Népújság, 1978. február (29. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-25 / 48. szám

/ Jótállás A vevő ma már minden tartós fogyasztási cikk mellé kis füzetet kap, amelyik igazolja: tulajdonosa garan­ciális jogokat élvez. Ha a vá­sárolt holmi elromlik, a szer­viz ingyen javítja meg, sőt, ha a hiba súlyos, a terméket újra cserélik. Tehát a jótál­lás a vásárló védelme. Ma­napság megszokott már, hogy a szavatossági idő egyre nő, amely nemcsak egyszerűen kereskedői furfang a forga­lom növelése érdekében, ha­nem tanúsítja az áru jobb minőségét is. Vagy nem? Saj­nos, átfogó statisztikák nem készülnek arról, hogy ki, hányszor és milyen értékben él — kell élnie — garanciális jogaival, pedig nem lenne érdektelen ez az adat. Az összforgalom arányában az elmúlt időben látatlanban is bizonyos, hogy sokszorosára nőtt az összeg, amely egyfelől örvendetes, megnyugtató do­log. Híven tükrözi ugyanis az életszínvonal alakulását, az életmód változását minden olyan adat, amely a tartós fo­gyasztási cikkekre vonatko­zik. Nyilvánvaló,, hogy minél több televízió, automata mo­sógép talál gazdára, annál több erőt köt le a garanciális javítás és maga a lakossági szolgáltatás. Az sem közöm­bös, hogy a gyártó cég hóna­pok, vagy évekre vállal jótál­lást— jócskán befolyásolhat­ja ez is a szavatosságra for­dított összeget. Persze, ta­pasztalhatók még kisebb-na- gvobb aránytalanságok és szervezésbeli fogyatékossá­gok (például a népszerű NDK-beli mosógépeket csak a fővárosban tudják karbantar­tani, javításukat nlég a na- ■ gyobb vidéki városokban sem szervezték meg...), ám any- nyi bizonyos; ma már m’nd- : annyiunkat érinti a fogyasz­tási cikkek garanciája, ter­mészetes velejárója a vásár­lásnak a vásárlási biztonság. Azonban a jótállásra köl­tött összegek mást is mutat­nak, amelyekre gyára válo­gatja, melyik figyel oda: a készített termékek minőségét. A garanciális jav'tásokról ve­zetett grafikonók biztos sze­izmográfként jelzik, ha baj van. És nem mindegy — bár­mennyire jó szavatossági fel­tétéleket kin áh a gyár, s bár­mekkorára is , nőtt a forga- lote fcoav rffil^en magasra ugrik a jótálló kiadása. Két­szeresen sem mindegy; ront- . ja a vállalati eredményt és fokozott terhet ró az amúgyis szorongatott helyzetben levő szolgáltató egységekre. Rá­adásul, minden ellenkező hí­resztelés ellenére, a vásárló 'igazi biztonsága még csak az, amikor üresen marad a ga­ranciafüzet bélyegzőinek he­lye. A vevő sem örül annak, ha á gyártónak minduntalan jót kell állnia termékéért. Mindenképpen nagyobb fi­gyelmet kellene szentelni ál­talánosságban véve is a jótál­lásnak, megkövetelni minden egyes cégtől, hogy ne csak termékeinek forgalmával, hanem a szavatosságra fordí­tott költséggel is törődjön. Is­meretes, hogy valamennyi ga­ranciális gyárnak van kerete, ha ebből kifut — automatiku­san rossz bizonyítványt állí­tott ki áruinak minőségéről. A kereten belüli mozgást már kevesebben ellenőrzik, holott az is értékmérő. Különösen így van ez az építőiparban, ahol már krónikusan magas az ingyen végzett utólagos ja­vítások nagysága. Akadt olyan építőipari vállalat, amelyiknek hat felénített ha­zában kétezer (!) hibát szá­molt össze egy szakértőkből álló bizottság, miután a la­kásfenntartó szövetkezet négvévi huzavona után sem tudfa érvényesíteni garanciá­lis jogait: a b-'rósághoz for­dult. csak ezután egyezkedett meg a kivitelezővel. Ne szól­junk itt a lakók kálváriájáról, arról, hogy az építőipari vál­lalat készpénzzel akaria meg­váltani a hanyag munkát, mert sem ereje, sem ideje a garanciális javítások elvégzé­sére ... Ennél az esetnél ugyanis az a fontos, hogy a kétezer lvba feltérképezése után is minden megy tovább, senkf sem keresi a vétkese­ket. Pedig erről az oldalról nézve a jótállás is valameny- nyiiink zsebére megy ! f — .........Jamás Ervin V ILÁG PROLETARIAT. EGYESÜLTETEK! _____________________ftZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA 6S A MEGYEI TANACS NAPILAPJA évfolyam, 48. szám ÁRA: 80 FILLÉR 1978. február 25., szombat I Ülést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. A szakmunkásképzésről szóló 1969. évi VI. törvény módosításával az Elnöki Ta­nács felhatalmazta a Minisz­tertanácsot, hogy meghatároz­za a szakmunkásképző intéz­mény létesítésére és fenntar­tására jogosult szervek körét,. Az Elnöki Tanács megtár­gyalta a belügyminiszter je­lentését az állampolgárságról szóló 1957. évi V. törvény végrehajtásának két évtizedes tapasztalatairól. Megállapí­totta, hogy az állampolgársági ügyek előkészítésében és el­döntésében érvényesülnek az állampolgársági törvény és a vonatkozó nemzetközi megál­lapodások elvei és a szocialis­ta humánum követelményei. Az Elnöki Tanács a jelentést jóváhagyólag tudomásul vet­te. Az Elnöki Tanács végül bírákat mentett fel és válasz­tott meg, valamint egyéni ke­gyelmi ügyekben döntött. (MTI) Február 27-én: Leszerelési világkonferencia kezdődik Géniben Biszku Béla látogatása o Zala megyében Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára pénteken Zala megyé­be látogatott. A megyeszék­helyen Varga Gyula, a me­gyei pártbizottság első titká­ra és Üjvári Sándor, a me­gyei tanács elnöke tájékoz­tatta Zala gazdaságpolitikai helyzetéről és terveiről. Utá­na Biszku Béla a megyei ve­zetők társaságában Nagyka­nizsára utazott. Ezt követően a KB titkára a megyei és városi vezetők­kel együtt felkereste a „He­vesi Sándor” Városi Művelő­dési Központot s annak te­vékenységével ismerkedett. A program az Egyesült Izzó nagykanizsai fényforrás-, és üveggyárában tett látogatás­sal ért véget. A gyárlátogatás után Bisz­ku Béla pártnapon találko­zott a dolgozókkal, s idősze­rű gazdaságpolitikai kérdé­sekről adott tájékoztatást. Halló, 002? „Tessék, távírda!” Sajtótájékoztató az Országos Béketanácsnál A világ népei kapnak fó­rumot Genfben, a február 27-én kezdődő leszerelési vi­lágkonferencián : békemoz­galmak, különböző ideológiá- jú pártok és társadalmi szer­vezetek, valamint az egyhá­zak küldöttei tolmácsolják megbízóik — több száz mil­lió ember békés jövőt kö­vetelő állásfoglalását a sváj­ci főváros négynapos tanács­kozáson — tájékoztatta az új­ságírókat pénteken Sebes’ tyén Nándorné, az Országos Béketanács főtitkára. Az eseménynek, az egész genfi tanácskozásnak most az ad különösen nagy jelentősé­get, hogy az utóbbi időben ellentámadásba lendültek az enyhülés ellenzői. A genfi konferencia — és ezt az elmúlt hónapokban lezajlott békemenetek, s más nemzetközi tiltakozó meg­mozdulások is bizonyítják — a militarista tervekkel a le­szerelést, a nemzetközi együttműködés erősítésének követelését állítja szembe. A Béke-világtanács például több mint 130 ország nemze­ti szervezetének képviseleté­ben ez év januárjában jut­tatta el dokumentumát az ENSZ-hez és az Egyesült Államok kongresszusához. Ugyancsak a genfi tanács előkészítéseként — Ausztrá­liái ól Amerikáig — a részt vevő szervezetek kormánya­iknak nyújtották át országa­ik közvéleményének állás- foglalását. A leszerelési vi­lágkonferencia tehát „arany­alapra” építhet — hangsú­lyozta Sebestyén Nándorné. A svájci fővárosban hétfőn plenáris üléssel kezdődő ta­nácskozás négy bizottságban végzi munkáját. Megvitatják a biztonság, a leszerelés és a gazdasági fejlődés kérdéseit, akcióprogramokat dolgoznak ki, s előkészítik a fórum résztvevőinek nyilatkozatát. A tanácskozáson — a januá­ri európai ifjúsági leszerelési konferencia megbízásából a magyar küldőit, Braun Gyu­la terjeszti elő a Budapesten elfogadott nyilatkozatot. Az Országos Béketanács delegá­ciójában a konferencián Be- rend T. Iván, Straub F. Brú­nó, Pethő Tibor és Lőrincz Tamás vesz részt — nemzet­közi szervezetek képviselői­ként — magyar egyházi sze­mélyiségek is elutaznak a nemzetközi fórumra. A kon­ferencia állásfoglalását el­küldik az ENSZ első ízben megrendezendő rendkívüli leszerelési ülésszakára, ame­lyet májusban tartanak New Yorkban. (MTI) Sarlós István Laoszban Vientíanéban csütörtökön megkezdődtek a hivatalos tárgyalások a Sarlós István, az MSZMP PB tagja, a Haza­fias Népfront Országos Taná­csának főtitkára vezette ma­gyar és a Phoumi Vongvichit az LFNP KB PB tagja, mi­niszterelnök-helyettes, a La­oszi Hazafias Front főtit­kára vezette laoszi küldöttség között. A tárgyalásokon Phoumi Vongvichit részletesen is­mertette a laoszi-népi hata­lom első két esztendejének eredményeit Sarlós István ismertette a Magyar Népköztársaság kül- és belpolit'kai törekvéseit, gazdasági fejlődését Pénteken Sarlós István Xi- eng Khouong tartományba látogatott el. A magyar kül­döttséget a tartomány vezetői üdvözölték Ezt követően a delegáció látogatást tett a Rizsesköcsög-síkságon, majd a nap folyamán visszatért Vientiane!». ... . . ■ Borbély Sándor látogatása a Hötanácsnál Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára pénteken részt vett a Magyar Nők Országos Taná­csa ügyvezető elnökségének ülésén. Erdei Lászlóné, a Nő­tanács elnöke beszámolt a Magyar Nők Országos Taná­csa 1977. márciusában tartott II. konferenciája óta végzett munkáról és a további felada­tokról. A vitában felszólalt Borbély Sándor, tájékoztatót adott időszerű kül- és belpo­litikai kérdésekről, s a közel­gő nemzetközi nőnap alkal­mából tolmácsolta a Központi Bizottság jókívánságait a magyar nőknek. (MTI) Valamikor a távirat, vaay a sürgönyszolgálat forrná). z morzejeles üzenettovábbí ás volt. Ma már korszerű techni­kával felszerelt távíróköz­pontok teszik lehetővé at gyors kapcsolatteremtést. Képriportunk az egri posta- központ „kulisszák mögötti kevesek által ismert berkei­be kalauzolja el az olvasó­kat. A helyi és a városkör­nyéki községek távirarait többek között dr. Kiss Mik- lósné továbbítja távbeszélőn (fent). (Középen) A telexeken adott üzeneteket a Siemens adó­vevőgépeken további ák. Csúcsidőben csaknem, más­fél ezer sürgöny jut el rövid idő alatt a címzetthez. (Balra) A lehető legrövidebb idő alatt továbbítják a on- tosabb közlendőket, s ebben nagy részük van a kézbesi- íőknek is mint például Kiss Józsefnek, a CsebakszáH- lakótelep távíratkézbesítójé- nek. (Fotó; Tóth Gizella^

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents