Népújság, 1978. február (29. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-01 / 27. szám
Munkaerő — szervezettség H PÉLDAKÉNT akár az építőipar is szolgálhat. A népgazdaság fejlődése szempontjából e meghatározó fontosságú ágazat az utóbbi másfél-két évtizedben gyorsan korszerűsödött — szakkifejezést használva: iparosodott —, s eközben egy ideig a foglalkoztatottak számának növelésére is képes volt. A létszámemelkedés — ha szerényebb mértékben is — a hetvenes évek elején is folytatódott, erre álapozva számítottak néhányan, hogy még az ötödik ötéves terv időszakában is szó lehet a munkásállomány bővítéséről. E fel- tételezések nem váltak valóra: 1975 óta az építőipari létszám ugyancsak csökken, s a kitűzött célok teljesítéséhez hatékony állami támogatásra, póthitelekre van szükség. E kört szűkíthetnénk: az iparban foglalkoztatottak száma tavaly több mint 7 ezerrel csökkent, s e folyamat várhatóan az idén is folytatódik — eközben viszont az ipar termelése 1977- ben 71 százalékkal nőtt, az 1978. évi terv pedig 5,5—6 százalékos növekedést irányoz elő. A technológiai fejlesztés, a gyártási módok korszerűsítése önmagában mindehhez kevés. S nemcsak azért, mert takarékosan kell bánni a fejlesztésre, beruházásra fordítható forintokkal, hanem azért is, mert — bármennyire közhelynek tűnik, a korszerű berendezések még igen sok tartalékot rejtenek. Méltánytalan lenne említés nélkül hagyni, hogy amióta a munkaszervezés igénye előtérbe került, érdemi változások történtek. Hiszen szervezési intézkedések nélkül 1970 óta aligha javult volna a termelékenység az állami iparban évente átlagosan több mint 6, a szövetkezeti iparban pedig csaknem 8,5 százalékkal (jelesül az ipari termelés növekedése elsősorban a termelékenyébb munka javára írható). Mégis hadd utaljunk az MSZMP Központi Bizottságának 1971. december 1-i határozatára, amely egyebek mellett kimondta: „Szükség van időről időre az üzem- és munka- szervezés átfogó értékelésére, elemzésére, széles körű továbbfejlesztésére. Napjaink egyik fő jellemzője a gyorsuló műszaki—technikai haladás, amelynek során a technikával együtt nemcsak a gyártmányok cserélődnek ki, hanem a korábbi helyes szervezési elvek is elavulnak, új módszerek alkalmazását kívánják meg”. Következesképp ami tegnap előre vitt, az holnap olykor már csak a helybenjáráshoz elég, de még az is elképzelhető, hogy visz- szahúzó erőként hat. A SZERVEZÉS: tudomány. Szerte a világon könyvtárakra rúgó irodalma van, s li- cencként értékesíthető szervezési módszerek is ismeretesek. Ilyen módszer a külföldről származó 3M is, amely a hetvenes évek elején vált ismertté hazánkban. Az első M a mozdulatelemzésre utal. Érdemes felidézni a vidéki gyárrészlegekkel is rendelkező Vörös Október Ruhagyár példáját: ők az elsők között adaptálták a 3M- et. Tudományos alapossággal — és kellő szakértelemmel — azt mérték fel, hogy a munkamozdulatok közül mennyi a fölös, az időrabló, miként lehetne a dolgozók mozgását is célszerűbbé tenni. Szinte új koreográfiát készítettek a termelőmunkához; arra törekedtek, hogy a pantallók, zakók készítői minél könnyebben kézbe vehessék a megmunkálásra váró anyagokat, és így kisebb energiával hatékonyabban dolgozzanak. S hogy a dolgozóknak is megérte a „koreográfia” megtanulása: túl azon, hogy a korábbiaknál kevésbé fáradtak el, csupán e szervezés eredményeként a hónap végén átlagosan 200 forinttal lett vastagabb a borítékuk. NINCS OLYAN TERÜLETE a munkának — hozzátehetjük: mindennapi életünknek —, amely ne lenne szervezhető. A jó vezető is kellően megszervezi egy-egy munkanapját, azokra a feladatokra vállalkozva csupán, amelyek feltétlenül az ő döntését igénylik, s a többit munkatársaira hárítja. Csaknem mindenütt szervezettebbé tehető az irodai munka (s ezzel létszám is megtakarítható), vagy a megfelelő útvonal kijelölésével, az áru fogadásának megszervezésével—gyorsításával hatékonyabbá válhat a szállítás. Folytathatnánk a példálózást a népgazdaság valamennyi ágazatából. Ezekre a tennivalókra utaló szavak az országgyűlés legutóbbi, téli ülésszakán, az idei költségvetés vitáiéban is elhangzottak. Az előterjesztés előadója mondotta egyebek között: „Az előrehaladás feltétele a szervező munka javítása a termelési, de az értékesítési folyamatban is. Több nagy- vállalatnál a szervezés fokozatosan beépült a vezetési tevékenységbe. A hazai jó példák, a nemzetközi összehasonlítások, de még inkább a tapasztalható fogyatékosságok azonban arra utalnak, hogy még számos • tennivaló van. A vállalatok még nem élnek megfelelően a számvitel- és ügyvitelszervezési megol- tásokkal sem”. AZ ÖTÖDIK ötéves tervidőszak középső esztendejéhez érkeztünk; mindaz, amit idén teszünk, meghatározó jelentőségű célkitűzéseink teljesítése szempontjából. Nem kizárólag, de jórészt a vállalatokon és vezetőiken múlik, hogy az idei összegezéskor mind a Parlamentben, mind más fórumokon kevesebb fogyatékosságról és még több követendő jó módszerről essék szó. Földes Tamás Többel, fobbaf — Apcon is Országos érdeklődés a műszaki fejlesztés iránt Befejezett termelésében az idén már több, mint 725 millió forintos érték elérését tervezi Apcon a Csepel Vases Fémművek Qualität Könnyűfémöntödéje, s mindennapi munkájában tovább növeli az exportot is. A hazai megrendelőkön kívül ismét egy sor külföldi partner igényét kell kielégítenie, ami nyilvánvalóan újabb tennivalókat követel. — Vajon, hogyan igazodnak a fokozódó követelményekhez megyeszéli nagy vállalatunknál, milyen műszaki fejlesztések segítenek á feladatok megoldásában a Zagyva parti ipartelepen7 A kérdésre Vitányi Pál műszaki igazgatóhelyettesnél kerestük a választ: — Gyárunk az utóbbi években több új létesítménnyel is gazdagodott — hallottuk — valósággal kicserélődött, megfiatalodott. Jóllehet, a régi üzem sem nevezhető éppen öregnek, hiszen jóval a felszabadulás után épült. Sajnos, mégis az az igazság, hogy a körülményeink, a lehetőségeink ma sem a legkedvezőbbek... Itt van például a fővárosból letelepült hulladékfeldolgozó üzemünk, hogy csak a legfiatalabb csarnokunkat említsem. Már nem olyan zsúfolt munkahely, mint Pesten volt, nem szennyezi úgy a környezetét, de modernnek azért mégsem nevezhetnénk. Csak szét kell nézni benne! Ma is meglehetősen vesződséges, lassú a mindennapi feladatok végzése, fárasztó, olykor kimondottan nehéz, amit az itteniek csinálnak. Az adag előkészítés, a kemencék táplálása egyaránt komoly kívánnivalókat hagy maga után. No, de félre a panasszal! Az idén ugyanis kereken ötmillió forintot kaptunk a tröszttől e terület anyagmozgatásának gépesítésére: a munkák gyorsítására, a ' mifelénk is egyre szűkösebben rendelkezésre álló munkaerő kímélésére, pótlására. Más dolog, hogy ilyen célra valójában 50 is kellene, ám — mi tagadás? — a pénz egytizede sem jön rosszul! Villás emelőket, markolóberendezéseket rendeltünk máris az összegből, hogy embereink azzal az évi 26—28 ezer tonnányi alapanyaggal, meg a sok segédanyaggal, szerkezeti anyaggal, szerszámmal könnyebben boldoguljanak. Az öntvénygyártó üzemben — tájékozódtunk a továbbiakban a műszaki igazgatóhelyettestől — a kokíl- laöntés mintegy 10 százalékkal, a nyomásos öntés pedig a tavalyinak harmadával nő. Ennélfogva feltétlenül szükséges a rekonstrukció idei folytatása is a munkahelyen. A program szerint a 12 elavult berendezést Csehszlovákiából vásárolt hét korszerűbbel kívánják felcserélni. Következésképpen egyrészt lényegesen emelkedik majd így az egy órára jutó öntésszám, másrészt pedig határozott minő'égi javulással is számolnak. Ugyanekkor kedvezőbbé válik a gépkihasználás, miután a tökéletesebb konstrukcióknál minden bizonnyal kevesebb lesz az állásidő, s gyorsabban elvégezhetik a kötelező karbantartásokat is. A nyomásos öntöde ilyenfajta fejlesztése mellett a kokillaöntés tavaly kezdett jelentősebb korszerűsítése is folytatódik. Az elmúlt évben automata fémszivattyút, fo- lyékonyfém-adagolót, illetve ellennyomásos öntőgépeket kapott ez a munkahely. A magas nyomásállóságú, rendkívül