így vonja magára a figyelmet. Azzal is példát mutat, hogy külpolitikájában minden világfórumon — így az európai biztonság és együttműködés kérdéseiről Belg- rádban folyó konferencián is — a leszerelésért, a különböző társadalmi és gazdasági berendezkedésű országok együttműködéséért, a vitás kérdések békés, tárgyalásos megoldásáért száll síkra. Világpolitikai tekintélyének kétségtelen jele, hogy egykori külügyminisztere: Kurt Waldheim az ENSZ főtitkáraként sok jelentős kezdeményezéssel segítette elő a válsággócok leküzdését, a konfliktusok elsimítását ILYEN KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT az osztrák kancellár és a következetes békepolltlkát folytató szovjet vezetők találkozója mindenképpen alkalmat nyújt a nemzetközi élet elemzésében bizonyos azonos kiindulópontokra, így például mind Bécsből, mind Moszkvából növekvő aggodalommal tekintenek a neutronbomba esetleges rendszerbe állítására, s kölcsönösen kívánatosnak ítélik meg a feszültség enyhítését, a fegyverkezési hajsza megszüntetését. Ausztria — akárcsak a Szovjetunió — megkülönböztetett jelentőséget tudajdonít az ENSZ-közgyűlés május- júniusi rendkívüli, leszerelési ülésszakának. Csakis a békés Időszak kedvez a gazdasági együttműködés fokozásának. Ebből kiindulva a szovjet és az osztrák államférfiak megállapították: a kétoldalú kapcsolatokban még tömérdek kiaknázatlan lehetőség kínálkozik. Jó jel, hogy az osztrák kancellár egyik pohárköszöntőjében elmondta: néhány vitatott kérdésben sikerült kölcsönös megértésre jutni, s ezzel a megfelelő talajt előkészíteni a konkrét tárgyalásokhoz. MA MÉG A SZOVJET—OSZTRÁK kölcsönös árucsereforgalom és a gazdasági kooperáció lehetőséget távolról síncserék kimerítve. Kreisky kancellár moszkvai látogatása nyomán azonban bizonyosra vehető, hogy mind a gazdasági, mind a politikai kapcsolatok szorosabbra fűződnek a két ország között, híven a 23 éve aláírt osztrák államszerződés szelleméhez. Gyapay Dénes További ígéretekkel, mégis eredmény nélkül utazik tovább Szadat Mogadishu és az etióp békejavaslat Joseph Garba nigériai külügyi biztos (külügyminiszter), aki az Afrikai Egységszervezet jószolgálati küldöttségé, nek élén kedden érkezett Etiópiából — Nairobin keresztül — Mogadishuba, még aznap este Szlad Barré Szomáliái elnökkel tanácskozott A nigériai külügyminiszter Sziad Barrénak átadta Men- gisztu Hailé Mariam etlópai elnök üzenetét. Ez sürgeti, hogy Szomália vonja ki csapatait Ogaden megszállva tartott térségeiből és a két ország képviselői ezt követően kezdjenek tárgyalásokat a viszály rendezéséről. Joseph Garba a Szomáliái elnökkel folytatott tárgyalása után nem nyilatkozott arról, hogyan fogadta Mogadishu az Etiópiái békejavaslatot. Szadat egyiptomi elnök szerdán további ígéretekkel, de vajmi kevés gyakorlati eredménnyel utazik el az amerikai fővárosból. Az egyiptomi vezető — a legszigorúbb titoktartás közepette lefolyt tárgyalások részvevői szerint — általában „Jó benyomást” tett Ca-terre és a törvényhozás tagjaira, akikkel kedden egész nap tanácskozott. Az amerikai kormány meg gesztust is tett neki azzal, hogy ott-tartózkodása idején erősítette meg: az ellenkező hírekkel szemben „erélyesen” nem pedig csak langyosan tiltakozott az izraeli kormánynál a megszállt arab területeken létesített újabb települések ellen. Szadat, hír szerint, ígéretet kapott Washingtontól arra Is, hogy 'szállítanak neki (kis számban) FS-ös típusú harci gépeket. Szadat kedden képviselők előtt kijelentette, hogy nem érdeklik e „tized- rangú” gépek, a legkorszerűbbeket igényli, amelyekhez Izrael hozzájutott. A törvényhozás