Népújság, 1978. február (29. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-16 / 40. szám

AlioS legfontosabb a szóló Mire ösztönöznek a szabályozók...? Mintegy 10 oldalas feljegy­zést mutatott a napokban Halasi János, a markazi Mát- ravölgye Termelőszövetkezet elnöke. Ebben a kimutatás­ban a múlt évi eredmények mellett, kicsit a jövőre mu­tató elképzelések is felsora­koztak. A mátraalji történelmi bor­vidékhez tartozó markazi földeken a következő évek­ben is meghatározó lesz a szőlőtermelés. Az alig több mint 1000 hektáron gazdál­kodó kis szövetkezet termelé­sének középpontjába így ért­hetően a szőlőt helyezték, amelynek nemcsak komoly múltja, hanem a fejlesztéssel jelentős jövője is lesz ezen a vidékén. — Az V. ötéves tervünket főleg a szőlőtermelésre ala­pozták — magyarázza az el­nök. — 1976-ban megválto­zott és az idén január 1-ével módosított közgazdasági sza­bályozók az itteni viszonyok­nak megfelelően leginkább erre' ösztönöznek. Ha valaki megnézi a szántóföldjeinket, gyorsan elretten a kötött ta­lajok miatt. Nehéz erre ga­bonát termelni. Ezért arra törekszünk, hogy a búza és áz árpa mellett a gazdaságo­sabb fénymagtermeléssel is foglalkozzunk, mert ez pén­zes növény és tőkés exportra kerül. Az ötéves terv végéig 50 hektár nagyüzemi és 35 hektár háztáji szőlőt telepí­tünk. Ez utóbbit is nagyüze­mi termelésre tesszük alkal­massá. — Miben segít a szabályo­zórendszer? Az elnök néhány számada­tot ír egy papírlapra, majd elém teszi és így folytatja: — Látják • korábban . egy hektár szőlő telepítéséhez 55 ezer forint,Äüami támogatást kaptunk, mást az új szabá­lyozórendszer alapján ezt 97 ezex ,forintra növelték. így 12 és fél milliót költünk az új telepítésekre, melyből 5 mil­lió lesz az állami támogatás. Persze, ez már a legkorsze­rűbb talajvizsgálatokon nyugvó tápanyag-utánpótlást és olyan támberendezést igé­nyel, amely lehetővé teszi a gépi szüretre való felkészü­lést is. A háztáji telepitésnez az oltványalapanyagot a szö­vetkezet biztosítja a tagok­nak, és maguk készítenek belőle szaporító anyagot. — A fejlesztést hogyan va­lósítják meg? — Szövetkezetünk 1971. óta ' a kölcsönös előnyök alapján kapcsolatban van az Eger—Mátra vidéki Borgaz­dasági Kombináttal. Közre­működünk az úgynevezett bikavérprogram megvalósí­tásában is. Ennek érdekében először Magyarországon, az idei tavasszal 17 hektáron ez osztrák Zweigelt elnevezésű vörösbort adó szőlőfajtából telepítünk. Tanulmányúfon járva, Ausztriában választot­tuk ki, amely az itteni viszo­nyainknak jól megfelel. Bő­termő, magas a cukortartal­ma és kiváló vörös színanya­got adó fajta. A simavessző­ket Ausztriából küldték, és ezekből készítettük el az olt­ványokat a tavaszi telepes­hez, melyet a nemrég létesí­tett központi' pince mellett végzünk majd. Erre azért volt szükség, mert a megnö­velt szőlőterületről a várha­tóan több termést a régi sző­lőfeldolgozóval már nem tudjuk musttá préselni. Ezért több mint 3 milliós fo­rintköltséggel 12 és fél ezer hektós pincét, valamint sző­lőfeldolgozót építettünk. A gépeket az idén, illetve jövő­re helyezzük üzembe. A bi- kavérprögram mellett fe­hér bort adó szőlőfajtákat Is telepítünk. Újdonság lesz a Szőlészeti és Borászati Kuta­tó Intézet egri állomásán dr. Király Ferenc által ne­mesített Zenit elnevezésű fajta telepítése is. Ez bőter­mő és magas cukortartalmú, amihez nagy reményeket fű­zünk. Csehszlovákiából ho­zunk Z öldveltelinit, ami ugyancsak az itteni viszo­nyoknak leginkább megfelel. A telepítéshez, illetve a ter­meléshez a metszéstől a szü­retig a borkombinát nyújt rendszeres szaktanácsadást. Szerződés alapján átveszi tő­lünk a bort, illetve majd a termőre fordulás után évente a kékszőlőt is. Nagy várako­zással tekintünk a telepíté­sek iránt, hiszen mind a há­rom említett szőlőfajta száz mázsán felüli átlagtermést ad, megfelelő műveléssel hektáranként. — Várható-e a szüret gé­pesítése Markazon? — A következő években feltétlenül, hiszen egyre in­kább csökken a kézi munka­erő, a szövetkezeti tagok ki­öregszenek, és nem lesz utánpótlás. Munkájukat a szüretelőgépek veszik át. Az új telepítéseket már mind ehhez készítik elő, melyben segít a borkombinát. A szü­ret korszerűsítésére már az idén is nagy gondot fordí­tunk, bevezetjük a konténe~ rés szőlőszállítást, ami mun­kaerő-megtakarítást jelent. Ehhez egymillió forintért megvásároltuk a konténert, amit autóra szerelünk. Ez a gép öt traktor munkáját végzi el egyszerre, így az erőgépeket más munkákhoz csoportosítjuk át, ahol éppen szükség van rájuk: ősszel kü­lönösen a talajmunkáknál, illetve a terményszállításnál. Hosszabb távon nálunk is megjelenik majd a szüretelő kombájn, amely megoldja ezt a ma még nehéz és nagy szervezettséget igénylő mun­kát. Mentusz Károly Épült Füzesabonyban* a vasutasoknak Mintegy 10 millió forintos beruházással a napokban ké­szült el a füzesabonyi állo­más új szociális létesítmé­nye. Az emeletes épületben korszerűen felszerelt zuha­nyozók, mosdók, a vendég- és pihenőszobákon kívül könyv­tár és mintegy háromszáz ember ebédeltetését ellátó konyha biztosítja a jobb kö­rülményeket a MÁV-dolgo- zóknak. Az új léte«*4»« Any kívülről (Balra) Az étterem (Fotó: Szántó György) Gyorsfelentés az építőipar évkezdéséről A múlt évi terv sikeres teljesítése után az építőipar lendületesen folytatta mun­Kettős könyvelés. Alkal- mas-e arra, hogy egy telepü­lés lakóinak városszépítő társadalmi munkáját a reali­tás igényével felmérjük és értékeljük? Ha a tartozik és a követel oldalt a célnak megfélelően használjuk, feltétlenül el kell jutnunk a valóság megköze­lítéséhez. A teljes valóság hiánytalan átfogása, néhány bekezdésbe való begyömö- szölése úgy is reménytelen és meddő kísérlet lenne. Talán a legfőbb áramla­tok, amelyek meghatározóak is, így mégis feltérképezhe- tők.' ■ ■ ■ Ragaszkodjunk eredeti el­képzelésünkhöz és a válasz­tott1' módszer szerint kezdjük el a könyvelést. Ebbe a rubrikába csupa szívet melengető adat kerül. Gyöngyösön a gyakorlat sze­rint öt-hat millió forintot ér a társadalmi munka. Tavaly ennek a mértéke mégis meg­haladta a nyolc és fél milli­ót is, amibe pedig a kommu­nista műszakok majdnem há­rommilliós munkabérét nem is számítottuk bele. Hurrá, lelkesedhetünk és méltán várhatnak elismerést a gyön­gyösiek ezért a jelentős nö­vekedésért. Igazuk is van. mert a nagyobb lendülethez a kezdeti energiát ugyan a jubileumi évforduló adta, de ez nemhogy levonna az ér­tékből. inkább még hangsú­lyozza is. Lehet tehát tiszte­iéből. lelkesedésből, a múlt példáiából erőt meríteni — egv ki« öntudattal megto'dvá azt Miért kellene emiatt bár­kinek hümmögnie? Még versenyeztek is egy­mással a nénfrontkörzetek. Ha úgy vesszük, ez is jó do­log, hiszen a végeredmény mindenkinek a iavát szolgál­ta. A legiobbnak az I. kör­zet mutatkozott ezt a TTI körzet k“vette és a dobogóra került még a II. körzet. Köztük ,a sorrendet az szab- jt» tmMi. hogy egy választóra  szándék mellé kapa is kell hány forint értékű munka ju­tott. Jutalmuk pedig 100, il­letve 50 és 25 ezer forint, amit arra használnak fel a körzetben, amire akarják. A vállalatok, üzemek és in­tézmények is versengtek a helyezésekért. A győztes kö­zülük a Gagarin Hőerőmű Vállalat lett, megközelítően két és fél milliós értékű tár­sadalmi munkával, majdnem másfél millióval adott keve­sebbet a Mátraalji Szénbá­nyák, de még így is torony­magasan megelőzte az őt kö­vető harmadikat, az pedig nem kis meglepetésre a Bu­gát Pál Kórház lett a maga több mint 700 ezer forint ér­tékű tevékenységével. Egy hajszállal előzte csak meg az Egyesült Izzót. Pedig micso­da különbség van a két cég létszáma és műszaki feltéte­lei között. De hát: ez a tény. Összesen 30—35 olyan ta­nácstagot tud felsorolni a nyilvántartó emlékezet, akik nem kímélték magukat sem a szervezéskor, sem a végrehaj­táskor. Mintegy hatvanra tehető azoknak a szocialista brigá­doknak a száma, amelyeknek tagjai követték a kezdemé­nyező Szigma brigádot. Az Egyesült Izzónak ez a kis csapata elhatározta, hogy a gyermeknevelő intézmények segítségére siet azzal, amivel tud. Főként a parkok, a ját­szóterek felfrissítése, gondo­zása vonzotta őket. hogy a gverakak mozgásiaénvének kielégítését segítsék elő a munka lukkal. Az itt fp’sorolt tények ugvan csak kiragadott pél­dák. de talán elegendők az általánosítható eredmények igazolására. B ■ ■ Lássuk a másik oldalt, akárcsak a rend kedvéért is. De még inkább a további tennivalók hatékonyabb el­látásáért. Megtörtént, hogy a tobor­zás sikere ugyancsak szép számmal vitte ki a városla­kókat a közterületekre. Gyo­mot akartak irtani, a földtú­rásokat akarták eltüntetni, csemetéket akartak elültetni és egyáltalán: a lakásépítés­től mindig elmaradó környe­zetcsinosítást akarták segíte­ni. Tették volna mindnyájan, ha jutott volna minden- cse­lekvésre kész személynek kapa, gereblye, ásó és más munkaeszköz. A lődörgést gyorsan elunták a tétlenség­re kárhoztatottak, és nem is valami dicséretes szavakkal emlegették a szervezést. Az is megtörtént, hogy a több tucat facsemetét, amit a meghatározott helyre elültet­tek a KISZ-esek, néhány nappal később felszedték az illetékesek, mondván: a par­kosítási terv azoknak a vé­konyka nyársaknak más he­lyet jelölt ki. Mondjuk el, milyen ha­tással volt mindez a vasár­napi pihenésüket feláldozó fiatalokra? A vérmesebbiei- nek a megjegyzéseit aligha idézhetnénk nyomtatásban. És ki örül annak, amikor azt tapasztalja, hogy a verej­tékkeltő nyári napfényben vagy a bőre alá is befúvó ta­vaszi szélben gondosan be­mázolt kerti padját, láncos hintáiét, sergőiét. libikókáiét vásott suhaneok teszik tönk­re és nincs senki, aki védené ezeket az értékeket? Egész évben ha három-négy kar­szalagos őr található a váró»: közterein. Pedig az ő jelenlé­tük sokakat elriaszt a meg­gondolatlan, felelőtlen csele­kedettől Mert akkor is mi történik, ha egy-egy brigád vagy út­törőraj elvállal megőrzésre egy-egy parkot, játszóteret? A kezdeti lelkesedésük az idő múlásával mértani arányban lanyhul. Talán azért, mert csupán a megajánlást rögzíti az elszámolás, a gyakorlat folyamatosságának megfigye­lése már nem kíván ilyen energiát. Egyáltalán : ha mindenki annyira odavan a saját la­kóhelyéért, olyannyira, hogy munka utáni óráit, esetleg ünnepnapjait és vasárnapja­it is arra áldozza, ha a fiata­lok olyan egységesen jelent­keznek a már elkészült par­kok, játszóterek megőrzésére, kik azok mégis, akik kedvü­ket lelik abban, hogy kitép­jék a virágot, kicsavarják a gyenge fácskát, letörjék a padok deszkáját, és egyálta­lán mindent megrongáljanak, tépjenek, szakítsanak, zúzza­nak, ami csak elérhető a ke­zükkel, kővel, késsel? Nehogy valaki most a bőr színe szerint nevezze meg a vélt elkövetőket! Láttunk mi már kevésbé napbarnította arcú suhancot is az isko­lája kapuján kilépve nekies­ni a játszótér berendezésé­nek, így próbálva levezetni visszafogott mozgásenergiá­ját. És ha valaki szólni meré1- szel...? Előfordult, hogy a .kedves szülő kérte ki magá­nak, hogy bárki az ő fiacs­káját zaklatni merje, amikor az a gverek. .. ugye ! Ne menjünk mindjárt a szomszédba. ■ ■ ■ Az egyenleg. Ne feledkez­zünk meg erről sem, mert, érdemes megvonni az egyen­leget. Gyöngyösön a társadalmi munkát a szó jó értelmében pontosan szervezik. Jó előre közük az üzemekkel, intéz­ményekkel, szervezetekkel, hogy például 1978-ban segít­séget kérnek és várnak az új művelődési központ környé­kének rendezéséhez, valamint a Kálvária-dombon épülő ál­talános iskola földmunkáihoz, ahogy felsorolják az iskolák és az óvodák, valamint a böl­csődék kérését is tökéletes részletezéssel. Valahogy olyan céllal, hogy tessék választani. Kinek mi­hez lenne kedve és eszköze, gépe és szakembere. Azt is felbecsülték, hogy ezeknek a munkáknak a vég­ső értéke erősen megközelíti a kilencmillió forintot, tehát több, mint a tavalyi végösz- szeg. Senki sem riad meg ettől a számtól. Azoknak van iga­zuk, akik optimisták. Mert lehettek fiaskók tavaly is, a buzgó szándék olykor fölös­leges cselekvéssel zárult, de a város egészére mégis az a bizonyos nyolc és fél millió a jellemző. Ügy látszik, a gyöngyösiek ha prüszkölnek is néha, ha okkal és joggal füstölögnek is esetenként, mégsem veszí­tik el a kedvükét és ott foly­tatják, ahol abba sem hagy­ják. Talán abban is remény­kednek, hogy nemcsak az a harmincöt tanácstag serény­kedik majd az idén is, mint tavaly, hanem a többi is, és egyre kevesebb lesz azoknak a lakóknak is a száma, akik ölbe tett kézzel, az erkélyen állva nézik, hogyan dolgoz­nak a többiek. Hátha jut nekik is lapát is, gereblye is. G. Molnár Ferenc kaját januárban is. Az Épí­tésügyi és Városfejlesztő: i Minisztérium gyorsjelentése szerint a kivitelező építőipar ebben a hónapban kereken tíz százalékkal több munkát végzett, mint a múlt év azo­nos időszakában. Az országos átlagon belül a tanácsi, és az ÉVM-vállalatok 15, a KPM kivitelező szervezetei 12, a termelőszövetkezetek építő ipari közös vállalkozásai 2 százalékkal több építési és szerelési feladatot teljesítet­tek. A termelés bővítése csak­nem teljesen a termelékeny-, ség növeléséből származott. A lakásépítésben is töre*-' len a munka lendülete. A kivitelező szervezetek janu­árban 1068 új otthon építésé­vel készültek el, majdnem kétszer annyival, mint egy évvel ezelőtt. Az ÉVM-vállalatok dolgo­zói 922 lakás kulcsát adták át, a tavaly januárinak több mint kétszeresét. Országosan tehát az átadások üteme jó­val kedvezőbb az egy évvel korábbinál. A kivitelező szervezeteknek az 1978. évi előirányzat sze­rint 48 800 új otthon építés t kell befejezniük, s január­ban e feladat 2,2 százalékát teljesítették. Jelenleg 54 500 lakás építésén dolgoznak ami 3200-zal több, mint egy év­vel ezelőtt. Elsősorban az ÉVM-válla­latok érdeme ez a többlet, s így várható, hogy — Buda­pestet kivéve — akárcsak ta­valy, az idén is — éves át­adási kötelezettségük 40—45 százalékának tesznek eleget az első félévben, s torlódás, hajrámunka nélkül teljesít­hetik feladataikat a második félévben. (MTI) íMBMMQ 1978. február 16.s csütörtök

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents