Népújság, 1978. január (29. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-11 / 9. szám

T edd esti külpolitikai kommentárunk: Közel-keleti kérőietek A KÖZEL-KELETI DILEMMA eddig is a földke­rekség legbonyolultabb „problémacsomagjai” közé tartozott. Most azohban, Szadat furcsa manőverei után. még a megszokottnál is sokkal jobban megsza­porodtak a kérdőjelek. Kezdjük nyomban a legfris­sebbel: Irán látványosan megváltozott magatartá­sával. Reza Pahlavi sah a közel-keleti kérdésben eddig egyfajta sajátos semlegesség talaján állt. Amikor e sorok írója Teheránban járt, valamennyi hivatalos fórumon azt hangsúlyozták: Irán népessége nem-arab és vallásilag is csak viszonylag laza kötelékek fűzik az arab világhoz (a perzsák az iszlám egy másik ágához tartoznak). Ezen az alapon Teheránnak nem érdeke, hogy aktív szerepet vállaljon a konfliktusban. Ez az alapállás gyakorlatilag egészen mostanáig tartott. Ügy tűnik, a térség szakértőit is meglepte, hogy az iráni uralkodó Asszuánban, a Szadattal tar­tott közös sajtóértekezleten egyértelmű támogatásá­ról biztosította az egyiptomi lépéseket. Az okot egye­lőre nehéz lenne teljes biztonsággal feltérképezni, ma­ga a tény azonban feltétlenül figyelmet érdemel. Vajon mi lehet a változás háttere? Az elképezlhe- tő lehetőségek a következők: 1. Iránt szoros szálak fűzik Washingtonhoz és az amerikai kormány nyo­matékos kérése legalább is valószínűnek látszik. 2. Mivel a politikailag haladó országokból és erőkből áll a Szadat lépéseit elutasítók frontja, Teherán úgy érzi, a konzervatív, Nyugat-barát arab tömörülést kell erősítenie. Szinte valamennyi vonatkozásban teljes mozgás­ban van a közel-keleti diplomácia. Sokasodnak a je­lek: mind Izrael, mind Egyiptom számít arra, hogy „a másik fél kénytelen lesz engedni”, hiszen a megbe­szélések kudarca mind Szadat, mind Begin számára belpolitikai fenyegetést is jelent. Ennek a feszültségnek a terméke lehet a leg­utóbbi hír, amely szerint a Sinai-félszigeten létesített — és állítólag még Washington által is nehezménye­zett — települések problémáját „területcserével” olda­nák meg. Nem elképzelhetetlen, hogy a felek a kül- és belpolitikai körülmények nyomására ilyen komp­romisszumokig juthatnak el. EZ AZONBAN mitsem változtat a lényegen, amit Arafat bejrúti beszéde és Asszad szíriai államfőnek a Newsweek című amerikai magazinnak adott nyilatko­zata így fogalmaz meg: sem a palesztin kérdés meg­kerülésével, sem a Szovjetunió és a haladó arab rend­szerek kirekesztésével nem lehet valóban tartós meg­oldást elképzelni. Harmath Endre W'AA/VAA^AAAAAAAA^WWSAAAAAA/VVAAAAAAiAA/WWWWWVVWVAAA/'/WV' , Barnard professzor három kérdése A biblia és a puska Még dr. Christian Barnard, a világhírű szívsebész is so­kat kockáztatott, amikor ha­zájában, a Dél-afrikai Köz­társaságban, nyilvánosan há­rom kérdést vetett fel: 1. Mi­lyen erkölcs nevében büntet a törvény egy fehér férfit és egy kínai nőt azért, mert — több mint harminc éve — törvényes házasságban él­nek? 2. Miért engedik a fehé­rek, hogy gyermekeiket „szí­nes” személyzet gondozza, ugyanakkor pedig elutasítják a „színes” orvosok szolgála­tait? 3 Miért vannak a köz­társaságban első-, másod- és harmadrendű állampolgárok? A hivatalos „válasz” erre az volt hogy a pretoriai par­lamentben több honatya is „hazaárulónak” bélyegezte a professzort, aki csak világ­hírnevének köszönheti, hogy eretnek nézeteiért nem került rács mögé Nem így azonban Dél-Afrika talán legnagyobb élő költője, Breiten