Népújság, 1978. február (29. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-19 / 43. szám

Az épülő egri kórház a magasból, Lakás, kórház, út, iskola üzletek (Fotó: Szántó György^ Körkép a megyeszékhely beruházásairól IFA-alkatrészekkel? Előbb a városi, a Közel­múltban pedig a megyei rt-végrehajtóbizottság kér- számon az építőipari .szer­vezetektől, hogy a terveknek megfelelően készülnek-e a megyeszékhely fontosabb be­ruházásai? , Az eredmények mellett a gondokat, a hiányosságokat is megvizsgálták, s mindkét testület több fontos határo­zatot hozott a további fela­datokkal kapcsolatosan. Lakásból a leriezeilnél is töob épült Mint a jelentésekből egye­bek mellett kiderült: a terv­időszak első két évében a ter­vezettnél is több lakás épült Egerben. Ez az * örvendetes tény mindenekelőtt annak köszönhető, hogy az elmúlt két évben végre jelentősen javult a lakásépítésben iészt vevő szervezetek kapcsolata, együttműködése. Erősödött a szerződéses fegyelem, a vá­rosi tanács és az ÉSZ AK- TERV — tervező vállalat — között létrejött szocialista szerződés eredményeként időben készültek el és érkez­tek meg Egerbe a tervek. A korábbinál korszerűbb tech­nológiával építi az új náza- kat a Heves megyei Állami Építőipari Vállalat, jobb a lakások minősége, és pozitív változások tapasztalhátóak a munkafegyelem területén is. Ha a tervezettnél is több lakás épült, akkor miért ju­tott mégis kevesebb az új la­kásokból a jogos igénylők­nek? Ennek két oka van. Az egyik: elsősorban a nem megfelelően előkészített te­lekhiány miatt az egyedi tár- ' sas- és a családiházépítésben visszaesés következett be. A másik: a belvárosi rekonst­rukció, valamint a 25-ös szá­mú út építése miatt igen sok új lakást azoknak kell kiu­talni, akiknek az említett építkezések miatt szanálták, vagy szanálják otthonukat. Míg ez utóbioit tényként kell tudomásul venni, addig az előbbin segíteni lehet. Még­pedig azzal, hogy biztosítani kell megfelelő területet azok­nak, akik saját erejükből, il­letve államunk támogatásá­val kívánnak lakást építeni. Az út lassan épiil A 25-ös számú út Eger és a felsőtárkányi elágazás kö­zötti szakaszának megépítse 1976-ban befejeződött. A jó rajtot azonban a gyenge toly- taiás követte. Mert 'gaz ugyan, hogy megkezdték már a Rákóczi út északi részének közművesítését, a Vörösmarty a Kisvölgy, valamint a Bar- talos utca között épülő út kiviteli szerződéseinek előké­szítését, de mindezekkel együtt is az a helyzet, hogy | a négysávos út már aligna készül el 1980. végére Mi az oka a megtorpanás­nak, a lassú építkezésnek? A legtöbb gondot az okozza, hogy bármennyire is gáláns volt a Közlekedési és Posta­ügyi' Minisztérium, valamint az Egri Városi Tanács is, de a beruházásnak még ma sincs biztosítva a teljes oénz- ügyi fedezete, így aztán való­jában nincs is még hivatalo- ( san jóváhagyott kivitelezési programja sem. Tetemes mil­liókról van szó, s mivel Dénz- ben sem a minisztérium, sem a tanács nem dúskál. így bi­zonyos mértékig érthető, 1 vagy legalábbis magyarázna- I tó, hogy miért nem építik gyorsabban az utat. Kiút csak egy van: mindenképpen elő kell teremteni a hiányzó összegeket. Szerencsére a mi­nisztérium vezetői is ezen a véleményen vannak, így várhatóan a közeli hetekben újabb lendületet vesz a való­ban nélkülözhetetlen új út építése. Jó példa: a kórház és az iskola ‘ A Heves megyei Állami Építőipari Vállalat 1975. ok­tóberében kezdte meg az eg­ri megyei kórház rekonstruk­cióját. Ahogyan a végrehajtó bizottság is megállapította: a vállalat jól dolgozik, tartja a határidőket Ismeretes, hogy a beruhá­zás megvalósítását eredeti­leg két ütemben tervezték. Az elsőben egy 250 ágyas kórház, harminc munkahe­lyes rendelőintézet, konyha, valamint a központi fűtőmű szerepelt, a másodikban pe­dig — amelynek megvalósí­tását a hatodik ötéves tervre tervezték —, egy 160 ágyas kórházi egység és a 160 férő­helyes orvos-, nővérszálló. Ez esetben szerencsésnek mond­ható, hogy jelentősen módo­sították az eredeti programo­kat. A helyzet ugyanis az, hogy az illetékes országos vezetők megértették és elfo­gadták a város, illetve a me­gye vezetőinek javaslatát, és ennek eredményeként a má­sodik ütem kivitelezési mun­káinak megkezdésére már a múlt évben sor került. Szintén jól halad a 78 mil­lió forintos beruházással ké­szülő 19 tantermes kereske­Az immár egyesült hatva­ni Lenin Termelőszövetkezet idei tervében, amelyet a részközgyűlések megerősítet­tek, a növénytermesztés 91 millió forint árbevétele mel­lett 83 millióval szerepel az állattenyésztési főágazat Je­lentős summa ez, s ugyan­akkor az igazsághoz tarto­zik, hogy teljesítése nem kockázatmentes. Sok ténye­ző befolyásolja 2200 szarvas, marha gazdaságos tartását, 12 ezer hízósertés leadását, 712 ezer húscsirke értékesí­tését, hogy csak a legfonto. sabb jószágokról beszéljünk. A tervekkel kapcsolatban mégsem hangzott el aggályos szó, hiszen tudván tudja mindenki a szövetkezetben, hogy a kenyér, a tej, a gyü­mölcs, a zöldség mellé hús is kell az asztalra, s azt elő­teremteni csak a mezőgazda­ság képes. Éspedig szervezett, korszerű munkával, ♦echni- kával! Ilyen tekintetben kü­lönösen sok gond nehezül az egyesülés útján kialakult kö­zös gazdaságra, mert egy­mástól távol esnek a telepek, kultúrák, s a településenként jellemző nézetet is össze kell hangolni. Ötezres hizlalda Említettük, hogy az idei esztendőben csaknem 2200 szarvasmarhával számolnak a Lenin Termelőszövetkezet­ben, miközben 661 darabot húsként értékesítenek, 853 tehénnél pedig 2500 literes évi tejhozamot k'vánnak el­érni. Problémát pillanatnyi­lag az jelent, hogy a külön­böző fajtákat hová telepit­delmi és vendéglátóipari is­kola építése is. Az építők azt ígérik, hogy a vállalt ha­táridőre 1979. május 30-ára elkészítik az iskolát. A kisebbek is tontosak Heves megye ötödik ótéves terve a megye kiskereskedel­mi és vendéglátóipari háló­zatának mintegy 16 százalé­kos bővítését irányozza elő, s ennek fele a megyeszékhe­lyen kerül megvalósításra. A beruházások többsége jól ha­lad. Ez év végére befejező­dik a gyermekruházati aru­ház rekonstrukciója, rövide­sen megkezdik a cipőáruház építését 1980-ra várható a Vörösrák Étterem bővítése. A szanálások elhúzódása mi­att az ABC-áruház és a Vas- Edény bolt rekonstrukciójára viszont csak a jövő évben ke­rül sor. Mint az elmondottak Is bi­zonyítják: a beruházások többsége ütemszerűen halad. A