Népújság, 1978. január (29. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-14 / 12. szám
»VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! • A2 MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXIX. évfolyam, 12. szám ÁRA: 80—, FILLÉR 1978. január 14., szombat Azonos nézetek Befejeződlek Koszigin és Bumedien tárgyalásai a Kremlben \ MOSZKVA Pénteken a moszkvai Kremlben befejeződtek a tárgyalások, Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, Mihail Szusz- lov, az SZKP KB titkára, Andrej Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagjai és Huari Bumedien, az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság elnöke, a forradalmi tanács elnöke között. A pénteki zárómegbeszélé- . seken áttekintették a Szovjetunió és Algéria közötti együttműködés további megszilárdításának fő irányait. A két Ország népét a testvéri szolidaritás szoros szálai fűzik egymáshoz az imperializmus ellen, a békéért, a nemzeti függetlenségért és a társadalmi haladásért folyó harcban. A megbeszéléseken, amelyeket a bizalom, a barátság és a kölcsönös megértés légköre jellemzett, folytatták elsősorban — a Közel-Kelettel és Afrikával kapcsolatos — néhány időszerű nemzetközi probléma megvitatását. Megállapították, hogy a Szovjetunió és Algéria azonos nézeteket vall e problémák meoldását illetően. (MTI) Munkában as Folytatja munkáját a négy szovjet űrhajós. Képünk a Szál jut űrállomásról érkezett. (Népújság telefotó — TASZSZ—MTI—KS) Új szabályzat és feladatién» a Hazafias Népfront Országos Tanácsának ülésén A Parlament Vadásztermében pénteken ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Tanácsa. Kállai Gyula elnöki megnyitója után Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese tartott tájékoztatót az időszerű kül- és belpolitikai kérdésekről. Második napirendként az országos tanács Szentistvá- nyi Gyulánénak, az országos tanács titkárának előterjesza termelékenységi világszínvonal eléréséről tárgyalt a KIM vezetőinek értekezlete A nehézipar minden fontosabb vállalata két ötéves tervidőszak alatt érje el a termelékenység jelenlegi élenjáró nemzetközi színvonalát — e két évvel ezelőtt megfogalmazott cél érdekében a vállalatok nemzetközi összehasonlító vizsgálatokat végeztek, programokat /dolgoztak ki. Pénteken ezt a munkát értékelte és az újabb feladatokat határozta meg a Nehézipari Minisztérium vezetőinek értekezlete. A nemzetközi összehasonlítás alapján készített összefoglaló tanulmány szerint az iparilag feilett országok 1975. évi termelékenységi színvonalának a hazai nehézipar egésze mindössze 36 százalékát, a vegyiparé pedig még egyharmádát sem éri el. A tanulmányok szerint várhatóan 1985-ig néhány szakágazat — így a festékipar, a háztartási és kozmetikai vegyipar — teljesíti, a gyógyszer- ipar, a gumiipar, a műanyag- feldolgozóipar és a villamos- energ:aipar pedig megközelíti a kitűzött célt. Ezzel a nehézipar egvüttvéve az 1975. évi élenjáró nemzetközi színvonalnak több mint 80 százalékát érheti el 1985-ben. A minisztérium szakágazatonként! és szükség szerint vállalati bontásban még az első negyedévben meghatározza az 1985-ig elérenaő termelékenységi színvonal mértékét. Rövidesen módszertani irányelveket ad ki a korszerű termékszerkezet kialakításának és ezen beiül a termelékenység növelésének hosszú távú stratégiájáról. Ennek alapján a vállalatoknak 1978. második felében kell kidolgozniuk az 1990-ig szóló programokat. A termelékenység növelésével szoros összefüggésben a minisztérium a teljesítménybérezés ösztönzőbb módszereinek meghonosítását sürgeti. így a szovjet és NDK-beli tapasztalatok alapján tanulmányt készítettek a brigádönélszá- rnolási módszerről, s alkalmazására elsőként a Vegyiműveket Építő és Szerelő Vállalatnál került sor. A minisztérium szorgalmazza az egyösszegű idő- és bérutalványozás kiterjesztését is, ami jellegénél fogva rászorítja az érdekelteket a hatékonyabb munkaszervezésre. A minisztérium vezetőinek döntése szerint a vállalatoknak felül kell vizsgálniuk V. ötéves tervük hatékonysági fejezeteit, s a kitűzött céloknak megt'et°lően pontosítani kell munkaerő gazdálkodási és termelékenységi programjaikat. (MTI) tésében megvitatta és elfogadta a mozgalom megújított működési szabályzatai, valamint az idei feladattervet. A működési szabályzat megújítására a népfront VI. kongresszusa hatalmazta fel az országos tanácsot. A VI. kongresszus meghatározta azokat a feladatokat, amelyekhez kötődően a mozgalom továbbfejleszti tevékenységét a fejlett szocializmus építésének időszakában. — A működési szabályzat eszköz az eredményesebb munkához — hangsúlyozta Szentistványi Gyuláné —, eszköz ahhoz, hogy mind több állampolgárt vonjunk be a közös cselekvés sodrába, a közéleti munkába, nagy nemzeti programunk teljesítésébe. A szabályzat a többi között rögzíti, hogy fontos feladat a dolgozók tényleges részvételének szervezése az országos és helyi ügyek intézésére. Ennek megfelelően méltatja a politikai fórumok jelentőségét, szorgalmazza a jogos észrevételek felkarolását és a jogtalan igények elutasítását. jszól a szocialista demokratizmus fejlesztésében és ezzel összhangban a szocialista közgondolkodás formálásában', az állampolgári kötelezettségvállalás erősítésében jelentkező teendőkről is. „ A feladatterv nagy figyelmet fordít a népfront-testületek munkájának fejlesztésére, a lakóterületi mozgalom tevékenységének gazdagítására. A népgazdasági terv tavaly nem véletlenül, mintegv 164 milliárd forint értékű beruházást irányzott elő. A tervszámításokból az derült ki, hogy lényegében ekkora a lehetőség, a népgazdaság egyensúlya, a külkereskedelmi mérleg javításának feladata szabott ugyanis határt. A magyar népgazdaság már évek óta több nemzeti jövedelmet használt fel, mini amennyit ténylegesen megtermelt. A felhasználás egyik fó területe a fogyasztás, a másik a beruházás (felhalmozás), Ebből is látszik, hogy a beruházásoknál nem lehet örülni a többnek. A beruházási terv túlteljesítése azt jelentette, hogy a nemzeti jövedelem belföldi felhasználása és a külkereskedelmi mérleg hiánya nagyobb lett a tervezettnél, a fogyasztás-felhalmozás aránya némileg az utóbbi javára tolódott el. Ezek pedig negatív jelenségek. Közbevethető; az előirányzatot meghaladó beruházás ma ugyan negatív hatással van a népgazdaság egyensúlyi helyzetére. de majd a jövőben, amikor a beruházás eredményeként termelni kezdenek az új kapacitások, akkor a kár ’'■a- matostul megtérül. Ez csak elvben igaz. A beruházási terv túlteljesítése csaknem mindig növeli a folyamatban levő építkezések számát, lassítja a kivitelezés tempóját, drágítja a beruházásokat. A beruházási tevékenység minőségét alapvetően az mutatja, hogy az egyes létesítményeket mekkora ráfordítással és mennyi idő alatt tudjuk megvalósítani. Mércéül pedig — mint általában — azokat az országokat kell venni, amélvek a legjobb eredményeket érték el ezen a téren. Azonos fejlesztések a fejlett tőkés országokhoz képest nálunk két-hárorh szór annyi ideig folynak. Ennyi idő alatt a felhasználandó