Breiten­bach akit 9 évi fegyházra ítélt a „puritán keresztény erkö’csével” büszkélkedő apartheid-rendszer. A költő bűne: „erkölcsien házasság­ra” lépett egy francia állam­polgárságú. vietnami szárma­zású nővel. Valóiában azon­ban a törvény azért sújtotta emberi és intellektuális fel­háborodását a fali megkii'ön- böz+etés szégyenletes rend­szere fe’ett. ERKÖLCSTELEN BŰNTETT? Talán a ,Herrenvotk” má- kodyától kábult náci Német­országban őrködtek ennyire Szovjet—japán külügyminiszteri vé'eménycsere Moszkvában kedden foly­tatódtak és befejeződtek a hétfőn megkezdett szovjet— japán külügyminiszteri tár­gyalások. A japán külügymi­niszter a szovjet kormány meghívására hivatalos láto­gatáson tartózkodik a Szov­jetunióban. A szovjet és a japán kül­ügyminiszter hétfői, első megbeszélésén elsősorban a kétoldalú kapcsolatok jelen­legi szintjéről és továbbfej­lesztésének lehetőségeiről cse­rélt véleményt Andrej Gro- miko és Szonoda Szunao ked­di megbeszélésein folytatták a kétoldalú kapcsolatok kér­déseinek megvitatását és vé­leményt cseréltek néhány kölcsönös érdeklődésre szá­mot tartó időszerű nemzetkö­zi problémáról. A két külügyminiszter kö­zött levélváltásra került sor, amely meghosszabbította a kulturális kapcsolatokról 1972-ben kötött megállapodás hatályát. (MTI) Moszkvában Sonoda Sunao japán külügyminiszter és Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter aláírta az 1972-es szovjet- japán kulturális egyezmény meghosszabbításáról szóló ok­mányt. (Népújság-telefotó — AP — MTI — KS) Ébredő uita Kairó ás Tel ttuiu közüli Miközben a kairói Hilton Szállóban folynak az előké­születek a kétoldalú — egyip­tomi—izraeli — katonai meg­beszélésekre élesedik a viták hangja a két főváros között. A viták fő témája a Sinai félsziget északi részén levő izraeli települések, illetve az a Begin-kijelentés, hogy amennyiben Egyiptom ra­gaszkodni fog e telepek le­bontásához, akkor határki­igazítást fog követelni Egyip­tom és Izrael között és visz- szavonja Iszmailiában át­adott „béketervét”. A téma az egyiptomi sajtóban fősze­repet kapott és ez jellemzi a hivatalos megnyilatkozáso­kat. Szadat elnök utasította a katonai bizottság szerdán kezdődő ülésén részt vevő egyiptomi küldöttséget, hogy első napirendi pontként a te- Iépülések kérdését vesse fel. A* egyiptomi sajtó szerint Begin viszont olyan utasítás­sal látta el az izraeli delegá­ciót, hogy a települések té­májával ne foglalkozzanak, mert azt a január 16-án Je­ruzsálemben kezdődő külügy­miniszteri értekezlet tárgyal­ja meg. Asszuánban Szadat elnök és Mohamed Reza Pahlavi iráni sah befejezte megbeszé­léseit A sah Szaúd-Arábiába repült. A két államfő több fordulós tanácskozást tartott. Meg nem erősített hírek sze­törvénye iQMwm lang, január 11„ szerda A pad csak a gyerekeknek ülnie a dél-afrikai parkban. rigorózusan a „fajtisztasá­gon”, mint Dél-Afrikában te­szik. ahol pedig az uralkodó fehér kisebbség harminc or­szágból származó bevándo­roltakból tevődik össze. A „falkeveredést” elkerülendő, a dél-afrikai BTK Erkö’cste- len bűntettekről szóló törvé­nyének 18. cikkelye tiltja a fehérek és a színesek (hinduk. japánok. kínai­ak), valamint a nége- gerek közötti mindennemű <- 'exuális kapcsolatot. A tör- vénv megszegőire — a „bűn- cselekmény” súlvától függő­en — két hónaptól kilenc évig teriedő börtönbüntetés szab­ható ki Gondo’hatná valaki: rossz törvénvek másutt is vannak érvénvben. de nemigen alkal­mazzák azokat, tgv, S^aúd- Aráhiában is ahol a Korán értelmében a tóival kz.bevá­gással, a há^assáatörő asz- szonv pedig megkövezéssel büntetendő. nagvon-nagyon ritkán kerül sor eme barbár és anakroo'szttkus bünteté­sek végrehajtására Nem ígv Dél-Afrikában ahol csunán “nva'v 2t00 ember került bör- tönb“ a törvény megszegése miatt. Hogy a „faj közi csók” ár­jár, a dadáknak földre kell tatlan Is lehet, azt a dél-afri­kai bíróságok semmilyen kö­rülmények között nem isme­rik el. íme egy hiteles példa rá: — Igaz-e hogy ön — teszi fel a bíró a kérdést a vád­lottnak — fehér ember létére intim kapcso'atba lépett egy színes növel, amint azt a vádirat állítja? — Tisztelt bíróság, nehe­zemre esik elmondani ezt ezen a nyilvános tárgyaláson, de hát egy súlyos közlekedési baleset következtében én már régen elvesztettem férfiassá­gomat. Kérem, tekintsék meg az erről is tanúskodó kórházi zárójelentést — védekezik a vádlott. — Csak hogy ön — szól közbe diadalmasan az áúam- ügyész — a baleset során nem vesztette el a száját is. Az erkölcstelen aktusokról szó­ló törvény pedig a különböző fajnak közötti csókot is tiltja, mely aktust pedig ön több tárni bevallása szerint nyil­vánosan elkövetett...! Kéthónapi börtönnel úszta meg az ügyet a töredelmes vallomást tett és bűnbánatot tanúsított vádlott APARTHEID A BÖRTÖNBEN S ha már börtönnél tar­tunk, ismerkedjünk meg az Intézmény dél-afrikai válto­zatával. Az ember azt hinné, hogy legalább a börtönfa­lakon belül érvényesül az ál­lampolgárok egyenjogúsága. Az apartheid azonban nem áll meg a börtönkapunál, hanem gondoskodik a rabok szigorú elkülönítéséről. Íme, mit mond erről agy mérvadó tanú, a hindu származású Malcolm Moradji, a Dél­afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) nevű felszabadítás) mozgalom egyik vezetője, aki 12 évet töltött a hírhedt Robin Island-i börtönben. — Nemcsak, hogy külön cellákban laknak a különböző fajú foglyok, hanem a diszk­rimináció a börtönélet min­den mozzanatára kiterjed. En. mint hindu, reggelire egy tá­nyér zabkását és egy evőka­nálnyi cukrot kaptam. Fekete rabtársam azonban ennek csak a felét Hosszú nadrágot, cipőt és pár harisnyát adtak, a fekete foglyoknak viszont csak rövidnadrág és szandál járt — télen is... Az apartheid nem olyan rend­szer, amely fokozatosan vál­toztatható, tökéletesíthető: csak teljes megsemmisítése hozhat megoldást — foglalja össze véleményét Moradji. „TŰLFÜTÖTT KAZAN” A bibiliára puskát szoron­gató dél-afrikai fehér fajvé­dők változatlan magatartása igazolja a fenti véleményt. „Nem tárgyalunk a négerek­kel — jelentette ki nemrég John Vorster miniszterelnök — mert nem kívánjuk saját katasztrófánkat egyezkedés tárgyává tenni”. Az áliig felfegyverzett és a burkolt nyugati támogatást élvező elnyomó rendszer egy ideig még megteheti ezt. Az apartheid azonban — Allan Paton dél-afrikai író szavai­val — olyan túlfűtött kazán, amelyet előbb-utóbb szétvet majd a gőz. Pálfi Viktor rint a sah közvetíteni próbál Szadat és az .egyiptomi lépé­seket fenntartással szemlélő Szaúd-Arábia között. Genfi tárgyalások Kedden Genfben folytatód­tak a vegyi fegyvereket be­tiltó szerződés kidolgozásáról szóló szovjet—amerikai tár­gyalások. Az Egyesült Álla­mok küldöttségét a tárgyalás- sorozat hetedik fordulójában Adrian Fischer, a Szovjet­unióét pedig Viktor Lihacsev vezeti. A kétoldalú tárgyalások 1976. augusztusában kezdőd­tek a genfi leszerelési érte­kezlet keretében. A két fél által kidolgozott szerződés- tervezetet az általános lesze­relési értekezlet elé terjesz­tik. Befejezte munkáját a LEM? országos értekezlete A LEMP országos értekez­lete kedden délelőtt Edward Giereknek, a LEMP KB első titkárának elnökletével foly­tatta munkáját. A hétfőn el­hangzott referátum vitájának folytatásában elsőként Piotr Jaroszewicz, a Miniszterta­nács elnöke szólalt feL A miniszterelnök méltatta az egy évvel ezelőtt megkez­dett gazdasági struktúra­átalakítási manőver eredmé­nyeit, és rámutott, hogy a manőver lehetővé teszi az öt­éves terv célkitűzéseinek el­érését. A beruházásokról szólva Piotr Jaroszewicz rámuta­tott arra, hogy az erőket és az eszközöket a folyó beruhá­zások befejezésére, a kiemeli} területekre kell összpon­tosítani, kategorikusan fellép­ve azok ellen a kísérletek el- < len, amelyek új létesítmé­nyekkel próbálják szélesíte­ni a beruházási frontot. A struktúra-átalakítás egyik központi feladata az összhang megteremtése az élelmiszerek és fogyasztási cikkek terme-, lése és a lakosság vásárló­erejének növelése között. A piaci termelés kiemelt ága­zattá tételének köszönhetően, az idei terv szerint mintegy 112 milliárd zloty értékkel több árucikket kap a Közös Piac, mint az elmúlt évben. Szorosan e kérdéshez kapcso­lódik az élelmiszerprogram megvalósítása, vagyis a me­zőgazdaság és az élelmiszer­ipar fejlesztésével a lakosság élelmiszer-ellátásának javítá­sa. Az állam az összberuházá- sok mintegy ötödét fordítja idén a mezőgazdaság és az- élelmiszeripar fejlesztésére; modernizálására. A külkereskedelmről szólva a miniszterelnök rámutató: t arra, hogy a népgazdaság f° lődése és korszerűsítése iól szolgálja a külkereskedelem érdekeit és, aláhúzta a nem­zetközi munka megosztásban vgló részvétel fontosságát. Piotr Jaroszewicz beszélő után további felszólalásokra került sor, majd a vita össze­foglalásával véget ért az or­szágos értekezlet. Chile: Szavazócédulák a pin rében Január 4-én, közvetlenül a Pinochet által elrendelt „nép­szavazás” befejeződése után, a chilei fegyveres erők ala­kulatai leadott szavazócédu­lákat tartalmazó csomagokat rejtettek el a Santiago Plaza Constitucion nevű tere alatti pincékben. Rene Arteaga, a mexikói „Unó más Unó” című lap kü- löntudósítója, az egész ma­nipuláció szemtanúja írja: „A csomagokat katonai teher­autókon hozták. Kilenc gep- pisztolyos katona rakta le és helyezte el azokat a föld alatti helyiségekben. Ez a művelet egészen a reggeli órákig is­métlődött. Fordulónként m n- den katona körülbelül húsz csomagot vitt le. Senki sem fogadta őket, és senki sem ellenőrizte ottjártukat.” A mexikói „El so da Mexico” című lap sze­rint még a mégha • i út eredménynél is sokkal tg e- lemreméltóbb az, hogy a „népszavazáson nyíltan” ki­fejezésre jutott a diktatúrá­val szembeni ellenállás. A „Keresd a kugaüot’ tkció ftúlijainak nyertesei: ZSIGULI SZEMÉLYGÉP­KOCSII' NYERT: az 1480. sz. pályázattal Horváth Ferencné, 9023 Gvőr, Corvin u. 29. 5000 FORINTOS CENTRUM vásárlási utalványt NYERT: a 61. sz. pályzattal Horváth Sándorné, 8927 Nemessándorháza, a 411. sz. pályázattal Polgár István, 3300 Eger, Kertész u. 9. 3000 FORINTOS CENTRUM VÁSÁRLÁSI UTALVÁNYT NYERT: a 786. sz. pályázattal Nagy Sándor, 1221 Budapest, Leányka u. 28. 8/34. az 1885. sz. pályázattal Mudrák János, 2760 Nagykáta, Linda u. 12. 2000 FORINTOS CENTRUM VÁSÁRLÁSI UTALVÁNYT NYERT: a 45. sz. pályázattal Szapkó Józsefné, 4481 Sóstóhegy, Aranykalász u. 11., az 507. sz. pályázattal Sipos Tamásné, 3531 Miskolc, Bársony I. u. 47. 3/1.

Next

/
Thumbnails
Contents