Népújság, 1978. február (29. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-04 / 30. szám

Korea A phenjani egyetem Phenjanban, a Koreai Né­pi Demokratikus Köztársaság fővárosában, a festői Moran- bon-hegység lábánál 1946. október 1-én nyílt meg a Kim ír Szén Egyetem. Az ország felszabadulásáig, a japán imperializmus gyar­mati uralma idején a nemze­ti kultúrát megsemmisítették egyetlen felsőfokú iskola sem működött, az anyanyelvi ok­tatást már az általános isko­lában betiltották. Nem voltak olyan káderek, akik képesek lettek volna a felsőbb tanin­tézetek irányítására. Alig akadt iskola, diákszállásnak nyoma sem volt, az ösztön- dfiak rendszerét nem ismer­ték. Az eltelt több mint 30 év alatt olykor súlyos harcok, megpróbáltatások közepette az egyetem tovább bővült, és a szocialista pedagógia, az oktatás és a nevelés, a tudo­mányos-kutató tevékenység valódi központjává vált. Az egyetem tudományos könyv­tára ma már több millió kö­tettel rendelkezik. Az egyetem hét fakultás­sal. s ezen belül 24 szakága­zattal kezdte meg munkáját. Kezdetben 1500 diák tanult. A fakultások száma azóta je­lentősen megnövekedett. A diákok száma meghaladja a 10 ezret, s ugyancsak ezreket tesz ki az oktató személyzet létszáma, beleértve az aka­démikusokat, a professzoro­kat és a tudományos dokto­rokat is. Az egyetemhez tartozó szá­mos tudományos kutatóinté­zet pedig nagy szerepet ját­szik a tudományos élet fel­lendítésében. Jugoszlávia Kétmillió disznótor Jugoszlávia északi részén nagy lakomával, méltóan, több mint kétmillió disznó­torral ünnepelték meg a re­kordtermést. A Vajdaságban ugyanis a húsgyárak 1870000, az egyéni termelők pedig sa­ját céljaikra több mint 200000 sertést vágtak le ta­valy. Ez az előző évek terme­léséhez viszonyítva 30—35 százalékos növekedést jelent. Kuba Alicia Alonso Alicia Aloníb, Kuba és a világ balettművészetének egyik legnagyobb alakja, a kubai nemzeti balettiskola megteremtője, nyolcéves ko­rában kezdett el táncot ta­nulni. Nyikolaj Javivszkij tanítványa volt, majd az Egyesült Államok balettinté­zeteiben képezte tovább ma­gát. A világ szinte valameny- nyi jelentős balettszínpadán fellépett, s pályafutása főbb A kolbász, ami e sok sertés­ből készül, 100000 kilométer­re nyúlik, tehát akár öv Is fonható belőle Földünknek. S ami szintén említésre mél­tó, tavaly ugrásszerűen nö­vekedett a húsfogyasztás — legalább 15 kilóval fejenként —, vagyis tavaly az egy főre jutó húsfogyasztás 60 kilo­gramm volt. állomásait versenygyőzel­mek, díjak és elismerő kri­tikák jelzik. Arnold Haskell, a híres angol balettkritikus írt elő­ször a kubai iskoláról. Nem sokkal az 1964-es várnai ba­lettverseny után újságírók­nak mesélte: „A verseny kezdete előtt láttuk, hogy sok kubai szere­pel az indulók között, de nem sok ügyet vetettünk rájuk. Pár nappal később mindenki Kubáról beszélt. Táncosaik nevét mindenki ismerte, s nemcsak úgy beszéltek róluk, mint egyéni táncosokról, na- nem mint egy új iskola, a ku­bai balettiskola képviselőiről. Elég volt számukra egy este, hogy legyőzzenek minket, s történelmet csináljanak ...” Alicia Alonso évekkel ez­előtt alapította iskoláját. A forradalom győzelme hatal­mas változást hozott a cso­port életében. Nemcsak a hi­vatalos támogatást nyerte el, ri-» létrejött az Országos Ba­lettiskola, valamint a tarto­mányi és egyéb balettinté­zetek is. Bulgária A folklór titkai I i Nemzetközi folklórfesztivál Burgaszban. A színpadon a bol­gár együttes A bolgár nép csodálatosan gazdag és sajátos örökséget őriz zenéből, dalokból, tán­cokból. Folklóregyütteseit már a világ sok országában megcsodálták, és sokan, ami­kor elismeréssel szóltak be­HAZIÍSZNEZOBEN ..................................... A maszkok mesterei Lengyelország H és, cink, ólom nyers anyaga: a ■ ■■ ww a jevo kősó Gazdag rézérc-lelőhelyet fedeztek fel 1957-bsn Len­gyelországban, s ezzel a len­gyel állam a világ ötödil|_... hatalma lett a rézvagyon te­kintetében. Az elmúlt 15 év alatt a rézbányászatra és -kohászatra 80 milliárd zlotyt fordítottak. A három rézbánya — a „Lubin”, a „Polkowice” és a „Rudna” — 1976-ban elérte a 8 mil­lió tonna termelést, 1990-re pedig 30 millió tonnát ter­veznek. Növekszik az elek- trólitikus réz termelése is. 1960-ban 22 ezer, 1976-ban már 250 ezer tonna rezet termeltek. 1980-ra pedig a 425 ezer tonnát is elérik. A cinkkohászatnak már a XVIII. században is hagyo­mányai voltak. A felárások révén 1954—74 között a cink- és ólomércvagvon az ötszörösére növekedett, és a jelenlegi 250 ezer tonna cink és a több mint 80 ezer ton­na ólom termelésével Len­gyelország a nvolcadik he­lyen áll a világon. A hét működő cink-ólom bánya közül Európa legkorszerűbb fejtője, a „Pomorzany”, 1974-ben kezdte meg üze­melését. A tervek szerint Lengyelország 1980-ban el­éri a 260 ezer cink- és a 120 ezer tonna ólomkiterme­lést. Az 1953—56 közötti évek­ben a tarnobrzegi medencé­ben felfedezett kénvagyon új bányászati ágazatot fej­lesztett ki Lengyelország­ban. A lengyel kén ma a vi­lág 50 országába jut el. A rendelkezésre álló kénmeny- nyiség mintegy 5 millió ton­na kitermelését biztosítja, a kénsav termelése pedig el­éri a 4 millió tonnát, ez a világ kénexportjának 30 százalékát teszi ki. A len­gyel szakemberek több mint 40 kénsavgyárat építettek a világ különböző országai­ban, így Magyarországon is — Szolnokon. A jövő egyik vegyipari nyersanyaga a kősó. Len­gyelországban 46 millió ton­nára becsülik a kősóállo­mányt. Hasznosítása lehetővé teszi a klór, a műszálak, a kaucsuk, hűtőiparban alkal­mazott cseppfolyósítható gáz, a freon és különböző hígítók gyárását. A kősófel­dolgozás legnagyobb köz­pontja a Visztula menti Wroclawek lesz. Szovjetunió A Mongóliába látogató turisták szívesen vásárolják a különleges maszkokat. A Mongol Művészek Szövetsé­gének műhelyében évente 15 ezret készítenek. Alapanya­guk gipsz, festék, lakk és aranyboritás. A moszkokat ötvösmunkával, fantáziával, mesteri tudással formálják. A gyűjtők nagy örömére újabban enyvezett papírból alakítják a maszkokat, így könnyebben szállíthatók és festésük, színárnyalataik is tartósan megmaradnak. A maszkkészítés gyökerei a messzi múltból erednek, ami­kor nélkülük elképzelhetet­len volt az ünnep. Most ez a művészet újjászületik. A lipcsei, a plovdivi, a zágrábi nemzetközi vásáron nagy si­kerük volt a mongol masz­koknak. (BUDAPRESS — APN — MON CAME) Légibusz prébaúton NDK Megkezdődött a Voronyezsi Repülőgépgyár sorozatban gyártott IL—86-os légibuszai­nak a kipróbálása. Az új óriás utasszállító re­pülőgép 350 utast szállíthat, leszállás nélkül 4—5 ezer ki­lométert képes megtenni. Utazósebessége 900—950 ki­lométer óránként, repülési magassága — 9—10 ezer mé­ter. A repülőtér tervezői és ki­vitelezői gondoskodtak az utasok és a kiszolgáló sze­mélyzet maximális kényel­méről. A beszálláshoz nincs szükség a szokásos >-epülőté- ri lépcsőkre, a beszállólép­csőket egybeépítették az aj­tónyitás zárólapjával, s bel­ső energiaforrások bocsát­hatják ki vagy vonhatják be. Az utasok a magukkal ho­zott poggyászokat az alsó tér­ben helyezik el, ahol a polcok számozása megegye­zik az utastérben az ülések számozásával. Ez lényegesen lerövidíti a ki- és beszállás időtartamát. Az IL—86-os a szovjet utasszállító repülőgépek har­madik nemzedékéhez tarto­zik. Ezek a repülőgépek töké­letes aerodinamikai képessé­gekkel rendelkeznek és navi­gációs berendezéseik lehető­vé teszik, hogy gyakorlatilag bármilyen időjárási viszo­nyok között repülhessenek. Alkalmazásuk jelentős mér­tékben tehermentesíti a nagy utasforgalmú járatokat: egy repülőúton a légibusz körül­belül annyit utast szállíthat, mint az IL—18-as, vagy a TU—104-es három repülőút során. A tizedik ötéves tervidő­szakban (1976—1980) a Szov­jetunióban a légi szállítások volumene jelentősen növek­szik, főként a távoli terüle­tekre és a nehezen megköze­líthető körzetekbe. Az utas- forgalom 1,3-szeresére növek­szik. Ehhez járul majd hozzá a repülőgéppark jelenleg fo­lyó felújítása. Már megkezd­te a rendszeres járatot a TU—144-es szuperszónikus utasszállító-repülőgép. Hama­rosan követi az IL—86-os és a JAK—42-es. A jövőben ezek a gépek alkotják majd az Aeroflot utasszállító re­pülőgépparkjának az alapját. Öt és fél millió tv-tulajdonos A Német Demokratikus Köztársaság 17 millió állam­polgárának tájékoztatására 39 napilap jelenik meg na­ponta 8 millió példányban; 31 hetilap 8,7 millió pél­dányban: 630 üzemi újság kétmillió példányban és 517 folyóirat 17,8 millió pél­dányban. Minden családnak legalább egy napilap, egy he­tilap és két folyóirat jár. Megfelelő sajtóorgánumok­kal rendelkezik a vidék is. Élénk az olvasószolgálat: az elmúlt évben 1,6 millió le­vél érkezett a lapokhoz az 0Jfg«£f§ JJ17S. február 1., szombat olvasóktól, 350 ezer nyomta­tásban is megjelent. Népszerű a rádió. Napon­ta öt programja hallható: az NDK—I tájékoztató és szó­rakoztató, az NDK—II. kul­turális, oktatási, az „NDK hangja” információs, a Ber­lini Rádió a fővárosi, a Ra­dio Berlin International pe­dig — 12 nyelven — a kül­földre szóló adások műsora. Az NDK—I-hez 11 regioná­lis adó csatlakozik. A sugár­zási idő és a műsorok vá­lasztéka évről évre bővül. A heti műsorok óraszáma 1957- ben 517 volt, jelenleg 1200 óra. Az NDK televíziója 1952. december 21-én kezdte meg adását. Akkor összesen 75 televízió-előfizető volt, tíz év múlva kétmillió, 1972- ben 4.8, jelenleg pedig több mint öt es fél millió. » Az IL—86-os légibusz. Az első, sorozatban gyártóit IL—86-os, a Voronyezsi Repülőgépgyár szerelöüzcme mellett. (Fotó: TASÜSH—APN—KS, V. Kozsevnyikov felv.) mutatóikról, szakmai titkok-J ra is „gyanakodtak”. Ped'g valójában nincs szó semmi­féle titokról, hacsak nem az, hogy Bulgáriában hagyomá­nyosan nagy gondot fordíta­nak a népművészet ápolásá­ra, fejlesztésére. A bolgár folklór korszerű­sítésének, restaurálásának folyamatában, a nép sajátos zenei megnyilvánulásainak kutatásában nagy szerepet tölt be például a Bolgár Tu­dományos Akadémia mellett működő Zenetudományi In­tézet. Miközben a bolgár zeneszerzők és koreográfusok a népművészettől tanulnak, rajtuk, illetve munkájukon keresztül a népzene és tánc is teljes valójában kibonta­kozik. A folklóregyüttesek bemutatásához, népszerűsí­téséhez a Bolgár Rádió és Televízió is hozzájárul — el­sősorban az immár hagyo­mányos népművészeti feszti- - válók, versenyek megrende- zésével. Hogy milyen fontos“' helyet foglal el a népművé­szét a bolgár kultúrában, ar­ról tavaly és két éve a külön­böző országok hivatásos nép- művészeti csoportjainak helyzetét értékelő bulgáriai tanácskozások is meggyőzően tanúskodtak. B. Hardaliev (Szófia — Press — zCS). Csehszlovákia A prágai hidak A Prágát átszelő Moldva partjait 13 híd köti össze. Prágában azonban több mint 300 híd, hidacska és viadukt számlálható össze. Ezek együttes hossza mint­egy tíz kilométer. A múlt század 40-es éveiben Prágá­nak a Moldván csak egyet­len hídja volt — a Károly- híd —, amelyet évszázado­kon át csak mint a Kőhidat vagy a Prágai-hidat emleget­ték. Mai nevét 1870-ben ad­ták, akkor nevezték el ala­pítójáról, IV. Károly cseh ki­rály és német-római császár­ról. Hossza 520 méter, s a két parton épült» tornyairól le­nézve megnyúlt „s” betűt formál alakja. A hidat 30 szoborból és szoborcsoport­ból álló galéria díszíti. Ezek teszik jellegzetessé. A szob­rok többsége 1683—1714 kö­zött készült, a cseh barokk szobrászművészet kiváló egyéniségei, F. M. Brokoff és M. Braun művei. A Károly- hid műemlék, s Prága szim­bóluma. Korábban remekműnek számított a Moldva vasúti hídja, a Karlini vagy Nee- relli viadukt. Alkotója, . az osztrák Alois Negrelli <1 ?» i— 1888) építészmérnök volt. a svájci vasúthálózat ér a S’ue- zi-csatorna tervének készítő­je. A viadukt lí)64—1850 kö. zott épült cseh gránitkőből, s a mai napig szolgál. — Oüfi®

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents