Népújság, 1978. február (29. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-18 / 42. szám
Közösködő község — egyéni gondokkal Falugyűlés Ludason » Ennek a 985 lelket számláló községnek semmije sincs, amely csak az övé lenne. Az áfész például a ludasiak kereskedelmi ellátása mellett még négy községről gondoskodik. A takarékszövetkezethez három kisebb település tartozik, a termelőszövetkezet pedig Ludassal együtt öt falu lakóinak ad munkát. A tanácsuk is közös — Detkkel. — A társas együttlét miatt még sohasem panaszkodtak a ludasiak — mondta Koncsos István, a detki. közös községi tanács elnöke. — 1973-ban „kötött házasságot” a két szomszédos település, de ez a házasság eddig úgy tűnik, nem végződhet válással. O A falugyűlés kezdete előtt beszélgettünk a tanácselnökkel. — 1954-ben kerültem Ludasra, tulajdonképpen együtt nőttem fel az itt élő emberekkel. Mindenkit név szerint ismerek, de nemcsak a nevüket tudom, hanem azt is, mi bántja őket. Ez nagy könnyebbség nekem is és a ludasiaknak is. Tőlem még soha nem kapott senki írásbeli idézést. Ha valakivel „összezördülésünk” van, akár az utcán megbeszélhetjük... — Emiatt persze szeretik az elnököt... — Szeretik... ? — gondolkodik el mosolyogva Koncsos István. — Talán... De nem is ez a fontos, hanem az, hogy megosztják velem a gondjaikat. — Tehát milyen kérdésekre számít a falugyűlésen? — Biztosan ma is megkérdezik, miért nem lehet minden üres üveget visszaváltani a boltban. Aztán azt is kérdezik majd, mikor lesz újra saját fodrásza Ludasnak... — Nem valami „súlyos” kérdések... — Messziről nem. De itt helyben ezek is súlyosak. — Tehát minden rendben? Vízhálózat, villany, utak, járdák. .. ? — Na igen. Pontosan olyan nehéz ezeket megoldani, mint az ország bármely más településén. De ha hiszi, ha nem, nálunk minden rendben Igaz, a vízvezetékünkből még 130 méter hiányzik a teljességhez, de ez mindössze négy családot érint. — Ök is ludasiak, jogosan reklamálhatnak a hiányosság miatt. — Persze, jogosan, és reklamálnak is. — Mégsem az üvegvisszaváltás a legsúlyosabb kérdés. .. A tanácselnök mosolyog a „kötözködésemen”. — Minden kiderül öt órakor. o A szépen berendezett általános iskola egyik osztálytermét jelölték ki a falugyűlés színhelyéül. Negyed hatkor még alig vannak húszán. Félórával a meghirdetett kezdés után már vagy hatvanan szoronganak a tanteremben. A résztvevők -számaránya tulajdonképpen nem rossz a lakosok számához viszonyítva. Fiatal azonban egy sincs. Szinte mindenki a nyugdíj- korhatáron túl, vagy annak közelében lehet. Egyre inkább meggyőződésemmé válik: valami új divat alakul ki a községek fiataljai körében: „nem részt venni a falugyűlésen. .. !” Vajon miért nem érdekli őket lakóhelyük jelene és jövője? o — Holnapután lesz két esztendeje, hogy a községben falugyűlést tartottunk — kezdi beszámolóját a tanácselnök. — Az elért eredmények elismerése mellett szólnunk kell majd a hiányosságokról is. Nincs titkunk egymás előtt. A tények egymás után sorakoznak: az elnök szavaiból kiderül, hogy az idei költség- vetési keretük 3.8 millió forint, fejlesztésre azonban a tavalyi ötmillióval szemben mindössze másfél millió forintot kaptak. Az eltérés a múlt évben épült egészségház „rovására” írható, amellyel szívesen büszkélkednek, hiszen csaknem minden mejgtalálha- tó itt, amire a lakosság jó közérzete, egészsége szempontjából szükség van. — A belterületi utak hosz- sza elérte a tíz kilométert, ugyanennyi a villanyvezeték hossza is — folytatja a tanácselnök. — Ludason egyetlen olyan utca sincs, ahol ne lenne járda. A vízhálózat is kiépült, mindössze 130 méter hiányzik, amelyet még az idén igyekszünk pótolni. O — Nem igaz, hogy mindenütt van járda, — mondja az első hozzászóló, Temesi József nyugdíjas. — Például a főutcában csak az egyik oldalon van járda, a sógornőm tegnap is elesett, mert ő éppen azon az oldalon lakik, ahol hiányzik a járda. Különben, ha sár van, az autók össze-vissza csapkodják a házakat. Akár társadalmi munkában is vállalnánk. hogy tényleg minden utcában legyen járda. — A járművek is hibásak, illetve akik vezetik, mert egyik-másik munkagép felhajt a járdára, és darabora töri a betont — teszi hozzá Dége Aladár (szintén nyugdíjas). — A falu szépségére is jobban kellene vigyázni. Például a futballpálya melletti bombatölcsért telehordják szeméttel. Hát hogy néz az ki? Talán a népfront megszervezhetné, hogy ott minden este legyen felügyelő, aki a szeméthordókat elkapja. — Még ebben az évben betömjük azt a bombatölcsért, Aladár bácsi — mondja a tanácselnök. — És ha már beleszóltam, hadd válaszoljak a járdaproblémára is. A főutcán valóban hiányzik négy ház elől a szilárd talaj. De egyenlőre ne számítsanak a pótlásra. Nincs pénzünk, na ez az igazság. O A „Fórum Ludasórum” — elnézést az ókori rómaiaktól a nyelvtörő plágiumért, — hét óra tájban fejeződött be. Jó néhány, a kivülálló számára apróságnak tűnő kérdés hangzott el, a tanácselnök valamennyire válaszolt. A jó hangulatú, csaknem baráti beszélgetésen egyetlen hibája volt: hiányoztak a fiatalok. Bendó János Mint már közöltük, tegnap, pénteken délelőtt l„ t- ta zárszámadási közgy ' ét az egerszóláti Béke Termelőszövetkezet. A rendezvény jelentőségét fokozta, hogy a közös gazdaság ez alkalomból vette fel a vietnami nép hős vezetőiének Ho Si Minh- nek a nevét. Az ünnepségen többek között megielent és az elnökségben helyet foglalt Nguyen Phu Soai. a Vietnami Népi Demokratikus Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, Vaskó Mihály, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága tagja, a Heves megyei pártbizottság első titkára. A résztvevőket Szálkái Miklós, a tsz párttitkára üdvözölte, maid Dér József elnök ismertette a vezetőség beszámolóját. Ezt követően került sor a névfelvételre. Dér József beszámolóját tartja Tanácskoztak az Agria Búlorovár u szocialista brioádvezetői Idei gazdasági feladataikról, a munkaverseny kiszélesítéséről tanácskoztak pénteken az Agria Bútorgyár szocialista brigádvezetői. A gyár beruházásaihoz jelentős exportfejlesztő hitelt kapott, így az idén is az a legfontosabb feladat, hogy a vállalati szállításokat maradéktalanul teljesítsék. Erről szólt Szalai Ferenc igazgatóhelyettes is a tanácskozáson, s ehhez kapcsolódtak a brigádok vállalásai. Emellett a kollektívák a minőség javítására tettek felajánlásokat, s társadalmi műszakokat is vállaltak, amelyek bevételét iskolák, óvodák támogatására fordítják. A 33 brigád közül kettőt javasoltak arany koszorús fokozatú kitüntetésre. A József Attila felületcsiszoló brigádot pedig magasabb kitüntetésre javasolta a brigád vezetői tanácskozás: a szakma kiváló brigádja cím várományosai. Zárszámadás Egerszóláton Ho Si Minh nevét vették fel Á forradalmár néptanító 100 éve született Czabán Samu A nagykövet köszönti a szövetkezet dolgozóit. (Fotó: Szántó György) 56 elutasítva — 67 jóváhagyva Központi támogatás az építőipar gépesítésére A MAGYARORSZÄGI szocialista tanítómozgalom kimagasló egyénisége 1878. február 17-én született Rozsnyón. Apjának öt gyermekéről kellett gondoskodnia. Az átlagosnál jóval nagyobb tehetségű, legkisebb fiú — Czabán Samu — sikeresen végezte el 1897- ben Eperjesen a tanítóképzőt, ben Eperjesen a tanítóképzőt, s kapott oklevelet. Egy évig próbaéves tanító a Pest megyei Alberti (Al- bertirsá) községben, majd ugyanitt véglegesítették. 1902- ben került Nyitra megyébe, Miava helységbe, ahol szintén nemzetiségi iskolában tanított. Itt került először szembe az úri Magyarország képviselőjével, a főispánnal, aki arra akarta rávenni, hogy a helyi képviselőválasztásról készített hamis jegyzőkönyvet hitelesítse. Czabán Samu tanító úr megtagadta ezt. A megyei urakat ez a nem várt ellenállás annyira felbőszítette, hogy Czabán Samunak fiatal feleségével együtt az ország déli csücskében levő Ternes megyei Klopódiára kellett költözködnie egy hét leforgása alatt. A miavai tanító működésről kiállított bizonyítvány pedig azt tanúsítja, hogy „... a tanításban szakértelmével fáradhatatlan szorgalmával, buzgalmával, lelkesedésével. s kiváló ügyességével — kit'nö eredménvt ért el. mely által a szülők bizalmát, s az iskolai hatóság telje“ . Ifjprrl oid.gIte C HELYÉN IS a rég; problémák vették körül: a nén nyomóra, pusztulása, a segítő kéz hiánva A tanító együtt érzett a szegényekkel, hamar megnyerte az egyszerű emberek bizalmát. Gazdakört .vezetett, miközben önmagát is állandóan továbbképezte. A Wekerle-uradalom szegénysorsú lakói melletti kiállását a hatalmasok felforgatásnak, lázításnak tekintették. A cselédházakat sűrűn látogató tanítónak ismét mennie kellett... „A veszedelmes tanító” következő állomáshelye Nagyszénás, az orosházi járásban. Segítőtársai ebben az időben a polgári radikális Zigány Zoltán és a szociáldemokrata, később mártírhalált halt Somogyi Béla Viharsarki időszaka alatt, 1912-ben lett Czabán Samu a szociáldemokrata párt tagja. A tanítók gondjairól és a közoktatás helyzetéről cikkei jelentek meg az ellenzékinek számító szaklapokban (Közoktatás, Ü.i Korszak) Megválasztották az Állami Tanítók Országos Egyesületének elnökévé. Elnöki beszédében követelte többek között a felekezeti és községi iskolák államosítását. Harcot hirdetett a tanítók anyagi és társadalmi függetlenségéért. Ugyanolyan politikai jogokat követelt számukra. mint amilyenekkel a nagybirtokok urai, a tőkések, a papok rendelkeztek. Beszéde a tanítói érdekéken jóval messzebbre mutatott: „Az ■gyes országok őrülétes fegyverkezése valóságos árkává lesz a népeknek Az a felfogás uralkodik, hogv a nemzetek közti ellentéteket csak a fegyverek küszöbölhetik ki. Mégis^meggyőződéssel kell hirdetnünk, hogy a jövendő győztese az a nép lesz, amelyik kultúráját magasra emeli, kifejleszti a munka és ■munkás szeretetét, és lerombolja a kiváltságos osztályállamot. Az így felszabadított gazdasági erők feltartóztathatatlan haladása egyszersmind legnagyobb biztosítéka lesz a békének is. Örök igazságként hirdetnünk kell, hogy nemzetünk újjászületése a nép fel- emelkedéséhez van kötve, minden erőnek, hatalomnak kútforrása a nép.” 1914-ben izgatás címén elbocsátották állásából... A szociáldemokrata párt közbenjárására a fővárosban kapott munkát. Óradíjasként inasgyerekeket oktatott. Három év múlva az óbudai Vörösvári úti iskolában véglegesítették. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt óbudai elnöke, egyben a munkásotthon kulturális életének irányítója lett. Háborúellenes agitációt folytatott az óbudai gyárak munkásai között. AZ ŐSZIRÓZSÁS FORRADALOM alatt a Közoktatás- ügyi Minisztériumban dolgozott szemé'vzeti ügyek előadójaként. A Tanácsköztársaság alatt az elemi népiskolai ügyosztály vezetője. A III. kerületben a munkástanács elnökévé választották. Tevékenyen vett részt a Budapesti Munkástanács éc a Tanácsok Országos Gyűlése munkájában is. Tagja lett a Szövetséges Központi Intéző Bizottságnak. . A Tanácsköztársaság megr döntése után letartóztatták és súlyos betegen házi őrizetben tartották. Az illegális párt segítségével átjutott Csehszlovákiába, Kassára. Az ottani elvtársak ismerték Czabán tevékenységét, és rozs- nyói születése alapján megszerezték számára a csehszlovák állampolgárságot, így lett ismét tanító a csehszlovák területen lévő Beregszász magyar nyelvű elemi iskolájában. Később családja is utána ment. Énekkart szervezett, gyermeklapot indított, magyar nyelvű olvasókönyvet állított össze, s minden tudásával azon fáradozott, hogy emelje az ottani magyar oktatás színvonalát. Üj Korszak címmel kommunista szellemiségű antifasiszta újságot szerkesztett vejével, II- ku Pállal együtt. Elnöke volt a Szovjet Barátok Körének. KÁRPÁTALJA horthysta megszállása után Czabán Samut a csendőrök megkínozták, majd börtönbe vetették. A szenvedéseket nem élte túl. 1942. december 16-án hunyt el Nagyszőllősőn (ma Vinogr radov). Iskola, kultúrház. utca, tér viseli Czabán Samu nevét, akihez Ady Endre A magyar tanítóhoz című versét írta. Győry Dezső A veszedelmes ember című regényes életrajzban. Bihari Mór pedig A tanító című tanulmányában állított emléket alakjának. , ■ __ .Vida Sándor A z építőipar munkaerőgondjait enyhítik, kapacitását növelik azok az újabb beruházások, amelyekhez pályázat útján négymilliárd forint értékű állami támogatást és hitelt kapnak központi erőforrásokból az ágazat szervezetei. A múlt év közepén hirdették meg a pályázatot, amelyre 139 vállalat és szövetkezet nyújtotta be javaslatát, összesen 8 milliár- dot kértek központi erőforrásokból, s jóllehet valamennyi pályázó indokolt fejlesztéseket javasolt, szelektálni kellett közöttük. A pálvázatot értékelő bizottság eddig 56 javaslatot elutasított, a 67 legjobbat pedig jóváhagyta. Ennek alánján 3.5 milliárd forint értékű központi támogatással és a pályázók saját erőforrásaival csaknem öt- milliárd forint értékű fejlesztés valósul meg. Néhány héten belül döntenek további 16 javaslat sorsáról, illetve a mintegv 500 millió forint értékű állami támogatás és hitel odaítéléséről is. A pálvázat alapvető célja, hogy még az V. ötéves terv hátralévő éveiben erősítse az építőipart. A kivitelezési szektorok közül a leghatékonyabban dolgozó állami építőipar vállalatai kapták a támogatás csaknem 80 százalékát. A szövetkezeti építőiparban a lakásépítésre koncentrálták a hozzájárulást és egy új építési módszér széles körű elterjesztését, a kapacitás jelentős növelését tették lehetővé. Az építőipari gépesítés legnagyobb hazai szervezete, a nagy építőgépeket kölcsönző, bérbeadó Építőipari Gépesítő Vállalat kapta a legtöbb támogatást; több mint egymil- liárd forint beruházással korszerűsíti gépparkját, 32 százalékkal növelj teljesítményét. A pályázatok alapján országszerte megerősödő1 gépállomány jobb ellátására pedig az Építőipari Gépgyártó Vállalat majdnem egymilli- árd forint értékű beruházással kétszeresére bővíti eép- alkatrészgyártását és gép a- vító karbantartó szolgáltatásait. Mmsia£} 1978. február 18., szombat
