Népújság, 1978. február (29. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-15 / 39. szám
Közművelődés Izzó módra Jó ösvényen járnak Pipishegyen fcsyíl öbb ok serkentett, hogy az Egyesült Izzó gyön- Bj ■ gyösi gyárában por. 9j i tyát tegyek. Az első: |£ II ebben a nagyüzemoen PÜB már 1973 óta — miSBm kor még közművelődési törvényünk nem is volt — függetlenített előadó irányítja és szervezi a művelődési tevékenységet. A másik egy statisztikai adat: a Nagy Október és a vasasszakszervezet centenáriuma jegyében meghirdetett vetélkedősorozaton 1300 brigádtag vett részt. Végezetül többszöri meghívás is szólított az üzemjárásra. Azt hittem, sokat tudok erről a gyárról, ám Skuitéti János igazgató — aki a megyei közművelődési bizottság előtt is számot adott a felvezető- és gépgyár közművelődésének helyzetéről — tucatnyi újdonsággal szolgált. Mindenki bejárd A Mátra oldalából kibugygyanó dombok sorában íel kell figyelni arra, amelyik nagyobbnak szeretné mutatni magát társainál. Rátartian, karcsúan ágaskodik, szinte pipiskedik a többiek között. Ügy is nevezi e vidéken mindenki: Pipishegy. Ebben a szép erdős környezetben, szanatóriumnak illő helyen, sorakoznak a gyár épületei. Háromezer-kétszázán dolgoznak itt. A létszám 41,6 százalékát Gyöngyös adja. A többség (58,4 százalék) harmincöt községből jár múmiába naponta. Csupa olyan ember, akik befelé a falusi hangulatot hozzák magukkal, s kifelé a gyár levegőjét viszik. Ha arra gondolunk, hogy a gyár 7 kilométerre fekszik Gyöngyöstől, s a megközelítés nehéz, mivel nincs folyamatos közlekedés, minden dolgozót bejárónak számíthatunk. A bejáró munkások helyzete nem könnyű. Szabad idejükből az útra készülődés, az utazás órákat csíp le, s alighogy leszállnak hosszú zöty- kölődés, törődés után a zsúfolt járművekről, máris a munkapadok mellé állnak. A gyöngyösiek napi másfél órát töltenek úton; akik faluról jönnek ennek a kétszeresét, átlagosan napi három órát veszítenek az otthon és a gyár között. A hosszú utazgatásokra, áldozatokra kényszerülők ezért nemegyszer lemondanak a szervezett művelődésről. Ók sem élnek emiatt Ro- binzon szigetén, kirekesztetten. Lévén otthon televízió, rádió, s ezek mellett számos újság, folyóirat is bejáratos a lakásba. Nemcsak a gyöngyösi gyárban. tulajdonképpen az országban sehol sincs kiforrott gyakorlat: hogyan vonhatók be a közművelődésbe az ingázók, a bejáró munkások. Finoman úgy szokták fogalmazni: a közművelődés e területen még az útkeresés szakaszában tart. Pipishegyen csak nehezíti a dolgot, hogy nincs művelődési ház és — az ebédlőn kívül — egyetlen terem sem. Ezért arra törekednek, hogy szoros kapcsolatokat alakítsanak ki a lakóhelyek közművelődési intézményeivel. Gyöngyösön kielégítő a helyzet. A gvár együttműködési megállapodást kötött a városi-járási művelődési központtal, a könyvtárral és a két tilm- színházzal is. Ezekkel az intézményekkel rendszeres és folyamatos a programok egyeztetése, amelynek eredményét sikeres vetélkeaők, író-olvasó találkozók, troC Mmiság február 15. .szerda dalmi estek sorozata, valamint a jól szervezett filmklubok előadásai jelzik. Következő lépés a bejárók lakóhelyén, a falvakban működő közművelődési intézmények támogatása. Ez évben remélhetően sor kerül a közös fenntartási szerződések megkötésére több olyan községben (ilyenek : Gyöngyössoly- mos, Gyöngyöspata, Abasár, Domoszló), ahol nagy számban élnek „izzósok”. Közhasznú áldozatok A művelődés korparancs. A művelődés áldozatokat kíván. Kivált a bejáróknak kell sok áldozatot vállalni, akiknek többsége nő. Az idő többszörös szorításában élnek: kevés a szabad idejük, sok a tennivalójuk, hiszen a gyári munka mellett gyereket, sót gyerekeket nevelnek, háztartást vezetnek. Szép számmal akadnak közöttük, akik túltéve magukat a bejárás, a két-, háromműszakos beosztás nehézségein, művelődnek, tanulnak. Statisztikai adatok szerint a gyár 3200 dolgozója közül 2700-an vesznek részt politikai, szakmai, vagy állami oktatásban. A kép részletesebben: politikai oktatás: 1942; állami oktatás: 528; szakmai tanfolyamok; 222 dolgozó. Igen fontos feladatnak tekintik a gyárban, hogy a dolgozók legelőször is az alapvető műveltségi szintet, a nyolc általános }skolai végzettséget megszerezzék. Ez a célkitűzés még mindig a létszám 13 százalékát érinti. Annak ellenére, hogy a gyárban kihelyezett iskola van, s az elmaradást pótolóknak tanulmányi szabadságot, munkaidő-kedvezményt, ingyen tankönyveket, a sikeres vizsgák után pedig pénzjutalmat is adnak, még mindig 418 azoknak a száma, akiknek nincs nyolc osztálya. A közművelődés motorjai itt is a szocialista brigádok. A dolgozók nyolcvan százaléka dolgozik kollektív kötelékben; 204 brigádban több ni int két és fél ezer ember, ök azok, akik nemcsak munkájukkal, de közművelődési tevékenységükkel is szüntelen öregbítik a gyár hírnevét. Szinte már szállóigévé vált Gyöngyösön az utóbbi időben az a mondás, hogy: „nincs vetélkedő izzósok nélkül." Az 1976. februárjában indított éves közművelődési vetélkedőre 64 brigád több mint 800 tagja nevezett be. Tavaly pedig már 1300 résztvevője volt annak a vetélkedősorozatnak, amelyet a Nagy Október és a vasasszakszervezet centenáriuma jegyében meghirdettek. A gyár autóbuszán gyakran mennek a brigádok színházba, országjárásra, külföldi kirándulásokra. Tavaly példának okáért tizennégyszer volt csoportos színházlátogatás, ötször rendeztek országjáró túrát és háromszor vitt a busz kirándulókat külföldre. És írhatnék még itt a gyárban működő művelődési műhelyekről, kisközösségekről, klubokról, a könyvtárakról, az ismeretterjesztésről, vagy azokról a vizsgálati tapasztalatokról, hogy mivel töltik szabad idejüket Pipishegy munkásai a gyárkapun kívül. Nagyon terjedelmes a lista. Nagy előkészületek nélkül — A közművelődési törvény számunkra nem volt újdonság vagy meglepetés — mondja Skuitéti János. — Nagy előkészületekre sem volt szükség, vagy arra, hogy űj vágányokra térjünk. Azt a tevékenységet folytatjuk — csak még koncentráltabban, szervezettebben, tervszerűbben —, amit jóval a törvény életbe lépése előtt elkezdtünk. Számunkra a közművelődési törvény egy céltudatos tevékenység folyamatosságának biztosítéka. Valóban így van. A közművelődési tevékenység irányítását és szervezését a gyár vezetése megbízásából itt már 1973-tól kezdődően függetlenített közművelődési előadó végzi. A mostani előadót 1974. október 15-én nevezték ki. Helytelenítjük viszont, hogy a szakszervezeti bizottság kulturális-agttációs-pro- paganda felelősének tisztét is az ő „nyakába sózták.” Amikor megszületett a törvény, majd miniszteri rendelet szabta meg, hogy a gyáraknál, vállalatoknál meg kell alakítani a művelődési bizottságokat, a Pipishegyen nem késlekedtek. Művelődési testületük — nem .babonásak! — 13 tagú. Tudják, hogy nem sétagaloppra vállalkoztak, komolyan veszik feladatukat, teszik a dolgukat. Egy új kezdeményezésük például: gondozásukban havonta rendszeresen megjelenik a „Közművelődési Híradó”, s ezen keresztül a programok a szocialista brigádokig, a legkisebb közösségekig eljutnak. Feljegyeztem még, hogy 1976-ban a képezhető jóléti és kulturális alap 12.5 százalékát, 1977-ben pedig a 18 százalékát fordította a gyár köz- művelődési célokra. A 18 százalék 445 ezer forintot jelentett. Kérdezném mindjárt: mennyi ebből a visszatérülő, a mérhető haszon? Nem kell feltenni a kérdést, Skuitéti János spontán mondja: — A gyár élüzem szinten teljesíti tervfeladatát évek óta. A munka termelékenysége rohamosan növekszik — évente kb. 18 százalékkal —, mert a technika és tudomány vívmányainak befogadására és megvalósítására egyre alkalmasabbak gyárunk dolgozói. A közművelődési tőrvénv, az 1974 márciusi KB-határozat több évtizedes programot jelöl közművelődésünk megújítására. Az Egyesült Izzó gyöngyösi gyárában az első lépéseket sem hibázták el: igazi ösvényen indultak el. Jó ösvényen járnak... Pataky Dezső Filmnapok falun A FUmnapok falun című rendezvénysorozatba idén megyénk is bekapcsolódott Ezúttal öt községben, Füzesabonyban, Poroszlón, Verne- léten. Sarudon és Abasáron kerül sor vetítésre. A bemutatásra kerülő alkotások a felszabadulás előtti és utáni paraszti változásokról, a falu életének harminc esztendős fejlődéséről, az itt élő embereket foglalkoztató gondokról nyújtanak visszatekintést, hű tükörképet. A műsorban olyan értékes művek szerepelnek, mint például Fábri Zoltán filmjei, a Körhinta, a Húsz óra és az idén bemutatásra kerülő Magyarok. A Bán Frigyes rendezte nagy sikerű filmszatíra, a Felmegyek a miniszterhez, Ranódy László alkotása, az Árvácska, a Veri az ördög a feleségét című film, amelyet András Ferenc rendezett, a Galgóczi Erzsébet kisregényéből Mihályi László átültette Közös bűn, valamint Révész György munkája, a Fagyosszentek. A vetítésekre februárban és márciusban kerül sor. Abasáron tegnap a Fagyosszentek című filmet mutatták be, Poroszlón pedig a Húsz órát. Egy-egy alkalommal mód nyílik majd arra is, hogy az érdeklődők a főszereplőkkel és az alkotókkal is találkozzanak. Füzesabonyban és Po- roszlóh a Magyarok, Sarudon, Verpeléten és Abasáron pedig a Közös bűn című új magyar film lesz a beszélgetések témája. Nemcsak ötpercesek Komédiázás helyett — játék Ha nem akarjuk is, van valami rossz íze annak a szónak, hogy komédiázás. Pedig az alapja, a komédia, az nagyon komoly dolog. A félreértés elkerülésére, de az igazság megközelítésére való szándék nyomán is mondjuk úgy: a Gyöngyösre szervezett megyei színjátszó találkozó jó játékot adott. Amikor a plakátra azt jegyezték fel, hogy ötperces komédiák és egyéb bohóságok hangzanak majd el és fel, akkor ezzel tulajdonképpen tartalmi minősítést akartak kifejezni. A kedves néző ne higgye, hogy itt és akkor az amatőr színjátszásnak egy afféle fajtájával találkozik, amikor a műkedvelők színházat akarnak pótolni. Színészked- nek. Ügy, ahogy ezt a szó ki is fejezi. Nem. Itt és most vállalják a komédiát, a bohózatot, a tréfát, a csipkelődést, a gúnyolódást, a frics- kázást, és minden más egyebet, ha az alkalmas arra, hogy komoly dolgokról mulatságos formában komoly gondolatokat fejezzen ki. Javítani, nevelni, ez feltett szándékuk. A műsor mégis kibicsaklott egy kicsit, mert akadtak kevésbé vidám játékok is, nem is csupán a szereplők botla- dozása és kamaszos darabossága miatt. Voltak halálosan komolyan vett komoly részletek is, amik nem illettek bele a komoly bohóságok rendjébe. De ezek az ellenpéldák kilógtak a sorból. Az egész kép tehát a többség akaratából egységessé kerekedett. Ez volt a jó. A legfanyarabb humort, a már groteszket, ami gyakran Szabolcs-szatmári tervek Nyíregyházán megnyitják a sóstói múzeumfalut 1978-ban megnyitják a látogatók előtt a nyíregyháza —sóstól múzeumfalut, városi képtárat alakítanak ki a megyeszékhelyen, és folytatják a kisvárdai múzeum építését. Az idei, csaknem félszáz művészeti bemutató mellett ezek lesznek a szabolcs-szatmári múzeumi program legjelentősebb eseményei. Ezenkívül próbaásatásokat kezdenek a balsa—fecskeparti újkőkori lelőhelyen, folytatják a tiszadobi nemzetiségi központ feltárását, Mátészalkán a szekér-, Vásárosna- ményben pedig a vasönt- vény-gyűjteményt gazdagítják újabb szerzeményekkel. az akasztófahumorral <s 8w£e* keveredett, a bekölce Wikro- bi Színpad képviselte Rendezőjük Tosa Katalin. Ellenpólusuk volt az egri 312-es szakmunkásképző együttese, amelynek tagjai Kiss Cergebt vezetésével készültek fel.1' Kettőjük között az is markáns választóvonalat jelentett, hogy míg a bekölceiek- nél egy jó képességű személy vitte a darabot, ahogy szokás mondani, az egrieknél egy gyengébb szereplő tutyimu- tyiskodása fékezte le a lendület nekiiramodásait. A visontai Tdjszinpad Koós Attila rendezésében szólott mai jelenünk sokszínűségéről a felelősség hangján, dalban és zenével kísérve. A hangsúlyt a gitáros kapta. A Gyöngyösi Játékszín most sem akart mást, mint szórakoztatni, igaz, a szatíra eszközeivel rábírni a kedves nézőt arra, hogy merjen szembenézni önmagával. Az előadás belső ritmusát kellene feszesebbre fogniuk a dramaturgiai hatás fokozására. Rendezőjük, Jankovlts Jenő most is jó érzékkel állította össze a műsort és vitte sikerre maga is a játékával. örültünk a Gyöngyösi Szőj vetkezeti Színpad játékának.' Telitalálat volt a produkciójuk. Egvséges színvonal, nagyon következetes rendezés, fegyelmezett humor, jó technikai felkészültség. Ezek aa értékek minősítették az előadásukat. Egy kicsit az utánpótlásuk a Móra Ferenc Gyermekszínpad, ami ezért nagyon azonos vonulatokat tett érzékelhetővé. Ezek a kisdiákok, általános iskolások önmaguk’-ól szóltak, önmagukat mutatták be, nagyon jól érzékelve a lehetőségek határát, amin túl már visszájára fordult volna a játék is, az öngúny Is. A többségük jól értette és jól érezte mindezt. Mindkét gárda vezetője Püspöki Győző. összegzésül annyit: gyor-í san elröppent az idő, jól éreztük magunkat, ezek az együttesek alkalmasak arra, hogy a közönségüknek kellemes félórákat szerezzenek. (g. mól-) BÁBA MIHÁLY szorongatta mi jól Széttárta karját, és továbbrohant. Józsa csettintett mosolyogva és lement a Hungáriába. Korán volt még, de semmi kedvet nem érzett a csatan- golóshoz, inkább leült, és hosszas töprengés utón egy üveg sört kért. Unalmában újságot lapozgatott, és vísz- szarévedezett az elmúlt hétre, a modori őszre, a verőfényes napsütésre, a szlovák szüreti mulatságra, és a végtelenségbe nyúló délutánokra és estékre, amikor kettesben volt feleségével, mint haidan, huszonhét évvel ezelőtt. Az Idő elrohant, a gyerekek felnőttek, szaporodtak a vők, és a vendégekkel teli esték, no meg az unokavárással a nyugtalanság felhői. Árvái súlyos léptekkel közeledett a tükör előtt ülő Jó- zsához. Nyájas volt, mint mindig. Egy picinykét talán még nyájasabb és mosolygósán, ravaszkásabban hunyor- góbb. Megint bevágott két féldecit, gondolta Józsa. amikor Árvái pirosodó füleire pillantott. Erről ismerte meg mindig, hogv mennyit is ivott. Józsa összehajtotta az újságot. — Szervusz. — Szervusz. Örülök, hogy megjöttél. — Mi újság? — kérdezte Józsa egy pillanatnyi szünet után. — Történt vídami. hogy hétfő helvett ma kellett találkoznunk? „ _____ Á rvái térdén táskáját. — Nézd, kérlek, megvoltunk... — Hogy-hogy megvoltunk? Csak nem hagysz Itt? Árvái halványkék szemeit Józsára emelte. — Nem erről van szó. — Hanem? — Kérlek, a távolléted alatt változás történt Az igazgató elvtárs arra kért, hogy vegyem át az osztály vezetését, mert.. Elhallgatott, mint a rossz színész, aki egy cseppnyi kínos szünettel akar hangsúlyt süni szavának. — Mert? — .. .mert te elkerültél tőlünk. — Érdekes — mosolygott Józsa, mert az igazgató szavai jutottak eszébe: Az átszervezés, amiről már oly régen van szó. elmarad. — Igen. És ez szomorú. — Na fene. — Az osztály kollektívája úgy határozott, hogy ne is gyere be többé, ne zavard nyugalmunkat, mert az a szocialista munka rovására megy... — Mire? — .. .a, a szocialista munka. .. — Miért hangsúlyozod? Mehetne talán, mondjuk a kapitalista, a trockista, a nihilista munka rovására? Na, mondd meg végre: mit akarsz, mi az. ami nem telefon téma, és nem várhatott hétfőig? — Amit mondtam. . r- Mi? .. t _________, — Hogy ne gyere be többé az osztályra. — Kinek a döntése ez? — A kollektíváé. — Ki bízott meg azzal,' hogy ezt velem közöld? — A kollektíva. — Nevet kértem — koppantott az asztalra Józsa. — Mi? — Ki? Te saját magadat bíztad meg, vagy az igazgató szólt — Nem. — Hát akkor neveket mondj! A kollektíva emberekből áll! És a ml osztályunkon elég kevés emberből. Na, gyerünk, mert.. — Mindenkinek ez a k{-; vánsága. — Kinek? Gergelynek? — Nem, nem. Gergelynek nem. — Slposnénak. akit most küldtem ki Brnoba, «kinek fizetésemelést kértem? Boz- zalnénak, aki... — Nem. De én így nem tudom közölni. — Mit? — Hogy add át a kulcsokat. A személves holmijaidat majd átküldőm. — Hová? — Az új helyedre. — Hová? — mosolyodott el Józsa gúnyosan. — Ja, jó. Parlament. Egyes kapu. Elnöki Tanács. Örülök, hogy veled közölték először, hogy a Hazafias Népfront politikáját figyelembe véve, helyesebben: szem előtt ta-fva kineveztek Hát akkor —«tu-, lálhatsz! Árvainak szeme. megrebben, ^ (FolyUitjukl i,
