Népújság, 1978. január (29. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-13 / 11. szám
4 Hosszabb műsoridő - Több színes adás A televízió idei tervei Mintegy négyezer órányi műsort sugárzott tavaly a televízió s 34 százalékát színesben láthatták az előfizetők. Nagy Richard, a Magyar Televízió elnöke az idei tervekről az MTI munkatársának elmondotta: 1970-ban csaknem 200 órával több műsort készítünk. Megszívleltük a kritikákat s erre az évre több szórakoztató és sportösszeállítást terveztünk. A vasárnap délelőtti programokat a gyerekeknek készítjük. Több sportesemény, vetélkedő, mesefilm kerül képernyőre, mint tavaly. Bevezetjük és rendszeressé tesszük a vasárnap délutáni filmvetítéseket Is. Kivesszük a hét végéről a közvetlen oktató műsorokat, de meghagyjuk a szórakoztató ismeretterjesztő filmeket. Emeljük színházi közvetítéseink számát, hogy a televízióban jobban tükröződjék színházi életünk. Megindítjuk „Nézőpont” címmel a televízió kulturális politikai folyóiratát. — Elkezdődött a tavalyi vígjáték- és filmnovella-pá- lyázatunkra beérkezett legjobb művek televíziós változatainak gyártása. Feldolgozzuk a magyar irodalom legszebb regényeit is, így stúdiónkban már folyamatosan készülnek Jókai, Mikszáth és más íróink műveiből válogatott filmsorozatok, természetesen készítünk tévéfilmeket a kalandok és a krimik kedvelőinek is. — Hazánkban a színes televízió vevőkészülékek száma már meghaladja az 50 ezret. Az idén adásaink nagyobb részét — több mint 50 százalékát — színesben sugározzuk. Különösen a főműsoridőkben és a hétvégeken törekszünk arra, hogy programjaink mintegy 70 százalékát színesben adjuk. — Mennyiségben és minőségben egyaránt kedvezőbb technikai lehetőségeink nyílnak a külföldről átvett hírek és egyéb műsorok sugárzására. A bakonyi inter- kozmosz állomás mesterséges holdak segítségével a föld legtávolabbi részeiről is pillanatok alatt képet és hangot tud átjátszani televíziónknak. Ez a páratlan technikai fejlődés szélesebbre tárja a föld országainak kapuit nézőink előtt. — Tovább fejlesztjük körzeti stúdióinkat. Igaz, hogy az idén még nem lehet szó saját sugárzásról, mégis nézőink többször láthatják ősz- szeállításalkat központi programjainkban. Pécs és Szeged kéthetenként magazinműsorral jelentkezik, ezenkívül 5—6 önálló szórakoztató műsort is készítenek. Az alapozás megkezdődött Huszonnégy tantermes iskola épül Egerben A megyeszékhely Csebok- szári nevű lakótelepén hosszú ideje gondot okoz az általános iskolai tanulók elhelyezése. A jelenlegi oktatási intézmény ugyanis meglehetősen szűkös. Ezért érthető, hogy sok szülő várja: mikor készül el az új. Tény, hogy a kezdés késett, hiszen az Észak-magyarországi Tervező Vállalat nem szállította időre a terveket. Az viszont örömhír, hogy pillanatnyilag f már az alapozásnál tartanak i a Heves megyei Á'lami Építőipari Vállalat dolgozói. Az új létesítmény szűkebb pátriánk legnagyobb és előreláthatólag legkorszerűbb iskolája lesz. Az Oktatást huszonnégy szaktantermj rendeltetésű helyiség szolgálja 80 millióval több A Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat évi mérlege A Müveit Nép Könyvterjesztő Vállalatnál, a vidéki könyvterjesztés gazdájánál elkészült a tavalyi forgalom gyorsmérlege: a fővároson kívüli könyvüzletek forgalma elérte a 781 millió forintot. Ez csaknem két és félszerese az 1971. évinek, — amikor a vállalat jelenlegi formájában megkezdte működését — s 80 millió forinttal több1, mint az 1976. évi forgalom. A jelentős emelkedést elsősorban a bolthálózat bővítésével, korszerűsítésével, hatékony propagandával érték él. Az elmúlt évben 15 új könyvesboltot nyitottak, így egyebek közt Nyíregyházán, Keszthelyen, Kaposváron, Mázaszászváron, Dunakeszin és a Diósgyőri Gépgyárban. Pécsett korszerűsítették a meglévő üzletet. A vállalat 3200 négyzetméterrel bővítette eladóterét. Az 1400 dolgozón kívül ötezer társadalmi aktíva is hozzájárult a sikeres évzáráshoz. A tervek szerint idén újabb üzleteket nyitnak. Könyvesboltot kap többek között Zalaegerszeg. Gödöllő, Dunaújváros, Békéscsaba, Nyergesújfalu, Tatabánya, Székesfehérvár, Miskolc. Korszerűsítik, csinosítják a várpalotai, a balatonfüredi, a székesfehérvári, a miskolci, a szombathelyi hóitokat. (MTI) OJHmm 1978. január 13., péntek majd. A tornaterem is párját ritkítja. Nemcsak méretei miatt, hanem azért is, mert az érdeklődők galériáról kísérhetik figyelemmel a teremsport-rendezvényeket. Nem hiányzik a tanuszoda sem. Az aula-rendszerű megoldás lehetővé teszi azt is, hogy a városnegyed lakossága számára különböző programoknak — báloknak, ünnepségeknek — is helyet . adjon. Mindehhez csatlakozik még a 600 adagos konyha és az étterem, valamint a hat napközis szoba. Később ehhez társul a száz gyerek befogadására alkalmas óvoda, s egy bölcsőde. ahol 60 aprósággal törődhetnek a gondozók. A mintegy 50 millióba kerülő intézményt 1979. szeptemberében már birtokba vehetik a tanulók. Só Sok sort ez a só-dolog nemigen érdemel. Annyit azonban legyen szabad mondanom, hogy meglehetősen ízetlen ez az újmódi vendég. látás, melyet igen sok étteremben tapasztal — bosz- szankodva — manapság az ember, hogy nincsen sótartó, s benne jó só az asztalon, így a pincért kell kérni, hogy hozzon, de a pincér siet — más asztaloknál is ülnek, várnak, tehát az a kis vacak só is várhat... Erről ennyit. Gondolám, magyarázni aligha szükséges, hogy könnyen megoldható ez a só-ügy, és ha e soroknak az éttermi dolgozók nem hisznek, vegyenek elő és tanulmányozzanak egy régi magyar szakácskönyvét. Abban van só is, paprika is, és bors — mint szándékom szerint é cikkben is —, és ha már éppen erről van szó, hadd mondjak egy hasonlatot, A vendéglátás, ha nincs az asztalon só. olyan, mint a cikk ■*- s ezen fennakadhat az olvasó —, melynek végéről hiányzik a legfontosabb, á legutolsó ... íó, só, só... (—ku—ti) Egri premier Hornicek „Két férfi sakkban" című drámáját, Sallós Gábor rendezésében, csütörtökön este szép sikerrel mutatta be a Gárdonyi Géza Színház, a darab szerepeit Martin Márta, Varga Gyula, Somló Ferenc, Tanay Bella és Vitéz László játszották. Irodalmi szabadegyetem Egerben A TIT Heves megyei Szervezete — több éves szünet után — ismét irodalmi szabadegyetemet szervez Egerben. Ennek elsődleges célja az, hogy az érettségire, valamint az egyetemi, főiskolai felvételre készülő fiataloknak segítséget, szélesebb körű tájékozódási lehetőséget nyújtsanak. Természetesen egyéb érdeklődőket is készséggel várnak. Az első előadásra február 8-án kerül sor. Ekkor Pók Lajos, a Gondolat Kiadó igazgatója tart előadást A magyar századforduló cim- mel. Bence Gyula, a Képző- művészeti Főiskola tanára február 15-én a XX század eleiének művészeti törekvéseiből ad ízelitőt. Ezenkívül számos érdekes témáról is szó esik majd. Február 22-én a Nyugat lírájával, március l-én a neves folyóiratban közölt szépprózai alkotásokkal, március 8- án Ady Endre műveivel, s március 15-én Móricz Zsíg- mond munkásságával ismerkedhetnek meg az irodalombarátok. Zárszámadás * A termelőszövetkezetek zárszámadásra készülnek. így kefek esztendő sikereit, kudarcait teszik mérlegre és a ta«j nulságok levonása után eltervezik a jövőt. Visszaemlékszem tíz, tizenöt, húsz évvel ezelőtti •.ár., számadási közgyűlésekre és sokakkal együtt a múltho; képest mérni tudom a jelent. — Két jó erős muraközi 16 kellene, megaztán legalább egy traktor... — A szerfás Istállóhoz kérnénk kölcsönt... — A tanyaközpontot szeretnénk kialakítani.. i — Helyezzenek ki legalább „egy” szakembert a mi tsz- ünkbe Is ... Ugye, ismerősek a rég elhangzott, ma már történelemnek tűnő vágyak, sóhajok? Hol vagyunk már ettől? KI hitte volna másfél évtizeddel ezelőtt, hogy a kiscsoportok, szövetke- zetecskék fejlett erős nagyüzemekké válnak, ahol lparszerü, modern — a világgal is versenyezni képes — termelés folyik. — Gondol-e néha a múltra, elnök elvtárs? — Annyi a problémám a jelennel, hogy alig emlékezem a múltra. — Emlékszik-e, hogy tizenkét évvel ezelőtt ezzel a címmel adott hírt az újság a zárszámadásukról: Zárszámadás, ahol senki sem tapsolt! Mosolyogva emlékezik. És ezek az emlékek nem szégyellni valóak, mert tulajdonképpen belőlük fakadt a jelen. Különösen érdemes a múltra gondolni akkor, amikor a jelen bajaival, gondjaival küzdünk, hiszen az emlékekből biztatás fakad. Ma már biztosan tudjuk, hogy a magyar mezőgazdaság elért sikerei történelmi jelentőségűek. A korszerű termelési rendszerek, a tudomány, a technika széles körű elterjedése igazolták az elképzeléseket, hozták a sikereket — Említsen egyet-kettőt ezek közül! — A magyar föld soha a történelem folyamán nem termett egy hektárra számítva annyi búzát kukoricát, mint éppen napjainkban De a legnagyobb sikernek és eredménynek azt tartom, hogy parasztságunk ma már tudatában is azonosul a szövetkezettel. — Hallhatnánk-e valamit az új gondokról? — Bőven akad! Drágán termeljük a húst, a tejet, sois kihasználatlan lehetőség van még az állattenyésztésben. Gon, dókat látok az értékesítés, a felvásárlás területén is. Sokszor baj van a munkafegyelemmel, az idő értelmes. Jó kihasználásával, sok még mindig a felületesen végzett munka, amiből aztán több a kár, mint a haszon. — Ne haragudjon, de az utóbbi — hogy is mondjam — évtizedeket meghaladó betegség! Zárszámadásra készülnek tehát a termelőszövetkezetek. Tíz- és százmilliók kerülnek a mérlegbe, a papírokra. Ma már a közgyűlések is egészen másak, mint régen. Hol van már a beszámolóját mondó elnökre mereven, dacosan ás hangtalanul néző tagság? A morgásba fulladt, ímmel-ámmal leadott szavazat? Rég a múlté. Szerencsére! — Miben látja, elnök elvtárs, a továbbhaladás ígéretét? — Az emberekben! — Mire gondol? — A régi betegségből kell teljesen kigyógyulnunk. Az ‘Időt keli pénzzé tennünk. Pontosabban, hibátlanul kell dolgoznunk! — Ügy érti, a szemléletet kell megváltoztatnunk? — Már megváltozott! De nem eléggé, és nem mindenki, nél. Többek között erről beszélek majd a ml zárszámadási közgyűlésünkön. Lehet, hogy ez a téma egyesek szemében itis dolognak látszik, pedig a legnagyobb! Ebben látom a jövőt, az újabb sikereinket... Szalay István Ursitz József: A mélyből a napvilágra lyozták az adott körülményeket, rámutatva arra, hogy az ország különböző részeiben más-más külső tényezők határozzák meg a gép alkalmazását. A vágathajtás konkrét gé16. A termelés, a vágathajtás gépesítése megkövetelte a gép mellett dolgozó emberek munkájának szakosítását. A gépkezelőnek, az ácsolónak és a kisegítő személyzetnek csak a saját feladatával kellett törődnie A tennivalóikat ciklusgrafikonon szinte percnyi pontossággal határozták meg Jó előre. A munkafolyamatról a diszpécsert állandóan tájékoztatták, aki így mindig tudott gondoskodni a szükséges anyagokról és eszközökről. A szállítószalag hosszabbítását a brigádhoz tartozó szakemberek végezték, ciklusonként felváltva, hol az egyik, hol a másik munkahelyen. Ugyanígy felváltva dolgoztak7az elővájók is a két munkahelyen. A szovjet példa világossá tette, hogy a hazat viszonyok között is csak a szakosítás hozhat megfelelő eredményt. Amikor az első gépet Szűcsiben a X-es akna egyik fő- Vágatában kiállították, tulajdonképpen azt akarták elérni, hogy az ott dolgozók ismerkedjenek a géppel. Eleinte csak nézegessék, vegyék közre, kíváncsiskodjanak, hogy a később elhangzó ismertetés már az érdeklődésüket elégítse ki. Még a vízhordók is megálltak az F—4-es gép előtt, és Ők is sok kérdést tettek fel a géppel kapcsolatban. így sikerült Szűcsiben az első próbálkozás, amely azt eredményezte, hogy egy hónap alatt 635 matert haladtak az F—4-essei. A helyi körülményekhez annyiban módosították a vágatbajtást, hogy 50 méterenként 30 centiméter átmérőjű fúrólyukakkal bekötötték a vágatot a légáramba. Ennek segítségével elkerülték azt, hogy hosz- szú légcsövet építsenek be, ugyanakkor a légellátás is jobb lett, mint a hagyományos volt. Az elért eredményben nagy része volt Koósz Pálnak, aki mint üzemvezető, mindent megtett azért, hogy az F—4- es gép bebizonyíthassa képességeit. A szakemberek kiszámolták a gép gazdaságossági jellemzőit is. Ez is jelentős volt, de sokkal többet ért az a tény, hogy a gépet sikerült a bányászok körében népszerűsíteni, olyannyira, hogy ettől kezdve a mátraalji lignitbá- nyákban már csak géppel hajtották a vágatokat, ha az nem meddőben haladt előre. Az érdekeltek közül talán kevésnek jutott eszébe az Is, hogy a gép nemcsak a teljesítményt és a keresetet növelte meg, de, ettől kezdve már nem kellett robbantani a vá- gathajtásnál, így a robbantás okozta különböző gázok nem rontották a levegőt, a bányászok egészségesebb körülmények között végezhették munkájukat. A géppel dolgozók annyira megszerették az F—4-est, hogy már a saját ötleteikkel, javaslataikkal igyekeztek még hasznosabbá tenni a gép munkáiét. Az újítások segítségével a legnehezebb körülmények között is elérték a kívánt tellesítményeket Már sem a csöpögő, sem a fakadó víz nem okozott problémát. A megadott irányt több száz méter távolságból is tartani tudták, és az egymással szemben hajtott vágatok az előre megjelölt helyen, nagy pontossággal találkoztak. A petőfibányai gépüzemben külön üzemrészt szerveztek, hogy Itt végezzék a vágathajtógépek javítását és az alkatrészek pótlását is biztosíthassák. A vegyesüzem továbbra is a megmunkált ácsolati anyagokról gondoskodott, szállította azokat a bányába. A tröszt műszaki fejlesztési osztályán külön csoport foglalkozott a gyors vágathajtás értékelésével és az eredmények növelésének kimunkálásával. így lett a vágathajtás gépesítése közös ügy, és az érdeklődés iránta most már országos méreteket öltött. Egymást érték a különböző tapasztalatcsere- látogatások, a beszámolók. A helybeliek mindig hangsupesitése hangsúlyossá tette a korszerű gépüzem létezését, mert anélkül a komplex gépesítés folyamatos fenntartása lehetetlenné vált volna. A munkájuk iránt elfogult bányászok is megértették azt, hogy a gépműhelyben dolgozók tulajdonképpen közvetve segítőtársaik a bányászoknak. Ugyanígy segítik a bányászok munkáját azok is, akik a külszínen méretre vágják a bányafát, úgy előkészítik azokat, hogy a föld alatt már csak be kell építeni az ácsolatba. A gyorsan népszerűvé vált gépi vágathajtás jelentős sikereket hozott, de még nem jelentette mindennek a csúcsát. A lignit gazdaságosabb termelése és főként a bányászok védelme, a balesetek lehetősége szerinti kiküszöbölése a frontfejtésre irányította a figyelmet. A koncentrált tömegtermeléshez legalkalmasabbnak a frontfejtés mutatkozott. A teljestimény a Mátraalján magasabbra szökött az országos átlagnál, a fűtőértékre átszámított eredmény azonban még javításra szorult. Az úgynevezett fajlagos bányafa-felhasználáí, éppen a laza mellékkőzetek miatt, jóval az országos átlag fölé nőtt. Ebből az is következett, hogy a nagy mennyiségű bányafa be- és kiépítése növelte az improduktív munka mennyiségét. Ugyanakkor a balesetveszélyt is fokozta, hiszen ezek a műveletek mindig sérülési lehetőségeket jelentettek. Amikor a mátravidékj bányászok először használták a Koósz-féle farabló vitlát, már nagy előrehaladást jelentett magában ez a tény is. A megfelelő vonóerővel ellátott gép a lefe;- tett területről kihúzta az ácsolatút, ezzel csökkentette az improduktív munka meny- nyiségát és az omlásos baleset lehetőségét is. A farabló vitla lépést jelentett a cél irányába, de még attól elég messzire volt. A különböző szakmai értekezleteken, megbeszéléseken egyre gyakrabban hangzott el a sürgetés: mielőbb meg kell oldani a teljes gépesítést. Ennek indokolására elegendő volt felemlíteni az improduktív munka arányát, a fajlagos fafelhasználás mértékét és mindenekelőtt a baleset- veszély elkerülését. A bányában ősidők óta a fa volt az az anyag, amivel a kivájt térségeket aládúcolták, hogy így biztosítsák az omlás ellen. A fából készített biztosító szerkezetek, ácsolatok különféle típusúak voltak. Ezeket vagy szokás szerint, vagy a kőzetvtszonyo'- szerint alkalmazták és alkalmazzák még ma is Az ácsolatúknál* ítyb típusát ismerjük. — ------------ {folytaimul.