tapasztalt gondok, hiá­nyosságok megszüntetéséhez sem kell más, mint szerve­zettebb, hatékonyabb munka, jobb együttműködés. Vala­mennyi tervezett új létesít­ményre. fejlesztésre nagy szüksége van a városnak, ezért a beruházásokban részt vevő építőipari szerve­zeteknek — ahogyan a vég­rehajtó bizottság is hangsú­lyozta — mindent el kell kö­vetniük a határidők, és a tervezett költségek tartásá­ért. Elsősorban rajtuk mú­lik, hogy mi, mennyi és mi­korra valósul meg a város ötödik ötéves tervének cél- I kitűzéseiből, Koós József S sék, s miként gondoskodja­nak a takarmányszükséglet­ről. Boldogon usranis a ma­gyar-tarkát tenyésztették ed­dig megyei engedéllyel, mi­közben Hatvan átállt a bő­vebben tejelő Holstein-frizre, Heréden pedig már kereszte­zett, F—1-es fajtát is szépen találni. Az önálló tehenésze­tek kialakítását egy dolog se­gíti: az állomány mindenütt brucellózis- és tuberkulózis- mén tes, ilyenformán a jószá­gok bárhonnan áttelepíthe­tek a kiszemelt helyre. A távlat a magyar-tarkának ígér gazdagabb lehetőséget. A Lenin Termelőszövetkezet ugyanis Boldog közelében, s együttműködve a cukorgyár­ral. konzervüzemmel, vala­mint a legelőben gazdag Szajlával, ötezer férőhelyes szarvasmarha-hizlalda alap­jait vett meg 1980-ban. A ta­karmánypótlás céljából ad­dig is már az idei 230 hektár­ral növelik a fővetésű silóku­korica és a keverék termesz­tését, illetve ennyivel told­ják meg 500 hektár lucerná­jukat, valamint a 640 hek­tárnyi rétet, legelőt Nincs Mi SERKOV Köztudott, hogy mennyi gonddal, bajjal lábolt át egyik évből a másikba az öt Mi lesz az Bár megyeszerte hó borítja még a földeket, s az „után­pótlás” is eddig minden éjjel pontosan érkezett, a mező- gazdasági üzemek készülődé­se már a tavasz közeledté­nek biztos jele. A gépműhe­lyekben többnyire felújítva, lezsírozva várják az elsőként kezdő vetőgépek, ekék a dol­gukat, s a csendesebb idősza­kot kihasználva javítják ugyancsak a szállítójárműve­ket, erőgépeket, pótkocsikat. Feltéve, hogy kapnak nozzá alkatrészt. Különösen az NDK gyárt­mányú IFA teherautókhoz nehéz különféle szerelvénye­ket, kormánymű- és egyéb alkatrészeket beszerezni. A hiánycikklista pedig 'nkább nő. mint csökken. A közúti jármúprogram meghirdetése­kor úgy tűnik, nem gondol­tak arra, hogy ezekbe a te­herautókba nemcsak üzem­anyag kell — esetenként al­katrész is. Magyarázat, kifo­gás eddig még minden évben akadt. Ez viszont a gépműhe­lyek szerelőit aligha vigasz­talja. — Nagyon sokszor nem tu­dunk dolgozni — mondja Mátrabállán Kiss lózsef szerelő. —' Kombájnokból, meg az ég tudja még miből szedünk ki ideig­lenesen alkatrészeket, egy- egy kisebb, egyszerűbb dara­bot pedig gyakran magunk­nak kell fabrikálni azért, hogy lehessen majd időben szállítani a vetőmagot, mű­trágyát Az utolsó simításo­kat végezzük, például ezen a GT—54 lánctalpason. Jól bevált a mi hegyvidéki vi­szonyaink között. Csak éppen két csillagkerék hiányzik hozzá, amiért már bejártuk az egész országot — ered­ménytelenül. Szerencsére a vetőgépekkel és más munka­gépekkel most ilyen gond nincs. Az akadozó gépjavítás el­lenére gyors tott ütemben ké­szül tavaszra Balián az Oj Barázda Termelőszövetkezet. Legjelentősebb munka