Népújság, 1978. február (29. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-16 / 40. szám

■' ^J*WMSAAAAAAA/WtAAA<WVSAAA>SAAAAAAAAAA<NAAAAAAA/VAAAAAAAAAAAAAAAA* 5 Szerda esti külpolitikai kommentárunk: Eredményes megbeszélések FONTOS ESEMÉNYEKKEL ÉRT VÉGET magas rangú vendégünk. Michael Manley jamaicai kormány­fő magyarországi látogatása. A kétoldalú tárgyaláso­kon sok szó eset a magyar—jamaicai alumíniumipari együttműködésről is. Mivel ezen a téren a magyar eredmények nemzetközileg ismertek és elismertek, hazánk szakemberei kaptak megbízást egy Jamaicá­ban felépítendő, évi 600 ezer tonna timföldet előállító nagyüzem előtervezési munkálataira. A karib-tengeri •-zig^Tszág miniszterelnökét látogatása utolsó napján fogadta Kádár János és Losonczi Pál. A jamaicai mi­niszterelnök elutazása előtt tartott sajtóértekezletén elégedetten szólt magyarországi tárgyalásairól, ame­lyek — mint mondotta — minden bizonnyal jelentő­sen meggyorsítják majd a kétéves múltra visszatekin­tő magyar—jamaicai kapcsolatok fejlődését. A MEGBESZÉLÉSEK EREDMÉNYEKÉPPEN a két ország képviselői kapcsolatok fejlesztésének szá­mos lehetőségét táiták fel, s a kereskedelmi, műszaki­tudományos, kulturális és alumíniumipari együttmű­ködésről négy megállapodást írtak alá. Jamaica törek­vése az — mondotta Michael Manley —, hogy a multi­nacionális vállalatokat fokozatosan kiszorítsa legfőbb nemzeti kincse, a bauxit kitermeléséből és feldolgozá­sából, s az ágazat fejlesztését a fejlődő és a szocialista országokkal együttműködve valósítsa meg A jamaicai kormány haladó földreformja végrehajtásához fel kí­vánja használni a magyar szövetkezeti mozgalom ta­pasztalatait. A magyar vezetőkkel folytatott tárgyalásokon ter­mészetesen a nemzetközi élet számos aktuális kérdé­sét is megvitatták, különös tekintettel az enyhülési folyamat megszilárdítására, a fegyverkezési hajsza mérséklésére és a leszerelési erőfeszítések fokozására. Az új, igazságos gazdasági világrend kialakítását szor­galmazva Jamaica a nemzetközi politikai erőfeszíté­sekkel megvalósítandó strukturális változások fontos­ságát hangsúlyozza. A karib-ter 'éri kis szigetország számára rendkívül fontosak ezek a struktúrális válto­zások, hiszen például energiaszükségletének jelentős részét külföldről fedezi. */ KÉT TÁVOLI ORSZÁG KÖZÖTTI kapcsolatok további fejlesztéséhez járult hozzá Manley miniszter- elnök magyarországi látogatása. A távolság azonban itt elsősorban földrajzi fogalom; a megbeszélések és a hasznos véleménycsere eredményei bizonyítják: Bu­dapest és Kingston között a kölcsönös előnyök és ér­dekek alapján kibontakozó közeli, széles körű együtt­működésre van lehetőség. Emberi jog és neutronbomba Genfben az Emberi Jogok Bizottsága 34. ülésszakának résztvevői megkezdték az emberi jogok kérdésének megvitatását a tudományos és műszaki haladás összefüg­gésében. V. A. Zorin szovjet delegátus rámutatott: telje­sen jogos az aggodalom amiatt az egyes hatalmak ré­széről megmutatkozó tenden­cia miatt, hogy mind rafinál­tabb, barbár tömegpusztító fegyverek, egyebek között a neutronfegyver kidolgozása révén ösztönözzék a fegyver­kezési hajszát. Akik ezt a fegyvert reklá­mozzák — mondotta Zorin — el akarják mosni a határt a hagyományos és a nukle­áris fegyverek között, észre­vétlenné akarják tenni a né­pek előtt a nukleáris háború­ra való áttérést. A neutron- fegyver jól jön az agresszor- nak, aki meg akar hódítani idegen területeket az olajve­zetékek lerombolása nélkül akarja hatalmába keríteni a kőolai lelőhelyeket és előze­tesen elpusztítva a lakossá­got, városokat és falvakat akar elfoglalni azok minden vagyonával. A szovjet küldöttség — mondotta V. A. Zorin — ja­vasolja a bizottságnak, hogy az ENSZ-közgyűlés idén sor­ra kerülő rendkívüli leszere­lési ülésszakához intézzen fel­hívást: tegyék meg a szüksé­ges intézkedéseket annak ér­dekében, hogy a tudományos és műszaki haladást kizáró­lag a béke érdekében és az emberiség javára használhas­sák fel. I. Garvalov, Bulgá. ria képviselőié és A. Lopatka lengyel delegátus hasonló ér­telemben szólalt fel. Leonyid Brezsnyev Dzsalluddal tárgyalt A közel-keleti kérdésről, az északkelet-afrikai hely­zetről és a Szovjetunió és Lí­bia kapcsolatairól folytatott megbeszélést Leonyid Brezs­nyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének elnöke Abdusszalam Dzsalluddal, a Líbiai Arab Szocialista Népi Állam Általános Népi Kong­resszusa legfelsőbb titkársá­gának tagjával. Dzsallud kedden érkezett Moszkvába; hivatalos látogatásra. A kiadott közlemény sze­rint a nemzetközi kérdések közül a legnagyobb figyel­met a közel-keleti helyzetnek szentelték és megállapítot­ták: az egyiptomi vezetés kü- löntárgyalásai Izraellel sú­lyos kárt okoznak annak a harcnak, amelyet az arab né­pek az izraeli agresszió kö­vetkezményeinek felszámolá­sáért folytatnak. E tárgyalások megnehezí­tik azt, hogy a Közel-Kele­ten tartós és igazságos békét hozzanak létre Dzsallud ez­zel kapcsolatban tájékoztatta Brezsnyevet arról a tárgya­lásról, amelyet Líbia és más arab államok, valamint a Palesztinái Felszabadftási Szervezet vezetői a közel­múltban Algírban tartottak. Az itt létrejött határozatok továbbfejlesztik a Tripoliban megtartott tanácskozás hatá­rozatait. gyakorlati intézke­déseket jelentenek arra, hogy megakadályozzák az egyipto­mi vezetés kaoituláns politi­káját és összefogják a hala­dó arab országok sorait. Mindkét fél aláhúzta an­nak fontosságát, hogy az fogadta Abdusszalam Dzsalludot, a Líbiai Legfelsőbb Népi Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, államfő szerdán Kongresszus főtitkárságának tagját. (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) arab világ haladó erői kon­szolidálódjanak, megszilár­duljon együttműködésük ter­mészetes szövetségeseikkel az imperializmus elleni harcban, a Szovjetunióval és a szocia­lista közösség többi orszá­gával. Az északkelet-afrikai hely­zet megvitatása során mind Brezsnyev, mind pedig Dzsallud megállapította: a fegyveres konfliktus folytató­dása ebben a térségben csu­pán az imperializmus és a reakció erőinek érdekeit szolgálja. Azt a meggyőződé­süket fejezték ki, hogy Etió­pia és Szomália konfliktusá­nak békés rendezése előse­gíti a térség valamennyi or­szágának szabad és független fejlődését, az egymás bel- ügyeibe történő be nem avatkozás, a szuverenitás és af területi integritás kölcsönös tiszteletben tartása alapján. Leonyid Brezsnyev és Ab­dusszalam Dzsallud megelö. gedéssel szólt arról, hogy erősödik a Szovjetunió és Líbia együttműködése. Begint Washingtonba várják *AAAAAAAAAAA/»AAAAAAAAAAAA/WWWVAAAAAAAAAAAAAAAAAAA/WSAAAAAAA< Washington úi segélyprogramja A washingtoni kormány külföldi segélyprogramja is­mét feltárta, hogy mennyire megalapozatlan az Egyesült Államok sokat hangoztatott igénye az emberi jogok vé­delmezőjének szerepére. Az 1979-es pénzügyi évre szóló katonai és gazdasági segély- programról állapítja meg a TASZSZ washingtoni tudósí­tója — az emberi jogok el­nyomásában hírhedt rezsi- mek részesülnek. A segélyek oroszlánrészét — akárcsak eddig — most is Izrael kapja, jóllehet az amerikai külügyminisztérium a megszállt arab földeken folytatott elnyomó politikája miatt maga ip elítélte Tel Avivot Ennek ellenére Izra­el tengerentúli barátaitól egymilliárd dolláros katonai segítséget kap, további 800 milliót pedig gazdasági cé­lokra fordíthat. A terror és elnyomás jelképévé vált szö­uli rezsim 227 millió dolláros katonai és 59 millió dolláros gazdasági segélyre szám'that Washingtontól. A kapitu'áns irányvonal ösztönzése céljá­ból Egyiptom sem marad ki a segélyprogramból: a kong­resszustól a washingtoni kormány 957 millió dollárt kért Kairó számára (ebból 400 ezer dollár katonai cé­lokra fordítható) hogy ámo- gassa Szadat elnök külón- megállapodását Izraellel. Egészében véve — szögezi le kommentárjában a TASZSZ tudósítója — az új amerikai segélyprogram arra szolgál, hogy alátámassza az Egyesült Államok haditá­maszpontjainak külföldi há­lózatát. Carter amerikai elnök azt szeretné, ha Begin izraeli kormányfő hamarosan Wa­shingtonba látogatna — je­lentette az AFP francia hír- ügynökség washingtoni meg­bízható forrásokra hivatkoz­va. Beginnek a korábbi ter. vek szerint áprilisban — Iz­rael megalapításának évfor­dulójára — kellene az Egye­sült Államokba utaznia, de az amerikai kormányzat állí­tólag diplomáciai akcióba kezdett annak érdekében, hogy az izraeli miniszterel­nök már február végén vagy március elején látogasson el az amerikai fővárosba. Az AFP a kezdeményezést szo­ros összefüggésbe hozza a2 amerikai fegyverszállítási szándékkal Hua Kuo-feng Egyiptomba készül Hua Kuo-feng kínai párt­elnök Egyiptomba látogat — közölte hazatérése után Hasszán Tohami egyiptomi miniszterelnök. Tohami a K'nai Népköz- társaságot és a Koreai NDK-t kereste fel Szadat elnök' üzenetével. A pekingi tárgyalások a kínai és egyiptomi né k teljes azonosságát” mu* ik — mondta hazaté’-cseaor adott nyilatkozatában Tona- mi. U.abä tárgyalások az olasz kormányválság mego dósáról Andreotti megbízott olasz miniszterelnök szerdán eljut­tatta programjavaslatát a OMmm £878. február HL, csütörtök A szenegáli—mauritániai határon levő Matam városka ősidők óta éppúgy a Szene- gál-folyó áradásaiból él, mint Egyiptom a Nílus által elön­tött termékeny területekből. De mikor Santini, az olasz riporter ott járt, • egyszerűen eltűnt a folyó: terepjáró Land--Roverje kilométere­ken keresztül a kiszáradt meder szélén haladt. Az újságíró éppen akkor ért egy bennszülött faluba, amikor a homokot hirtelen támadt forró szél kavarta fel. Az egész lakosság lebo­rulva kérte Allahtól a régen várt esőt. De a homokvihar egyetlen csepp csapadék nél­kül vonult tovább. Útközben a riporter fiatal felcserrel találkozott, aki megkérte, vigye őt Kané fa­luba, mert „ott is nagyon nagy a baj”. „A felcser híre —- írja Aldo Santini — előbb ért a faluba, mint ő maga A főtéren anyák szorították magukhoz haldokló gyerme­keiket. Jó néhányan a sze­münk előtt haltak meg. Az anyák nem kérdezték, miért nem hoztunk vizet és élel­met. Látták, hogy mi hoztuk 3 felcsert és gyermekeiket nyújtogatva tolongtak felé”. Az aszály egyedül ezen a fél Euróoányi területen hu­szonötmillió embert érintett végzetesen. Maliban például a tuareg és fiüani nomádok hárommillió állattal lettek szegényebbek a szárazság fél évtizede alatt. Kemcsak az idöárás... Az éhség korbácsa nem­csak az időjárás szeszélyei miatt sújtott le a világ nagy részeire 1973-ra a gabona­árak megduplázódtak a tő­kés világniacon. majd még tovább nőttek, amikor kide­rült, hogy az időjárás még as észak-amerikai mgzőgaz­Éhség az atomkorszakban II. A folyó eltűnt daságot is komolyan vissza­vetette. (A világnak ezen az agrárszempontból legeredmé­nyesebb részén a kukorica termesztése 16, a szójababé mintegy húsz százalékkal esett vissza.) A fejlődő országok költség­vetését amúgyis megrázkód­tatták a magas élelmiszer- árak, amikor bekövetkezett az olajválság és az újabb áremelkedések ezzel kapcso­latos láncreakciója. Ezek a gazdaságilag gyenge országok óriási áldozattal kísérleteztek a maguk „zöld forradalmá­val”: mezőgazdaságuk kor­szerűsítése energiaforrást, korszerű vegyszereket igé­nyelt az állati és növényi paraziták ellen — hirtelen mindez elérhetetlenné vált. Tízszeres költségek Manapság szinte minden­hez olaj kell és az amugyis megterhelt államháztartások­nak enyhén szólva nem mindegy, mennyibe kerül egv hordó olaj. Számos fejlett ország — például Japán — drasztikusan csökkentette a műtrágya-gyártást és szinte teljesen leállította az expor­tot. Az Egyesült Államok egyharmadára csökkentette a legszegényebb országok élel­miszer-segélyezést. Az új helyzetet nemcsak afrikai éhségövezet, hanem a legnagyobb és legnépesebb kontinens, Ázsia is húsbavá­góan megsínylette. Közis­mert, hogy ezen az irdatlan földrészen a rizs az alapvető élelmiszer, az új rizsfajták bevezetése pedig még a ga­bonáénál is nagyobb beruhá­zásokat, több pénzt igényel A Fülöp-szigeteken, ahol először kísérleteztek nagy ho­zamú fajtákkal, a költségek a korábbiak tízszeresére (!) emelkedtek, egy acre (0.7 ka- tasztrális hold) területre százhúsz dollár költség ju­tott. Ráadásul az új fajták hozama nem kielégítő azokon a területeken, amelyek csak természet által nyújtott víz­re hagyatkoznak — márpedig Ázsia rizstermő területeinek több mint hatvan százaléká­ra pillanatnyilag nem lehet mesterségesen vizet juttatni. A hatvanas évek elején a Világbank szakértői kiszámí­tották, hogy az ázsiai élelmi­szer-termelés évi 2,8 száza­lékkal fejlődik és ez szű­kösen elég ahhoz, hogy lépést tartson a szaporodási rátá­val. Ez a számítás, sajnos, hamar túlságosan derűlátó­nak b'zonvult. Az úiabb ta­nulmányok szerint 1985-ig a termelésnek már^ átlag négy százalékkal kellene emelked­nie csak ahhoz, hogy a jelen­legi igényeket valahogy ki­elégítse. Inkábii születés, mint szabályozás Az Ázsiai Gazdasági Bi­zottság becslése szerint az ezredfordulóra a kontinens népessége megduplázódik, vagyis több lesz, mint ma a Föld egész lakossága. Ter­mészetesen ez az élelmiszer. gondok egyik legfontosabb tényezője. Ezért tette az ENSZ 1974-et „népesedés­szabályozási esztendővé”. Egy belga publicista keserű­igaz szavai szerint „a világra a születésszabályozási esztendő óta is sokkal inkább a szü­letés, mint a szabályozás a jellemző...” Ázsia és Afrika, valamint Latin-Amerika hatalmas tér­ségein vallási, politikai, gaz­dasági, társadalmi tényezők hatnak a születésszabályozás ellen. Indiának például 1952. óta van születésszabályozási programja. Az Egészségügyi Világszervezet statisztikája szerint huszonhárom millió emberpár, a 15 és 44 év kö­zötti korosztály 13 százaléka használ rendszeresen valami­féle fogamzásgátló eszközt. Hatósági becslés szerint ez legalább évi két és fél millió­val keveseb gyermeket je­lent, de a népesség így is évi 2,5 százalékkal nő és mint­egy 27 év alatt megkétszere­ződik ! A kormányzat célja, hogy az ezer lakosra jutó jelenle­gi 38 születést az évtized vé­gére 25-re csökkentse. Ehhez 1981-ig legalább 22 millió házaspárt kellene rábírni a családtervezésre — erre pe­dig Indiában nem sok esély van. Harmat Endre Következik: Kalkuttái látomás hatpárti megállapodásba? érintett pártok főtitkárai aie, A kereszténydemokrata po­litikus ennek a dokumentum, nak az alapján javasol újabb összefogást a kommunisták­nak, a szocialistáknak, a szo­ciáldemokratáknak, a köz­társasági pártiaknak, a ke­reszténydemokratáknak és a liberálisoknak. A dokumentum gazdaság} és politikai fejezetekre tago­lódik. Ügy tudják, hogy Andreotti igyekezett beépíte­ni az anyagba a többi párt és a szakszervezetek legújabb javaslatait. Mint ismeretes, a politikai változást sürgető pártok — köztük a kommu­nisták — mindenekelőtt gaz. dasági téren és a közrend megszilárdításában követel, nek szigorú intézkedéseket ^ helyzet súlyosbodása miatt, A megbízott miniszterel­nök arra számít, hogy a kö. vetkező napokban pártközj közös tanácskozáson vitathat, ják meg javaslatait. Bettino Craxi, a szocialista párt főtitkára szerdán Bér- linguer kommunista főtitkár­ral, továbbá a köztársasági pártiakkal és a szociáldemok- rata vezetőkkel tárgyalt a kormányválság rendezéséről. Báovász^ztrájk A harmadik hőnapjában tartó amerikai bányászsztrá.ik újabb súlyos gazdasági és belpolitikai gondok elé állí­totta a Carter-kormányt, amely mindeddig kerülte a? állásfoglalást bányászok éíj munkáltatóik vitájában, de à Fehér Ház most közvetíteni próbál, s ha ez nem sikerül, akkor előfordulhat, hogv ha­talmi szóval próbál vég»í vetni a sztrájknak. ____j t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents