Népújság, 1978. február (29. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-15 / 39. szám

Nem remélt eredmények a Mátra Kincsében Jô NÉGY ÉVVEL EZE­LŐTT Ribárszki Istvánná 47 éves bemérőnő elvétett egy több tízezerszer ismételt mozdulatot, s a. következő pillanatban örökre megbé­nult a szíve. A tragikus hírre valamelyik napilap hírrengetegében bukkantam s azóta sem hagy nyugodni. Pedig az ügy hamar ad ac­ta került — „a balesetért egyedül az elhalt okolható”. A nyomozás az ügyészségig sem jutott, s különben is ho­gyan lehetne egy 19 éven át becsületesen helytálló mun­kásasszonyt perbe fogni — a saját haláláért? Jegyzeteim­ből idézem a megyei munka- védelmi felügyelő vállalathoz címzett állásfoglalását: „A védelemnek olyannak kell lennie, hogy a dolgozó akkor se legyen kitéve áramütés veszélyének, ha elmulaszt valamilyen kapcsolást, fe­szültségmentesítést, vagy té­vesen kapcsol.” Néhány hét múlva felszerelték a bemé­rőtáblákra a pár száz forin­tért vásárolt életvédelmi re­léket, amelyek a rendszer áramtalanításávai az esetleg hibázó dolgozónak is védel­met nyújtanak. Gondoltam, a történtek után a felelős­ségre vonást megúszó válla­lat saját halottjának tekinti Ribárszki Istvánnét, akit, amíg élt, a legjobb dolgozók közt említettek, ám a szak- szervezeti bizottság titkára kiokosított, hogy ez a tisz­tesség csak a vezetőket illeti meg... Ki lehet hát „saját ha­lott”? Van-e erre egyáltalán előírás? Utánajártam: nincs. Vitathatatlan, hogy nyel­vészetileg sem a legszeren­csésebb ez a közhely-szótár­ból feltehetően véletlenül ki­maradt meghatározás. Első­sorban a kisajátítás íze miatt. Van, ahol csak akkor hajlandók sajátjuknak tudni néhai dolgozójukat és fedez­ni a temetési költségeket, ha a család nem ragaszkodik az egyházi szertartáshoz. Nem állítanék ilyesmit, ha én ma­gam nem olvastam volna egy vállalati törzsgárda-szabály- zatban. Pedig a két gyász: a rokonságé, amely nyilván tartósabb, s á vállalaté, tel­jesen független a tulajdon­jogtól, s főleg nem zárja ki egymást... SZABÁLY TEHÁT NINCS — esetenkénti megítélés, szo­kásjog annál több van. Amit mégis szabályozni lehetne, így mondták a SZOT mun­kavédelmi osztályán : „a munka frontján elesettek” saját halottá nyilvánítása. Úgy tűnik, mi sem természe­tesebb ennél. Ugyanakkor még az is előfordul, hogy A címet egy krimiből vettem kölcsön, bár éppen most nem krimiről lesz szó konkréten. De ahogy Lévay Zsoltné dr. Jankovics Magdolnával beszélgettünk, az Egri Járásbíróság legfia­talabb. sőt: a legfrissebben megválasztott bírájával, ez jutott eszembe. Nem is alap­talanul ! az egyik „első” tárgyalá­sára ültem be: az ügyészség lopással vádolta Kiss István n.-a trader ecskei lakost, aki nem jelentik a halálos üzemi balesetet. Vagyis, ami elmé­letileg teljesen egyértelmű, s akár szokássá is válhatna, azt bizony foghíjasán igazol­ja a gyakorlat. Hogy miért vonakodnak a vállalatok et­től az erkölcsi végkielégítés­től? Hát, mert úgy tűnhet, hogy ezáltal elismerik vét­kességüket, s ami talán még húsba vágóbb: a vállalat nem pályázhatja meg a ki­váló címet, ami vezetőinek tekintélyes prémiumelvonast jelent. Nem véletlen a mon­dás, hogy „a visszafogott ju­talmakat munkavédelemre kellene költeni”. A kiskapu sajnos a Mun­ka Törvénykönyvében