tömör, nagy szilárdságú alumínium öntvények előállítására alkalmas gépeket azonban csak egy- egy kokillával sikerült üzembehelyezni, két kokillán még bizonyos változtatásokat kell végeznie a szállító bolgár partnernak. Az ellennyomásos öntésnek nemcsak a gépe, hanem a technológiája is új. — Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság által kiemelt és finanszírozott feladat, voltaképpen egy széles körben is érdeklődéssel követett hazai kísérlet — magyarázta Vitányi Pál. — Az eljárás, az említett előnyökön túl nagy méretpontosságú, hökezelhetö öntvényt ad, méghozzá: különleges minőségben. A folyamat, a gépi és a hagyományos öntés jó tulajdonságait egyesíti. Az anyagbevitel „pumpálással”, az> anyag dermedése pedig nyomás alatt történik... Dolgozóink három hétig Bulgáriában tanulmányozták a megoldást, majd több bolgár kolléga hosszabb ideig a helyszínen, itt Apcon foglalkozott munkatársainkkal. A gépek megismerése, megfelelő kezelése rendkívül fontos, mert a velük gyártott termékekre több évre szóló megrendelést kaptunk. S a kokillaöntvényeknél maradva más újdonságról is beszélt a műszaki igazgató- helyettes. Az üzemben — mint mondta új termék- csoport készítésének bevezetését is tervezik. A Mechanikai Művek, szintén li- cenc alapján vásárolt egyik gépének, nevezetesen: a magasnyomású festékszóró berendezésnek öt öntvényét kérik az apciaktól. Az idei első negyedévben kerül sor a „null-szériára”, míg jövőre már ezek a cikkek jelentik á kokillaöntvény-gyártás 15—20 százalékát. A szupertisztaságú ötvözetet, a tervek szerint 1985-ig igényli a megrendelő. A műszaki fejlesztés más része — inkább az anyaggazdálkodással kapcsolatos. 16 milliárdos kósilet Mezőgazdasági gépellátás, 1978 A tavalyinál jobb, magasabb színvonalú és választékában is gazdagabb gépkínálatra számíthatnak idén a mezőgazdasági termelők —, amint arról az Agrotröszt illetékesei tájékoztatást adtak. 1977-ben termelői áron számolva 11.4 milliárd forint értékű gép, mezőgazdasági jármű és műszaki berendezés talált gazdára, idén csaknem 16 milliárd forint értékű készletből válogathatják ki a gazdaságok a számukra legmegfelelőbb gépeket, eszközöket. Örvendetes, hogy az idén először valamennyi traktorosztály gépei megvásárolhatók; az Agrotröszt á 120 és, a 180 lóerős vontatókból is megtelelő készlettel rendelkezik. (Ezek a típusok évekig a hiánycikkek listáján voltak.) Összesen 6500 traktort szerez be idén az Agrotröszt, és további 2900 vontató vár máris a raktárakban eladásra, ez az idei „nyitó készlet” általában az MTZ—8—0-as, a Rába-Stei- ger és Rába—180-as gépekből áll. A növekvő teljesítményű traktorokhoz nagyobb pótkocsikra van szükség, ezeket is biztositja a kereskedelem, összesen 5000 pótkocsit szereznek be a hazai és a külföldi gyártóktól, s további 4000 van raktáron. Ez a kilenc- ezres készlet mindenképpen elegendő lesz a mezőgazdasági szállítópark megfelelő fejlesztéséhez. Kétezer-egyszáz arató-cséplő érkezik külföldről az Agrotröszt megrendelésére, további 700 van raktáron. A kukoricabetakarító adapterekből — ezeket szerelik föl a kombájnokra a kukoricabetakarítási szezonban — szintén kielégítik a megrendelőket, ' mintegy 1500 adapter vár majd eladásra. A legnagyobb gond: sem az önjáró, sem a traktorra szerelt rakodógépekből nincs elegendő a raktárakban és à következő hónapokban sem változik a helyzet. ' ; (MTI) A közlekedési járőrök: Fehér Imre törzsőrmester és társa, egy súíjus baleset helyszínén. Céljuk, hogy a salakból is visszanyerjék az eddig ■veszendőbe ment fémet. Ha törekvéseik sikerrel járnak, az egész népgazdaság profitálhat belőle, hiszen hazánkban — ahogyan emlegetik — í évente mintegy nyolcezer tonnányi az a salak, amely legalább negyedrészben alumíniumot tartalmaz. Tekintve, hogy az anyag- ellátás szinte állandóan hullámzik, akadozik, érthető ha a rendelkezésre álló készleteket a leghatékonyabban iparkodnak felhasználni. Ennek érdekében született az együttműködés - is az apciak csehszlovák és NDK-beli barátaival, s legújabb kapcsolatuk a románokkal. Az igazán eredményes munkához elengedhetetlen a feldolgozott anyagok legkiválóbb ismerete, különösen, hogy a vállalat a hazaiakon kívül német, szovjet, amerikai, japán szabványokkal is dolgozik. Nos, hogy a sokféle változat ne okozzon zűrzavart, semmiféle bajt a műszakokban : a Qualitálnak egy modern, emissziós kvan- tométer beszerzésére is biztosított a tröszt hatmillió forintot. A laboratóriumi berendezéssel az ötvöző és szennyező anyagok lehető legpontosabb kimutatására nyílik így mód, s igazán megbízható vegyi összetételű anyagokból s a leggazdaságosabban dolgozhatnak. Mindezek mellett örvendetes volt a műszaki igazgatóhelyettestől arról is értesülni, hogy a munkavédelem, az egészségvédelem sem maradt ki gz idei fejlesztési programból. A nehéz fizikai munka már említett további könnyítésén túl például a zajártalom, a halláskárosodás újabb csökkentése érdekében nem kevesebb, mint ötmillió forintot költenek különféle elképzelések megvalósítására. Mert Apcon is úgy vannak vele, hogy csakis ép és egészséges emberekkel képesek előbbre lépni. Gyóni Gyula Nagy János bűnügyi technikus, munka közben. (Szabó Sándor képriportja.) Hivatásuk: rendőr Bányász módra A mostanában szokásos tanácskozás, semmi más, mondhatnánk, ha csak a külső jegyek után ítélkeznénk. Mert valóban igaz, sorra tartják év eleji megbeszéléseiket a dolgozók, akárcsak a Mátra- alji Szénbányák küldöttei tették a hét elején Gyöngyösön. Felelevenítik az elmúlt év eseményeit, az eredményeket elkönyvelik, a hiányosságokat jobban körüljárják, aztán felsorolják az idei tennivalókat is. Nem volt ez másként a bányászoknál sem. Meghallgatták igazgatójuk, Győry Sándor kerekre fogott beszámolóját, amelyből kiderült, hogy azokat a bizonyos mutatókat, tervfeladatokat sorra teljesítették, nem is akármilyen mértékben. A száz százalékot mindenben megfejelték még egy kicsivel és ez a kicsi itt és náluk akkora mennyiségeket eredményez, mint máshol maga az éves terv. Mert ők általában milliókkal számolnak. Tonnában is, forintban is, köbméterben is, energiában is. A Magyar Szénbányászati Tröszt jelen volt vezérigazgatója, Seregi János, nemcsak abban értett egyet, hogy 1977 mindenben sikeres év volt a Mátraaiji Szénbányák történetében, hanem abban is, hogy érdemes a vállalatnak a kiváló címet megpályáznia és ezt esélyesként teheti is. Persze, a döntés... ! Mégsem volt mindenben olyan ez a mostani tanácskozás, mint a mostanában szokásos. többi, más vállalati számvetés és felkészülés. Egymás után álltak fel a küldöttek és közölték, őket azzal bízták meg otthon ma radt társaik, hogy bejelen* sék: a tavalyi. jubileum munkaversenvt folytatják, ók még az idei, már az első hal. lásra sem könnyűnek mondható terveket is túl akarják teljesíteni. Éppen a vezér- igazgató számolta ki magának sebtében, hány tíz- és tízezer tonna szenet tesz kü a Thorez teljesítményében az a „csekély” rávállalás. Ösz- szevetette az egész országra vonatkozó „elvárással”, és nagyon szép arányt képviselt ebben a visontaiak része. A gáz- és olajvezeték épír tői pedig azt mondták; ők » közművelődés jegyében a magyar párttörténetből kezdeményeznek vetélkedőt, akik csatlakoznak hozzá luk, azokat örömmel fogadják. De nem feledkeztek meg a magányos öregekről sem. A kommunista műszakok keretében teremtsenek elő anyagi támogatást az időseknek, a magukra maradottaknak, ezt javasolták. Ez a tanácskozás egy kicsit tehát bányász módra zajlott le. Hogy mi volt ebben a sajátosság? A cselekvési- készség. Ahogy azt a bányászok már megszokták, hiszen a bányában, még a külszíniben sem, lehet sokat morfondírozni a tennivalók fölött, hanem csinálni kell, gyorsan és hatékonyan, pon- (osan, mert nemcsak milliós értékek sorsa dől el a helyzetfelismerésből fakadó gyors és alapos elhatározás nyomán. hanem sokszor emberi életek is múlnak ezen. Most is ez történt: emberi és anyagi értékekről döntöttek. huzftkodás nélkül és megfontoltan. (gmf) MMMMO 1978. február 1., szerda >