most az almáskertekben a metszés. A félszáz hektáros tenilet nagyobb részén már meg­tisztították a törzseket a fe­lesleges ágaktól és a gallyak kihúzását is itt elvégezték. A vontatóknak ugyanakkor 100 vagon szerves trágyát kell felhordaniuk az almásokba. A gazdaság már megren­delte a tavaszi vetőmagot. Azt tervezik, hogy az idén 100 hektár árpát vetnek a kö­zösben és a háztájiban. Utol­jára kerül az idén földbe a burgonya, ősztől ugyanis a termelőszövetkezet összefogá­sa révén létesítet • modern sertéstelep, a SERKÖV. Baj volt gyakorta a szakmai ve­zetéssel, de időnként kiütköz­tek a létesítmény tervezé­séből eredő hibák is. Mivel az öt szövetkezet közül négy im­már az új Leninbe tömörül- ten végzi dolgát, önkéntelenül adódott a gondolat, hogy a társulásban részes apciak kártalanításával a 9500 hektá­ros gazdaság birtokába ke­rüljön a telep. S mivel Apc nem tiltakozott, rövid úton megkötötték az egyezséget. Ennek értelmében az idei esztendőtől kezdődően, öt év alatt, megtérítik a szomszé­dos termelőszövetkezetnek a vállalkozásba fektetett ötmil­lió forintját, a SERKÖV pe­dig a nagy közös gazdaság sa­ját tenyészeteként működik tovább. Hogy milyen elő­irányzattal és programmal? Megerősítik a szakmai veze­tést, korrigálják a különbö­ző technikai fogyatékosságo­kat, s év közben — az induló 6912 darabos állományra fi­gyelemmel — 12 ezernél több hízót juttatnak lakossági el­látásra. Beleértve a háztáji hozamát! A húsprogram meg­valósítását ezen túlmenően is szolgálni kívánja a Lenin Termelőszövetkezet, midőn Hatvanban házi vágóhidat épített, valamint jelentősen fejleszteni kívánja a Boldo­területi adottságoknak meg­felelőbb meggy telepítése kezdődik meg, ami mintegy 30 százalékkal nagyobb jöve­delmet jelent majd a jövőben. Cukorrépát 30 hektáron ter­melnek az idén. A verpeléti Dózsa Terme­lőszövetkezet 350 hektár sző­lőjét egy 50 fős brigád met­szi. Most, hogy túljutottak a munka felén, hozzáfogtak a szervestrágyázáshoz is. Egy- egy területen 3 évenként vé­geznek talajerő-utánpótlást, s az idén újabb 110 hektár ke­rült sorra. A következő he­tekben 460 tonna szerves trágyát hordanak a tőkék tö­vébe Maradt még őszről a szö­vetkezetnek 120 hektárnyi föld felszántatlanul. Most Sz—100-as és Rába-Steiger traktorokkal forgatják a ta­lajt, hogy a várható március 15—i kezdésre elkészüljenek. A műtrágyázással megvárják a tavaszt, nehogy a hóié ol­vadáskor lemossa az értékes tápanyagot. Néhány hét múl­va már szállítják a gazda­ságba a tavaszi árpa, kukori­ca vetőmagvakat. Sörárpából 210 hektárt, a bajai rendszer­ben termelt kukoricából pe­dig 240 hektárt vetnek, de az idén 237 hektár silókukoricá­juk is lesz. Panaszkodnak az alkatrész- ellátásra Verpeléten is. Emi­att a Rába-traktorok, perme­tezőgépek javítása áll, pedig ez utóbbiakra rövidesen gon levő húsüzemet. Cél ez­által Hatvan és vonzáskörze­te hússal, töltelékáruval való gazdag „terítése.” Csirke és kázláji Nagykökényesen hosszú ideje igen kifizető volt az elő­nevelt csirke tenyésztése. A húscsibe változatlanul előkelő helyet foglal el a Lenin Ter­melőszövetkezet termelési szerkezetében, amit érzékle­tesen fejez ki egyetlen terv­szám: az idén, év közben, 712 