Népújság, 1978. február (29. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-04 / 30. szám

\ Cikkünk nyomán Megszűnt a sírhelyekkel való üzérkedés Két hónappal ezelőtt la­punkban nagyobb cikket kö­zöltünk a hatvani sírkertek­ben folyó üzérkedésről, a te­metőgondnokság liberális ügyintézéséről. írásunk nyo­mán Patkó Imre tanácselnök vizsgálatot rendelt el, amely­nek tapasztalatairól, konzek­venciáiról Endrei László mű­szaki osztályvezető nyújtott tájékoztatást. — A kérdéses ügyben a te­metőgondnokság felett ellen­őrzést gyakorló költségvetési üzemet bíztuk meg a kivizs­gálással, valamint a szüksé­ges fegyelmi eljárás lefolyta­tásával. Tényként állapíthat­juk meg, hogy a laza ellenőr­zés tette lehetővé a különbö­ző visszaéléseket, szabályta­lanságokat. Ebből eredően a fenntartó üzem Búzás Béla temetőgondnokot szigorú megrovásban részesítette, va­lamint visszavonta tőle a cso­portvezetői megbízást — mon­dotta Endrei László. — Ugyanekkor rendelkezés szü­letett, amelynek értelmében a megvásárolt sírhelyeket csak a költségvetési üzem vá­sárolhatja vissza, törvényes áron. Az ily módon történő üzérkedésnek tehát befelleg­zett. A bizonylati fegyelem, a temetőgondokság ügyvitelé­nek javítása végett meg­szüntették a temetésekkel, sírokkal összefüggő kiadások kézhez fizetését is. A temet- tetők ezentúl a költségvetési üzemnél beszerezhető esek- ken egyenlíthetnek ki min­dennemű fizetési kötelezett­séget. f#6Z€eher Nemrégen abban a szeren­csében részesültem, hogy ra­gyogó napsütésben végigko• csikázhattam az M 1-esen Budapesttől Győrig. Amíg barátom vezette kocsiját, én figyeltem és csodáltam az út­építők alkotását Komárom és Győr között. Ezt a szakaszt november 17-én adták át a forgalomnak és emlékszem, már akkor dicsérték a lapok a jó munka eredményét. Min­denki reméli, hogy ezen a fél autópályán nem lesz szük­ség olyan korai javításokra, mint annak idején a balatoni M 7-esen. Az ismereteimet e témáról én is előzőleg az új­ságokból szereztem, mert ma­gam nem vagyok gyakorló autóvezető, s ahogy a jövö- met látom, már nem is leszek. Olvastam annak idején a Népszabadságban (77. XI. 17., 8. old.) „A másfeledik autópálya” címen az M 1-es végső ellenőrzésének történetét, az útszakasz jó tu­lajdonságait, szépségét már elméletben ismertem, sőt ké­pet is láttam a lapban az egyik keresztező út hidjáról. „Szép ívű hí d a 88-as ki­lométerszelvénynél" olvasom a kép alatt. A képen az ele­gáns vonalú híd látható, csakhát az elegáns vonala nem ível, hanem nyílegyene­sen fut... Mivel régen jártam iskolába, megnéztem a Ma­gyar értelmező kéziszótárt (1972. kiadás, 609. old.), hát­ha újabban az egyenest is ívnek hívják... De nem. Az „ív” ma is a görbének egy darabja és a híd akkor ivei, ha íve a boltívhez hasonló... Mikor ama híd felé közeled­tünk, megszólaltam. „Milyen szép ívű ez a híd", mondtam. Barátom, aki mérnök, kija­vított: Valóban nagyon szép, de éppen azért tetszik a ma emberének, mert nincs ive... Nevezd inkább szép vonalú hídnak. Kát ezért néztem utána még egyszer itthon is. Ügy igaz. (DR. SZEMES) L - ' A bánkúti turistaház vízgondjairól Akik a karsztos hegyvidék adottságait ismerik, azok előtt nem volt kétséges, hogy az utóbbi években Bánkút kör­nyékén épített létesítmények olyan tömegeket vonzanak, amilyet a vízkinyerő beren­dezésekkel nem tudnak ellát­ni. Erre a körülményre, mint az Észak-magyarországi IB akkori elnöke, felhívtam a fiatal és lelkes tervezőgárda figyelmét. Miután a vízzel való ellátás a gond, a bírálgató cikkek helyett, mint a kör­nyék vízkinyerési lehetősé­geinek ismerője, szeretnék segíteni a komoly vízgondo­kon. 1. Ivóvíz. Ivóvízzel a Bán­kút még téli csúcsforgalom idején is képes ellátni a tú- ristaházat. A baj gyökere az, hogy a rendelkezésre álló ivóvíz 95 százalékát ipari vízként — tisztálkodás, wc- öblítés stb. — használják el. Ilyen pazarlást egyetlen karsztvidéken lévő turistaház sem folytathat következmé­nyek nélkül. 2. Ipari víznyerés. A túris- taházban lévő vízvezeték mellett egy ipari vízvezeté­ket is be kell szerelni. Hogy honnét kap ez a vezeték vi­zet? Egy 15—20 köbméteres medencéből, amit az ivóvíz­medence közelében kell meg­építeni. A víz ugyanis ott fekszik sok száz köbméteres tömegben a túristaház kör­nyékén hó alakjában, és ép­pen ezért csökken télen nagymértékben a karsztfor- rások vízhozama, mert a csa­padék szilárd állapotban a felszínen marad. Némelyik magashegyi turistaház is egy­szerű hóolvasztóval nyeri a szükséges vizet. Vagyis itt is kellene egy egyszerű hó­olvasztót létesíteni. Az ipari víz tavasztól őszig eső alakjában is ott van a turistaház környékén, csak egy nagyon egyszerű és ke­vés pénzzel megoldható mód­szerrel meg kell fogni és a medencébe vezetni. A meglé­vő vízmedencétől körülbelül 20 méterre balra, a kezdő­sípálya felé enyhén emelked­ve, egy 150 méter hosszú és 160 centiméter széles közön­séges dűlőúthoz hasonló te­raszt kell kiképezni, aminek a felszíne a hegyoldal felé lejt, ahol egy 40x40 centimé­ter átmérőjű beton, vas vagy műanyag vályúba gyűlne a hegyoldalon lefelé igyekvő víz. Ezt a vályút kőzúzalék­kal szórnák meg, ami kris­tálytisztára szűrné a meden­céhez érkező vizet. Ezzel egy- egy kiadós eső alkalmával annyi ipari vizet lehetne fogni, hogy a turistaház el sem tudná fogyasztani. Ezen a dűlőúton szállítanák az ol­vasztóhoz egy erre a célra készített, ember által mozga­tott szánkón a havat. Kutatásaim alkalmával sok, és nem ilyen egy­szerű, de keserves vízproblé­mát oldottam meg és tapasz­talataimat —, ha igénylik — segítségül adom. Nem is a víznyerést, ha­nem inkább a használt és a szennyvíz elvezetését tartom komolyabb gondnak. Karszt­vidékről van szó, s így e két­féle víz megkülönböztetése indokolt. Használt víz a mos­dás, zuhanyozás, edényöblí­tésnél elhasznált víz, bizo­nyos felszíni vezetés után már nem okoz bajt, ha a víznyelőkbe jut, de a szenny­víz megfertőzné a környező karsztforr ásókat. Danca János tudományos kutató Eger j Köszönt ük a 102 éves Németh Sándornét '1 Községünk legidősebb asszonyát köszöntöttük a Hazafias ,, Népfront elnöksége és a tanács részéről. Két szeretetre 1 érdemes idős munkásasszony él a Bajcsy-Zs. út 8. számú fehérre meszelt kis házban, a 102 éves Németh Sándorné, Juli néni és leánya, Vass Lajosné — Lidi néni —, aki most 76 éves. Az idős asszony elmesélte, hogy milyen nehéz időket éltek. Régen a káptalannál és a szatmári püspöki uradalomban voltak summások minden évben hat hónap­ig­Örömmel mondja a két idős ember, hogy most viszont , I minden hónapban megkapják rendesen a nyugdijat, Juli néni 1458 forintot, a leánya, Lidi néni 1347 forintot. Meg­! ' van mindenük, ami a lakásba kell, csak egy hiányzik — a rokonság szeretete. Helyettük is köszöntötték a község ve­zetői a falu legidősebb emberét, s azt kívánjuk a 102 éves hófehér hajú Németh Sándornénak és leányának, a 76 éves Vass Lajosnénak, hogy sokáig éljenek közöttünk békes­ségben. f Sz. Kovács János, 1 Mezőtárkány Hogyan élnek a nyugdíjasok? A Közalkalmazottak Szak- szervezetének Heves megyei Bizottsága legutóbbi ülését Egerben tartotta. Megvitat­ták Németh Józsefnek, a szociális bizottság vezetőjé­nek előterjesztése alapján a nyugdíjasok helyzetét, A be­számolót egy felmérés előzte meg, melynek során 422 nyugdíjas helyzetéről, a ve­lük való törődésről és a volt munkahelyükkel való kap­csolattartásról szereztek in­formációt. A tanácsoknál, hivatalok­nál legtöbb esetben előzetes beszélgetést folytatnak a nyugdíjba vonulókkal. A nyugdíjba vonulást előkészí­tő bizottság munkájábarf a szakszervezeti bizottság tag­jai is részt vesznek. Az idős dolgozók búcsúz­tatásának mindenütt kiala­kult hagyománya! vannak. A kisebb létszámú szerveknél meghitt, családias háziün­nepséget tartanak, máshol az osztálykollektíva és a hiva­talvezetés részvételével tart­ják meg ezt a kis ünnepsé­get Sok esetben külön is megjutalmazzák a búcsúzó dolgozókat mielőtt kiválnak az aktív munkából. Több eseten előfordul, hogy a dolgozó továbbra i* munkaviszonyban marad az intézménynél, több vállalat rendszeresen tartja a kap­csolatot volt dolgozóival. Ki­rándulásokra, intézményi ün­nepségekre minden esetben meghívják a nyugdíjasokat is. Sajnos a mozgalmi és tár­sadalmi munkában csak ele­nyésző részük vesz részt. Sokszor szeretnének ők is aktív tevékenységgel köszö­netét mondani a gondosko­dásért, a figyelmességért — ám nem minden esetben van erre lehetőségük. Megfelelő az idős munka­társak üdültetése is, bár ese­tenként ezzel is többet kel­lene törődnie egy-két intéz­ménynek. A beszámolót kö­vetően a megyebizottság el­fogadta a jelentést, majd határozatot hozott a helyzet javítására. Baranyi Imre Gyöngyös Ha vasárnapra kenyér nél­kül marad a család, az több mint bosszantó. Márpedig, amint Smolck István levele­zőnk Írja, Istenmezején elég gyakran előfordul ez az utób­bi időben. Szombaton gyor­san elfogy a kenyér, s ilyen­kor az asszonyok szaladnak egyik boltból a másikba, még Szederkénypusztára is kimen­nek, de sokszor oda is hiába, így, aki kenyér nélkül marad, az a szomszéd asszonytól kénytelen kölcsön kérni, ha ugyan az is nem járt hason­lóképpen. Nemcsak az otthon levő gyerekek miatt komoly ez a gond. Aki vasárnap, Miért mostohagyerek Sí­rok? A kérdést a sirokiak ntevében tették fel a minap, az egyik szerkesztőséghez érkézéit levélben, szóvá té­ve, hogy évtizedek óta szinte alig épült valami a község­ben. Már ami a kereskedel­mi hálózatot illeti. Van ugyan egy ABC-bolt a lakó­telepen, de ez önmagában nem elég, mint ahogy nem elég a vas-műszaki bolt sem ahhoz hogy jobb legyen az élelmiszerellátás. Nos, most nem az élelmiszer hiányáról van egyszerűen szó, hanem a korszerűtlen, apró boltok­ról Sírokban is nő a lakosság, és az utóbbi években nagyon megnőtt az idegenforgalom. S ma már nemcsak egysze­rűen átutaznak, a községen, hanem sok kirándulót, láto­gatót vonz a vár, amely már messziről köszönti oz arra járókat Kora tavasztól több száz gyermek ét felnőtt ér­kezik autóbuszokon megnéz­ni a várat, s ha már itt van­nak, enni, inni is szeretné­A rendelésen múlik? vagy hétfőn reggel műszakba megy, annak sem tudnak rendesen ételt csomagolni. Jó lenne, ha a boltban pon­tosabban kiszámolnák a fo­gyasztást, s egy kis rátartás­sal rendelnének, mert inkább maradjon meg néhány ke­nyér, minthogy néhány csa­lád kenyér nélkül marad. Ráadásul az átmenő forgal­mat sem ártana figyelembe venni, mert az is van. Bizo­nyos, hogy a kenyérhiányt szombatonként a községben nem a kenyér hiánya okozza, hanem a nem elég körülte­kintő megrendelés. Ezen pe­dig igazán könnyű segíteni! nelc. S ehhez mi van? Egy parányi szobából kialakított presszó, egy másik szob myi helyen lángossütő, s egy har­madik parányi élelmiszer­bolt. A falu kinőtte a régi boltokat, újakra, nagyobbak­ra van szükség. Kisvendéglő­re, ahol meleg ételt ' kaphat­nak az ideutazók, — de még talán az itt lakók is igénybe vennék, ha lenne. Megértik, a sirokiak, hogy egyelőre még jó ideig nem versenyezhetnek a parádfür- dói forgalommal, s azt is, hogy a Mátra üzlethálózatá­nak fejlesztése sokba kerül. De most már joggal elvár­ják, hogy az ígérgetés után egy lépést itt is tegyen a szövetkezet Sirok érdekében. Ügy hírlik, az év második felében megkezdik egy új, korszerű áruház építését, S jövőre át is adják. Rémél­jük, ez már valóban nem­csak ígéret lesz. Mert Sírok­nak is szüksége van korsze­rűbb boltokra, de az erre utazóknak is. —&— Válaszol az illetékes Kereskedni is akarunk... Lapunk január 12-1 számában „Leltárpzunk és nem ke­reskedünk” címmel bíráltuk azt a gyakorlatot, melynek alap­ján az egri DOMUS Áruházban 12 napig tartott a leltár.- A cikkre Báry József, a Heves megyei Iparcikk Kiskeres­kedelmi Vállalat igazgatója többek között ezeket válaszolta: „Két kérdésben igazat adunk a cikknek, kutatnunk kell annak lehetőségét, hogy a leltáridőt lerövidítsük a DOMUS Áruházban is. Erre minden boltunknál törekedtünk az elmúlt években, az átlagos bolti leltáridő jelenleg már csak négy nap. A Jövőben a DOMUS Áruházban a leltározást osztályon­ként kell elvégezni. A rövidebb időt igénybe vevő lakástextil- és lakásvilágítási leltár után e két részleget nyitni lehetne. A bútorosztáy leltárát sajnos csak akkor tudjuk lerövidíteni, ha a szétszórt raktárakat egy helyen összpontosíthatjuk. Üj központi bútorraktár építésére Eger város északi részén a szükséges intézkedéseket már megtettük.” Címlett a gyöngyösi városi tanács vnlt Január 20-1 számunkban „Kié a főút” címmel a 3-as út Gyöngyösön keresztülha­ladó részéről írtunk, szóvá téve az úttisztítás hiányát. A cikkre a KPM Közúti Igaz­gatóságának osztályvezetője, dr. Szacsva Ferenc válaszolt; közölte, hogy a rendelkezések értelmében minden országos közút városi átkelési szaka­szának tisztán tartása a váro­si tanácsokra tartozik. A cikk címzettje tehát a gyöngyösi városi tanács lenne. ★ A gyöngyösi városi tanács a cikkre ugyan nem vála­szolt, de munkatársaink ta­pasztalhatták, hogy a megje­lenést követő napokban az út tisztán tartására megtették a szükséges intézkedéseket • ­M 1 I műsorok: RADIO KOSSUTH 8.55 Tipegő. 9.30 Mindenki iskolája. 10.05 Örökzöld dallamok. 10.59 Heinz Hol- liger és Murray Perahia lemezeiből. 11.40 Holnap közvetítjük... 12.20 Zenei anyanyelvűnk. 12.30 Ma­gyarán szólva... 12.45 Me­lódiakoktél. 14.00 Énekszó­val, muzsikával. 14.30 Gé­pesítés, gépjavítás. 15.05 Üj zenei újság. 15.40 A KISZ Művészegyüttes köz­ponti énekkara énekel. 16.00 168 óra. 17-30 Zene­kari muzsika. 18.45 Egy ülés jegyzőkönyve. 20.41 Klasszikus operettekből. 21.24 Népdalcsokor. 22.20 A beat kedvelőinek. 23.05 Az árnyék nélküli asszonv PETŐFI 8.05 Udvardy Tibor opc­rettdalokat énekel. 8.20 Mit fújt el a déli szél? 8.33 Nó­ták. 9.26 Válaszolunk hall­gatóinknak. 9.41 Filmda­lok. 10.00 Szabad szombat. 12.00 Fúvószene. 12.33 Hangszerszólók. 13.00 Fo­gyasztók fóruma. 13.25 Bárdos Lajos kórusművet- ből. 14.00 Fiataloknak! 14.45 Verseit elmondja. 14.58 Finálék Offenbach operett­jeiből. 15.25 Orvosok a mikrofon előtt. 15.33 Nap­raforgó. 16.20 Éneklő ifjú­ság. 16.33 ötórai tea. 17.33 Cigánydalok. 18.02 Mahalla Jackson énekel. 18.33 Egy rádiós naplójából. 19.30 Népszerű muzsika — világ­hírű előadók. 20.38 Túrós­palacsinta. 21.16 Mozart; A-dúr zongoraverseny. 21.42 Elmer Bernstein ze­nés játékaiból. 22.33 Bro­nislaw Hubermann hegedül. 23.05 Slágermúzeum. Szolnoki rádió 17.00-től 18.30-ig. Miskolci rádió 17.00 Hírek — időjárás — Zenés hétvége — Közben: El szeretném mondani. Gyárfás Imre jegyzete. 18.00 Észak-magyarországi krónika. 18.00 Szombat es­te —- Zenés magazin. Szer­keszti: Antal Magda és Nagy István — Hírössze­foglaló, lap- és műsorelőze- les... Tea MAGYAR 9.15 Tévétorna. 9.20 Kame­ra. 9-50 Mindenki közleke­dik... 10.05 Arsene Lupin (francia filmsorozat). 11.00 Rovarok. 13Ő0 Óvodások filmmüsora. 14.15 Az első 365 nap a gyermek életé­ben. 14.40 Klasszikusok á képernyőn. 15.40 Telesport. 17JS5 A világ cirkuszai. 18.20 Tájak, városok, em­berek. 19.00 Egymilló fon­tos hangjegy. 19.20 Tévé­torna. 19.30 Tv-hlradó. 20.00 Gusztáv és a szend­vics. 20.05 A bunker (té-, véjáték). 21.10 Joseph Haydn. 22.10 Műkorcsolya EB. 23.30 Tv-hiradó 3. 2. műsor 20.01 Rivalda nélkül. 20-15 En, Bertolt Brecht... 21.10 Tv-hiradó 2. 23.00 Szomszé­dom a feleségem (angol filmsorozat). * Remélik, már nemcsak ígéret

Next

/
Thumbnails
Contents