Népújság, 1978. február (29. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-24 / 47. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYE! BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXIX. évfolyam, 47. szám ARA: 80 FILLÉR 1978. február 24., péntek Magyar állásfoglalás c a neutronfegyver fegyverkezési fokozása ellen és verseny A nemzetközi enyhülés, a békés fejlődés és a tudomá­nyos kutatás kérdéseit meg­vitató szerdai tudományos konferencia nyomán, a Ma­gyar Tudományos Akadémia, az Országos Béketanács és az OBT tudományos bizottsága állásfoglalást tett közzé. Az általános társadalmi haladást, az emberiség jövőjét, a béke védelmét szem előtt tartva fogalmazták meg a magyar tudományos élet képviselői : — Meggyőződésünk, hogy ha a tudomány eredményeit a béke szolgálatába állítjuk, rendkívül gyors gazdasági, kulturális, társadalmi fejlő­dést biztosíthatunk a világ- han. A jelenlegi nemzetközi helyzetben nagy és sürgető feladatok várnak a tudo­mányra. Hamis és félrevezető az im­perialista propagandának az az áll tása, hogy az új tömeg- pusztító fegyverek kifejlesz­tése és gyártása természetes következménye a tudományos -techn'kai forradalomnak. E fegyverek gyártása, elterjesz­tése és a velük való fenyege­tés ellentétben áll az ENSZ alapokmányával és nem ke­vésbé azokkal az ünnepélye­sen vállalt kötelezettségekkel is. amelyeket Helsinkiben 35 állam vezetői aláírásukkal erősítettek meg — Mi, a magyar tudomá­nyod élet képviselői — csat­lakozva a Béke-világtanács által meghirdetett nemzetközi akcióhoz — együtt mindazok­kal. akiknek drága az élet és felelősséget éreznek az em­beriség jövőjéért, csak a tömegpusztító fegyverek be­tiltásával érthetünk egyet. Meggyőződésünk, hogy a vi­lág haladó tudósainak és a békeszerető emberek milliói­nak tiltakozása megállítja azoknak a kezét, akik készek lennének az emberiséget az atomháború szakadékéba lök­ni. Ülést tartott a Minisztertanács A kormány tájékoztatási hivatala közli: a Miniszterta­nács csütörtökön ülést tar­tott. Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke tájékoztatta a kormányt Michael Manley- nek, Jamaica miniszterelnö­kének hazánkban tett hivata­los látogatásáról. A kormány a beszámolót jóváhagyólag tudomásul vette. Szekér Gyu­la, a M’nisztertanács elnök- helyettese beszámolt a Köl­csönös Gazdasági Segítség Tanácsa végrehajtó bizottsá­gának 84. üléséről. A kor­mány elfogadtá a jelentést, és megbízta a nemzetközi gaz­dasági kapcsolatok bizottsá­gát, hogy tegye meg a szük­séges intézkedéseket az ülé­sen elfogadott ajánlásokból adódó feladatok végrehajtá­sára. A Minisztertanács meghall­gatta a tatabányai bányasze­rencsétlenség kivizsgálására alakított kormánybizottság elnökének előzetes jelentését és utasítást adott a vizsgálat továbbfolytatására, • a szük­séges intézkedések megtételé­re. Az Országos Tervhivatal elnöke a népgazdaság 1.977. évi fejlődéséről, a munkaügyi miniszter a munkaügyi hely­zetről és a munkaügyi gazdál­kodás egyes aktuális kérdé­seiről tett jelentést. A Mi­nisztertanács elfogadta a je­lentéseket, egyben kötelezte a Nagy részvéttel kísér'ék utolsó útinkra tatabányán a munka frontján kési hatált halt bányászokat Csütörtökön délután kísér­ték utolsó útjukra Tatabá­nyán a 12 A aknában tragi­kus körülmények között el­hunyt 26 bányászt. A gyász jeleként 26 fekete lobogó övezte a bányaigazgatóság épülete melletti Mártírok te­rét, gyászlobogók lengtek a középületeken: a városi terne-- tőhöz vezető utak mentén. Már a szertartást megelőző órákban sok ezren vonulták a temetőkertbe, hogy leróják kegyeletüket. A temető bejá­ratától a sírhelyekig munkás­őrök és ifjúgárdisták sora­koztak fel. A koporsók mellett a sze­rencsétlenül járt bányászok közvetlen munkatársai, a 612- es brigád tagjai, a Miskolci Műszaki Egyetem Bánvamér- nöki Karának, és a Tatabá­nyai Bányaipari Aknászképző Iskola hallgatói álltak dísz­őrséget. A hősi halottak hoz­zátartozói, özvegyei, árván maradt gyermekei mellett ott voltak a párt, az állam, a szakszervezet és a tömegszer­vezetek képviselői. Elküldték a végső búcsúra küldötteiket az ország összes szénbánya vállalatának dolgozói is. A gyászinduló hangjai után Simon Pál nehézipari minisz­ter vett búcsút a bánvászok- tól. Tolmácsolta az MSZMP Központi Bizottsága és a kor­mány őszinte részvétét, a Ne­hézipari Minisztérium dolgo­zóinak együttérzését —- Megrendítő ez a búcsú, — mondotta, — hiszen a sors olyanokét, ragadott el közü­lünk, akik tíott még ott állt az élet, az eredményes mun­ka öröme. Halottainkat nem­csak a családtagok és hozzá­tartozóik, munkatársaik, a Tatabányai Szénbányák dol­gozói, hanem az egész ország gyászolja. Igaz szívből kí­vánjuk, enyhítse a hozzátar­tozók fájdalmát az a tudat, hogy mellettük áll a bányá­szok szolidaritása, az egész magyar társadalom. Gál István, a Tatabányai Szénbányák igazgatója a szénmedence bányászainak nevében mondott búcsút. — Mélységes megrendü­léssel hajtjuk meg fejünket előttetek, akiket minden tisz­teletet megérdemlő, kemény és áldozatos munkátok köz­ben, váratlanul és alattomo­san ragadott el a kegyetlen halál. — Mélységes fájdalmunk­kal együtt kísérjen bennete­ket utolsó üdvözletünk az utolsó jó szerencsét! A hősi halottak munkatár­sai a felcsendülő bányász- himnusz hangjai mellett en­gedték le a konorsókat, majd a gyászolók tömege koszo­rúkkal és virágcsokrokkal borította be a sírhantokat. (MTI) Erdei Lászlódé a 68. nemzetközi nőnap előkészületeiről, a Nőtanács feladatairól Március 8.-áról, a nemzet­közi nőnapról ebben az esz­tendőben is mél.óképp meg­emlékeznek hazánk vala­mennyi üzemében, intézmé­nyében, termelőszövetkezeté-- ben. Az ünnep kedves külső­ségeitől azonban elválaszt­hatatlan a visszatekintés, számvetés azokról az ered­ményekről és további felada­tokról. amelyek hazánkban a lányok, asszonyok egveniogú- ságának kitél’esedését segítik elő — hangoztatta Erdei Lászlóné. a Nőtanács elnöke csütörtöki saitótá'ékoztatóián. amelyen a 68 nemzetközi nőnap megünnenlpsének elő­készületeiről, a Nőtanács idő­szerű teendőiről szólt. Alig egy év telt él a Nőta­nács II. konferenciája óta, amely mintegy 25 témában fordult ajánlásokkal a kor­mányhoz, a minisztériumok­hoz és más főhatóságokhoz. E javaslatok nagy visszhangra találtak, s örvendetes, hogy az érintett szervek konkrét feladatokat jelöltek ki. A Nőtanács elnöke elmond­ta: az ötéves tervben 19 500 bölcsődei hely, s mintegy 75 000 óvodai hely 1 eléoítése szerepel, az igények növeke- iése miatt azonban továbbra is sok kérelmet kell elutasí­tani. A tanácsok — maguk mellett tudva a munkahelye1' dolgozóinak társadalmi segí­tőkészségét — 88 000 helyre emelték a? óvodai hálódat fejlesztési tervét. Jelenleg' az általános iskolások mindegy 40 százaléka részesül az isko. Iái étkeztetésben. A nőkonfe­rencia óta a Belkereskedelrni, - az Oktatási Minisztérium, a tanácsi hivatal és a