Népújság, 1978. január (29. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-12 / 10. szám

ízerda esti külpolitikai kommentárunk. jó kiindulópont SZONODA SZUNAO JAPAN KÜLÜGYMINISZ­TER moszkvai tárgyalásai iránt érthető érdeklődés nutatkozott nemcsak Ázsia országaiban hanem világ- zerte is. Moszkva soha nem titkolta: szívesen venné, ra Janánnal szorosabbra fűzhetné gazdasági együtt- nűködését, különös tekintettel a szovjet Távol-Kelet ■endkívül gazdag természeti kincseinek közös k’akná- á ára Nemcsak e' ét ország viszonylatában hanem álta­lában érvényes a tétel: a gazdasági és a politikai kapcso­ltok kölcsönhatá ban vannak. Nos, a szovjet—japán ereskedelem az utóbbi időben mindkét fél számára irven letesen növekvő tendenciát mutat. 1976. és 1977. első félévét összevetve — a Pravda elemzése szerint — körülbelül 300 millió rubellel emelkedett, s 1977. első félévben meghaladta az 1.2 milliárd rubelt. MAS KÉRDÉS, hogy a japán belpolitikában idő­ről, időre barátságtalan hangok vegyülnek a Szovjet­unióval szemben egyébként lojális megnyilvánulások- ; ba. Ennek nyilvánvalóan két eredője van. az egyik: el- : kötelezettség az USA iránt, a másik: Japán és Kína • bonyolult kapcsolatkeresése. : Az előbbi kevesebb aggodalomra ad okot, hiszen egyben a szovjet—amerikai kapcsolatok függvénye is. Ám a másik joggal beárnyékolja Moszkva és Tokió viszonyát, Peking ugyanis változatlanul ragaszkodik ahhoz, hogy a Japánnal megkötendő békeszerződésbe foglalják bele az úgynevezett hegemónia-cikkelyt, amely egyértelmű kihívás a térség harmadik nagy országa, a Szovjetunió ellen. Ilyen körülmények között a japán külügyminisz­ter moszkvai megbeszélései már eleve bizonyos hatá­rok között mozogtak, s nem lehettek mentesek a tárgy­szerű vitától. Ugyanakkor Szonoda Szunao saját sze­mélyében meggyőződhetett a szovjet kormányzat tán­toríthatatlan eltökéltségéről a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élését, az egyenjogú és kölcsönösen előnyös együttműködés fej­lesztését illetően, miként azt Alekszej Koszigin minisz­terelnök kifejtette. MEGLEHET, Moszkva és Tokió véleménye egyes kérdésekben eltérő, annyi bizonyos, hogy kapcsolataik szilárdítása megfelel a két nép érdekeinek, s pozitív hatást gyakorolhat az ázsiai és a világhelyzetre. Ebben mind a szovjet vezetők, mind a japán politikus egyetértettek, s ez az azonos látásmód jó kiindulópont­ja lehet a két ország kapcsolatairól a jövőben bizonyá­ra folytatandó eszmecseréknek. GYAPAY DÉNES S/onoda elutazott Mos/kvából Pék Miklós, az MTI tudó­sítója jelenti: Hivatalos látogatásának be­fejeztével szerdán este eluta­zott Moszkvából Szonoda Szunao japán külügyminisz­ter, aki a szovjet kormány meghívására vasárnap óta tartózkodott a szovjet fővá­rosban. A japán külügyminiszter hétfőn es kedden beható esz­mecserét fo’ytatott szovjet kollégájával a kétoldalú kap­csolatok további bővítésének lehetőségeiről és a két felet egyaránt érdeklő időszerű nemzetközi kérdésekről. Szo­noda Szunaot kedden fogadta Alekszej Koszigin, a Szovjet­unió Minisztertanácsának el­nöke, akinek a japán külügy­miniszter átadta Fukuda kor­mányfő Leonyid Brezsnyev- hez intézett személyes üzene­tét. A japán diplomácia veze­tője szerdán a szovjet fővá­ros nevezetességeivel ismer­kedett és Japán moszkvai nagykövetségére látogatott el. Waldheim ciprusi és teheráni tárgyalásai TEHERÁN: Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára, szerdán Teherán­ban eszmecserét folytatott Dzsamsid Amuzgarral, az Iráni Császárság miniszter- elnökével. A világszervezet főtitkára kedden érkezett öt­napos látogatására Teherán­ba. Előzőleg Törökországban a ciprusi kérdésről tárgyalt Waldheim Teheránban Ab- basz Ali Khaiatbari külügy­miniszterrel Is találkozott. Az Iráni uralkodó csütörtökön fogadta Waldheimet. Az em­lített tárgyalások fő témája: Irán hozzájárulása az ENSZ- programjaihoz. NICOSIA: A ciprusi kormány nem derűlátó Bülent Ecevit új török miniszterelnök ama törekvéseit illetően, hogy is­mét folytatódjanak a tárgya­lások a szigetország két kö­zössége között — jelentette ki kedden a CNA ciprusi hírügynökség által idézett nicosiai hivatalos források. A pesszimizmus oka egyebek között a török külügyminisz­térium legutóbbi nyilatkoza­ta, amely hangsúlyozta: Ece­vit ciprusi politikája ponto­san ugyanaz marad, mint az előző ankarai kormányoké. Az említett források ugyanakkor hangsúlyozták : a ciprusi kormány teljes mér­tékben együtt kíván működ­ni Kurt Waldheimmel, az ENSZ főtitkárával, aki a tér­ség országaiban tett látoga­tásaival elő akarja segíteni a görög és a török ciprióták közötti tárgyalások újrafel- vételét. Waldheim a napokban tárgyalt Ecevtt török kor­mányfővel és e hét végén Nicosiába érkezik. Vietnam tiszteletben tartja Kambodzsa szuverenitását Vietnam mindenkor tiszte­letben tartja Kambodzsa szu­verenitását és területi integ­ritását — jelentette ki szer­dán a Vietnami Szocialista Köztársaság külügyminiszté­riumának képviselője az MTI hanoi tudósítójának. Továbbra is síkraszállunk a Weizman Szadatnál Ezer Weizman izraeli had­ügyminiszter és az izraeli küldöttség szerda délelőtt megérkezett Kairóba. A re­pülőtéren Abdel Ghani Ga- mazi egyiptomi hadügymi­niszter üdvözölte a vendége­ket. Weizman és Gamazi mintegy félórás repülőtéri beszélgetés után elutazott Asszuánba, ahol azonnal Szá­dat elnök rezidenciájára haj­tattak. Weizman a kairói repülőté­ren újságíróknak derűlátó­an nyilatkozott, de elismer­te, hogy súlyos problémák várnak megoldásra. Szűksza­vúan csak annyit mondott: azért utazik Asszuánba, mert Szadat elnök meghívta. Mint mondotta, nem tudja mi lesz a tanácskozás témája, de re­méli, hogy sikerül előbbre­lépni a békeszerződés irányá­ban. Gamazi utalt arra, hogy a katonai bizottság napirend­jén fontos helyet kap az iz­raeli települések problémája. Weizman ehhez hozzáfűzte, hogy ő is szeretné a kérdést megvitatni, és kifejezte azt a reményét, hogy sikerül majd egyetértésre jutni. Mint mon­dotta, nem határozták meg előre a tanácskozások befe­jezésének időpontját. Weizman és Szadat találko­zóját megfigyelők kulcsfon­tosságúnak minősítik, hang­súlyozva, hogy ez a megbe­szélés eldöntheti a bizottsági tárgyalások menetét. Asszuánban Szadat és We­izman megbeszélésén Gama­zi hadügyminiszteren kívül jelen volt még Hoszni Muba­ATHÊN: Szerdára virradóra kisebb­földrengést észleltek Görög­országban. A Richter-skála szerint 4,2 erősségű földmoz­gás központja Athéntől 300 kilométerre északra volt. Bár Szalonikiben érezhető volt a földmozgás, károkról nem ér­kezett jelentés. BRÜSSZEL: Karamanlisz görög minisz­terelnök január 26—27-én, Brüsszelbe látogat — jelen­tették be hivatalosan szerdán a belga fővárosban. PÁRIZS: ötnapos hivatalos látoga­tásra szerdán reggel Elefánt­csontpartra utazott Giscard d’Esfaing francia köztársasá­gi elnök. Párizsi megfigyelők szerint a vizit, amely a 2 1974-ben megválasztott ál­lamfő eddigi leghosszabb hi­vatalos külföldi útja, a „min­taszerűnek’' minősített két­oldalú együttműködés mel­lett a tavaly, zairei és mau- ritániai francia akciókkal ki­bontakozott új, erőteljesebb francia Afrika-politika hang- súlyozására szolgál. MOSZKVA: A Szovjetunióból föld körü­li pályára bocsátották a Kozmosz-975 ielzésű mester­séges holdat. Fedélzetén a világűr kutatásának céljából tudományos berendezést he­lyeztek el. Ugvancsak a Szovjetunió­ból egvetlen hordozórakétá. val nyolc mesterséges holdat bocsátottak föld körüli pályá­ra A Kozmosz 976—983 jel­zésű szputnylkok feladata a világűr kutatása. OMÉkM la »a. jiuiuar 12., usuuuiok Miről beszélnek a szaunában? Elnökválasztás előtt Bármennyire büszkék is a finnek egészséges, sportszerű élet­módjukra — s az ebben igen nagy szerepet játszó szaunázás­ra — a külföldinek mégsem a test edzésére ajánlják a forró gőzt és a hideg vizet. „A szaunában lehet csak igazán poli­tizálni, hiszen felfrissüli aggyal születnek a nagy gondolatok” — mondják a látogatónak. Márpedig a szaunázás és a poli­tizálás egyaránt északi rokonaink egyik kedvenc időtöltései közé tartozik. Kiút a válsághói Az utóbbi évek ál’andóan napirenden levő témája: az árak emelkedése, a márka le­értékelése, a munkanélküli­ség. Két kisebbségi kormány gyors egymásutánban vallott kudarcot. Végül — tavaly ny,„'on — megalakult az öt­párti koalíció, amely már biztató kiutat ígért a válság­ból, — igaz, nem rövid tá­von. Jövőben bizakodó nyelvro­konaink azt is kifejtik, hogy sokkal több okuk lenne a pa­naszra, ha országuk nem ala­kított volna ki már eddig is szoros gazdasági együttmű­ködést az európai szocialista országokkal. elsősorban a Szovjetunióval. Finnország számára a KGST-államok biztos piacot jelentenek, s megbízható szállítók. Ennek köszönhető, hogy a hatvan­ezer tó országát kisebb arányban sújtotta a világgaz­dasági válság, mint a többi európai tőkés országot. „A Kelettel folytatott gazdasági egvüttmflködés fokozásában kell keresni a jövőbeni stabi­litás biztosítékát” — mond­ják. A kapcsolatkeresésnek ezt az úti át garantálja a 78 éves elnök, Urho Kekkonen sze­mélye, aki 1916. óta megsza­kítás nélkül á'l országa élén. Nevével szo-osan összefonó­dott a világszerte nagy tekin­tésnek örvendő finn külpo­litika. s ez a ’°gf5bb magya­rázata annak hogy most, mandátumának leírtakon alig von’a va’aki im+'Agbo úibóli — hat év™ 'zó'ó — megválasztását. A január 15­én sorra kerülő elnökválasz­tás eredménye egyébként jó­részt már tavaly márciusban eldőlt. Akkor terjesztette elő ugyanis a hat legnagyobb finn párt közös felhívását, amelyben Urho Kekkonen je­lölését indítványozta az 1978. évi elnökválasztásra. A 200 tagú parlamentben 187 man­dátummal rendelkező hat legnagyobb párt a felhívás­ban méltatta Kekkonen kül­politikáját, amelynek alapja a Szovjetunióhoz fűződő jó­szomszédi kapcsolat. „Kekko­nen jelö'ésének támogatása azt fogja jelezni, hogy a finn nép síkraszáll a finn külpo­litika mellett és ez azonnal hatással lesz az alapvető bel­ső kérdésekre." — hangoztat­ták. Az elnök szerződései De nem vonják kétségbe Kekkonen újbóli megválasz­tását még azok a sajtóorgá­numok sem, amelyek egyéb­ként igen gyakran támadják a Szovjetunióval kialakított együttműködés miatt. Az In­ternational Herald Tribune például így ír: „Az elnök szellemi és fizikai ereje ki- meríthetetlennek látszik. Mind az alkotmány, mind egvén'sége a'anián Finnor­szág legfontosabb személyi­sége.” Kekkonen jelentené a hiz­tosi,Ä’-ot ahhoz is, hogy Ka- levi Sorsa tavaly miS-shan mega’e’-ffott — ie’entős par­lamenti többséggel rendelke­ző — kormánya néhány éven belül megvalósítsa elképzelé­seit. Szinte a kormány meg­alakulásával egyidőben írt alá két nagy jelentőségű szerződést a finn elnök a szovjet vezetőkkel. Az 1990- ig szóló kereskedelmi, gazda­sági, ipari és műszaki-tudo­mányos együttműködési prog­ram, valamint a kosztomuk- sai kohászai kombinát építé­sében va’ó együttműködés­ről szóló megállapodás segíti majd a kormányt tervei meg­valósításában. Az aláírt meg­állapodás szerint már 1980- ig megduplázódik a finn— szovjet, kereskedelmi forga­lom, s Finnország tíz év alatt több mint egymillió tonna dúsított vasércre kap elővá­sárlást Mogot a kohászati kom­binát építésében való közre­működéséért. Ráadásul az építkezés 7000 finn munkás­nak teremt munkaalkalmat. Ez pedig Igazán nem csekély­ség, hiszen az alig 5 milliós országot a 150 ezres munka­nélküliség érzékenyen érinti. Az öt demokratikus párt kormányának két kommunis­ta minisztere van. Az Aarne Saarinen vezetne kommunis­ta pártnak pedig nagy szere­pe van az űi gazdaságpolitika kidolgozásában Ennek része például az, hogy az ország mezőgazdasági gondtainak megoldására a szövetkezetesí­tést jelölték meg. Finnország inari fejlődésé­nek ugyanis el’entmond az elavult módon gazdálkodó kis- és középparaszti gazda­ságok tömege amelyeknek a terme’ési költsége ts nagyobb a nyugat-euróoai kiskereske­delmi árnál. Az élelmiszer­termelés ko-szerűsítése ter- rpés7“tesen nemcsak a föld­ből élőket érintené, hanem mindem finn hárfa-fást. A családi költségvetések legna­gyobb hán-adát itgvanis az egvre em«!i<edő élelmiszer- árak kötik le. Mogyoró Katalin rak egyiptomi alelnök Is. A tanácskozással egyidejűleg Kairóban, a Kubben-palotá- ban, a két küldöttség — Mordechai Gur izraeli vezér­kari főnök, illetve Mohamed Ali Fahmi, egyiptomi vezér­kari főnök — irányításával előkészítő tanácskozást kez­dett. határkérdés békés tárgyalá­sok útján történő megoldásá­ért. Ha azonban Kambodzsa nem hagy fel a vietnami te­rületek elleni provokációk­kal, a határsértő akciókkal, akkor, vállalnia