Népújság, 1978. január (29. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-13 / 11. szám
Fogyasztási cikkek — importból 1917-ben 10 százalékkal növekedett Az ! 'elíriúlt tíz évben jő néhány . importcikk többé- kevésbé folyamatoti kínálatához szokhattunk hozzá. Különösen' a gazdaságirányítási reform' ’első éveiben . 'nőtt igen látványosan — az íytifi. évi 11,7 százalékról két év alatt 17,8 százalékra — a kiskereskedelmi forgalmon belül a külkereskedelmi beszerzés aránya. Ézütán visszaesés következett, s',csajt 1977-ben sí - került, újra elérni áz 1970- ben kialakult arányt. Tavály az import körülbelül 10 százalékkal növekedett, s így fogyasztói áron mintegy- 46 milliard forint értékű külföldi áru került forgalomba. Idén a rubel elszámolású területekről várhatóan 13 százalékkal, a: nem rubel, elszámolású országokból pedig 3 százalékkal emelkedik a behozatal. ... Arit- .-és.-választék- csere A - rubel elszámolású import összetevői : a külkereskedelmi’ -megállapodások és a választékcsere. Áz előbbi, öt- éyes egyezményeken alapszik, melyekét' évente konkretizálnak, az utóbbi ^alap- gondolata pedig.az, hogy ami az egyik országban elfekvő áru, az a másik országban még hiánycikk is lehet. A választékcsere szerepét azonban korlátozza js funkciója, hiszen egyik ország kereskedelme sem mond le szívesen kurrens termékekről. Sajátos formája e konstrukciónak az áruházak közötti csere, az úgynevezett nemzeti hetek rendezése. A szocialista országokból származó fogyasztási cikkek behozatalának növelése az általában kedvező ár végett is feltétlenül érdekünk. Ennek azonban határt szab a jó minőségű cikkek elégtelen kínálata, a szállítások egyenetlensége és az alkatrész-utánpótlás bizonytalansága. A szocialista importnak így nagysága és struktúrája miatt elsősorban hiánypótló szerepe van, s ritkán alkalmas a belföldi termelők versenyeztetésére. CITROM, KÁVÉ, FÉSZER A dollár elszámolású import értéke tavaly körülbelül 15 milliárd forintot tett ki. Az importhoz rendelkezésre állj deviza több mint kétharmada azonban csak meghatározott termékekre, illetve relációkban felhasználható deviza volt. Ilyen termék- csoport a citrom, a kávé, a fűszer és a halfiié — ezekből igény szerinti a behozatal. Jelentős mennyiségben vásárolunk fogyasztási, cikkeket a fejlődő országoktól, el-. SŐsorban azoktól, amelyek exportunknak is bázispiacai. A dollár elszámolású import körülbelül egyharmada- riak lenne tehát az a feladata, hogy a lakosság minőségi igényeit kielégítse, s magasabb színvonalával versenyre ösztönözzön. Erről azonban alig van szó. Nem is az úgynevezett luxuscikkek, hanem a valóban széles tömegeket érintő divatos ruházati cikkek és kozmetikumok, jó minőségű élelmiszerek és műszaki cikkek igényektől elmaradó kínálata okoz problémát. Ma is érezhető még az 1975-ben bevezetett választékszűkítés hatása. Akkor a külföldi italok és cigaretták választéka felére-har.madára, a híradástechnikai cikkek és kozmetikumok behozatala mintegy kétharmadára esett vissza, s lenyegeben megszűnt számos iparcikk importja. AZ ÉLETSZÍNVONAL TARTOZÉKA Az importcikkek léte vagy hiánya azonban — például a ruházati cikkek esetében — ma már a forgalomra is hat. 19,76-ban a ruházati import visszaesésével a forgalom is csökkent, s 1977-ben csak a behozatal mintegy 30 százalékos növekedésének köszönhető a többletforgalom. Ez egyben azt jelenti, hogy a külföldön beszerzett áruk életszínvonal-politikánk céljainak teljesítéséhez is nélkülözhetetlenek. Tavaly négy cikkcsoport behozatalára volt pótlólagos lehetőség. A párt agrárpolitikájának megfelelően biztosítani kellett az ellátást mezőgazdasági kisgépekből. Sikerült enyhíteni két krónikus problémát, a farmerruházat és a zsebszámológépek ' hiányát. Lehetőség volt emellett a tervezettnél több déligyümölcs behozatalára is, A szelektív iparpolitika hatására feltehetőleg újabb és újabb fogyasztási cikkek hazai gyártása fog megszűnni, így például