Népújság, 1978. február (29. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-05 / 31. szám
Á Központi Statisztikai Hivatal jelentés® az 1977, évi terv teljesítéséről, a népgazdaság fejődéséről (folytaás az 1. oldalról.) •»függésben — az élelmiszeriparban volt a legnagyobb, 9,7 százalék. Ezen belül az átlagosnál gyorsabban emelkedett a húsipar, a baromfi- és tojásfeldolgozó ipar, a tejipar és a növényolajipar termelése. Élelmiszeripar nélkül számítva, az ipari termelés lényegében a tervezett mértékben, 6,1 százalékkal nőtt. Az átlagosnál nagyobb mértékben növelte termelését a villamosenergia-ipar, 8,4 százalékkal, a gépipar 7,S százalékkal és a vegyipar 6,9 százalékkal. A gépipari ágazatok közül a villamosgép- és készülék-, a híradás- és vákuumtechnikai ipar, valamint a műszeripar 11—13 százalékkal termelt többet az 1976. évinél. A legnagyobb gépipari ágaza- ' tok közül a közlekedési eszközök gyártása 7,5 ■százalékkal, a gépek és* gépi berendezések gyártása 6,2 százalékkal emelkedett. Az építőanyag-ipar termelése 6,1 százalékkal nőtt. A bányászat, a kohászat és a könnyűipar termelésnövekedése 4,0—4,2 százalék között volt. A könnyűiparon belül jelentősen nőtt a papír- és nyomdaipar termelése, a textilruházati iparé 1,9 százalékkal emelkedett. A termelés élénkülésében az export bővülésének és a beruházások növekedésének volt legnagyobb szerepe. Az ipar külkereskedelmi célokra 15 százalékkal, beruházásokra 14 százalékkal több terméket értékesített, mint 1976- ban. A fogyasztásicikk-kereskedelemnek eladott termékek mennyisége viszonylag mérsékelten nőtt. Az ipar anyagellátása általában kielégítő volt, amihez az' 1976. évinél jóval nagyobb anyagimport is hozzájárult Az ipari termékszerkezet korszerűsödésében 1977- ben is elsősorban a központi fejlesztési’ ‘ programoknak ' volt jelentős szerepük. A közúti' járműfejlesztés kapcsán tovább nőtt a közúti járművek és részegységeik gyártásának aránya. Űjabb számítógéptípusok termelését • kezdték -meg. A petrolkémiai program folyamatos megvalósításával dinamikusan nőit az, etilén, a propilén és a műanyagok (elsősorban a polietilén), továbbá a szintetikus alapú vegyi szálak termelése. A központi fejlesztési programokon túlmenően, az ipar más ágaiban is történt előrehaladás a termékszerkezet fejlesztésében, többek között a hütő- .gepgyártásban, a híradás- és vákuumtechnikái iparban, az orvosiműszer-gyártásban, a betonelemgyártásban és a gyógyszeriparban. Az iparvállalatok 1977-ben is több új licenced honosítottak meg, amelyek új termékek gyártását, másutt már bevált, korszerű gyártási eljárások megvalósítását mozdították elő. Folytatódott az ipar műszaki színvonalának korszerűsödése. Nőtt a munkák gépesítése az űj, termelékenyebb gépek és berendezések aránya. Az ipari termékszerkezet fejlesztése azonban nem volt elég gyors ahhoz, hogy lehetőséget teremtsen a versenyképes, gazdaságosan értékesíthető termékek termelésének nagyobb mértékű növeléséhez. A szocialista ipar éves átlagban 1688 400 főt foglalkoztatott, 3800 fővel, 0,2 százalékkal kevesebbet, mint 1976-ban. A létszámcsökkenés; a bányászatban, a vegyiparban és a könnyűiparban az. átlagosnál nagyobb volt. A termelékenység a termelést meghaladóan, 7— 7,2 százalékkal emelkedett. Az 19,77. évi befejezésre, illetve üzembe helyezésre tervezett ipari nagyberuházások többsége az év végéig megvalósult. és^ ezzel nőtt az ipar kapacitása. Az Almásfüzitői Timföldgyárban az évi timföldtermelési kapacitás 40 000 tonnával, 5 százalékkal bővült. A nyírád—deáki bauxitbányánál 350 ezer tonna bauxittermelési kapacitás üzembe helyezése megtörtént. A Tiszai Hőerőmű beruházása a villamos erőmüvek teljesítőképességét csaknem 430 MW-tal, 10 százalékkal bővítette. Az Ózdi Kohászati Üzemekben — a gyorsítási programnak megfelelően — megvalósult az acéltermelés szempontjából legjelentősebb termelőegység üzembe . helyezése. A Magyar Viscosagyár nagyberuházása a műszáltermelő kapacitást évi 6000 tonnával növelte. A Simontornyai Bőrgyár bővítése részben megtörtént. A kötöttárugyár nagyberuházásainak keretében Budapesten, Debrecenben, Mátészalkán és Kiskunhalason jelentős termelési kapacitásokat helyeztek üzembe. Néhány fentosabb termék iemelis; £ 'S ^ ^ m « . vő) r IX' > > g 5l &- Ê C r- • v-i § g g •q í-i 0) CÏË < s! Villamos energia (milliárd kWó) 23,4 106,1 Szén, millió tonna 25,5 100.3 Kőolaj, millió tonna 2 2 102. ' ■Földgáz, milliárd köbméter e’e 108. Acél, millió tonna 3,7 101.2 Hengerelt acél, millió tonna 3,1 107,2 Bauxit, millió tonna 2,9 101,1 Timföld, ezer tonna 786,5 106,8 Alumínium félgyártmány, ezer tonna 134,5 100,1 Tégla, milliárd db 2,0 102,9 Cement, millió tonna 4,6 107.5 Kénsáv, ezer tonna 632,1 102,5 .Műtrágya, hatóanyagban ezer tónna 805,2, 102,9 Növényvédő szer, hatóanyagban ezer tonna 17,1 97,5 Műanyagok, ezer tonna 148,3 105,0 Vegyi szalak, ezer tonna 26,0 124,6 Autóbusz, ezer db Számítástechn. termékek 11,8 103,4 folyó áron, milliárd Ft 4,2 114,3 Rádió, ezer db 258,7 103,3 Televízió, ezer db 423,3 102,8 Hűtőszekrény, ezer db 455,1 104,8 Mosógép, ezer db 202,5 102,5 Centrifuga, ezer db Famutszövet, 190,4 103,3 millió négyzetméter Gyapjúszövet, 365,7 103,8 millió négyzetméter Kötött alsó- és felsőruha. 42,7 103,6 ezer tonna 15,5 99,8 Cipő, millió pár 45,7 102,6 Fogyasztói tej, millió lit Csontos nyers hús, 766,9 105,4 ezer tonna 559,9 115,8 Vágott baromfi, ezer tonna 149,8 106,0 Napraforgóolaj, ezer tonna 67,0 125,7 Sör, millió hektoliter 7,0 103,5 Az építőipari termelés a tervezett ütemben, az előző évinél nagyobb mértékben, kb. 6 százalékkal nőtt. Az állami építőipari vállalatok termelése 6,9 százalékkal, az építőipari szövetkezeteké kismértékben emelkedett. A foglalkoztatottak száma valamivel csökkent, a termelés növekedése teljes egészében a munkatermelékenység emelkedéséből származott Az építőiparban folytatódott a korszerű építési módok térhódítása, javult a gépesítettség. A nagymértékű, terven felüli kereslet- növekedést azonban az építőipar adott ka- pacitásá es szerkezete nem tudta kielégíteni. Ili. Mezooozilasáa A mezőgazdasági termelés, a tervvel összhangban, 1975-höz képest, 7—7,5 százalékkal nőtt 1978-hoz viszonyítva a növekedés 10—11 százalékos. Az állami gazdaságok és a mezőgazdasági termelőszövetkezetek kb. 12 százalékkal, a háztáji és kisegítő gazdaságok mintegy 7—8 százalékkal termeltek többet, mint egy évvel korábban. A termelés növekedése lehetővé tette a lakosság jó élelmiszer-ellátását és a kivitel bővítését is. 1977-ben 5,3 millió tonna búza termett, valamivel több, mint egy évvel korábban. A többletmennyiség a hozamnövekedésből származott, a búza vetésterülete kisebb volt az előző évinél. A hektáronkénti átlagtermés 40,5 q volt, 1,7 q-val több az eddigi legmagasabb, 1976. évinél. Kukoricából, az előző évinél valamivel kisebb területen, majdnem 1 millió tonnával több, összesen 6 millió tonna termett. A hektárankénti átlagtermés 46,8 q volt, 23 százalékkal nagyobb, mint 1976- ban. A tervnek megfelelően a zöldség-, a burgonya- és a gyümölcstermelés erőteljesen fejlődött. Zöl dségből és burgonyából az előző évinél 20 százalékkal többet takarítottak be, hasonló mértékben növekedett az alma- és a szőlőtermés is. A cukorrépa termésmennyisége valamivel kevesebb, a répa cukortartalma .nagyobb volt az egy évvel korábbinál. A sertésállomány továbbra is magas szinten maradt, és az év végén 7,8 millió volt. A szarvasmarha-állomány egy év alatt 3 százalékkal, 1 950 000-re emelkedett. Az év folyamán nőtt a tehenek száma is. x A vágóállatok és. állati termékek termelése a tervezettnél nagyobb mértékben emelkedett) a vágóállat-termelés 10 százalékkal, a tejtermelés — főként a hozamok növekedésével — kb. 11 százalékkal,- a tojás- és a gyapjútermelés majdnem 20 százalékkal. A szocialista mezőgazdasági nagyüzemekben éves átlagban 773 ezren dolgoztak, csaknem 20 ezerrel, 2,3 százalékkal kevesebben, mint 1976-ban. A mezőgazdasági terület tovább csökkent. A mezőgazdaság anyagi-műszaki ellátottsága javult, a beruházások, elsősorban a gépberuházások gyorsabban . nőttek a tervezettnél. Az üzemek többek között 4500 traktort, 2000 gabonakombájnt, 4200 tehergépkocsit vásároltak. A gépállomány korszerűsödött, nőtt a nagyobb teljesítményű traktorok aránya. A traktorállomány vonóerő-kapacitása 4 százalékkal nőtt. A termelők több műtrágyát használtak fel, mint 1976-ban, egy hektár mezőgazdasági területre — szántó, kert, gyümölcsös, szőlő, rét, legelő — hatóanyagban számolva, 220 kg műtrágya jutott. IV. Síül tás és fiírközlss A szállított áruk súlya 4,6 százalékkal meghaladta az 1976. évit. Vasúton 2,3 százalékkal,' tehergépkocsin 7,6 százalékkal, hajón 16,1 százalékkal több árut szállítottak. A tömeg- közlekedési eszközökön a személy) utazások száma 3,6 milliárd volt, 2,3 százalékkal több, mint 1976-ban. 1977-ben a' vasút 10 villamos mozdonyt és 10 Diesel-mozdonyt szerzett be. Folytatódott n vonalhálózat, valamint a pálya- és. álló* misbiztosítás korszerűsítése. Záhony térségé- xni üzembe helyezték az új fényeslitkei te- ’ erkocsi-rer. d ez.opal yau d vart. A távolsági és a helyi személyszállítás javításira több mint, 1100 új autóbuszt, 36 trolibuszt, 27 HÉV motor- és pótkocsit, 20 új csuklós villamost állítottak forgalomba. A sze- I mélygépkocsik száma több mint 83 ezerrel emelkedett és az év végén megközelítette a 740 ezret. Ebből csaknem 700 ezer a lakosság tulajdonában volt. 1977-ben 18 600 tehergépkocsit áltó ak ’ e gálomba. A közutak inintéa; 1400 km hosszúságban, korszei •"> i tést és útburkolat-erősítést végeztek. Több mint 80 kilométer új út épült. Átadták a forgalomnak az M 1-es autópálya Komárom és Győr között fél szélességben elkészült szakaszát A telefonfőközpontok befogadóképesége 43 ezer, az alközpontoké 20 ezer állomással bővült. A települések közötti közvetlen téle- íon-összeköttetésben az összes főállomás 70 százaléka vett részt Az év végén 27 országgal volt közvetlen távhívásos kapcsolatunk. Elkészült és megkezdte kísérleti üzemelését az interszputnyik földi követőállomás Tstó-tó.. rögdön. '. V. Beruházás A szocialista szektor beruházásaira 181,5 miilíárd forintót. a tervezettnél 10 százalékkal nagyobb összeget fordítottak. Ez folyó áron 19 százalékkal, volumenben 13 százalékkal több, mint az előző évben volt. A beruházások ilyen mértékű növekedése nem állt arányban a népgazdaság jelenlegi teherbíró képességével, és a koncentrált kivitelezés lehetőségeivel. Egyidejűleg túl sok beruházás volt folyamatban, egyes esetekben a.befejezések elhúzódtak és emelkedtek a költségek. Mind az építési, mind a gépberuházások összege nagyobb volt a tervezettnél. Különösen a nem szocialista Országokból származó gépek beruházása haladta meg az előirányzatot. Állami beruházásokra kereken 80 milliárd forintot fordítottak, folyó áron 15 százalékkal többet az előző évinél, de valamivel kevesebbet az előirányzottnál. Ezen belül a nagyberuházásokra a tervezettnél kevesebbet, célcsoportos beruházásokra többet használtak fel. A vállalati beruházások ö szege jelentősen meghaladta az előirányzatot A túlteljesítést főleg a vállalatok saját fejlesztési alapjainak tervezettnél gyorsabb növekedése és emellett az exportnövelő beruházási hitelek előirányzottná] nagyobb folyósítása tette lehetővé;. VI. Kíilkeresftedelsm 1977-ben jelentősen bővültek nemzetközi gazdasági kapcsolataink. Á szocialista országokkal tovább erősödött együttműködésünk, az áruforgalom az államközi egyezményeknek megfelelően bővült, folytatódott a termelési, tudományos és műszaki együttműködés, a közös beruházások megvalósítása. Bővültek termelési, műszaki és tudományos kapcsolataink a nem szocialista országokkal. Külkereskedelmi forgalmunk nagyobb részét változatlanul a szocialista országokkal bonyolítottuk le, de számottevően emelkedett a forgalom a nem szocialista — ezen belül elsősorban a fejlődő — országokkal is. 1977-ben a behozatal és a kivitel értéke 16 —16 százalékkal nőtt. Volumenben a behozatal 8 százalékkal, a kivitel 12 százalékkal volt több, mint 1976-ban. Rubelelszámolásokban — a tervnek megfelelően — a kivitel gyorsabban nőtt a behozatalnál. öszehasonlítható árakon a kivitel 15 százalékkal, a behozatal 7 százalékkal emelkedett. A behozatali és kiviteli árak változása lényegében megfelelt a számítottnak. A behozatali többlet kisebb volt, mint 1976-ban, Az import elsősorban energiahordozókból és gépekből bővült Az exportban a gépipari termékek, valamint az anyagok kivtele nőtt a legnagyobb mértékben. A dollár- és egyéb tőkés devizaelszámolású külkereskedelmi forgalomban a behozatal és a kivitel volumene azonos mértékben, 10—10 százalékkal nőtt. A behozatal növekedése nagyobb, a kivitelé kisebb volt az előirányzottnál. Mivel a behozatali árak nagyobb mértékben emelkedtek, mint a kiviteli árak, folyó áron a behozatal növekedése meghaladta a kivitelét. Ebben a viszonylatban az 1976. évinél nagyobb összegű passzívum keletkezett. A behozatalban a gépek, a fogyasztási iparcikkek, a kávé, a kakaó, valamint a növényolajipari takarmányok, a kivitelben ad élelmiszerek és a fogyasztási cikkek forgalmának emelkedése volt a legnagyobb mértékű. VII. MeH, fogyasztás 1977-ben a tervezettnél valamivel nagyobb mértékben nőtt a lakoság jövedelme és fogyasztása. A jövedelmek emelkedéséhez hozzájárult, hogy július 1-vel az iparban, az élelmiszer-kiskereskedelemben és a vendéglátásban rendezték és egységesítették kb. 700 ezer dolgozó műszakpótlékát, amelynek egy évi bérkihatása mintegy 1,8 millárd forint. Szeptember 1-vei, illetve október 1-vel a művelődés, az oktatás és az egészégügy területén, több mint 400 ezer dolgozó bérét emelték. Ennek egyévi bérkihatása csaknem 2,8 milliárd forint. Központi béremelésre került sor a villamosenergia- és a ruházati iparban is. A népgazdaságban foglalkoztatottak havi át- lagkeresete 3440 forint volt, amit továbbra is havi 110 forinttal egészítettek ki a korábbi tüzelő- és húsáremelés ellentételezéseként. A fogyasztói árszínvonal a tervezett keretek között, 3,9 százalékkal emelkedett. Az egy munkás—alkalmazott keresőre jutó reálbér a tervezett 2,5—3 százaléknál valamivel nagyobb mértékben, 3,5 százalékkal nőtt. A reálbérek mellett a társadalmi juttatások is jelentősen emelkedtek. Az egy lakosra jutó reáljövedelem növekedése 4,5 százalék volt, az előirányzott 3,5—4 százalék helyett. A pénzbeni társadalmi juttatások összege 10 százalékkal nagyobb volt, mint 1976-ban. F'">n bellii nyugdíjakra 36,3 milliárd focin - . i hi-.-iiek ki, 1 milliárd forinttal, 13 százalékkal többet, mint egy évvel ezelőtt. A nyugdíjasok száma 1977 végén 1928 000 volt, 57 000 fővel több, mint az év elején. Családi pótlékra 8,5 milliárd forintot folyósítottak, 13 százalékkal többet az 1976. évinél. 1977 év közepén 1 004 000 család, 1 920 000 gyermek után részesült családi pótlékban, Gyermekgondozási segélyre 3,8 milliárd forintot fizettek ki, 9 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Gyermekgondozási segélyben december végén 290 000 anya részesült, a dolgozó nők 13 százaléka. A kiskereskedelmi forgalom volumene a tervben előirányzott 4,4 százalékos növekedésnél nagyobb mértékben, 6,2 százalékkal haladta meg az előző évit. Ezen belül a lakosságnak értékesített áruk menyisége mintegy 5,5 százalékkal nőtt. Az élelmiszerek és élvezeti cikkek* eladása összehasonlítható áron 3 százalékkal, a ruházati cikkeké 3 százalékkal emelkedett. A vegyes iparcikkek forgalma 1977-ben élénk volt, kb. 12 százalékkal magasabb, .mint 1976-ban. A lakosság ellátása élelmiszerekből jó volt. ' Burgonyából, zöldségből és gyümölcsből az előző évinél nagyobb, egyes időszakokban bőséges volt a kínálat, a zöldségárak jóval alacsonyabbak voltak az egy évvel korábbinál. Nőttek a lakosság megtakarításai. A takarékbetét-állomány az év végén 107,5 milliárd forint volt, ami 14,6 milliárd forinttal, 15,8 százalékkal több az egy évvel ezelőttinél. 1977-ben a tervezett 88 ezer lakásnál mintegy 5 ezerrel több, 93 ezer lakás készült el. Magánerőből 59 ezer, állami erőből 34 ezer Is- kás épült. Vili. Népesség, faglalhoztatotlság, egészségügyi és Kulturális tláiás 1978. január 1-én az ország népessége 10 671000 fő volt, 46 000-rel több, mint egy évvel korábban. 1977-ben 178 000 gyermek született, 4 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. A csökkenés összefüggött azzal, hogy kevesebb volt a fiatal szülőképes korú nők száma, mint egy evvel korábban. 1000 lakosra 16,7 élveszületés és 12,4 haláleset jutott. Az 1000 élveszületett- re jutó 1 éven alul meghaltak száma a csecsemőhalandóság, az előző évi 30-ról 26-ra csökkent. Az 1000 lakosra jutó természetes szaporodás 1977-ben 4,3 volt. 1978. január 1-én a népesség 46,6 százaléka, összesen 5 078 000 fő tartozott az aktív keresőkhöz, 5000 fővel kevesebb, mint egy évvel azelőtt. A létszám 63 százalékát foglalkoztató három fő anyagi ágban — az Iparban, az építőiparban és a mezőgazdaságban — a dolgozók száma tovább csökkent, a népgazdaság többi ágában együttvéve í,5 százalékkal nőtt. Az egészségügyi ellátásra az állami költségvetés mintegy 13 milliárd forintot fordított. A kiadások több mint fele a fekvőbeteg-ellátást szolgálta. A kórházi ágyak száma 1100- zal gyarapodott és az év végén a szülőotthon i ágyakkal együtt megközelítette a 93 500-at, Átadásra került az országos kardiológiai intézet és több kisebb létesítmény. Az orvosok száma az év folyamán 600-zal emelkedett és az év végén 28 400 volt. Egy általános körzeti orvosra 2 700 lakos ellátása jutott, valamivel kevesebb, mint 1976-ban. Az öszes körzeti orvosi állások csaknem 6 százaléka volt betöltetlen. A bölcsődei helyek száma az év folyamán 3 300-zal nőtt és az év végén meghaladta az 55 ezret Az állami költségvetés az oktatási intézményekre mintegy 18 milliárd forinto* fordított. Emellett az üzemek és a termeloStóvet- kezetek is támogatták az oktatási - intézményeket. Az óvodák befogadóképessége az év folyamán a tervnek megfelelően, kb. 16 000 hellyel bővült. Száz óvodáskorúból 1976-ban 80,, 1977-beh 83 járt óvodába. Az oktatás különböző fokozatain a folyó tanévben 1,7 millióan tanulnak. Általános iskolai tanuló a 6—13 évesek 98,7 . százaléka, szakmát tanul a 14—16 évesek 40,0 százaléka, a középiskolák nappali tagozatának tanulója a 14—17 évesek 37,8 százaléka, és egyetemi, vagy főiskolai hallgató a 18—25 évesek 4,6 százaléka. 1977-ben kb. 52 000-en szereztek szakmunkás-bizonyítványt A középiskolákban 46 400-an végeztek. Az érettségizettek 49 százalékának szakirányú végzettsége volt. Az egyetemek és főiskolák nappali tagozatain 14 600-an kaptak diplomát. Az esti és levelező tagozatokon érettségi bizonyítványt 32 000-en, felsőfokú oklevelet 11 300-an szereztek. Közművelődésre és sportra az állami költségvetés 5,5 milliárd forintot fordított A tervezett beruházási feladatok közül lényegében befejeződött a Várszínház építése. Központi és helyi források felhasználásával több más létesítmény is elkészült Átadták többek között a Diósgyőri Vasgyár művelődési házát, felépült Székesfehérvárott a műszaki kultúra háza. A televízió-előfizetők száma az év folyamán 80 ezerrel nőtt 1000 lakosra 240 előfizető jutott. IX. Idegenforgalom Az országba 12,4 millió külföldi érkezett 2,5 millióval több, mint 1976-ban. Egy napnál hosszabb ideig 7,2 millió turista tartózkodott hazánkban, számuk 1,6 millióval nőtt. A turisták 87 százaléka szocialista országokból érkezett. Külföldre 4,7 millió magyar utazott, 19 százalékkal több, mint 1976-ban. A kiutazók 93 százaléka a szocialista országokat kereste fel. Az idegenforgalmi bevételek jelentősen meghaladták a kiadásokat. 1977-ben a szállodai helyek =ví.np c*akqf»m i’TlO-rel nőtt. Budapest, 1978. február 4.