ezer csirkét dobnak piacra, s 20 ezer előnevelt csibét adnak ki a háztáji gazdaságokba tenyésztésre. Ez utóbbi tekin­tetében további fejlődés re­mélhető, ugyanis a bizottsá­gok most végeznek felmérést Hatvanban, Heréden, Boldo­gon, Nagykökényesen. S mint a gazdaság vezetői mondották, elképzelhető, hogy az év so­rán a közösben „előállított” 77 ezer csirkét százezerrel megtoldják a háztáji jóvoltá­ból. Természetesen messze­menő a központi támogatás! És vonatkozik ez a sertésre is! Kedvezményes árú táppal látják el a magántenyésztő­ket, s vásároltak két teher­gépkocsit a szállítási gondok megelőzésére. Egyik a hét meghatározott napján viszi a malac- és csirketápot He­rédre, Boldogra, Kökényesre, szükség lesz, hiszen a tavasz beköszöntővel kezdeni kell a kajsziültetvények növényvé­delmi munkáit Tizenhat millió palánta ne­velését kezdik meg a jövő héten a kál-kápolnai Károlyi Mihály Termelőszövetkezet­ben. A fóliasátrakból 100 hektár dohány és 300 nektár dinnyepalánta szükségletét biztosítják majd. Ugyancsak a dinnyeterületen dolgoznak jelenleg a szervestrágyaszórő gépek. Tavasszal egyébként a gaz­daság 400 hektáron vet nap­raforgót. 350 hektáron tava­szi árpát és több mint félezer hektáron kukoricát. Szeren­csére a vetőgépek már mind a munkájukra várnak, s elő­készítették mindazokat a be­rendezéseket, melyek a 400 hektárnyi pillangós telepíté­séhez szükségesek. A termelőszövetkezet főag- ronómusa az elmúlt év ta­pasztalatai alapján a követ­kezőket mondta a várható belvízhelyzetről : — Rendszeresen figyeljük a határt, de szerencsére ed­dig nincs különösebb veszély. Reméljük, a most lehullott hó sem tesz kárt a vetése­inkben. Egyébként is a tél alapján kedvező tavaszra számítunk. Hatvanba, a másik ugyan­ekkor a tenyésztési alapanyag kiszállításával foglalkozik, il­letve összeszedi a körzetekből a kereskedelmi leadásra kész j ószágállomány t. Jó szakemberek A. megnövekedett gazdaság képtelen lenne megfelelni az előtte álló idei feladatoknak, ha nincsenek megbízható kö­zépkáderek, magasabb szintű és képzettségű irányítók. Csak az állattenyésztési fő­ágazat szakemberek tucatjait igényli a jelenlegi követelmé­nyek, a fogyaszóti igények mellett. Ügy véljük, ilyen te­kintetben a tárgyi valóság nem kullog a tervek, elkép­zelések mögött. Különböző beosztásban, munkaterületen negyven főiskolát, egyetemet végzett mezőgazdászt foglal­koztat pillanatnyilag a Lenin Termelőszövetkezet, s hat­vanöt meghaladja a minősí­tett technikusok száma, aki­ket szinte minden területen erős szakmunkásgárda egészít ki. Számolván ezzel, vala­mint a többször megvitatott, reálisan papírra vetett ter­vekkel, valljuk a vezetők vé­leményét: az előnyösebb fel­tételekkel bíró növényter­mesztés mellett az állatte­nyésztési főágazat is beváltja a hozzá fűzött reményeket. Ez pedig nagy szó egy ilyen arányú átszervezés esetében! Moldvay Győző mmu q 1978. február 19., vasárnap Czirák! Péter A megnövekedett „Lenin” portáján’ 83 millió forint húsban, tejben elbeszélve Ezek már az utolsó simítások a DT—54-escn, de ki tudja, meddig fog még itt állni két csillagkerék hiánya miatt?! (Fotó: Perl Márton)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents