Népújság, 1978. február (29. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-15 / 39. szám

A szeme kék legyen, a haja fekete...? A kérdés mondjuk igy hangzik: — Lehetséges-e fiú és lány között csak barátság, szecu- ális kapcsolat nélkül? Esetleg így: — Elfogadható-e, avagy el­ítélendő, hogy két egymást szerető ember házasság nél­kül él együtt? Vagy talán: — Mitől függ, hogy ikrek születnek? Es a naivabbak közül: — Baj-e, ha két általános iskolás megsimogatja egymás kezét? Ilyen, vagy ehhez hasonló mondatok nem is olyan ré­gen még csak homályos fo­lyosózugokban hangozhat­tak el iskolában, — ha egy­általán elhangozhattak. A válaszok, — mondani sem kell — nélkülöztek minden szakszerűséget. Mégis, ha né­hány évvel ezelőtt szóba ke­rült a családi életre nevelés, a szülők tiltakoztak: kár már az általános iskolások ttgyel- mét is fölhívni a szexre. A nevelők, fintorogtak; ezt is a mi nyakunkba varrják. A gyerekek pedig, nos. a gye­rekek kíváncsian flgve’ték, högy mi is lesz a vitából... Tanítják a szexet? Ma már polgárjogot nyert az iskolákban az új tantárgy, és azok, akik négy esztendő­vel ezelőtt vállalták, hogy elsőként próbálkoznak meg a családi életre neveléssel, ma már a tapasztalatokat elemzik. A siroki általános iskola egyike volt a kísérle­tezőknek. Sebők Gyuláné, az Igazga­tónő igy emlékszik vissza az első lépésekre: — A vártnál kisebb zök­kenővel kezdtünk hozzá az új feladatokhoz. A nevelő- gárda örömmel és izgatottan várta az új tanévet, hiszen mindig is nagy volt a kísér­letező kedv. Hárman 'ászt vettünk egy nyári tanfolya­mon is. Igaz. elsősorban csak a célokat és a módszereket ismertették meg velünk, gya­korlati tanácsot keveset kan­tunk Részletkérdésnek tű­nik. méais gondot okozott, hogv néidAul az orvosra, vé­dőnőre hízzuk-e az egészség- ügyi témák megbeszélését, vagy mi magunk foglalkoz­zunk ezzel is. Válasszuk-e ketté minden egyes alkalom­mal a fiúkat és a lányokat, vagy tartsunk közös órákat is S mit mond funk a szülők­nek. akik közül sokan annak örültek a legjobban, hogy végre nem kell a kényes kér­désekről otthon beszélni né­hányon viszont azon hábo­rodtak hogy az iskolában tanítják a szexet. Szülök is­koláját Indítottunk, felméré­seket írattunk, elbeszélget­tünk a gyerekekkel, felnőt­tekkel egyaránt Beletelt azért néhány hónap, amíg minden kialakult. Az ered­ményekről egyébként éppen a napokban készítjük a je­lentést. az igazgatónő röpdolgo-.a- lonbt mutat, a felmérések nyomán összeállíottt adatso- fpkaL Mindennél beszéde­sebb azonban az a rögtönzött osztályfőnöki óra, amelyen az öreg diákok, a nyolcadi­kosok vesznek részt. Ahogy ők látják... A fiúk-lányok minden kü­lönösebb zavar, vagy meg­hökkenés nélkül veszik tudo­másul, hogy a tornaóra he­lyett családi élet óra követ* kezik. Nem sokáig tart az idegen miatti megílletődoit- ségük. Sok minden szóba ke­rül, ám végig szívesen, tár­gyilagosan válaszolgatnak. Az elhangzott mondatok érettségüket bizonyítják. A szemüveges, komoly Ági kislánykori élményét eleve­níti föl: — Már ötödikes koromban elég sokat foglalkoztatott a