Népújság, 1978. január (29. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-11 / 9. szám

1 Mi kerül az új alapszabályba...? Az új esztendő elején szö­vetkezeteinkben nemcsak a hagyományos zárszámadás­ra készülnek, hanem január­ban közzéteszik az idei ter­veket és ezzel együtt az új alapszabályt is, amely öt esz­tendőre irányt mutat a mun­kához. Hevesen, a Rákóczi Termelőszövetkezetben már elkészült az új alapszabály tervezete, melyet még ebben a hónapban részközgyűlé­seken megvitatnak és jóvá­hagynak. Az előkészítő bizottság, amely Gulyás Sándor elnök vezetésével kidolgozta a ter­vezetet, hamarosan végleges formába önti azt. Vaskos, dossziényi anyagot magába foglaló alapszabály-tervezetet most az elnökkel lapozzuk fel: rr Lényegében a Termelő- szövetkezetek Országos Ta­nácsának : égy évvel ezelőtt tartott kongresszusán elfoga­dott irányelvek és javaslatok eredményeként született meg 1977. májusában az új ter­melőszövetkezeti törvény. Ennek szellemében kerül most sor valamennyi közös gazdaságban, így nálunk is, az alapszabály módosítására. Három hónapos előkészítő munkával megfogalmaztuk szövetkezetünk adottságaihoz igazítva az új alapszabályo­kat. Ez. több fejezetből áll, mélyet már korábban párt­csoport és nőbizottsági ülése­ken, illetve KlSZ-bizottsá- gunk ülésén megvitattunk és javaslatokat kaptunk, hogy mit tegyünk bele. Iránytű ez az alapszabály-tervezet a to­vábbi munkánkhoz. A régihez képest lényegesen több újat ad. Elősegíti szövetkezetünk­ben is a válla'atszerű gaz­dálkodás fokozatos megvaló­sítását, egyebek mellett tá­jékoztatást nyújt a tagsági viszonyról, a tagok jogairól és kötelességeiről, a közgyű­lések jogköréről. Nagyobb szerepet ad az úgynevezett munkahelyi kis kollektívák­nak és a küldöttgyűléseknek. ■Újként foglalkozik a belső- ellenőrzés rendszerével, a munkaszervezéssel és díja­zással, a tagok és a vezetők anyagi, illetve erkölcsi fele­lősségével és felelősségre vo­násával is. IV. 11 szerelmesek napja Kubában ilyen is van. Va­lamikor, a századforduló után, üzleti fogásként szüle­tett az ötlet. S az évek, az évtizedek múlásával kedves hagyománnyá vált. Olyannyi­ra. hogy február 14-én, az összes lapok külön cikkben foglalkoznak a szerelemmel, a kedvességgel, a figyelmes­séggel. Egyszóval mindazzal, ami e szép emberi érzéshez tartozik. Ilyenkor — a nap­hoz méltóan — magasabbra csap az ajándékozási kedv, egymás apró figyelmességgel való elhalmozása. Újságíró ismerőseim mondják, hogy ilyenkortájt megszaporodik a szerelmes verseket író „költők” száma. S ha a vers tetszik a másik félnek, ez jnár feljogosítja az újdonsült — Újdonság — folytatja az elnök —, hogy nálunk is lesz felmondási idő annak, aki máshol akar elhelyezkedni. Ugyanakkor lehetőség nyílik az áthelyezésre is, egyik szö­vetkezetből a másikba. Na­gyobb jogkört kapnak a kül­döttgyűlések, a brigádok, a munkahelyi kis kollektívák. Az egész gazdaságot érintő általános kérdéseket azonban továbbra is a közgyűlés vi­tatja meg és hoz határozatot. Az új alapszabály-tervezet nagy súlyt fektet a szervezett szakmai továbbképzésekre, a munkaszervezés korszerűsí­tésére, a kulturális beruházá­sokra, a jutalmazásokra és üdültetésekhez. — Az új alapszervezet sze­rint gazdaságunk szervezeti felépítésén is változtattunk. Január 1-től nyolc főágaza­tot vezettünk be. A kertésze­tit, ami itt nálunk a legfon­tosabb, a növénytermelési, az agrokémiai