technika és technológiai korszerűsége is megkopik, gyakran megváltozik a termék iránti kereslet — s mindezek jelentős veszteséget okozhatnak. Úgyszintén közismert, hogy fejlesztéseink többségénél a lassú kivitelezés miatt költségtúllépés következik be. A beruházási tevékenység rossz minőségéért, vagyis az ' elhúzódásokért és a többletköltségekért általában az építőipart szokták okolni. Ez gyakran jogos is, de azért nem minden múlik az építőkön. Például — és valószínűleg elsősorban — abból származik a hibák nagy része, hogy egyidőben anv- nyi fejlesztésen, építkezésen kell dolgozni, ami meghaladta az építőipar kapacitását, ezért majdnem mindenhol a szükségesnél kevesebb a munkáskéz. Márpedig az nem az építők hibája, hogy egyszerre túl sok beruházás van folyamatban. A MÜLT ESZTENDŐBEN a beruházási túlteljesítés nem hozott változást a kivitelezési időkben. A fejlesztések egy része a tervezettnél lényegesen többe került, gyakoriak voltak a határidő-elcsúszások. Ennek egyenes következménye, hogy a beruházási előirányzat túlteljesítése sem'javította (sót, esetenként rontotta) a beruházási folyamat minőségét. Ezért kell ebben az évben megállapítani a beruházások számának növekedését, lassítani a fejlesztési kiadások emelkedését, a mór megkezdett beruházások minél gyorsabb befejezésére koncentrálni pénzügyi és kivitelezői forrásainkat. Idén nem több kell, a beruházási tevékenységei kell jobban végezni. Vértes András Havasi Ferenc az első idei terme'ő- szövelkezeti zárszámadó közgyűfésm 18 százalékkal növelte múlt évi termelését az ászári Aranykalász Termelőszövetkezet, hogyan sikerült ezt elérniük — erről számolt be Simon István, a tsz elnöke pénteken az országban elsőként tartott zárszámadó közgyűlésen. Az ünnepi összejövetel elnökségében foglalt helyet Havasi Ferenc, a MiSzőlőtelepítés előtt Ábasáron A borairól országhatárokon túl is ismert abasári Rákóczi Tevmclőszövetkezet úiabb területeket akar befogni a sző'ömű.e'ésbe Az idén több mint 30 hektárnyi területet készítenek elő erre a célra. Képünkön: Takács Ernő és társai a köveket rakodják. (Fotó: Szabó Sándor) nisztertanács elnökhelyettese. A beszámoló utári Havasi Ferenc gratulált az eredményekhez. Hangsúlyozta: az ászáriak munkájának értékét növeli, hogy a gazdasági si - kereket az egyre szélesedő demokratizmus, a vezetőség és a tagság közötti szoros együttműködés, a humanizmus számos megnyilvánulása közepette érték el. Az 1978. évi feladatokról szólva kiemelte a mezőgazdaság szerepét a népgazdaság egyensúlyának javításában. A mezőgazdaságban elkövetett mulasztásokat a népgazdaság egyetlen más ágában sem lebet pótolni. Mindent meg kell tenni tehát a tervek maradéktalan teljesítése érdekében. Az erre az évre tervezett 2—3 százalékos termelésnövekedés — figyelembe véve a, múlt évi magas teljesítést — országosan jelentős erőfeszítéseket igényel. (MTI) Magyar—jugoszláv rádiós munkaierv Két1 évre szóló együttműködési munkatervet irt alá Kiss Kálmán, a Magyai űá- dió elnökhelyettese és Branko Dadic, a belgrádi rádió igáz- gatója. A munkaterv oen többek között szerepel a két ország évfordulóiról való megemlékezés, híradás .» ia- talok nyári építőtábort munkájáról, közös szórakoztató adás készítésé, vendégrendezők, valamint zenei műsorok kölcsönös cseréje. Többmégse jobb A TÖBB NEM MINDIG jobb! 1977-ben a tervezettnél lényegesen több, körülbelül 180 milliárd forintot fordítottunk beruházásokra a szocialista szektorban. Hogyan értékeljük ezt, örüljünk neki, vagy károsnak tartsuk?