fiúk-lányok, férfiak-nők kapcsolata. Sok olyan re­gényt olvastam, amely a sze­relemmel, barátsággal fog­lalkozott, és kezembe került néhány fölvilágosító könyv is. Sajnos a saját bőrömön tapasztaltam, mennyivel jobb az, ha mindehhez magyarázó szavakat is fűznek. Egyszer valósággal rosszul lettem né­hány ábrától... De más kel­lemetlen élményem is vollj. Az iskolában a barátnőim, akik tudatlanabbak, szégyen- lósebbek voltak nálam, ötö­dik elején furcsán és idegen­kedve néztek rám, ha szü­netben megpendítettem ezt. Az osztályfőnöki órákon az­tán megszokták, hogy ilyes­miről is lehet beszélgetni. Viki azokat a témákat so­rolja, amik mostanában leg­inkább foglalkoztatják őkeu — Az utóbbi másfél évben egyre többet beszélgetünk a fiatalok egymás közti visel­kedéséről Sokunknak van az osztályban nővére, bátyja, aki „jár valakivel", vagy ép­pen már házasságot is kötött. Nálunk is mind több lány­nak van barátja, sőt olyan is előfordul, hogy egynek több... Az ő viselkedésük aztán sok érdekes kérdést vet föl.. Például hogy lilik- e a többiek előtt csókot adni a másiknak, vagy hogy zokon veheti-e valaki, ha a partne­re a moziban csak a filmet nézi Mindez néha késhegyig menő vitákat vált ki. s gyak­ran az osztályfőnökünkhöz fordulunk a döntésért. A fiúk közül Laci kér szót: — Vannak azért olyanok is az osztályban, akik ha a lá­nyokról van szó, azonnal ró- högcsélni kezdenek. A leg­többen azonban valóban ko­molyan elgondolkodnak azon, hogy elég lesz-e majd a pár- választáshoz. ha egy lánynak kék szeme van. és a haja fe­kete. És azon is, hogy a csa­ládi élet nemcsak szórako­zásból áll. ★ Tovább folyik a szó arról is, hogy Tünde most ivpen összeveszett, meg arról is. hogy Gyusttnak unokaöccse született. Körülbelül úgy. ahogyan a hivatalos ,tan­órákon.. Németi Zsuzsa Pályaválasztás, 6! Bűvész? Idomár? Víz, ví?... ! Még egyet lehet ta­lálni. Megvan? — Felfújtam a léggömböt, megkértem nagyapám, fogia meg a madzagot, én pedig szépen beszappanoztam, majd mégborotváltam mind az öt luftballont. Egyik se pukkadt ki. Szakmai gyakorlat, semmi több. De már haladó fokon. — Emlékszem, kisgyerek koroman is nagyon szerettem hajat fésülni. Legtöbbször anyu tűrte el a fodrászkodá­som. — Ezért lett borbély? Nem. Azért lettem bor­bély, mert női fodrásznak nem vettek fel. De most már ezt a szakmát is szeretem. — Tehát a női hajak gön- döritésének az álmát vég­képpen feladta? — Ha megkaptam már a szakmunkás-bizonyítványt a férfifodrászatból, ha lehet esti tagozaton, szeretném a női fordászatot is megtanulni. A kezdeti találós kérdés megoldásához jutottunk el, Akiről szó van, Liptóvári Judit, Adácson lakik, és a gyöngyösi Kossuth Lajos ut­cai férfifodrászüzlet első­éves tanuló'a. A bizonyítvá­nyába a~ átlagot 4.4-gyel je­lölték. Ez se rossz! ■ ■ ■ Általános ámuldozás, sápí- tozás fogadta, amikor beje­lentette, ő pedig elmegy bor­bélynak. Minek? Hogy egy lány a borotvát vegye a kezébe... ? És egész nap a férfiak kö­zött...? Ajaj, ez nem vala­mi rendes dolog. Mit szól hozzá a falu? Mit szólnak a szomszédok? Mert az rend­ben van, hogy női fodrász, de férfi... ! — És mit szólt hozzá ő? Illetve: az G? — Nem volt elragadtatva az ötlettől. Ha akarod, ha meggondoltad, ha úgy lá­tod .. Ez volt a válasza. — Féltette? Félti még mindig?-bt Hát... nem mondta, de biztosan volt benne valami. Eleinte csak úgy, mint aki véletlenül arra vetődött, be­nézett az üzletbe is. Leült, hallgatott, figyelt. Aztán mondta később: rendes hely, rendesek a munkatársak is. — Mégis, annyi férfi kö­zött ... Nem hívták még meg soha egy pohár vermutra vagy kávéra? Attól, hogy ti­zenöt éves, már igazi nő, a fiú is, akivel együtt jár, ezt jelzi. — Sem megjegyzést nem tett még senki, sem meg nem hívott még senki. Egyszer történt, hogy az egyik ven­dég, aki nagyon jó ismerőse a munkatársaimnak, mondta, igyanak meg együtt egy po­hár sört. Akkor nekem is szólt, hogy egy colát, ha... Köszönöm, én nem. ÓBB Mégsem úgv van az. hogy egy szőke hajú, középterme­tű, jó alakú kislány bemegy a borbélyüzletbe, aztán fel­ragadja a borotvát és ettől kezdve minden rendben van, Hanem? — A szövetkezet elnöke behívatott az irodába, ott mondta, hogy ő úgy gondol­ja, nekem is az volna a leg­jobb, ha Fibecz János taníta­na a szakmára, aki a család­nak is régi jó ismerőse. Így is lett Az irodáról együtt mentünk be az üzletbe, ott bemutattak, és megkönnyeb­bültem, amikor felfedeztem, hogy a férfiak között van egy női borbély is. Sorban megismerkedett a szerszámokkal, a kölönböző nagyságú kendőkkel, az ola­jokkal és szeszekkel, és mást sem kellett tennie eleinte, mint figyelni. Figyelni az ok­tatója mozdulatait. Hogyan tartja a borotvát, hol kezdi el a hajat megigazítani, mi­lyen módon foglalkozik a vendéggel? És minden mást. Aztán neki is kézbe kel­lett vennie a borotvát. — Már nem kést haszná­lunk, hanem zsilettből szerelt borotvát De a kést is meg­ismertem, fenni Is meg kellett tanulnom. Előbb csak a moz­dulatokat gyakoroltam, a csuklóm tartását, aztán egy- egy húzást megpróbálhattam, előbb az oktatóm arcán. Re­megett a kezem, persze, kü­lönösen akkor keseredtem el, amikor az oktatóm nyakán megláttam a vért kiserken­ni. — Ez semmi, ez nem attól van, hogy bevágtál, hanem csak kipattant a bőröm — vigasztalta az oktatója. — Legközelebb jobban húzd meg a bőrt, mielőtt a borot­vát ráteszed. Így történt. Aztán jöttek a léggömbök. Amiket a nagypapa tartott, aki közben újságot olvasott, hogy ne unja magát. Néhány hét elteltével már borotvált, a legutóbbi szom­baton pedig hat salát vendé­ge volt. Hu, de elfáradt! ■ ■ ■ — Borravalót kapott már? — Az elsőt egy Idősebb bácsitól. Két forintot adott, mert felsegítettem a kabát­ját. — Milyen érzés volt bor­ravalót kapni? h- Jó. —■ Véleménye szerint na­ponta mennyi borravaló a lehet számítani jó forgalom esetén? Ha nem akarja, ne mondja meg. — Azt hiszem, száz forint az már jó. Úgv látom, a fér­fifodrászok talán több borra­valót kannak, mint a női fodrászok, talán azért, mert naponta több vendégük van és ha mindegvik csak két- három forintot ad is, az Is többre megy, mintha egytől kan valaki ettől nagyobb összeget, de ritkábban. — Amikor ezt a táplálko­zást választotta, gondolt a borravalóra is? — Természetesen. Bár anyu azt mondta, legyek én Is varrónő, és akkor ketten otthon... De én a fodrásza­tot lobban szeretem. Aztán más is itt. városban, annvi ember között. Itt. az üzlet­ben mindenről lebet hallani. Sok érdekes ember tár be hozzunk, akik nemcsak a ve­tésről meg az aratásról tud­nak beszélni, hanem érdekes dologkról Is. — Iaaz az, hogy a vendé­get szóval is kell tartani? — Nem Ha a vendég kezdi a beszélgetést, akkor naavon udvariasan válaszol, ni kell neki. Az udvariasság, a figvelmesség nálunk na­gyon fontos. — Kik a jó vendének ma­ga szerint, a fiatalabbak vagy az idősebbek? — A hosszú hai már nem divat, ezért egyre több fiatal férfi Is jön az üzletbe, de ők otthon borotválkoznak. Az idősebbek a jobb vendé­gek, gyakrabban is járnak borbélyhoz, többen ott borot- váltatják magukat, de a bor­ravalónál is... Bár ez nem szempont. Nem készült borbélynak, a kényszer vitte rá. és a női fodrászatnak nagyon közeli rokona a borbélykodás. — Már megkedveltem, és úgy látom, akár egy egész életen át is tudnám csinálni. Utóvégre nagyon érdekes és szép foglalkozás, mert... a kulturáltsághoz az is hozzá­tartozik, hogy ne legyen egy férfi arca szőrös és a haja is rendben legyen. Ezt már csak igazán tud­hatja ő is. Hiszen — nő. Női borbély Lesz. Bár, egy kicsit már az. (gmf) Vll-lcrlénet A rokonszenvet nem pénzért adják A vu. VIT-et i9oy. július 26.—augusztus 4. között Bécsben rendezték meg. Előtte sok fiatal véleménye megegyezett abban, hogy a szükségesnél nagyobb felada­tot vállalt a DÍVSZ és az NDSZ, amikor — a mozga­lom történetében első alka­lommal — nem szocialista országot választott az új ta­lálkozás színhelyéül. Mi a biztosíték arra, hogy különö­sebb összeütközések, provo­kációk nélkül zajlik majd le a fesztivál? — aggodalmas­kodtak néhányan. Miért fo­gadták el a tagszervezetek mégis a döntést? Két cáfol­hatatlan érv miatt. Az egyik: a nemzetközi politikai élet enyhülése olyan tény, amelynek jelentőségét csak tovább fokozhatja a találko­zó. A másik: már a VIT- rendezés lehetősége önmagá­ban is kisebbfajta győzelem, hiszen a kapitalista orszá­gokban tevékenykedő hala­dó szervezetek befolyásának növekedését bizonyítja. A győzelmet pedig nem erősí­teni újabbal — könnyelmű­ség. A magyar küldöttség tag­jai talán a többieknél 1* na­gyobb Izgalommal készültek a találkozóra. Ne feledjük, mindössze 3 év telt el 1956 ősze óta és nagyon sok ma­gyar disszidens éppen Bécs­ben húzta meg magát. Készültek a fesztiválra a fesztiválok ellp-'ógel is. A semleges Ausztria fővárosá­ban a polcári sajtó paponta a legdurvább támadásokat intézte a VIT ellen, aminek következeiében azoknak a bécsi vállalatoknak és intéz- ménveknek a vezetői vagv tulajdonosai akiknek a VIT technikai és anyazl feltéte­leit kellett volna blctosita- niuk (éttermek, szállodák, színházak és hangversenyter­mek, filmszínházak, sportpá­lyák stb.), nem akartak sem­miféle szolgáltatást vállalni, sőt nemegyszer a már meg­kötött szerződéseket Is fel­bontották. De minden kísér­let egyértelműen kudarcba fulladt, az ellenakcióknak csak egy konkrét hatásuk volt: a haladó fiatalok nagy politikai felelősséggel, hatá­rozott kiállással, és jól szer­vezett, magas színvonalú programokkal blzonyitották az általuk képviselt ügy igazságát. A fesztivál megnyitására 112 ország 18 ezer küldött­jének részvételével a bécsi Olimpia Stadionban került sor, 1959. július 26-án, lát­ványos ünnepségen. A DÍVSZ végrehajtó bizottsága a talál­kozón lassan hagyományossá váló általános jelszava mel­lett — az 1958-ban Budapes­ten tartott ülésén — egy, a fiatalok aktuális feladatait egyértelműbben megfogal­mazó politikai jelmondatot Is hirdetett erre a VIT-rc, felszólítva a világ ifjúságát: „Előre a békéért, a békés együttműködésért:” ______ K OSSUTH 8.27: Szocialista brigádok akadémiája. 8.57 : Labirin­tus. 9.12: Beszélni nehéz. 9.24: Bellini operáiból. 10.05 : „Nyitnikék”. 13.40: Válaszolunk hallgatóink­nak. 10.55: Zenekari mu­zsika. 12 35: Tánczenei Kok­tél. 13.20: Babits Mihály összegyűjtött versel. 13.30: Lakatos György népi zene­kara játszik. 14.00: Ezeregy délután. 14 30: Berlioz ope­ráiból. 15.10: Messziről messzire. 15.50: Mihály András—Raies István: kantáta. 16.10: Századunk kamarazenéjéből. 16 44: Mindenki iskolája. 17 07: Kimaradtam a nyolcadik­ból. 17.32: Zenekari muzsi­ka. 18.30: Esti magazin. 19.15: Gondolat. 20.00: Né­pi zene. 20.42: Kis magyar néprajz. 20.47 : Fidelio (Opera). 21.20: Tomsits Ru­dolf szerzeményeiből. PETŐFI 8.33: Zenés játékokból. 9.30: Népdalok. 10.00: A zene hullámhosszán. 11.33: A Szabó család. 12.00: Lendvay Kamilló fúvósmü­veiből. 12.33: Kamarazene 13.33: Csajkovszkij: Gyer­mekalbum. 14.00: Kettőtől ötig... 17.00: Ötödik sebes­ség. 18.00: Egy kis figyel­met kérek! 18.10: Barango­lás régi hanglemezek kö­zött. 18.33: Angot asszony lánya (Operettek). 19.23: Népi zene. 19.43: A tegnap slágereiből. 20.33: „Én nem bűvésznek, de mindennek jöttem”. 21.50: Daloló, mu­zsikáló tájak. 22.33: San­zonalbum. 23.12: Zenekari muzsika. Szolnoki rádió 17.00-től 18.30-ig Miskolci rádió 17.00: Hírek, időjárás —■ Gyári belépő: Agria Bútor­gyár, Eger. Riporter: Sütő Enikő — A miskolci spiri­tuálé együttes énekel —- Női gondok — női dolgok — Nők — fizikai állomány­ban. Riporter: Jakab Mária — Gilbert Becaud és Edit Piaf sanzonjaiból — Sport — 18 00: Észak-magyaror­szági krónika — Á Ham- phries Singers felvételeiből — Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes... TEJ MAGYAR 8.00: Tévétorna. 8.05: Isko­latévé. 10.00: Delta. 10.25: Olyan, mint a többi szom­bat (Angol film). 11.45: Most mutasd meg! 14.05: Iskolatévé. 16.55: „Életet az éveknek". 17.25: Rólunk van szó! 17.55: A Bolgár Televízió estje. 18.00: Bol­gár ritmusok. 18.20: Dobru­dzsái képek. 18.50: Egy fa­lusi képzőművészkör 'Rö­vidfilm). 19.20: Tévétorna. 19.30: Tv-híradó. 20.05: Égj, hogy világíts! 21.25: Raina Kabaívanszka énekel. 22 00: A halhatatlan város. 22.20: Tv-híradó 3. 2. műsor 20.01: Ólombetüs vallomá­sok. 20.30: Don Maclean műsora. 21.10: Tv-híradó 2. 21.30: Fiatváros alattvalói (Olasz film).

Next

/
Thumbnails
Contents