is megtalálható. „Mentesül a vállalat a felelősségre vonás alól, ha bizonyítja, hogy a kárt működési körén kívül eső elháríthatatlan ok, vagy kizárólag a károsult elhárít­hatatlan magatartása okoz­ta”. Bonyolult szöveg, — de könnyen kijátszható. S ezt sok vállalat ki is használja. Pedig a szakszervezet állás- foglalása napná] világosabb: elháríthatatlanságon csakis öngyalkosság érthető. Azért nem halhat meg egy ember a munkahelyén, mert nem tartotta be az óvórendszabá­Kilencvennél több ipari és mintegy 50 mezőgazdasági szakközépiskola összesen 340 első osztályában új képzési céllal, új tantervek alapján kezdődik meg az oktatás szeptemberben. Az új típusú szakközépis­kolai képzés kettős célt szol­gál majd, keretében felkészí­tik a tanulókat egyrészt a szakmunkásfeladatok ellátá­sára — mégpedig úgy, hogy négy év után, kezdő szak­munkásként a norma 70 szá­zalékos teljesítésére legye­nek képesek, másrészt a szak­iránynak megfelelő tovább­tanulásra. Az első osztályokban mint­egy 11 és fél ezer tanuló fel­vételére nyílik lehetőség. A diákok 16 ipari, építő­ipari, hírközlési, mezőgazda- sági és élelmiszeripari szak 36 szakmájában és ennek 60 leágazó szakmájában szerez­hetnek az érettségi bizonyít­vánnyal egyidőben szakmun­kásoklevelet. korábban' is ült már hasonló bűncselekményért, sőt 1976- ban nyolc hónapra elítélték, felfüggesztve az ítélet végre­hajtását, s ez idő alatt követ­te el az újabb !opássoroza*ot ! Lévay Zsoltné egyesbíró­ként tárgyal. Határozott, rö­vid, a lényegre tapintó kér­déseket tesz fel. A vádlott nem tagad, mindent beismer: a tanúk ugyancsak alátá masztják a vádat. Nemsoká­ra megszületik az ítélet, s a lyokat. Legfeljebb felelősség­re vonható. A hó végi, ne­gyedévi, év végi hajrák elné­zőbbé teszik a munkavédel­mi előírások őreit. Sok eset­ben úgy dolgoznak emberek, mintha kaszkadőrök lenné­nek ___És nincs, aki meg­akadályozná ebben őket. Pe­dig ahogy ittasan nerft lehet felvenni a munkát, ügy nyil­ván a megfelelő biztonsági előírások figyelmen kívül hagyásával sem. Senki nem jöhet el reggel úgy otthonról, hogy aztán este vagy haza­megy, vagy nem... A halá­los üzemi balesetekért igenis felelősség terheli a vállalato­kat, bárhogy is jogászkod­nak. A munkavédelmi fel­ügyelő akkor is elmaraszta­lást kezdeményezhet, ha a rendőrségi nyomozás felje­lentés nélkül zárul. ELŐRELÉPÉS AZÉRT VAN: a kártérítésben. Hála egy is­mételten újrafogalmazott, módosított Mü. M.-rendelet­nek, a vállalatok, akár saját halottjuknak tekintik dolgo­zójukat, akár nem, ma már többnyire kifizetik a temetési költséget, a gyászruhák árát, néhol még segélyezik az öz­vegyet. Függetlenül attól, hogy kinek a hibájából kö­vetkezett be a tragédia. Kertész Péter Sajátos vonása e képzés­nek, hogy az oktatandó szak­mákat a helyi igények és egy- egy iskola feltételeinek fi­gyelembevételével a megyei tanácsok jelölték ki. Lehető­ségük van arra is, hogy a jövőben az igények változá­sához igazodva bővítsék az új képzési célú osztályok kö­rét, változtassanak a külön­böző iskolatípusok arányá­ban. Az új képzési cél megva­lósítása az eddiginél nagyobb feladatokat ró az iskolákra a tanulók munkára nevelésé­ben, a munkássá válás fo­lyamatában. Mindehhez a tárgyi feltételeket sok he­lyütt az elkövetkező hóna­pokban teremtik meg, illetve folyamatosan fejlesztik to­vább. Nagyobb szerep jut a gyakorlati képzésnek, tavaly kormányhatározat született arra, hogy a feltételek kiala­kításában az iskolák az ér­dekelt vállalatokkal működ­jenek együtt. Erye a támoga­tásra az iskolák most külö­nösen számítanak. bírónő annak rendje és mód­ja szerint kihirdeti : —T— A bíróság Kiss Istvánt: bűnösnek találta háromrend­beli lopás bűntettében, s ezért nyolchónapi, börtön­ben letöltendő szabadság- vesztésre ítéli, s egyben el­rendeli az Egri Járásbíróság által 1976-ban hozott nyolc­hónapi felfüggesztett szabad­ságvesztés végrehajtását is. — Ez a bíróság ítélete. Fellebbezhet, tudomásul te­heti, vagy kérhet háromnapi gondolkodási időt. — Tudomásul veszem — válaszolta a vádlott. Kiürül a tárgyalóterem, s a szerep azonnal változik- most a bírónő válaszol. — Ezt hívják sikerélmény­nek? — célzok az ítélet tudo­másulvételére. — Élmény? Siker?... Ter­mészetesen a bíró elégedett lehet, ha a kiszabott ítélet „ül”. Meg akkor is, ha bár fellebbez valamelyik fél, a másodfokú bíróság helyben hagyja az ítéletet. De a hét­köznapi értelemben vett „si­kerélményt” nem használ­nám. .. Egyébként is az ügyész még fellebbezhet a most lezárt ügyben. Akkor inkább beszéljünk az eddigi útról. — Üt? — neveti el magát. — Hiszen alig két hete tár­gyaltam először, igaz az El­Nagyon elgondolkoztató véleményt fogalmazott meg a közgyűlés egyik felszólalója a Mátra Kincse Tsz mostani zárszámadó közgyűlésén: — Amikor 1968. végén el­határoztuk, hogy a város négy termelőszövetkezetét egyesítjük, senki sem gon­dolta volna, hogy 1978. ele­jén ilyen szép eredmények­ről tudunk majd beszélni. A valóság tehát túltett a legmerészebb képzeleten is, és ezt megnyugvással köny­velhetjük el. A szövetkezeti gazdálkodás ismét bebizo­nyította életerejét, azoknak is, akik az egyesülés előtt és még utána is egy jó darabig nem túl nagy meggyőződéssel adtak a beleegyezésüket a többiek javaslatához, mert az volt a meggyőződésük, hogy a volt gyöngyösi kapások és a volt szőlőtulajdonosok ne­hezen férnek meg majd egy fedél alatt. Az eltelt évek bizonyságát már ismerjük. Az elnöki be­számolót hallgatva, adatok­kal is bizonyított lett az a bi­zonyos általánosító megálla­pítás. Pedig az elmúlt év idő­Könnyű úgy, hogy valamit csak kívánni kell és máris teljesül. Van ilyen az élet­ben? Ügy látszik, igen. Leg­alább is Gyöngyösön, a déli városrész lakói azok közé a szerencsés emberek közé tar­toznak a jelek szerint, akik­nek a kedvébe akartak járni a Heves megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat ve­zetői. Amikor a tanácstagok közvetítették a Szövetkezet utca és környéke lakóinak kérését: létesítsenek . egy olyan vegyes iparcikk kisáru- házat ezen a lakótelepen, ahol a színes tv-től kezdve á ceruzaelemen át a cipőkrém­ig minden megkapható, ami a háztartások felszereléséhez tartozik, ezt a kívánságot a városi párt- és tanácsi szer­vek eljuttatták a megyei vál­lalat vezetőihez, akik ettől kezdve a megoldás módját igyekeztek megtalálni, ami­hez a városi tanács illetéke­seitől is kaptak segítséget. Tavaly novemberben hoz­záfogtak a régi iparcikkbolt átalakításához, megnagyobbí- tásához, úgy, hogy csak négy nökí Tanács január 1-i ha­tállyal választott meg. Bár. . — teszi hozzá elgondolkodva — négy esztendeje tettem le a szakvizsgát, s 1971. óta va­gyok fogalmazó a bíróságon. Hosszú idő, nagy várakozás. — A szakvizsga ügyészi tevékenységre is jogosít. — Mindenképpen bíró akartam lenni, már tizenhat esztendős korom óta. Édes­apámnak sok jogász barátja van, gyakran megfordultak nálunk, s beszéltek a munitá- jukról. Szájtátva hallgattam őket, s lassan-lassan úgy éreztem, hogy semmi más nem lehetek, csak bíró... Az egyetemen is a büntetőjog volt a kedvenc tárgyam. — Beszéljünk az első ügy­ről. — Biztos, hogy soha nem felejtem el! Napokig tanul­mányoztam az aktákat, búj­tam a Btk-t, az irányelveket, az állásfoglalásokat, s bár a többiek: a kollégák és az ülnökök azt állatják, hogy nem látszott rajtam, termé­szetesen nagyon izgultam. Lámpaláz7 Így is lehetne mondani, de több ennél: a felelősség tudata, az állandó önkontroll volt az, amiért a „lelki kezeim” remegtek egy kicsit... Ülnökeim, Minisich Páli lé és Tóth András (virá­got hoztak!) nagyon szurkoi­járása ugyancsak próbára tette a gyöngyösiek türelmét, erejét, munkabírását. A határ egy részén a jég aratott. A paprikát például mind tönkretette. A szövetkezeti gazdák azonban nem hagy­ták magukat. Újra palántáz- ták, a szőlőt megorvosolták, és bíztak abban, hogy, a fára­dozásuk nem volt hiábavaló. A jég okozta kétszeres munkákat sorba vette a zár- számadási jelentés, majd a végére, kellő hangsúllyal odaállította az eredményt : mennyit takarítottak be ka­lászosokból, gyümölcsfélék­ből és kertészeti terményből. Árbevételük meghaladta a 118 millió forintot, amely ép­pen tíz százalékkal több az előző évinél. A szövetkezeti eredmény pedig megközelí­tette a húszmilliót, ami 1976- hoz képest 162 százalékot je­lent. Az egy dolgozóra jutó részesedés is majdnem tíz százalékkal lett több. mint volt egy évvel korábban. Egy tízórás munkanapra 150,40 forintot fizettek ki. Van egy nagyon fontos kö­rülmény, amire Tirr Dezső, hétre kellett bezárni az üz­letet, és most, február 10-én egy egészen megfiatalodott, levegős területű, modern üz­letet lehetett átadni a forga­lomnak. Néhány perces kis ünnep­ség előzte meg a hivatalos megnyitást, amikor Báry Jó­zsef, igazgató a környék ta­nácstagjainak a városi párt- és állami vezetőknek bemu­tatta a megújított háztartási cikkek boltját. Elmondta, hogy az eladóteret majdnem a felével sikerült megna­gyobbítani, ahogy a raktárt is kibővítették, és a nyitásra hárommillió forint értékű árut hoztak össze, ami éppen a duplája a korábbi készlet­nek. Az arányok azt is kife­jezik, hogy milyen fontos sze­repet szántak a korszerűsí­tett üzletnek a lakosság igé­nyeinek kielégítésében. Vár­ják azt is, hogy a forgalom az idén elérje a tizenegymil­lió forintot, ami azt is jelen­ti, hogy a bolt minden dolgo­zója ebből az összegből sze­mélyenként egy-egy milliót teljesít. tak nekem, s kollégáim, akik természetesen eljöttek az el­ső tárgyalásomra, bevallot­ták, hogy ők is izgultak. . Lopás volt az első ügy, két vádlottal. Mindketten hathó­napi szabadságvesztést kap­tak, s tekintélyes pénzmel­lékbüntetést is. — Az ítélet... ? — Jogerős lett! Kis tűnődés után hozzáte­szi: — Igen. a felelősség... Bár az államhatalmat képvise­lem, nem a szó szoros értel­mében vett „hatalmat” ér­zem, hanem a felelősség, az igazság keresés felelősségének a súlyát. Álszerénység lenne tagadni: ismerem magam, tudom, hogy jól felkészültem erre a pályára, de a mi szak­mánkban a nap minden per­ceben tanul az ember. Ná­lunk — mosolyodik el —, a járásbíróságon meg is van rá a lehetőség; szeretnek a kollégák, nagyon rendesek hozzám, segítségük szívből jövő. — És a család mit szólt a kinevezéshez? Nagyot nevet : — Ezt nem kell megírni. . Férjem örömét fejezte ki, hogy most már nem őt bün­tetem. .. ! — Nem írom meg. Katai (jabot a városi pártbizottság nr-z tályvezetője mutatott rá. A. termelésre felhasznált «un­kanapoknak majdnem ; felét tette ki az úgynevezett ide­gen munkaerő. M ’tán mondhatott köszö­netét Visontai László elnök r szövetkezet tagjain, dolgozóin kívül a társadalmi segítők­nek is, azzal a további kérés­sel megtoldva, hógy ezentúl is gondoljanak a szövetkezetre a gyöngyösi diákok és üzemi dolgozók. A mostani zárszámadás is bebizonyította, hogy azoknak volt igazuk, akik 1978. végén úgy határoztak: egyesíteni kell a város szövetkezeteit, mert ez az idők parancsa. À tények mellettük szólnak. (gmf) ★ Tegnap tartotta zárszáma­dó közgyűlését a detki Ma­gyar—Bolgár Barátság Ter­melőszövetkezet, amelyen részt vett Vaskó Mihály. a Heves megyei pártbizottság első titkára is. Az átalakítás kerekítve nyolcszázezer forintba került. Az aránylag gyorsan elvég­zett munka pedig a vállalat karbantartó csoportja, az áruforgalmi osztály és a bolt dolgozóinak lelkiismeretessé­gét és serény munkáját, ál­dozatkészségét jelzi. Gyöngyös déli városrészé­nek lakói a megnyitás után azonnal nagyobb csoportban lepték meg az üzlet belső te­reit és egyiküknek sem kel­lett áru hiányában vásárlás nélkül távoznia. INTFRELEKTRC-tanácskozás Egerben Szabványügyi és fejlesztési kérdéstk a napirenden Négy napon' át tanácsko­zik Egerben, a Technika Há­zában az INTERELEKTKQ Erősáramú Együttműködési Irodája. A tegnap délelőtt kezdődött ülésen Bulgária, az NDK, Lengyelország, Ro­mánia, Csehszlovákia,, a Szovjetunió, Jugoszlávia, va­lamint Magyarország képvi­selői, szakértői találkoztak, és a közeljövőben bevezetésre kerülő egységes aszinkron motorsorokkal kapcsolatos műszaki kérdéseket vitatják meg. E motorsorok kifejlesz­tése néhány évvel ezelőtt kezdődött meg a KGST ke­retében, s ez alkalommal a kisebb teljesítményű, ezer kilowattos típusok, szabvá­nyosítási feladatait kell meg­oldania a résztvevőknek. Az NDK képviselői ugyánakkor egy újabb, nagyobb teljesít­ményű változat kifejlesztésé-, re tesznek majd javaslatot: A tervek szerint e közösen lét­rehozott nagyfeszültségű mo­torokkal látják el. az összes szocialista országot. Magyar- ország elsősorban a tervezé­si s technológiai feladatokból vállalt nagyobb részt, a gé­pek többsége viszont olyan üzemekből kerül ki. mint a leningrádi Elektroszíla. vagy a zágrábi Rode Kpncsar. A tanácskozás második fe­lében napirendre kerti' az INTERELEKTRO 19 il! es munkaterve, s összeállítják a második félévben Jugoszlá­viában megtartandó ülés programját is. 1978. február liá jatx&i, „Igazságra ítélve ír Száznegyven szakközépiskolában 11 és fél ezer új tanuló Kerekítve: nyolcszázezer forint Üzlet, a lakosság kívánsága szerint Kinek a hibájából?

Next

/
Thumbnails
Contents