Népújság, 1978. február (29. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-21 / 44. szám
A művezető malomkövei Aligha kettő van ezekből, bár annyi is elég a — meg- őröltetéshez. Számítások szerint a termelőágazatokban meghaladja a százezer főt azok tábora, akik az irányítás első szintjét, ha úgy tetszik, frontvonalát alkotják, s bár tisztségük megjelölése váltakozó. valójában feladatkörük a művezetéssel azonos. Szó sincs tehát arról, hogy csakis az ipar gondja, a művezetők felemás helyzete, munkájuk megkönnyítése. Az igazi gond a követelmények, s azok teljesítése feltételeinek különbözősége. Munkaügyi vizsgálatok igazolták azt a gyakorlati tapasztalatot, ami szerint . a termelésirányításban dolgozók közül a művezetők munkahely-változtatása a legnagyobb. Vannak olyan iparterületek, építőipari tevékenységek, szállítási egységek, ahol, egy esztendő alatt a művezetők 18—34 százaléka nek az útkeresésnek szükségességére. A már említett fluktuáción túl például az, hogy némely iparterületen kötéllel fogják a művezető-, két, annyira nincs önként vállalkozó, s az sem szabályt erősítő kivétel, hanem tipikus eset, amikor a művezető föladva tisztségét, ismét munkás lesz, mert így többet keres, kevesebb a gondja, kisebb a felelőssége. Ez utóbbira bizonyítékok garmadáját szolgáltatja a sütőipar, a textilruházati ipar, a tartósítóipar. Kár lenne elmélkedni azon, hogy valamikor mekkora rang volt a művezetői beosztás. Az akkori és a mai helyzet összehasonlíthatatlan, mert alapvetően más a társadalmi, gazdasági környezet. Ebből azonban korántsem következik, hogy a művezetőnek ne legyen rangja, Furcsa helyzet valóban, nem a művezető veszi fel, helyezi át és küldi el beosztottjait, de ő felel munkájú-: kért, hozzáértésükért, fegyelmezettségükért. Nem a közvetlen irányító szabja meg az órabért, a béremelés mértékét, a jutalom összegét, de ő követeli a teljesítményt, a feladat végrehajtását/ Igaz, hiba lenne elhallgatni, néhány — sajnos, valóban csak néhány — nagyvállalatnál megpróbálkoztak a mai követelményeknek megfelelő művezetői jog- és feladatkörök kialakításával, s nagyszerű eredményeket könyvelhettek el. A példa azonban lassan talál követőkre, s azért, mert a művezetők felemás helyzete, az irányítási mechanizmusban betöltött szerepük tisztázatlansága, jogaik, felelősségeik rendezetlensége elválaszthatatlan a vállalat belső irányítási rendszerének egészétől. Ott tehát, ahol úgy vélik, gyors nekibuzdulással — minden mástól elszakítva Több zöldség n A Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat termelési adatai jól tükrözik a háztáji gazdaságok és kiskerttulajdonosok zöldségtermesztési kedvének fokozódását. A két évvel ezelőtti, huszonnyolcmillió egységáras tasak vetőmag helyett az idén már több mint ötvenmilliót juttatnak el február közepéig az ország négyezer-hatszáz árusítóhelyére. Képünkön: a félauto- matikusan működő berendezés naponta mintegy harmincezer tasakot tölt. (MTI fotó — Csikós Gábor felv. — KS) Gyakorlati tettekké akar fák beváltani Szerződést kötetlek az irt iárés: szervek a gyöngyösi tötsksiávai kicserélődik. S mivel ugyancsak elemzések tanúskodnak arról, hogy a jó művezetőnek is legkevesebb egy esztendőre van szüksége, ‘amíg új helyén elsajátítja a biztonságos eligazodáshoz nélkülözhetetlen ismereteket — kezdők esetében a kutatók három évet jelölnek meg alapként a tapasztalatszerzéshez —, a fluktuáció, s ami mögötte áll, nem csupán az érintettek ügye. Elsőként a Könnyűipari Minisztérium vállalkozott arra, hogy felmérje — a textil- és a ruházati iparban — a művezetők helyzetét, az irányításban elfoglalt tényleges és kívánatos szerepkörét. Napjainkban az úttörőnek számító kezdeményezésnek már jó néháríy követője van más ágazatokban. Figyelmeztető jelek sokasága intett enSzerencséje lesz, a riport kedvéért még a hó is kezd esni! — mondja kedélyesen Kristóf Sándor, a gépkocsink vezetője, amint a megye- székhelyt elhagyva a Mátra kanyargós útjára érünk. Az út mindenütt száraz, hó sehol. Az ellenőrzés, anová kísérőként szegődtem, esemény nélkülinek ígérkezik. A KPM Egri Közúti Igazgatóságának URH-s gépkocsijával indulunk mátrai körútra: ha valahol kemény a tél az országban, akkor itt igen. Megyünk hát havat látni ebben a száraz, borongós időben. S valóban; mintha csak a mi kedvünkért tenné. Eger határában már csapkodni kezdik a gépkocsi ablakát a hópelyhek. ★ A kocsi „parancsnoka” Szabó Lajos, az igazgatóság területi osztályvezetője. Ö az irányítója a megyében levő üzemmérnökségeknek, amelyek meghatározott körzetben útjainkért felelősek. — Kérem a központi hőit gyeletet! — veszi kézbe az URH adó-vevő telefonkagylóját. S máris vonalban a mindenről tájékozott ügyeletes: — Itt a Mátrában Sirok előtt járunk, az út mar nedves a hótpl. Milyen előrejelzés érkezett a Meteorológiai Intézettől ? — A következő 24 órában ezen a területen öt centimeter hó várható — hangzik a válasz. Valóban megjön hát a hó. A gépkocsivezető persze oizto- san jobban örülne az esemény nélküli útellenőrzésnek. ■A— Ott, ahol nem kell a havat takarítani, az embereink már a kátyúkat javítjuk — tájékoztat menet tűzben Szabó Lajos. — Ezekkel a brigádokkal majd a 3-as úton találkozhatunk. A hónap vé- likiM, befejezzük a „zőldtáblamivel joga sincsen, s kötelességei azért váljanak nyomasztó teherré, mert teljesítésükhöz hiányoznak; vagy csak részben vannak meg a feltételek. A művezető — kérdőíves felmérések mutatták — gyakran postásnak, utasítások mechanikus továbbítójának érzi magát, olyasvalakinek, akit bármikor bűnbakká lehet tenni az anyag- és szerszámellátás zavaraiért éppúgy, mint a műhely tisztaságáért, a tűrt selejt meghaladásáért, a védő- felszerelések használatának elmulasztásáért. A felelősségnek ilyesfajta kiterjesztése mindenre, valójában a tényleges felelősség elillanása, ámde a lehetőség, hogy bármikor, bármiért bekövetkezhet fejmosás — és fegyelmi, prémiummegvonás — azoknak is kedvét szegi, akik tisztességgel és hozzáértéssel csinálnák művezetői • munkájukat. programot”, vagyis fényvisz- szaverő helységjelző táblákat teszünk ki mindenütt az utak mentén. Ezenkívül több csoport a cserjéket, bokrokat vágja. Találunk tehát munkát. ha a hóval nincs :s bajunk. Egyébként 10 éve nem esett annyi a Mátrában, mint az idén. Galyatetőn majdnem egyméteres a hófal most is az utak mellett. De mindig „szerencsésen” esett, nem hirtelen egyszerre, hanem folyamatosan. Mindig volt időnk feketére takarítani az aszfaltot. ★ Még Recsk környékén is , nehéz elhinni, amit Szabó Lajos előre elmondott. Csak hófoltak vannak, az ut teljesen száraz, néhol átfolyások nedvesítik csupán. Igaz, ezek annál veszélyesebbek a nem ovatos autósnak : a Kerekek hirtelen megcsúszhatnak az ilyen szakaszon. Sokfelé mar repedezett, feltört a burkolat, a változékony idő bizony az idén is megviseli a gyengébb aszfaltozást. Emlékszünk még: tavaly több mint 00 millió forintnyi kár jött osz- sze így márciusra. — Na végre, tél — szólom el magam önkéntelenül a sasvári kanyar után. Hirtelen, szinte átmenet nélkül itt már vastag hótakaró övezi az utat. A naposabb hajlatokban megvékonyodott ugyan, mégis lehet olyan 30—40 centi, — Gyöngyös jelentkezzen! Hol dolgoznak most a gépeink? — működni kezd az adó-vevő. — A 24-esen sószóró jár, most a gályái elágazó környékén kell lennie, a hóma- ró pedig a pásztó—galyatető —matrakeresziesi úton dől— rendezik a művezetők jogát, vékonyítják vagy éppen sutba lökik a malomköveket, a lehetetlennel kísérleteznek. Igaz, némely dologban a mai feltételek közepette is javíthatók e posztok betöltőinek munkakörülményei s ettől nem szabad sajnálni a fáradságot. Egy-egy részintézkedés eredményeit sem szabad lebecsülni — így az önálló bérmegállapítás joga jótékony hatással van a teljesítményekre —, a megnyugtató, hosszú távra szóló rendezés azonban a vállalati szervezet egészének kritikus elemzésével együtt érhető el. A művezetők malomkövei fontos jelzői annak, hogy általában gond az irányítás hatásossága, célratörősége, csak éppen legélesebben ez a művezetőknél rajzolódik ki. Lázár Gábor gozik. Fuvarozzuk a havat Galyatetőről — tájékoztat Mezősi János, az üzemmérnökség vezetője. — Fuvarozzák a havat? — lepődöm meg. — Persze. Olyan hóhegyeket túrtunk össze már az üdülőszálló körül, hogy nem férnek el az autók. Muszáj elhordani. ★ Rövid pihenő a gályái elágazó mellett, a hómaró-ga- rázsnál. A gyöngyösiek ide kihelyezett ügyeletét a Mátra zordabb időjárása indokolja. A környékre irányított gépek mindig betérnek, rádión kapnak eligazítást. Sót, salakot tárolnak itt, ez az állomáshelyük a hómaróknak, teherautóknak. Az őrjáraton levő sószóró kocsit szintén itt találjuk. — Ma eddig különös esemény nem történt — teszi a hivatalos jelentést az osztályvezetőnek Magda László, az őrház ügyeletese. Kint sincs nagyon hideg, mínusz egy fokot jelzett a hőmérő a bejárat mellett, de itt bent azért mégiscsak kellemesebb. — Jól fölszereltek bennünket, kis konyha, rádió, televízió, pihenőhely van itt, Kényelmesen berendezve — mondja Magda László. Ez a véleménye az éppen oihenő Kovács Lászlónak és a kocsi kísérőjének, Tóth Zoltánnak is.. — Merre indáinak innen‘> — Most végeztünk a sózással Párádtól idáig; a havazásnak készítettük elő az u'at, néhol deresedés is volt. innen a Kékes te tőre indulunk, ott is sózunk — mondja, a gépkocsivezető. Azt mondják, a diplomáciában a protokolláris elemek nemcsak formalitások, hanem a lényeg kifejezői is. A mi mostani esetünkben is így igaz a tétel. Mert az csak formalitás, hogy két fél között szerződés jön létre, az is formalitás, hogy azt valahol aláírják, de az már a lényegre utal, hogy kik írják alá és a szerződés milyen módon születik meg. Az eseményen részt vett egyfelől a gyöngyösi városi pártbizottság első titkára, Kónya Lajos, másfelől az ózdi járási pártbizottság titkára, Béres László és az ózdi járási hivatal elnöke, dr. Vodila Barnabás. A főiskolát dr. Dráviczky Imre képviselte, aki az intézet pártalap- szervezetének a titkára is. Ez a protokoll tehát az esemény jelentőségére utal. Az sem csak formális jegy, hogy a szerződés nem ott és akkor született meg. Előbb a Annyi időre azért még megállnak beszélgetni, hogy kiderüljön: mindketten Bort- ról járnak dolgozni, s így természetesen —. mindketten dinnyések. — Novembertől márciusig szerződünk az igazgatósághoz, jól jön az a pénz télen is az embernek. Valamivel kell foglalkozni, nem tölthetjük tétlenül az időt. Vagyunk ilyenek vagy húszán: gépkocsivezetők, rakodómunkások. Elsején már abba is hagyjuk, mert akkor már a palántákkal kell foglalkozni. Mindenkinek jó ez, de különösen az igazgatóságnak: az idénymunkaerő nélkül al’gha tudná fölvenni a harcot itt a téllel. ★ Galyatető. Ezt valóban nem hinné az ember a Mátra tövében a száraz aszfalton: alig fér el a kocsink a hókupacok között. Mindenütt vakító fehérség. Markológép ballag utánunk a szerpentinen, fönn már teherautó várja; fuvarozzák a hóhegyeket. Rövid eligazítás, és indulunk a „három szentek” felé, Mátra- szentimre irányába. Az út itt is tiszta, de két oldalt a szegély jelzőknek csak a hegyük látszik. Azok pedig éppen 110 centiméter hosszúak. Már messziről észrevesszük a hómarót, nagy ívben szórja a havat . a padkáról a fák közé. Szabó Imre, látva az ..ismerős” kocsit, megállítja mellettünk a gépét. — Volt-e itt a környéken az idén hóakadály? — kérdezem. — Egy, esetleg két óránál tovább nem volt járhatatlan tervezetét állították össze a főiskolán, majd azt elküldték Özdra. Ott az érintett szervek átnézték, véleményezték, majd a javaslataikat is megfogalmazták. A végső forma tehát a nézet- azonosság jegyében jött létre. Miről is szólnak az egyes fejezetek? Ilyenekről: a főiskola űi szántóföldi növényeket és termelési módszereket ajánl, tanácsot ad a talajerővel való gazdálkodáshoz, javasolja munkagépek kiválasztását és sorát, elmondja a véleményét a gyümölcstermelés lehetőségeiről, a talajvédelemről, az üzemszervezésről, a szakemberek továbbképzéséről, segíti a végzős főiskolásokat olyan szakdolgozati témák kiválasztásában, amelyek az ózdi járáshoz fűződnek, kölcsönösen részt vesznek a párt- és a KlSZ-szer- vezetek rendezvényein, a egy útszakasz sem —■ válaszolja. — Eddig sikerült mindig időben elfognunk a hóesést, meg is vannak hozzá a gépeink. Ez például a legértékesebb: 36 féle műveletre alkalmas, télen-nyáron dolgozhat az utakon. Akár lépcsőn is lehet közlekedni vele. Igaz, hogy ez a Mercedes gyártmányú alapgép 1 millió 200 ezerbe kerül, s hozzá még több százezerbe egy-egy adapter. Az igazgatóságnak különben négy ilyen gépe van. Kezdünk fázni, a toll is nehezen fog a fagyban, sietősen fogunk kezet. Gyorsan lejegyzek még egy adatot: a kocsi 2S(!) sebesség fokozattal dolgozik. Búcsúzunk, felzúg a motor, komótosan takarítani kezdi az útszegélyt. Ráér, most nem sürgős. ★ A gyöngyösi üzemmérnökségen állunk meg újra; a hegy lábánál itt sincs már hó Az udvaron a szokásos kép fogad, mossák, szerelik a kocsikat. Mezősi János, az üzemmérnökség vezetője azért nem látja túl könnyűnek a helyzetüket. — Legalább 20—25 ember kellene még, hogy mindenütt jól helytállhassunk. Az ‘itt levő 25 gép — teherautók, hókotrók —; egy része is állandóan pihenni kényszerül alkatrészhiány miatt. Húsz tonnányi só mindössze a készletünk, eddig akadozott a szállítás, most már javult valamelyest. A télnek még nincs vége, lesz itt még egy-két nehéz nap az előrejelzések szerint; remélem, utána is azt mondhatjuk, jól dolgoztunk. •k Az előrejelzés eddig bevált: 24 óra alatt megjött az ct centi hó, sőt, néhol több is. A tél még nem adta meg magát... Bekell Sándor kultúrcsoportok pedig szereplési lehetőséget kapnak. A záradékban az olvasható, hogy a szerződés meghatározatlan időre szól, de legalább évenként egyszer értékelik azt is, . mi valósult meg az elhatározások közül, A tartalmi részek így igazolják, hogy a formai elemek mennyire természetes kifejezői a lényegnek. — Miért a gyöngyösi főiskolával kötötték meg ezt as szerződést? — kérdeztük meg Béres Lászlót, az ózdi járási pártbizottság titkárát. — Ennek az is az oka, hogy valamikor Putnokon képezték ki azokat a mezőgazda- sági szakembereket, akik ma ott találhatók a mi járásunk szövetkezeteiben — mondta Béres László. — A putnoki intézet az idők folyamén Gyöngyöshöz kapcsolódott. Természetes lehetőségként kínálkozott az is, hogy a mi technikusi és szaktechhikusi végzettségű mezőgazdáink a gyöngyösi főiskolán üzemmérnöki oklevelet szerezzenek. Ezért mondhatjuk ma már azt, hogy a mi mezőgazdasági szakembereink a gyöngyösi főiskola hallgatói voltak. A dolgok logikája így vezetett el bennünket szerződéskötéshez — Mit várnak a szerződéstől? — Járásunk mezőgazdaságának további fejlődését. Az igaz, hogy a mi járásunk ipari jellegű, a paraszti élet régóta nem meghatározó. De az is igaz, hogy a Sajó-vöi_ gyében nagyon jelentős kertészkedés- folyik. Amit ex- tenzív módszerekkel el lehetett érni, azt már elértük a gazdaságainkban. A további fejlődés már a tudomány, a korszerű agrotechnika segítségével biztosítható csak. Ehhez akarjuk megnyerni a főiskola támogatását. — A szerződés azonban nem utasítás, a főiskola tehát csak javasolhat. Milyen módon tudják elérni, hogy az ésszerű javaslatok a mindennapi gyakorlatba is átmenjenek? — Azt mondjuk, ez a szerződés csak keret. A főiskola egyes tanszékei és a mi egyes gazdaságaink között kell az együttműködésnek kialakulnia. Utasításokat erre a járási párt- és tanácsi szervek sem adhatnak. De a mi eszközei tikkel, a meggyőzéssel és az agitációval igyekszünk majd elérni, hogy a jó javaslatok ne sikkadjanak el. Ezért is állapodtunk meg abban, hogy évente legalább egyszer értékeljük a szerződés egyes részeinek a teljesítését, és ekkor az eredmények mellett a még további tennivalókra is meg fogalmazhatunk ajánlásokat. Világos tehát a lényeg: az ózdi járás mezőgazdasági eredményéinek további növelése, amihez a lehetőségeket ez a mostani szerződés is nyújtja, nyújthatja Bizonyára: érzékelhető mértékben. j __________ (müJ M éteres hót alak között — Eddig „szerencsésen9’esett Ügyeletben útjainkon