és vetőmag­termelési, a szőlészeti és ön­tözési, az állattenyésztési, az értékesítési, a műszaki, va­lamint a gépesítési főágaza­tot. Ezeknek önállóságot adunk, tehát így is közelí­tünk a vállalatszerű gazdál­kodás felé. — Mi indokolta az új fő­ágazatokat? — A műtrágyák és növény­védő szerek felhasználása évről évre nő, ugyanakkor gazdaságunk évek óta jelen­tős vetőmagtermelő is. így önálló főágazatként hoztuk ezt létre. Aztán ott van az öntözés, ami területileg ugyancsak növekszik az ötö­dik ötéves terv végéig az új öntözőfürtök megépítésével. Mindez a termelés korszerű­sítését segíti elő. Éppen a múlt évi kedvezőtlen tapasz­talatok alapján hoztuk létre az értékesítési főágazatot. Akadt ugyanis áruértékesí- tési gondunk, hiszen nagyon sok élelmiszeripari vállalat­tal vagyunk kapcsolatban. Termékeinket, a HUNGARO- FRUCT útján több országba is exportáljuk. így indokolt, hogy külön szakemberek fog­lalkozzanak szövetkezetünk­ben a kereskedelemmel, az áruk csomagolásával és érté­kesítésével. A főágazatok poétákat arra, hogy a megje­lentetésért ostromolják a szerkesztőségeket. Évtizedek óta. íratlan tör­vény, hogy ezen a napon megszervezéséhez megvan­nak a jól felkészült szakem­bereink. Most már az ő mun­káikon a sor, hogy eredmé­nyesen meg is valósuljanak célkitűzéseink. Tulajdon­képpen három esztendővel ezelőtt már kísérletképpen megkezdtük az ágazati rend­szer bevezetését szövetkeze­tünkben. Eddig kedvező ta­pasztalatokat szereztünk. Már régebben belső ellenőr is dolgozik nálunk, aki rendsze­resen vizsgálja a közös va­gyon védelmét, intézkedése­ink megvalósítását. Az új alapszabály több fizetett sza­badságot biztosít a tagoknak és lehetővé teszi a 25, illet­ve 40 éves jubileumi jutal­mak kifizetését is. Ennek alapján az idén, szövetkeze­tünk 61 tagja között mintegy 250 ezer forint értékű jubile­umi jutalmat osztunk szét. — Az új alapszabály csök­kenti a tagok munkaidejét? — Valóban így van, ami gondot is jelent, viszont ész­szerűbb munkaerő-gazdál­kodásra ösztönöz bennünket. Egy szövetkezeti tag ezentúl 2500—3000 órát dolgozhat egy esztendőben Ez kevesebb, mint amennyi eddig volt. Így arra törekszünk, hogy a munkaerőt inkább a nyári és az őszi betakarítási csúcsok­hoz csoportosítsuk és ha le­het, akkor foglalkoztassunk mindenkit. Már az idei ter­vünkhöz így állítottuk össze a munkaerő-szükségletet. Az év első három hónapjában éppen takarékosságból, keve­sebb órában fogla’koztatjuk tagjainkat. A munkacsúcsok idején viszont gyakori lesz a 10—14 órás műszak. Két műszakot tervezünk a talaj- művelésnél, a vetésnél, a fó­liatelepen, illetve a betaka­rításnál A fegyelem javítá­sára pedig mindenki meg­kapja munkaköri leírását. Annak betartását fokozottab­ban ellenőrizzük és, számon kérjük. Már az új alapsza­bály-tervezet alapján készítet­tük el szövetkezetünk idei fejlesztési tervét. Igaz, nehe­zebb feltételek között kell gazdálkodnunk, de megvan minden lehetőségünk, ahhoz, hogy 1978-ban is újabb-sike- reket érjünk el. Mentusz Károly nyíltan szabad emlékezni az elmúlt szerelmekre, sőt az is megengedett (bár a feleségek nem nézik jó szemmel), hogy a fiatalkor egy-egy szakaszát megszépítő volt társnak le­velet írjanak, üdvözlő lapot küldjenek. Bár a szerelmesek napja íratlan szokásai nem oldják fel a kötelező udva­riasság alól egyik nem és egyetlen korosztály képvise­lőit: sem, azért megtalálják a kiskaput a vélemény őszinte kimondására. Vagyis, ' a .lele­ményesség sem ismer határt. Mesélik, hogy a korábbi években az egyik miniszter- asszony sok levelet kapott korábbi hódolóitól. De azok a levelek nem csupán’ szerel­mes napi üdvözleteket tartal­maztak, hanem olyan véle­ményeket is, amelyeket a mi- nis.zterasszon.yhoz ..tartozó egyes szervek munkájáról Az egyik legkedveltebb kirándulóhely: Guamg, Ha ismét megcsúszik a patakpart...? Avagy: gyöngyöstarjáni számvetés Mar az új esztendő kopog­tatott, amikor Gyöngyöstar­ján felé vitt utunk. S aho­gyan ez általában lenni szo­kott, a rövidre tervezett, al­kalmi vizitnek szánt látoga­tásból remek számvetés ke­rekedett. Ebben persze sok minden a kezünkre játszott Az ünnepek közötti nagy mozgolódás éppen úgy, mint újbóli találkozásunk Horváth Sándor tanácstitkárral, vagy a friss ismeretség, amit előbb dr. Sulyok Ferenc he­lyi orvossal, majd Nagy Jó­zsef esztergályossal és ötvös Ferencné takarékszövetkezeti vezetővel kötöttünk. Szó szót követett, fényképezőgépünk hol itt., .hói ott kattant, és midőn reánk szállt az este, megtelt tarisznyával indul­hattunk hazafelé a kedves, alig háromezer lelket szám­láló faluból. Hogy miféle szí­nek keveredtek jegyzetfüze­tünkben? , Egyszer pirosán fogott a golyóstoll, máskor feketébe hajlottak vonásai. Szóval: ahogyan a sors ír! Vágvsszé yben Először konduljon meg a vészharang, éspedig abból az alkalomból, hogy éppen gyöngyöstarjáni látogatásunk napján gurult ki két válla­lati gépkocsi. és négy szak­ember a. tanácshoz a Tárján- patak medrének rendezése dolgában. Ez ügyben lega­lább öt esztendeje folyik a szívós küzdelem a községi tanács valamint, a Mát^aal- ji Vízgazdálkodási és Talaj- védelmi Társulat között. Utóbbi a KEVITERV-et bíz­ta meg a tervezési munkák­kal, s vállalkozott a lebo­nyolítás szorcnlmazására. De ez a szorgalom egyelőre helyszíni tárgyalásokra szo­rítkozik. mintsem a ténybeli cselekvésre. Már azt sem tu­dom, hogy hányszor ültünk össze, vagy tartottunk te­repszemlét a pataknál, a pusztulással fenyegetett Hő­sök útién,- kesereg a tanács- titkár. És hiába vizsgálódott a NEB hiába tárta fel a mu­lasztásokat :, maradt minden a régiben. A társulat és a tervező iroda szakemberei most sem azért jöttek, hogy igazán sínre tegvék a dol­got. Határidő módosítást kér­tek. 1978-bán kíyár,íak elvé­gezni azt a munkát, aminek a korábbi megállaneaasban rögzített határideje 1976. no­mondtak, nem éppen szerel­mes napi véleményt. De ezen a napon nem sza­bad megsértődni, meghara­gudni. Annál inkább mosolyogni, vigadni. S minél több örömet okozni a másiknak. Nem cso­da, hogy a kubai posta le­vél- és táviratforgalma ala­posan megnő ilyenkor. Sőt, a nagyobb kiterjedésű cukor­nád-földek körzetében ideig­lenes postásokat kellett beállí­tani. Ilyenkor a házasulandó kedv is nagyobb mint más­kor. Ilyenkor Havanna há­zasságkötő termeit már reg­gel hétkor ki kell nyitni, s este 11-ig váltogatják egy­mást az ünnepi pillanatok. A boldogító igenek után a nász- iriduló hangjától hangosak az utcák. Hogyan? Ez is régi ha­gyomány már, hogy a fiatal pár égy körutat tesz a vá­rosban. Az erre az alkalom­ra rendszeresített, kivirágoz- tatott személygépkocsik kürt­jei a nászindulót dudálják. Ez e’gvben jel is: Zöld utat a fiataloknak. Ilyenkor az uta­kon, utcákon a gépkocsifor­galom félrehúzódik. A járó­kelők pedig kedvesen inte­getnek az ünnepeiteknek. Ha a fiatalokról van szó, a „zöld út” sok, másfajta meg­nyilvánulásaival is találko­zunk Kubában. Az ismert, korábbi nehézségek miatt, az élelmiszerek és ruhaneműk egy részét még iegvre adják A kormány azonban lehetővé tette, hogy az erre a célra rendszeresített Fiatal Háza­sok Bolti ában a fészekrakók meg tudják vásárolni az indu­láshoz legszükségesebb hol­mikat. S ami szintén lénye­ges — minden ifjúsági tör­vény nélkül — törvény, hogy a fiatal házasok, ha igénylik, vember 30. volt. Ezt nevez­zük tempónak! Csak arra vagyunk kiváncsiak, hogy az itt jártak közül ki tartja majd a hátát, ha a rende­zetlen patakmeder vize to­vább rombol, s újra meg­csúsznak a parti házak, tel­kek? Példás összefogás — Annál kedvezőbb a sa­ját erőnkből indított község­fejlesztés helyzete — mond­ja később Horváth Sándor. — Mert bár nincs elegendő hitelünk, a helybéli lakosság példásan összefogott többfé­le munkára. Az 1977-es esz­tendőben így újítottuk fel a Szabadság, Bocskai, Tizes- honvéd utcákat, s kapott burkolatot az eddig teljesen járhatatlan Arany János ut­ca. Ha jól megszámitom, csak itt százezer forintot ér a lakosság keze munkája. De a községben élő és dolgozó kisiparosokról sem szeretnék megfeledkezni. Szinte kínál­ják a tudásukat, idejüket, így hozták rendbe az öregek napközi otthonát, így segítet­tek gondunkon az óvoda ese­tében. S a huszonöt kisiparos nevéhez kapcsolódik egy újabb becsülendő vállalko­zás: Mezei András vezérle­tével arra fogtak össze, hogy Dutka Jánosné kis házát talpra állítják. Egyedül él az idős özvegy. Segélyezettje a falunak, s abból bizony nem futotta volna a porta rend­betételére. Gázos ügyek Dicsérjük Gyöngyöstarján kis ABC-áruházát, ahol Rú­zsom Lajosné és munkatár­sai nagy igyekezettel segít- keznek mindenkinek a» vá­sárlásban. — Kiszolgálás és áruellá­tás tekintetében nincs , is hi­ba a két esztendeje átalakí­tott üzletben. Jó a nyitva tartási beosztás, és hosszas veszekedés árán a Gyöngy- szöv megoldotta a tarjáni hűtőkapacitás biztosítását is — jegyzi meg dr. Sulyok Fe­renc körzeti orvos. — Az én szemem azonban most is ta­lál kivetnivalót. Veszélyesen rossz a göngyöleg-raktározás, s megoldatlan a szennyvíz- elvezetés. Nagy József, az egyesült Mátraalji Termelőszövetke­zet esztergályosa, aki melles­leg az idén ismét húsznál azonnal kapnak beutalót az ország legszebb üdülőibe, szállodáiba. Olyan helyekre, ahová egy fiatal régen, bőré­nek színe, vagy osztályhely­zete miatt be sem léphetett. Éppen az ifjúsági szövetség javaslatára a főváros legmo­dernebb, 15—20 emeletes szállodáiban, a légkondicio­nált, televízióval felszerelt szobák egy részét direkt a fiatal házasoknak tartják fenn. Évente 250 ezer ésalád kap kedvezményes beutalót. Je­lentős részük fiatal pár, akik válogathatnak a többféle üdülési mód között. Van aki teljes ellátást, összkomfortot kér. De, ha a fiatalasszony már az első héten a hasán keresztül is meg akarja fog­ni a férjét, a hétvégi házak­ba, az. úgynevezett kabányák- ba kér beutalót. Megkapja a nyersanyagot, s azt főz, ami az ifjú férjnek a legkedve­sebb. Sokan élnek ezzel a le­hetőséggel, már csak azért is, mert ezek a kabanyak kétsze­mélyesek és általában távo­labb épültek a világ zajától. A mézeshetek után itt is jelentkeznek a gondok, leg- szóritóbb a lakásgond. Bár tavaly több mint negyven­ezer állami lakás épült, a ko­rábbi évek lemaradását ne­héz pótolni. De pillanatnyi megoldást azért találtak. Fő­leg a fővárosban, de a vidéki városokban is szép számmal találhatók Posadak, vagv hi­vatalos nevükön a Vőlegé­nyek Házai. Ezek a helyek, minden iratbemutatási köte­lezettség nélkül, lehetőséget adnak a fiatal párok néhány órás intim egvüttl»tére. Az álam tartja fenn őket. Király Ferenc több sertés hizlalására szer­ződött a íöldművesszövetke- zettel, ugyanekkor a tápszer- ellátásra panaszkodik. — Amióta ez is a Gyöngy- szov kezében van, rendszer­telen a takarmányellátásunk. Egyszer leh.et kapni, máskor nem. Ugyanígy vagyunk a fűtőolajjal, szikvízzél. S foly­ton akadozik a község gázel­látása. Pedig a\ tarjáni hat­száz házban majdnem min­denütt palackos gázzal süt- nek-főznek. Vagy mondjam azt, hogy a kenyérüzletbén karácsony szombatján csü­törtöki sütésű árut lehetett csak kapni... ? TaMcs emberek Mind e bosszantó, á falu közérzetére kiható gondók közepette sem indul kedvet­lenül az új esztendőnek Gyöngyöstarján, ahol ötszáz­nál többen szorgoskodnak a Patával, Szűcsivel egyesült közös gazdaságban, illetve háztáji földjükön, s megkö­zelíti az ötszázat az iparba eljárók száma. Utóbbi tábor­ba inkább a fiatalokat sorol­hatjuk, akik nemcsak jól ke­resnek a visontai külfejtésen, vagy a gyöngyösi Iz?óbaú„ hanem meg is becsülik jöve­delmüket. — Ezer tagunk túlnyomó többsége fiatal, s takarék- szövetkezetünk betétállomá­nya. meghaladja a tizennyolc millió forintot — mondja Ötvös Ferencné, kirendelt­ségvezető, akinél egy asz- szonyka éppen autónyere mény-betétkönyvet váltott ottjártunkkor. — Hogy mikor a legforgalmasabb nálunk az élet? Talán zárszámadáskor, amire rövidesen sor kerül. Olyankor sorjáznak a szövet­kezeti tagok. Sokan pénz* tesznek be, vagy éppen me­zőgazdasági kölcsönért folva- modnak. Kell ólépítésre, téli állattartásra. Szinte mimen háznál találni szerződött hí­zót! ............ F ogynak a garázdák Tari Antalnéval, a műve­lődési otthon igazgatója ál nem sikerült ugyan találkoz­nunk, de magvétő munkájá­ról többfelé beszéltek a köz­ségben. A tanácstitkár is di­csérte szakértelmét, buzgal­mát, aminek legújabb bi­zonysága a most szervezett tarjáni felnőttkórus. Kar­nagyságra énekszakos férje vállalkozott, s a különböző szólamokban bányászokat, szövetkezeti asszonyokat ép­pen úgy találunk, mint Kiss Mátyásné személyében taná­csi alkalmazottat, vagy peda­gógust, óvónőt. Ott van Ko­vács Mária! S ahol a művelődés szeke­re jól halad, a közrenddel sincs annyi baj, mint egye­bütt. Persze, ebben a körzeti megbízott éppen úgy a falu segítségére van, mint a ta­nács szabálysértési ügyekkel foglalkozó munkatársa. Aki emberséggel, de nagyon kö­vetkezetesen lépett fel a rendbontókkal, vétkesekkel szemben, A súlyos pénzbk.- ságolás így szegte kedvét - ó- néhány notórius köztulajdon ellen vétőnek. Az ismételten alkalmazott elvonókúra a garázdák sorát ritkította meg, a munkahelyi és bolti szarkák pedig a á—4 ezer forintra emelt pénzbírság nyomán hagytak fel üzelme- ikkel. Mind ezek után mégis mit várnak az új esztendőtől a falubeliek? Utolsó állomá­sunkon, a szövetkezeti pincé­ben Piriké, a kedves és fia­tal borkimérő asszony tö­mören így fogalmazott: Le­gyen zamatosabb, testesebb az idei kékfrankosunk! Mert az jó időjárást feltételez, aminek a földművelő paraszt éppen úgy hasznát látja, mint aki egyebütt dolgo­zik ... Moldvay Győző MmmQ-V k január 11.». szerda J

Next

/
Thumbnails
Contents