távol-keleti importra kell berendezkednünk az anyagigényes és sok egyszerű munkát tartalmazó ruházati cikkekből. Ügy tűnik tehát, hogy a fogyasztók kereslete és a szelektív iparpolitika egyaránt a fogyasztási cikk importará- nyának növelését sürgeti. Ez egyidejűleg javíthatná az ellátás színvonalát, s hozzájárulhatna a gazdaságtalan termékek gyártásának megszüntetéséhez. — ai — kubai forradalom vezetői, Fidel Castro, Raul Castro és mások, a szenvedélyes vadászok közé tartoznak. Van is mire lőni. A hazánkénál valamivel nagyobb területű Kuba ama kevés trópusi ország közé tartozik, amelynek faunájából hiányoznak — a Dél- Amerikára jellemző — ragadozók, nagyvadak. De szép számmal akad a rágcsálókhoz tartozó, nyúl nagyságú hutia, vágy kúszó patkány. Ezek elsősorban fán élnek, ügyesen másznak, gyorsak. Bőrükért, húsukért kapjak okét puska- végre. A hegyi falvakban a ló a legfontqsabb közlekedési eszköz. Az. állatvilágban a madaVI. Vadá^zkaiandok A legenda szerint, az amerikai földrészen az első európai vadász Kolumbusz Kristóf volt. Amikor 1492- ben, felfedező kalandozása során Kuba földjére lépett, így ki adton fel: „Ez a fold, ez a táj szebb mint amit emberi szem valaha is látott." Ügy .maradt fenn a szájhagyományokban, hogy már az első nap vadászni indult másodkapitányával, Don Rodrigo de* Jerezzel, hogy puska- végire kapjon „Spanyolországban ismeretlen madarakat.” Azon a napon hangzott el az Újvilágban, az őslakosság számára ismeretlen puskái óvés, esett el az első vad tüziíegyvertől. Az őslakosság, addig Ugyanis dárdákkal, nyilakkal, kövekkel vadászott. A forradalom előtt működő vadásztársaságok ugyanúgy majmolták, sőt túllicitálták az amerikaiakat, mint a többi, gazdag embereket tömörí- i kT-;*: k. Hogy ne lehessen jg, egyes vadásztár- ■,-ai-Ok ezer dollárban szabták meg a belépési díjat A kubai történelem sajátosságához tartozik,, hogy ma a 27 ezer tagot számláló társaság törzsgárdáját azok alkotják, akik a győzelem előtti véres, forradalmi harcokban tanulták meg a fegyverforgatást. A legendás Sierra Maestra hegység gyakran dzsungeles részein, az ellenségtől ' körülzárva voltak kénytelenek vadászattal biztosítani mindennapi élelmüket. Ügy mondják, ők a sajat kényszerítő tapasztalataik alapján tanulták meg a pontos -, célzást, a tölténnyel való takarékos gazdálkodást, a vadüldözés és bekerítés tudományát. Nem véletlen, hogy a rak a legnépesebbek, több mint 300 fajtát figyeltek meg. Közülük több mint 200 fajta csak átmeneti pihenőhelyül — az északról délre, évenkénti vonulás során — használja a szigetországot. Nagy többségük tilalom alá esik A „bennszülött” madarak közül ritkaságszámba mégy a sokszínű tollazatú flamingó, valamint a csúfoló rigó. A bahamai kacsák néhány fajtája a vadászok kedvenc célpontja. Ezek főleg a mocsaKevesebben — többet Beszélgetés a szövetkezeti egyesülésekről dr. Holló A korszerűbb termelés, az eredményesebb gazdálkodás sürgető követelmény az ipari szövetkezetekben is.. A szűkülő munkaerőforrások, a rendelkezésre álló szellemi és anyagi kapacitások hatékonyabb kihasználása elengedhetetlen a fejlődéshez, a szüntelenül növekvő feladatok maradéktalan megoldásához. Lényegében e helyes felismerések vezették már korábban is a szektorhoz tartozó gazdasági szervezeteket, valójában azonban az elmúlt évben váltak határozottabbá, erőteljesebbé az ilyen irányú törekvések megyénkben. A változásokról s a további elképzelésekről dr. Holló Bélával, a KISZÖV elnökével beszélgettünk : — Voltaképpen mi is történt 1977-ben? — A megyei tanáccsal illetve munkabizottságaival együttműködve, a megyei és a területileg illetékes városi, nagyközségi, községi párt- bizottságok, pártvezetőségek, valamint a tanácsok sokoldalú : támogatásával szövetségünknél . is a szelektív iparpolitika érvényre juttatására törekedtünk. Erőforrásaink koncentrálásának jegyében — körülményeinket, lehetőségeinket, jövőnket a legalaposabban mérlegelve :— egész sor egyesülésre került igy sor az esztendő folyamán. Az év eleji 23-ból 15 szövetkezet lett az év végére. Először az egeresein, a pétervásári és a recski szövetkezetek léptek közösségre Észak-Heves megyei Építő és Karbantartó Szövetkézét néven, aztán a megyeszékhelyi építő illetve karbantartó szervezeteink kollektívája, az Egri Épület- karbantartó Szövetkezet választotta a közös utat. A mostani január elsejétől dolgozik rak, vizek környékén -telepednek meg. Némelyik testsúlya a 6-r-8 kilogrammot is eléri. Közülük is a legkövérebb a vadászcsemegének számító Huyuyü. Tollazata szobadíszül is szolgálhat. Állandó „préda”, sőt kötelesség a Yagúsin kacsák irtása. Egyik legveszedelmesebb kártevő; Szinte letarolja a rizsföldeket. Mivel a ' kubai kormány — az önellátás megvalósítása érdekében — több ezer holddal növelte a rizsterületek, nagyságát, a vadásztársaságok külön Yagu- sin-tervét dolgoztak ki. Nem könnyű zsákmány ez a mellén csíkozott tollazatú kacsa. Magasan és gyorsan repül. Testsúlyuk áltálában 2 kilogramm, hosszuk fél méter. A szigetországban ugyanúgy kötelező a vérszopó denevér irtása, mint a Perro Jibarro, azaz a vad, vagy más néven kóbor kutyák pusztítása, A kiskacsa nagyságú denevérek, főleg virradatig pórtyáznak. Lovak, tehenek; kutyák, ritkán alvó emberejt vérét is szívják. Felső, borotvaéles metsző fogaikkal egy vágást ejtenek à testen, amely bőségesen vérzik. A társaságok gyakran szerveznek vadkutya-vadászatot. Ezek az állatok, főleg a hegyi falvak, tanyák környékén, gyakran csordákba verődve kóborolnak. S nagy kárt okoznak a házi, valamint a vadállományban. A múlt évben például az Escambráy hegy falvaiban, 410 disznót, 380 kecskét 5Ó borjút és több ezer szárnyast ettek meg. pusztítottak el. Felismerhetők kövér ' farkukról, rövid fülükről, hosszú orrukról. Érthető, hát hogy a trópusi táj lenyűgöző szépsége, no meg a szárnyasokban gazdag kubai vadállomány irigylésre készteti az európai embert • ,-ér ; - Király Ferenc Bélával, a KISZÖV együtt a hevesi illetve tarna- méria építőket tömörítő Dél- Heves' megyei Építőipari Szövetkezet, valamint a három városunk fodrászait, kozmetikusait, fényképészéit egyesítő Technolux Szolgáltató Szövetkezet. Az Egri Bútoripari Szövetkezet megszűnt. az UN1SZERV pedig részben két testvér-szövetkezettől, másrészt a Heves megyei Szolgáltató Vállalattól átvett tevékenységekkel színesítette, erősítette profilját. Az egyesülésekkel — a megyei tanács, illetve a szövetkezeti mozgalom 14-14 millió f irintos támogatásával — az építőiparban olyan jelentős bázisokat sikerült, sikerülhet kialakítani, amelyek szakmájukban az> eddiginél sokkal inkább „gazdáik” lehetnek területeiknek. Például: több lakást építhetnek. A könnyűipari egyesüléseknél is rokonszakmák — ruházati tevékenységek — illetve ázonos szolgáltatások kerültek közelebb egymáshoz, s ez által szintén az előzőnél észszerűbb, célszerűbb fejlődéshez teremtettünk alapokat. — Az említettek közül az Egri Bútoripari Szövetkezet sorsa sajátos. Hallhatnánk erről többet is? — Szövetségünk területén eddig valóban nem volt még példa hasonlóra. A szövetkezet megszűnését tulajdonképpen városrendezési követelmények is sürgették. A megyeszékhely — mint ismeretes — szüntelenül tágul, terjeszkedik, a városszéli üzem pedig útjában áll ennek a fejlődésnek. A szanálás gondolata már régen felvetődött, de a megvalósítása elodázó- dott. Előbb vagy utóbb azonban feltétlenül bekövetkezik ezeknek az épületeknek a lebontása is, s utána egy új bútoripari telep kialakítása, a város immár harmadik korszerű, nagy bútorgyárának felépítése, nyilvánvalóan helytelen lenne. ..Nos„ ezért - döntött a szövetkezet közgyűlése ~a megszűnés. mellett, dolgozóinak többsége pedig ezért választotta további munkahelyéül az Agria Bútorgyárat. A: megoldás megnyugtatónak látszik, hiszen az állami vállalat átvett minden jelentkezőt a szövetkezettől, elismerte a dolgozók törzsgárda- tagságát, a munkaviszony mellett tulajdonképpen még a megszokott munka is folyamatos. A dolgozók csak fokozatosan térnek át a bútorgyári újabb feladatokra, s e közben fizetésükön, keresetükön sem esik csorba. A régi szövetkezeti tagok megkapják részjegyük ellenértékét, s természetesen a tavalyi munka után járó nyereségrészesedést is. A szövetkezet további vagyonát pedig megtérítik, s a mozgalom rendel-' kezesére bocsátják. — Milyenek az egyesülések tapasztalatai? — Alaposabb tapasztalataink, tulajdonképpen csak az Észak-Heves megyei, illetve az egri építőkről vannak, miután a többiek csak az idei január 1-től folytatják közösen a munkát: E két szervezetről mindenekelőtt elmondhatom, hogy általában teljesítették azokat a termelési követelményeket, amelyeket velük szemben támasztott a megye. Az egyesülések nem okoztak visszaesést a munkában, sikerült stabilizálni a helyzetét, az eredmények nem maradtak a korábbiak alatt, sőt, javultak. Ami az Egri Épületkarbantartó Szöelnökével vetkezetet illeti: 53 millió forint értékű termelést végzett tavaly, árbevételét a tervezettnél jobban növelte. Kiheverte év közi veszteségé*, s . a számítások szerint : nyereséggel zárta az évet. Az idén pedig már 62 miliús programra vállalkozik ! Az Észak-Heves megyei Építő és Karbantartó Ipari Szövetkezet azonban, ha a korábbihoz kepest mutat, is javulást, sajnos nem teljesítette. első esztendei tervet. S éhben — mint látjuk — ■ közrejátszott' a vezetésben tapasztalható diszharmónia, az irányításból gyakran hiányzó egységes szemlélet, közös akarat, cselekvés ; is. Még mindig kísért itt a múltbéli egzisztencia, a termelés szervezése nem eléggé tudatos, határozott és célratörő. Hiba. hogy az erőket elaprózzák. Gond, hogy a szövetkezet még az elmúlt évben is 23 helyen vállalat kivitelezést. Bízunk azonban abban, hogy egészségesen változik mindez a jövőben, e ez a szövetkezet is betartja majd a hozzá fűzött reményeket! Más szövetkezeteink iránt is reményeket táplálunk, hiszen úgy látjuk, hogy egyesüléseik sikeresek. Különösen a Technoluxnál és a dél-hevesi építőknél számítunk jó eredményekre. Örvendetes, hogy a Technoluxban újabb tekintélyes szolgáltató szer- • vezet kialakítása sikerült s ez a fontos profil a hatvani textiltisztítás bevezetésével a jövőben még tovább erősödik. Minden okunk megvan hinni, hogy bútoripari dolgozóink az állami szervezetben is helyt állnak S az UNT- SZERV átvett profiljai eredményesen fejlődnek. — Melyek a további tervek? ___ Az említettekben: folyamatról van szó. A munka nem állt meg, azon vagyunk, hogy a kialakult, "vagy kialakuló korszerűbb szervezeti keféteket mindenütt valóban korszerűbb tartalommal is kitöltsék. Célunk, hogy pozitívan változzék szövetkezeteinkben a szemlélet, mindenki a legjobb tudása, s akarata szerint munkálkodjék. Azt szeretnénk, ha 15 tag- szövetkezetünkkel is túlhaladnánk az idén mar a „bűvös" egymilliárd forintos termelést! A Központi Bizottság állás- foglalásának, határozatáridk szellemében továbbra is szelektív iparfejlesztést folytatunk. Törekszünk a profil- tisztításra, a hasonló tevékenységek centralizálására. Már régebben szó van például a textil férfi-női méretes, valamint a cipőjavító tevékenységek szakmai összevonásairól, s úgy néz ki, hogy sikerül is az idén. S gondoltunk már arra is, hogy mozgalmunkon belül, társadalmi, kulturális, és egyéb területen szintén sor kerülhetne, hasonló erőegyesítésre. Jó lenne, ha a nem megyei KISZÖV- höz tartozó szövetkezetek másodlagos tagságot vállalnának szüvétségünknél, hogy egységesebb legyen.„szűkebb” hazánkban is a mozgalom, :s így többet elérjen. Törekvéseinkhez sok segítséget kaptunk a szövetkezeti kollektíváktól. Ezúton megköszönöm ezt a támogatási, egyben pedig hasonló segítséget szeretnek kérni további feladataink sikeres megoldásához! — mondta befejezésül dr. Hollo Béla,'-a KISZÖV elnöke. — Köszönjük a beszélgetést, Gyón! Gyula MmisőB Cl 1978. január 13., péntek
