Népújság, 1978. február (29. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-28 / 50. szám
Szabad árak-kordában Nemcsak a kirakat Metszik a szőlőt Egerszalókon Javuló orvosi ellátás Hatvanban Hatvanban eredményesen oldották meg a tanács végrehajtó bizottságának korábban hozott határozatát, amely a gyermekgyógyászati ellátásra vonatkozó hármas ciklusrendszer meghonosítását célozta. A csoportvezető főorvosok most már rendszeresen vizitelnek a kórház belgyógyászati osztályán, a bent dolgozó orvosok pedig ugyanekkor hosszabb-rövi- debb távon helyettesítik a körzetieket, illetve ellátják az üzemorvosi feladatokat. Az egészségügy hatvani szakemberei e két módszerrel a területi, illetve kórházi orvosi jártasságukat fejlesztik. De arra . is akadt példa, hogy kint helyettesítő kórházi belgyógyász kérte a körzetbe való kinevezését. A gyermekgyógyászati szolgálatot korábban forgó rendszerben oldotta meg a hatvani kórház. Osztályos orvosok helyettesítettek gyermekorvosi körzetekben, valamint ellátták a szakrendelést. Miután a városban szervezett négy körzeti gyermek- orvosi állást időközben betöltötték, a kórházi orvosok részvétele feleslegessé vált e munkában. A környező községek gyermekszakrendelését azonban továbbra is a kórházi osztály látja el. A vevő számára, aki természetesen mindenhez minél olcsóbban szeretne hozzájutni, van valami kellemetlen, nyugtalanító kicsengése a kifejezésnek: „szabad áras termék” Tudjuk, hogy aminek áz’ árát a hatóságok nem szabják meg, nem korlátozzák, azt a vállalatok termelők és forgalmazók egyaránt — a lehető legdrágábban szeretnék eladni. Vajon módjuk van-e az árak ilyen felhajtására? Aktuálissá teszi a kérdést, hogy az , idén valamelyest bővül a szabad áras cikkek köre; újabb ruházati termékekre terjesztik ki ezt az árformát, s már jóformán csak a gyermekruházati cikkéket kell hatóságilag előírt áron forgalmaink A szabad árakat ma sem hasráütéssel állapítják meg, még csak nem is csupán a piaci viszonyok figyelembevételével — tehát a kereslet és' a kínálat függvényében, — hanem meglehetősen szigorú'előírások szerint kalkulálják. Ezeket az előírásokat a napokban az Országos Anyag- és Árhivatal több módon tovább szigorította. TÖBB DIVATOS HOLMI Az olvasó mindebben valami ellentmondást vélhet felfedezni, s megkérdezheti: ha az az ár szabad, akkor miért korlátozzák? Ha meg korlátozzák, akkor miért nevezik szabadnak? De végül is mindenkit az érdekel, hogy drágább lesz-e valami, s ha igen, akkor mi, és mennyivel? Tulajdonképpen az árhatóságokat • is ez utóbbi foglalkoztatja: nem akarják — és természetesen mi sem akarjuk —, hogy a fogyasztói árszínvonal növekedése egy hajszállal is meghaladja az erre az esztendőre tervezett 4 százalékot. Csakhogy egyszersmind azt is szeretnénk, hogy minél gazdagabb, változatosabb legyen az árukínálat, minél korszerűbb, divatosabb termékekhez juthassunk hozzá. De mi késztetne, mondjuk, egy cipőgyárat arra, hogy az elavult vastag sarkú, tömpe orrú női cipők helyett minél előbb vékony sarkút, keskeny orrút gyártson, ha nem a nagyobb nyereség reménye? Mivel erre az anyagi ösztönzésre szükség van, ezért kívánatos számunkra, vevők számára is a szabad árforma kiterjesztése. De hogy mégse fizessünk túlságosan sokat a divatos holmikért, s hogy a vállalatok mégse gazdagodj anák meg túlságosan —, azt célozzák az árhivatal említett intézkedései. BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG Miből is állnak ezek a hatósági szigorítások? Részben az úgynevezett előzetes bejelentési kötelezettség kiterjesztéséből. A vállalatok, a szolgáltató szövetkezetek, ha bizonyos, meghatározott termékek vagy szolgáltatások árát emelni szándékoznak, úgy ezt előre be kell jelenteniük az árhatóságnak. A jövőben ez a kötelezettség az eddiginél több termékre, szolgáltatásra