semmiképpen nem iárul hozzá olyan hadianyag Egyiptomnak való eladásához, amely „veszélyeztetheti” Izraelt, így Szadat nyomatékos fegyverszállítási kérései lényegében kielégítetlenek maradnak. Kiújullak Szerdán reggel Bejrút keleti szektorában ismét kiújúl- tak a harcok a libanoni hadsereg és a Szíriái többségű arabközi rendfenntartó erők alakulatai között Libanoni Jobboldalt források szerint a két fél. nehéztüzérséget és rakétákat is bevetett. Az előző napi súlyos összecsapásoknak huszonkét halálos és legalább harmincöt sebesült áldozata van. A Wafa palesztin hírügynökség szerdán ! újból megerősítette, hogy izraeli csapatok kedden megszállták és elvágták a külvilágtól Jarunt, a határtól két . kilométerre fekvő dél-libanoni települést. Tel-Avivban Ismételten Cáfolták ezt a hírt. a harcok Libanonban Libnnonb-’n Ismét fesrilHté vált a helyzet Képünk: az arabközi békefenntartó erők Szíriái páncélosa abban a térségben, ahol kedden az összecsapásokban huszenketten életüket vesztették. (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) m JA ÉLT GENF Szerdán Genfben újabb ülést tartott a hadászati támadó fegyverrendszerek korlátozásáról tárgyaló szovjet és amerikai küldöttség. 51 semmisült a l’rogressz l A Csendes-óceán felelt a légkör sűrűbb rétegeibe lépett és megsemmisült a Piogressz 1, a világ első teherszállító űrhajója. Az űrhajót eleve úgy tervezték meg, hogy az ne térjen visz- j sza a föld légkörébe. Mint emlékezetes, a Prog- ressz 1. január 20-án indult az űrhajózás történetének újabb fejezetét megnyitó út- ' jára. Mintegy másfél tonna terhet és 1000 kilogramm súlyú üzemanyagot juttatott ; el a Szaljut 6. űrállomásra, amellyel január 22-én találkozott, automatikusan ösz- szekapcsolódott. 15 napos együttes keringés után a kiürült teherűrhajót — amelybe az űrállomás személyze- ! te elhelyezte feleslegessé vált tárgyait, a lecserélt berendezéseket Is, leválasztották a Szaljutról. A visszatérés során a Progressz segítségével még további vizsgálatokat Is j folytattak. Mivel az űrhajóra eleve nem szereltek vlsz- szatérő berendezéseket, a . súrlódás következtében az | elégett. Állam, ideológia és az un. pluralizmus A Nagy Októberi Szocialista Forradalom és az azóta lezajlott szocialista forradalmak a marxista elmélet alapjainak történelmi próbáját, gyakorlati felülvizsgálását jelentették. Ez különösen ér* vényét a forradalom- és államelméletre. A szocialista forradalmakból levonható tapasztalatok alapján, ezeket szembesítve a marxista elmélettel a Német Kommunista Párt Frankfurtban megjelenő Marxistische B’áttér című elméleti folyóiratában Robert Steigerwald fontos cikket szentelt a címünkben felvetett alapfogalmak viszonyának, megvilágítva a fejlett tőkés országokban folyó konkrét ideológiai viták hátterét IDEOLÓGIAMENTES AIXAM? Ami az állam és ideológia viszonyát illeti, az úgynevezett pluralizmus vallói azt állítják, hogy a Jövő államában nem lehetséges semmilyen államideológia, ugyanúgy ahogy — szerintük — a jelenlegi tőkés viszonyok között is kérdéses ennek megléte. Állam és Ideológia kapcsolatát tehát egy ideológia nélküli állam javára kell felbontani. Miről van Itt szó? Tulajdonképpen arról, hogy feláldozzák az alap és a felépítmény viszonyának marxi megoldását, s helyébe olyan államelméletet helyeznek, amely történelmietlenül az állam és az intézményes szabályok és formák tartalmatlan, elvont összegezésében merül ki. Holott a történelem bebizonyította hogy az állam nem egyszerűen önmagában vett Intézményrendszer, amelyet minden osztály különbség nélkül felhasználhat. Marx és Engels felismerték, hogy a terméktöbblet és az elsajátításáért folyó harc fejlődése a apján osztályok és osztályharc keletkezik, s ezáltal kialakul egy olyan állam, • amely a társadalmi alakzatok sorrendjében tartalmilag mindig megváltozik. Így a po’gári tulajdonnak, a kapitalista versenynek bizonyos történelmi megjelenési formák — állam — felelnek meg. Éppen e tulajdon, e verseny, a burzsoá politikai alapjogok, a polgári demokrácia, stb jogi-ideológiai biztosítására. Ennek az államnak az a feladata, hogy a termelési viszony jellegét kifejező államhordozó eszméket. az e viszonyt fenntartó osztálykapcsolatokat, s az ezekből levezethető jogi elképzeléseket szolgálja. Röviden: az a feladata, hogy az őt végső soron Igazoló Ideológiát az egyház, az iskola, a sajtó, a hadsereg, a tömegkommunikációs eszközök, stb. által képviselje. Mégsem véletlen, hogy a történelmi átalakulások idején az emberi jogok, az a'apvető jogok, a tulajdon és az érték kérdései nyomulnak az Ideológiai harc középpontjába, hogy például a polgári forradalmak győzelmekor új jogszabályokat (alkotmány, Napóleon-féle törvénykönyv, polgári törvénykönyv, stb.) alkottak. S nem más a he’yzet a szocialista mozga’ommal, a hatalomért vívott harcával és a kivívott hatalom után tanúsított magatartásával. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom, mint minden más szocialista forradalom, mégiscsak új államot, új tulajdont, új jogot alkotott, új erkölcsöt alapoz meg, röviden szólva: az uralkodó munkásosztály új ideológiáját is, amely ellen a burzsoázia politikailag és Ideológiailag elkeseredetten védekezik. Ide- oiógtanélküliségről itt mégiscsak az beszélhet, aki szemet huny az osztályharcok valódi története, a tények fölött Ez azonban éppen a munkás- mozgalom számára életveszélyes, illuzórikus álláspont. Tehát a marxizmusnak ez a fontos alapfeltétele, állam és ideológia összetartozása nem azért igaz, mert Marxtól származik, hanem azért mert helyességét a gyakorlat bizonyította be. Nem Marxnak egy tetszés szerinti megjegyzéséről van szó, hanem a társadalom és a történelem matéria1 ista felfogásának lényegéről. Igen nyomós bizonyítékokat kellene előterjeszteni, hogy a marxizmus e leglényegesebb részét feláldozzuk. Ilyen bizonyítékok azonban mind ez ideig nem állnak rendelkezésünkre. A FOGALOM IS PROBLEMATIKUS Ami a pluralizmus fogalmáról folyó vitát illeti, Robert Steigerwald felhívja a figyelmet arra, hogy a pluralizmus tudományosan tisztázott fogalma egyáltalán nem létezik. A kifejezés, akárcsak az úgynevezett totalitariániz- musé, a húszas években bukkant fel a szovjetellenes polgári napisajtóban és később került be a „tudományos” burzsoá politikai elméletbe. A szerző fölteszi a kérdést: „De a kapitalizmusban hol van a munkás- és. tőkés hatalom pluralizmusa, a hatalomnak a két ellenséges, .osztály közötti megosztottsága? Vagy hol létezik pluralisztikus közösségben a monopoltőke pro^itelve és a szocialista elsajátítási mód, amely mégiscsak azt jelenti, hogy társadalmilag, nem pedig magánjellegűén sajátítják el ezentúl azt, amit társadalmilag termeltek. És hol fordult elő az, hogy a burzsoázia — mint ezt a pluralista hatalomváltozásról szóló meséjében hirdeti — hagyta, hogy a munkásosztály választás útján elmozdítsa? Például Chilében? De akkor miért veti be a NATO a nyomásnak és a zsarolásnak valamennyi formáját a kommunista választási sikerek ellen, a gazdasági bojkottól egészen a katonai fenyegetésig?” Ha most összefüggéseiben vetjük fel az állam, az ideológia és az úgynevezett pluralizmus problematikáját a fejlett kapitalista országok eljövendő szocialista fejlődésével kapcsolatban, a Német Kommunista Párt folyóiratában a Steigerwald kifejtette álláspont a következőkben körvonalazható. A kommunisták számára a pluralizmus szó csak akkor lehetne értelmes és egyáltalán használható, ha a kifejezésen az eddigitől fogalmilag mást értenénk. Azt, — hogy a szocializmushoz vezető úton és magában a szocializmusban is a dolgozó emberek olyan különböző szervezetekben, — ezek lehetnek pártok, vagy másféle szervezetek — egyesülnek, amelyek messzemenően egyetértenek a szocialista cél alapvonásai tekintetében, de a lakosság különböző rétegeit, érdekcsoportjait képviselik. Ezek között a rétegek Hanoi békét akar Nguyen Duy Trinh vietnami külügyminiszter jegyzék formájában juttatta el Kurt Waldheimhez, az ENSZ főtitkárához a Vietnami Szocialista Köztársaság kormányának a Kambodzsához 'űződó viszonyra vonatkozó február 5-i nyilatkozatát A többi között rámutatott, hogy a nyilatkozatban közzé tett hárompontos Javaslat Hanoi korrekt álláspontját és jóakaratát tükrözi a két ország közötti kapcsolatok kérdését tárgyalások útján, az ENSZ-alapokmánvá. val Délkelet-Ázsia békéjével, biztonságával összhangban való megoldását illetően. A vietnami külügymfnisz- ter egyidejűleg elküldte kormányának nyilatkozatát az el nem kötelezett országok ösz- szekötő Irodájához. Nem hivatalos tanácskozások Belládban A belgrádi találkozó vevőt folytatják intenzív >m hivatalos tanácskozásai a találkozó záróokmányáró. A szocialista ^országok <ül- döt.tei valamennyi műnk: '«o- portban amellett foglalnak állást, hogy a belgrádi találkozó tárgyszerű légkörben, pozitív eredménnyel végződjék, és hogy ezt az elfogadandó záróokmány Is tükrözze. Ehhez azonban feltétlenül szükséges, hogy szüntessék meg a tártától eltérő vitákat. Rögzíteni kell azokat a pontokat, amelyeknek tekintetében már általános egyetértés alakult ki. között különbségek lehetnek nem alapvető kérdésekben, nem alapvető érdekkifejeződésekben, különböző álláspontjaik lehetnek a szocializmus melletti döntés meg indoklásával kapcso’atban. Magától értetődően a nyugatnémet kommunisták meggyőződése, hogy saját e'képzelé- seik, amelyek a munkásosztálynak és a többi dolgozóknak a apvető érdekeit kifejező elméletben foglaltadnak össze, gyakorolják majd a legnagyobb vonzóerőt Ez a „pluralizmus” a szocia^sta- barát erők pluralizmusa lenne, következésképpen osz- tályelvileg más, mint a jelenlegi burzsoá. Természetesen ez az álláspont a gyakorlatban még nem Igazolt, csupán elmé’etí feltevés a fejlett tőkés országok viszonyaihoz Igazítva. Még azt is pontosabban meg kellene fontolni, hogy egyáltalán ésszerű-e a pluralizmus félreérthető, ideológiai iag nem egyértelmű, tudomámo- san egyáltalán meg nem határozható fogalmát a marxizmusban alkalmazni. (Annál is inkább, mivel van olyan megalapozott vélemény is, hogy az úgynevezett pluralizmus elterelheti a figyelmet a döntő feladatokról, a ha a- dás fő irányairól, a társadalmi fejlődés fő mozgatói tó’ és megbonthatja a politikád és hatalmi központok és a dolgozók kívánatos egységét t Mindezektől függetlent) ' — hangsúlyozza még egy szer Steigerwald — az államnak és az ideológiának, az alánnak és a felépítménynek a marxista történetszemléletben megalapozott viszonyát, ennek a viszonynak az érvényességét a gyakorlat fényesen bebizonyította. A legcsekélyebb ok sincs arra, hogy a materialista történetszem déleinek ezt az alaptételét feláldozzuk, s ezáltal magé* a marxizmust Is lényegében felülvizsgáljuk. Gy. A. Ezt nem lohet kihagyniI Engedményes bútorakció Füzesabonyban Egves bútoroknál és szólédarabokná! 20—40 °|0 ensedmény! Bútort Füzesabonyból!