kell a fele­lősséget a következménye­kért — mondotta a külügy­minisztérium képviselője. Hozzátette, hogy ezt az elvi álláspontot fejtette ki keddi sajtóértekezletén Bangkok­ban Nguyen Duy Trlnh kül­ügyminiszter. Mint arról hírt adtunk, nyugati hírügynöksé­gek Nguyen Duy Trinh saj­tóértekezletére hivatkozva közölték azt, hogy Vietnam­nak „nincs szándéka elfog­lalni Phnom Penht, célja csupán a határai biztonságá­nak megfelelő szavatolása.” II Szo;üz 27. legénysége Balról Vlagyimir Dzsanibekov az űrhajó parancsnoka, jobb­ról Oleg Makarov fedélzeti mérnök. (Népújság telefotó — TASZSZ—MTI—KS) Vlagyimir Dzsanibekov al­ezredes, a Szojuz 27. parancs­noka a szovjet űrhajósok fia­talabb nemzedékének képvi­selője. Hét évvel ezelőtt ke­rült az űrhaj ósegységhez, el­végezte a kétéves általános kiképzést Részt vett a Szo­juz—Apolló közös szovjet— amerikai űrkísérlet munká­lataiban, majd annak befe­jeztével a Szaljut-program- ban való részvételre jelölték ki. Dzsanibekov 35 éves, Üz­begisztánban, a taskenti te­rület Iszkandar nevű falujá­ban született. A Szuvorov katonaiskola elvégzése után a leningrádt egyetem fizikai karára irat­kozik be, majd 1931-ben ott­hagyja az egyetemet és Jelszkbe utazik, felvételizik a Koma^ovról elnevezett re­pülőmérnöki katonai főisko­lán. Dzsanibekovnak az űrhajó­záson kívül két másik szen­vedélye van. Nagyszerűen rajzol, továbbá aktív és hoz­záértő rádióamatőr. — Hogy ment a közös mun­ka Oleg Makarovval? — kér­deztük a pa-ancsnokot. — Igen jól összeszoktunk. De nem is lehetne másként. Oleg tanasztalt, nagy tudású mérnök Precízen, gyakorlati­lag hibátlanul dolgozik. Ami az összeíérhetősAggel kap- cso’atos problémákat illeti, szerintem ezeket némileg el­túlozzák. — Míg a családi életben is? — próbálták provokálni Dzsaoihckovot az úiságírók. — Talán elszomorffom önö­ket, de nálunk a családi ösz­szeférhetőséggel Is minden rendben van. Lehet, hogy azért, mert otthoni környeze­tem túlnyomórészt nőkből áll, méghozzá meglehetősen különböző beállítottságú nők­ből. A feleségem zenetanár, nagyobbik lányom második osztályba jár, a kicsinek pe­dig saját kis négyéves gond­jai vannak. A Szojuz 27 fedélzeti mér­nöke O’eg Makarov, sohasem vágyott repülni. Életének célját mindig az, új gépeli megalkotásában látta. Makarov 45 éves, a kali- nyi terület Udomljá falujá­ban született. A falusi isko­lából az ország egyik legner vesebb oktatási intézményé­be, a Bauman műegyetemre került. 1957-től a diploma megszerzése után egyetemi ajánlásra Szergej Korol jov tervezőirodájában dolgozott Már ez a tény is arról tanús­kodik. hogy Makarov nem mindennapi műszaki tehet­ség. Először 1973 szeptemberé­ben repült a világűrben a Szojuz 12. fedélzetén. — Mi volt az új vonás a jelenlegi kiképzésben? — Röviden azt mondhat­nám, hogy a feltételek „em­beribbek” lettek — válaszol­ta Makarov. — Ugyanis ki­sebbek az orvosi követelmé­nyek. Ugyanakokr szigorúb­ban megkövetelik a műszaki ismereteket. Maka-ovnak két fia van. A nagyobbik most fejezi be a Szuvorov katonai iskola 10. osztályát, a kisebbik 4 éves. Mihail Csern’sov (APN — KS)

Next

/
Thumbnails
Contents