érvényes. A bejelentés módot nyújt arra, hogy az illetékesek az új kalkulációt felülvizsgálják s ha úgy találják, hogy az indokolatlan nyereséget eredményezne, eltérítsék szándékától a vállalatot. Ha ez nem jár sikerrel — ami ritkán esik meg —, akkor tisztességtelen haszonszerzés címén eljárást is lehet indítani ellene. Ez azonban csak a fékek egyike Az árhivatal egy másik állásfoglalásában azt is az érintettek tudomására hozta, hogy az új termékek árának kialakításakor nem háríthatják tovább a vásárlóra bizonyos költségeik növekedését Nem lehet tehát valamit drágábban adni például azért, mert az előállításához szükséges energia — a január elsejei termelői árrendezés következtében — többe kerül. És nem lehet árat emelni azon á címen sem, hogy a tavalyi központi béremelések folytán szintén nőttek a költségek. Ne feledjük: mindez a szabad árak kialakítására vonatkozik. Ezek mellett még a minisztériumok, a tanácsok árosztályai, a szakszervezeti és a népi ellenőrök rendszeres vizsgálatai is féken tartják az áremelési törekvéseket. A VÁSÁRLÓ VÉDELMÉBEN I A szakemberek véleménye szerint egyébként a szabad árak kiterjesztése esetleg árcsökkenést is eredményezhet. Akadnak ugyanis vállalatok, amelyeknek gvártmáriyai közül eddig csak néhánv volt szabad áras; ezeken akartak mindent megkeresni. Most, amikor valamelyest szabadabban kalkulálhatlak több termék árát, remélhető, hogy az aránytalanul felsrófolt árakból valamint leengednek. De ez csak remény. Tény azonban, hogy a szabad árak kiterjesztése egyrészt ösztönözni fog a jobí>, a korszerűbb áruk előállítására, másrészt az árhivatal utasításai, irányelvei megóvják a vásárlót attól, hogy kiadásai a tervezettnél nagyobb mértékben emelkedjenek. Mert fontos ugyan a termékszerkezet korszerűsítése, az árukínálat javítása, de legalább ilyen fontos a párt- és a kormány életszínvonal-politikájának érvényesítése. Ez pedig a reálbérek állandó emelését is célozza, vagyis azt, hogy fizetésünkből mind több árut és szolgáltatást vásárolhassunk. Gál Zsuzsa Mielőtt megszólítom, titokban figyelem néhány percig. Mindenkihez van egy kedves szava és soha nem felejt el köszönni. — Vasból vannak az idegei? — kérdezem tőle, amikor végre van egy lélegzetvételnyi szünete. Kislányos arcán, vidám mosoly jelenik meg. — Miből gondolja? — Abból, hogy türelmesen elbeszélget mindenkivel. — Ez nem idegrendszer kérdése. Nagyon szeretem a szakmám, különben is ide csak az jöjjön, aki ezt a munkát jókedvűen csinálja. Erzsiké 1974. március 22 — az üzlet megnyitása — óta dolgozik az áruházban. — Eriss szakmunkás-bizonyítvánnyal kerültem ide. Dolgoztam a pultnál is, de a pénztárban valahogy jobban érzem magam. Több időm van beszélgetni a vevőkkel. — Hogyan tud beszélgetés közben a számokra figyelni? Nem volt még pénztárhiá- nya? — Egyszer volt, 50 forint. Az egyesült egerszalóki Vörös Csillag Tsz szölőtábláin befejezéséhez közeledik a „ülő metszése. Képünkön : a demjéni asszonybrigád, műn ka közben. ~ *• "* (Fotó: Szántó György.) Pótolják a Tatabányán kiesett termelést a* Újabb rekordok a Tborez-bányában Mint azt a napokban hírül adtuk, a Mátraalji Szénbányák Thorez Külfejtéses Bányaüzemének brigádjai felajánlották, hogy többlettermeléssel pótolják a tatabányai sújtólégrobbanás miatt kiesett termelést. Hétfőig 32 ezer tonna többlettel teljesítették ezt a vállalásukat, s újabb rekordokat értek el. A külfejtés vasárnapi termelése például egyedülálló a bánya történetében. 37 500 ionná szenet termeltek ezen n napon! Rekord a február >avi teljesítmény is: először termelt a bányaüzem egy hónap: alatt 600 ezer tonnát. 1976. február 28.,kedd A takarékosság jegyében Egy üzlet kirakata túl azon, hogy esztétikái élményt nyújt a szemlélőnek, elsősorban vevőcsalogatás céljából készül. De hiába megy be a vásárlójelölt a boltba, — a kirakat csábításának engedve —, ha odabenn udvariatlan, kedvetlen, fanyar eladókkal találja szembe magát. Sajnos, ma még elég gyakran panaszkodnak a kereskedők modorta- lansága miatt. Részint megmagyarázható dolog ez, hiszen közismert a kereskedelmi dolgozók túlterheltsége. Es a nyolc prai megerőltető munkaidő vége felé bizony valamennyiükön meglátszik a fáradtság. Erzsiké nem tartozik a fáradékony kereskedők közé, legalábbis a vevők soha nem veszik ezt rajta észre. Erzsiké — azaz Tóth Lászlóné — fiatalasszony, mindössze huszonkét esztendős. Munkahelye az egri ÁFÉSZ-áruház csemégeosztályán van, à pénztárban. (Fotó: Perl Márton) Mégis megéri. Egy idős bácsi,’ egyszer nekem panaszkodott, hogy milyen egyedül érzi magát. Néhány megnyugtató szó, igazán nem került semmibe. Azóta idejár. — A törzsvevők megismerik az utcán is? — Hogyne! Sokan köszönnek, akiket csak arcról ismerek. — Tudja, hogy jó néhányon csak a maga kedvéért járnak ide vásárolni? — Ezt nem tudtam, dé örülök neki. En is szeretem a vevőkét: Móst azonban ne haragudjon, már nagyon hosz- szú sor áll előttem. És szakadatlanul kattog a pénztárgép, Erzsiké gyorsan dolgozik. Ennek ellenére mindig van ideje egy-két kedves mondatra. .Szóval nemcsak a kirakat.} (—dó) A szocialista országok közül először a Szovjetunióban, a Moszkva mellett levő egyik villamos hőerőmű szomszédságában kísérletképpen növényházat építettek, ahol a hulladék, eddig semmire nem használt hőenergiát hasznosítva zöldséget termelnek. A szovjet tapasztalatokat nálunk is felhasználva a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium,. az MSZMP Heves megyei Bizottsága, valamint az Állami Gazdaságok Országos Központjának kezdeményezésére, hazánkban először, kísérletképpen a visontai Gagarin Hőerőmű hulladék energiáját hasznosítják zöldségtermelésre. Erre a feladatra a nagy múlttal rendelkező Hevesi Állami Gazdaság kapott megbízást. A Gagarin Hőerőmű szomszédságában háromezer négyzetméternyi területen hat egységből álló növényházai hoznak létre, ahol kísérlet- kéopen három éven át primőr paradicsomot, paprikát, és uborkát termelnek maid. Az üvegház építéséhez szükséges vasvázas elemeket a Szovjetunióból szállítják. Mint azt Veres Istvánnal, az állami gazdaság igazgatójával folytatott beszélgetés során megtudtuk — az új létesítmény terveinek elkészítéséhez még tavaly megbízást adtak az Energiagazdálkodási Intézet, valamint az AGRO- BER munkatársainak. A kivitelezést pedig a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat végzi majd, amely szívesen, vállalta ezt a munkát, hiszen újszerű feladatot jelent az építőknek is. Az új létesítményt támogatja a Nehézipari Minisztérium és a Gagarin Hőerőmű Vállalat is, amely helyet adott az építkezéshez és ingyen biztosítja a hulladék hőenergiát, melyet a hűtőr tornyokból csőrendszeren jutvelik a növényházak számát is. Az új beruházás létesítését még az idén megkezdik és a jövő év májusában adják át rendeltetésének. A következő három esztendő tehát kísérletezés, a 1 apasztalatszerzés időszaka lesz majd az új módszer bevezetésére és megvalósításá- . ra. Hasznos kezdeményezés ez, amely közös támogatással része a Minisztertanács által korábban meghirdetett zöldségtermelés! program, illetve az energiatakarékosság ered- ' ményes megvalósításának. tatnak majd a növényházba. A 23 millió forintos költséggel épülő beruházást államunk 70 százalékos pénzügyi támogatással segíti. Ezenkívül a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium is biztosit műszaki támogatást hozzá és az állami gazdaság is hozzájárul fejlesztési alapjából. Amennyiben a hároméves kísérlet eredményesen zárul, tervek szerint a háromezer négyzetméteres területet előbb hat, később várhatóan 12 hektárra bővítik majd. A területnöveléssel együtt nöZöldség, hőenergiával
