Népújság, 1978. február (29. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-05 / 31. szám

A holland házaspár ki­szállt a kocsiból. Nézegettek, forgattak a térképet egy da­rabig, aztán bosszúsan be­vágtak a kesztyűtartóba: na­hát, ekkora csalást. A térképen feltüntetett ha­talmas víztükör, amiért el­autóztak idáig, ugyanis nem volt sehol A kiskörei víztá­rolót áprilisban kezdik feltől teni. Az a tó, amely a térké­peken már kék foltként virít évek óta, az idén lesz valósá­gos víz. A 127 négyzetkilomé­ter területű víztároló ponto­san négyszerese lesz a Velen­cei-tó nagyságának. A Tisza második vízlépcsője, a kiskö­rei, megváltoztatja az egész környék életét, új üdülési le­hetőség nyílik meg az ország keleti felén. Kisköre az or* szág egyik legvonzóbb üdülő- központja lesz — írták a la­pok, amikor csaknem tíz éve megindult az építkezés. A falura aranyélet vár — jósolták — helyzeti előnye miatt. Kisköre fiatal tanácstitká­ra, Bódor Ferenc térképen mutatja, hogy a Tisza és a jászsági főcsatorna közötti 50 hektáros terület a leendő üdülőközpont. Eddig 26 hek­tárt sajátított ki s legelőből a tanács. Többre egyelőre nincs pénz. Ezen a területen épül majd fel az ifjúsági tá­bor, a kemping, itt lesz majd egy meleg vizű strand — a kutat már megfúrták hoz­zá, a vízhozam Jő, a hőmér­séklet 62 tok — és ezen a te­Legalább tfz-tfzenöt esr­lendőbe telik, míg a biológiai egyensúly helyreáll — mond­ta Rccsey Gyula. rületen igényelt az országból 12 vállalat telket A tervek szerint 1980-ig kellene meg­kezdeni az üdülőterület köz­művesítését, az utak, a vízve­zetékek kiépítését, az elektro­mos kábelek lefektetését Eb­ből valószínűleg semmi nem lesz 1980-ig. mert ahogyan a bajuszos tanácstitkár mondja, „nincs rá anyagi fedezet.” Mint ahogy nem volt anyagi fedezet a kiskörei egészség­ügyi kombinát megépítésére sem, s ezért a terv még ma is csak terv. — Hozott-e valami fejlő­dést a falu életében a Tisza II. megépülése? — kérdezem Bódor Ferencet. A válasz határozott Igen. Jobb a kereskedelmi ellátás, a megye kiemelten kezeli Kiskörét. Ml sem bizonyltja ezt jobban, minthogy a tele­0Jfémség 1278. február i, vasárnap Sziget toy András riportja Az aranyfalu pülést nagyközséggé nyílvá­nították. — Mikor? — Az elmúlt esztendőben. Pontosan április elsején. A négyezer-egyszáz lelket számláló faluban sok a gye­rek. A húszas években épült iskola kilenc tanterme meg­lehetősen kevés és szűkös 450 tanulónak. Amikor Kovács Béla né, az iskola gondnoka végigvezet a folyosókon, ijesztő rajzolatként bukkan elő a cementtel kiöntött kar­vastagságú repedések erezete. Mivel tornaterem nincs, a gyerekek a tágasabb emeleti folyosón végezték a testneve­lésórák gyakorlatait. A fo­lyosó falához támasztva he­ver a vastag birkózószőnyeg, mellette a ló, a mennyezetről árván csüng le a gyűrű két fakarikája. A gyerekek októ­bertől áprilisig nemigen fog­nak tornázni Kiskörén. Az iskolaépületet statikai vizsgálatnak kell alávetni. Nem csupán az a baj, hogy a testnevelési órák megrongál­ták a födémet. A régi épület végéhez hozzáragasztott két szárny süllyed. Nem jobb a helyzet a mű­velődési házzal sem, amely­ben a könyvtár és a mozi is található. Az igazgató — má­sodállásban igazgató csupán, főfoglalkozása technikus az erőműben — egyszer megszá­molta, tizenkét helyen ázik be az épület., A könyvtárat be kellett költöztetni az öltö­zőbe, és egyébként is a mű­velődési házat 1974-ben élet- veszélyesnek nyilvánították Amikor Oláh János — má­sodállású igazgató — eltűnőd­ve szívja a cigarettáját és felteszi a kérdést, a nagy be­ruházás alatt miért nem gon­dolt arra valaki, hogy isko­lát, tornatermet, napközit és művelődési házat is kellene építeni abból a pár milliárd- ból, nem válaszolok rá, mert úgy érzem, a kérdés nem ne­kem szóL Egyébként a napközit nem tudom miért említette. A tanácstitkár azt mondta, hogy a nemrégiben átalakított napközi megoldja a gondokat hosszú távra. Igaz, Réti La- josné, aki a napközi otthon­nal szemben levő ruhaüzlet­ben dolgozik és a szülői mun­kaközösség elnöke, már ko­rántsem ezen a véleményen van. Szerinte már most túl­zsúfoltak a helyiségek. Egy csoportban 45 gyerek van. A napközi konyhája a tavalyi Iskolai év befejezésétől épül. Azt ígérték az építők, hogy ha a szülők besegítenek, ak­kor szeptemberre kész lesz a konyha. A gyerekek az Idei havas februárban még min­dig az étterembe gyalogol­nak oda-vissza az ebédért. De nem is ez a legnagyobb baj, — mondja az egyik nap­közis tanárnő —, hanem az, hogy nincs vécéi !) Minden egyes gyereket át kellene kí­sérnünk a főúton az iskoláig és vissza. De negyvenöt gye­reket sem lehet magára hagyni. Amikor még folyt az épít­kezés, kerítés és sorompó vá­lasztotta el a lakótelepet a falutól. A sox-ompót már ré­gen lebontották, de a lakó­telep, ahol kétszázhatvanán élnek, rendezett parkjaival, kétszintes hideg-meleg vizes, központi fűtéses lakásaival, ma is elkülönül a falutól. Itt laknak a KÖTIVIZIG — Kö­zép-tiszai Vízügyi Igazgató­ság — emberei, a gátrend­szerbe épített vízi erőmű dol­gozói, és az új üzem, a Heves megyei Ruhaipari Vállalat III-as egységének vezetője, Pekárik Flóra is itt kapott lakást Legtöbb embert a ké­nyelmes lakás vonzott ide, de az új üae&egyaég .vezetője azt mondja, őt inkább a le­hetőség. A műszaki főiskola elvégzése után üzemvezető­ként kezdeni a szakmában, nem kis karrier. A III-as szá­mú üzemegység vezetője 22 éves, kilencvenhárom betaní­tott munkás főnöke. A varro­dában az asszonyok két sza­lag mellett dolgoznak, most még teljesítménytől függet­lenül 8.50-es órabérért Feb­ruárban viszont már el kell érni a vállalaton belül kia­lakult norma 70 százalékát, hat hónap múlva 85 százalé­kát ahhoz, hogy megmarad­jon a 8,50. Aki ezt a teljesít­ményt nem tudja elérni, az csak a legyártott darabszám után kapja fizetését, ami lehet hat-nyolcszáz forint is havonta. Már most is van azonban hat olyan dolgozó, akinek a teljesítménye meg­haladja a vállalati normát Keresetük 2100 torint Nagy szó ez a kiskörei asszonyok­nak, akiknek semmilyen más munka nem adódik messze környéken. Itt évszázadokig egyetlen lehetőség jelentette az életet, elmenni summáz­nak más vidékre, mert az it­teni földön nem termett sem­mi. Az Özem vadonatúj. Falat­ból még árad a friss festék szaga. A hazai farmeranyag­ból összevarrt munkásnadrá­goknak 58 perc alatt kell el­készülniük a számozott „al­katrészekből”. Pekárik Flóra életében akkor döbbent meg igazán először, amikor az egyik asszonyt le kellett cse­rélnie a szalagról, mert nem tudta összeilleszteni a kisza­bott és számozott aklatrésze- keL A betanított munkásnő ugyanis nemhogy a betűket, de a számokat sem ismerte. A betanított munkások átla­gos végzettségi szintje 5—6 általános. Pekárik Flóra végigvezet az üzemen. A szabványrak­tártól a vasalórészlegig és a meóig. A vasalórészleg áll. Egyelőre még akadozik a fo­lyamatos érkezés. Az üzemvezetőnővel átme­gyünk az Irodába, ahol vele együtt négyen dolgoznak. Mindössze ennyi; az admi­nisztrációs gépezet. Vajon mennyi lesz egy év múlva? Odakint nehéz párák száll­nak a Tisza felőL A KÖTI­VIZIG karcsú üvegbeton épülete magányosan emelke­dik a duzzasztómű fölé. Pe­kárik Flóra a hűvös üveg­lapnak támasztja a fejét és kinéz a falu házal felé. Az ablakokban most gyújtják fel a villanyokat. — Tudja mi itt a rettene­tes? — mondja hátra sem fordulva —, hogy sehová nem lehet elmenni. Bezárják a mozit is. Egyszer voltam m presszóban, de oda se me­gyek. Sok a részeg. Üzletbe muszáj menni, hogy megve­gyem az esti parizert. Más felvágott soha nincs. Az üvegbeton toronyban Récsey Gyula, a szakaszmér­nökség vezetője udvariasan fogad. Megvan a gyakorlata a vendégekkel való bánás­ban. Kiskörének egy esztendő alatt tizenötezer bejelentett látogatója van. Elsősorban a szakmabeliek jönnek Itthon­ról és külföldről is. A mér­nöki pálca megszokott moz­dulattal keríti be a tó terü­letét Kiskörétől Ároktőig. A tó hossza 61 kilométer less áprilistól. Akkor kezdődik meg, a tavaszi ár után a vis szint emelése másfél méter- reL Ezt azt jelenti — ma­gyarázza Récsey —, hogy a térképen feltüntetett víztükör már láthatóvá válik, persze ez a másfél méteres víz g A szalag három hónapja Indult . {Fotók; Szabó Sándor ét Szántó Györgyi kérdést? — kérdezem a fiatal,' gondosan nyírt szakálla WV; aűl mosolygó mérnököt j — Ha gazdasági számításod kát végeznénk: megérné jnte jón ez a beruházás} y „A Tisza völgyét és ennek orvoslását, mint én tartom, nem vidéki vagy éppen ro- konszenvi, egy-egy határnak kedvező körülmények szerint kell felfogni, de országos és az egész roppant vízszerke­zetnek a lehető legegyenlőb­ben kedvező szempontul., (Széchenyi István, I8i6.) — Nyugodtan, már minded kérdésfajtához hozzá edződ­tem. j — Erre csak az felelhetem, hogy ezt szigorú értelem» ben vett direkt gazdasági mutatókkal nem lehet méraL Mondok két számot Az or­szágban jelenleg 0,6 milliárd köbméter vizet tudunk tá­rolni, ahhoz, hogy 2000-ben is élni, dolgozni tudjon az or­szág, négymilliárd köbméter víz tárolására lesz szükség. Ez a tároló csupán egyik láncszem. A Tiszán négy víz­lépcső épül. Ebből kettő már kész van, a harmadik, a csongrádi építése jövőre in­dul. A Tisza rendkívüli folyó. Volt olyan nyári nap, ami­kor 50 köbméter másodper­cenkénti vízhozamot mér­tünk. Tavasszal négyezer köbméter másodperces vízho­zamok vannak. Tulajdonkép­pen a tavasszal lerohanó vi­zet eltesszük a nyári száraz­ság idejére. Ez nem csupán úgy segít a környéken, hogy a tároló partján fekvő fal­vak öntözhetnek a legna­gyobb aszályban is, hanem az is, hogy a roppant víz­felület párolgása kedvezően hat az egész tájegység időjá­rására. En csak azt tudom mondani, hogy közvetlen számokkal kimutatni nem volna a legszerencsésebb en­nek a beruházásnak a hasz­nát. Én, mint vízügyi szak­ember, csak legnagyobb tisztelettel tudok azoknak adózni, akik ezt a döntést meghozták. Hogy mást ne mondjak, a leninvárosi ipa­ri gócpont sem tudna létez­ni a kiskörei duzzasztás nélküL A napközi amely minden gondot megold. Pekárik Fló­ra, az új üzem 22 éves vezető­je. nagyobb' emelkedőket még nem borítja eL Lesz, ahol esetleg tlzcentis lesz a víz, s nagyon sok aprócska sziget áll még ki majd a tóból. Nem szabad azt gondolni, hogy ezen a nyáron már fürdeni, csónakázni lehet ezen vizen. Az elkövetkező évek átmeneti jellegűek lesznek. A száraz­földi növényzet, bokrok, cser­jék, füvek fokozatosan hal­nak majd el a víz alatt, s el­foglalja helyüket á vízi vi­lág. De ehhez idő kell, na­gyon sok idő. Legalább tíz­tizenöt esztendőbe telik, amíg a biológiai egyensúly helyre­áll, s ez a hatalmas víztö­meg — 300 millió köbméter — megcsinálja magának a helyet, kialakítja a tó fene­két, eltünteti az egyenetlen­ségeket — Feltehetek egy ostoba

Next

/
Thumbnails
Contents