SZÖ- VOSZ irányelveket adott ki a gyermekélelmezés továbbfej­lesztésére. Napirenden van az egészségesebb étrend kialakí­tása. , . A Nőtanács soron levő fel­adatait ötéves munkaprog­ram határozza meg, amely előírta: a MNOT továbbra, is következetesen munkálkodik a nők politikai, gazdasági és kultnrVis helyzetének '•avi- ’ tásáért kezdeményez, és köz­reműködik az új intézkedések megva’ósításában. Március 2-ára összehívják az orszá­gos tanácsot, amelv az ün­nep előestéién társadalmi fejlődésünkké' összhangban foglalkozik a nők helyzetével. minisztereket, az országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy a tapasztalatokat hasz­nosítsák. Az Országos Tervhivatal el­nöke, a pénzügy-, valamint az építésügyi és városfejlesz­tési miniszter beszámolt a be­ruházási döntési rendszer működésének tapasztalatai­ról. A kormány a jelentést el­fogadta és meghatározta a to­vábbi teendőket. A belkereskedelmi és az igazságügyminiszter előter­jesztése alapján a kormány megtárgyalta a belkereskede­lemről szóló törvényjavasla­tot, és úgy határozott, hogy azt az országgyűlés elé ter­jeszti. A kormány, a mezőgazda- sági és élelmezésügyi minisz­ter javaslatára, a Polgári Törvénykönyv végrehajtása érdekében rendeletet hozott a mezőgazdasági termékérté­kesítési szerződésekről. A belkereskedelmi minisz­ter előterjesztése alapján — ugyancsak a Polgári Tör­vénykönyvvel való összhang megteremtése érdekében — a Minisztertanács rendeleteket alkotott az utazási szerződé­sekről, illetve a fizető-ven­déglátásról. A belkereskedelmi minisz­ter javaslatára a kormány rendeletet hozott a vásárlók minőségi kifogásainak inté­zésével kapcsolatos költségek elszámolásáról. Az intézkedés célja, hogy azok a vállalatok feleljenek a minőségért, ame­lyek a hibás termékeket elő­állították. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Gyorsabban, gazdaságosabban — kevesebbel NAPJAINKBAN az energiatakarékosság világméretűdé vált. A különböző kutatási eredmények bizonyítják, hog.> jz utóbbi évtizedekben ugrásszerűen nőtt a gazdasági és műsza­ki haladás folytán az emberiség energiaigénye. Ez, valamint az energiahordozó készletek korlátozott volta sok gondot okoz világszerte. E gondokban hazánk is osztozik, annak ellenére, hogy a hazai energiatermelés és az államközi szerződésekkel biz­tosított zökkenőmentes ellátás garantálja a népgazdasági igények kielégítését. Hazánkban az egyik legnagyobb energiafelhasználó a közlekedés A népgazdaságban felhasznált összes energia 12 százalékát fogyasztja és ezen belül az alapvető energiahor­dozók nagy hányadát, — például a benzin 90. a gázolaj 27 és a villamos energia 10 százalékát. Ezek az arányok arra utal­nak; hosszabb távon érdemes azzal foglalkozni, hogy a köz­lekedési eszközök mennyi üzemanyagot, milyen összeté4“' 3 energiákat használnak fel. Szerepe van- ebben az un. közle­kedési infrastruktúrának: az úthálózatnak, a vasútvonal'i állapotának is. Az energiafelhasználást racionálisabbá teheti a korszerű szállítási módok gyorsabb elterjesztése is. A közlekedés dolgozói egy mondattal szokták meghatá­rozni tevékenységük lényegét: „Feladatunk a népgazdaság szállítási igényeinek kielégítése”. Félreértés ne essék: ebben benne van az utasok elszállítása, a magánszemélyek szállí­tása is. Évtizedeken át a vasút használta fel a legtöbb szenet az országban, — amikor még gőzvontatással továbbították a vonatokat. E téren már a korábbi tervidőszakban lényeges válto­zás történt, hiszen a diesel- és villamosmozdonyok egyre na­gyobb mértékben szorítják ki a gőzösöket a pályákról és ma már az összes vontatási teljesítmény 91 százalékát kor­szerű mozdonyok végzik. Ez minőségi változás az energiatakarékosságban. A vasúti szállítás kalóriában kifejezett energiaigénye a szén­nél korszerűbb energiahordozók révén 32 százalékkal csök­kent, ugyanakkor a szállítási teljesítmény összességében legalább 20 százalékkal nőtt. A személy- és az áruszállításban a közúti közlekedés egyre fejlődik. A vállalatok tulajdonában levő külön'éle gépjárműveket is beszámítva, a személyszállítás 65, az áru- szállítás 22 százaléka történik közutakon. Az energiafel­használás szempontjából ez azért kedvező, mert a közű i közlekedés energiafogyasztása kisebb mértékben emelke­dett, mint a szállítási teljesítmények. A szakemberek előrebecsült adatai szerint az V. ötéves tervidőszakban 23—25 százalékkal nő a közlekedés energia­ié’használása. A különböző ágaza’ok közül a legdinamu- kusabban a közúti és légi közlekedés energiaigénye növek­szik. Mindez arra kötelezi a közlekedésben dolgozókat, hogy körültekintően gazdálkodjanak az energiakinccsel, a szál­lítási teljesítmények növelésé mellett se feledkezzenek meg a járművek karbantartásáról, azok gazdaságos kihaszná’á- sáról. Mind a vasúti, mind a közúti fuvarozásnál elehet öl g teljesen meg kell szüntetni az üresfutásokat, a vonatok in­dokolatlan feltartását, a járművek ácsorogtatását. A KPíí gondoskodik arról, hogy a járművek előírt időközönként •íorszerű diagnosztikai vizsgálatnak vessék alá és a feliedéit) műszaki hibákat gyorsan kijavítsák. A vasúti közlekedésben a megkezdett teljes műszaki rekonstrukciót folytatják és 1990-re a villamos vontatás részesedése eléri az 55, a diesel vontatásé a 45 százalékot.' A KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSBFN az energiatakarékosig kulcsa a szállítási igényeknek legiobban meg'elelő és az energiafogyasztás optimumát legiobban megközelítő ár- műpark lé'rehozá-a. Ezért a nemzetközi piacokról első or- ban kisebb fogyasztású, olcsó és jó hatásfokkal működő járműveket fognak beszerezni. (B. I.) 4 szovjet fegyveres erők jubileuma alkalmából Koszorúzás az egri nepkerfi emiekmune! A szovjet hadsereg fennál­lásának 60. évfordulója al­kalmából koszorúzás! ünnep­ségre került sor csütörtökön Egerben. Az ismeretlen szov­jet katona népkerti szobrá­KlsZ-vezetők tisztelgése az emlékmű előtt. (Fotó: Szántó György) nál a megyeszékhely lakóiak; az iskolák, az üzemek, intéz­mények dolgozóinak képvise­lői tisztelegtek a jubileum alkalmából. A megemlékezés koszorúit a megye és a vá­ros kommunistái nevében Schmidt Rezső, a megyei párt-végrehajtóbizottság tag­ja, az egri városi pártbizott­ság első titkára, dr. Patkó Benjámin, a megyei pártbi­zottság osztályvezetője és Németh Tibor, az egri járási pártbizottság titkára helvez- te el az emlékmű talapzatán.' A fegyveres erők tagiainala képviseletében Darida Mi­hály ezredes, megyei rendőr- főkapitánvhelyettes, Viráah László főtiszt, helyőrségpa­rancsnok, valamint Tőzsér József, a munkásőrség me­gyei parancsnokhelvet'ssq tisztelgett az emlékműnél , Elhelyezték a népkerti szo­bor talan7atán a hála és fj megemlékezés koszorúját a’ megye tanácsainak, a szak- szervezetek és r. népf-onj tagjainak, valamint az 'fjú-j kommunisták képviselői ist J

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents