Népújság, 1978. január (29. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-10 / 8. szám

^M*A/^WsajM»A^V»^VV^^^A^AAAA^A^^AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAaAAAAAAAA^^A^ Hétfő esti külpolitikai kommentárunk: Új genfi nyitány A „konferenciák városában”, Genfben megkezdő­dik a SALT-tárgyalások újabb fordulója. Géniben — és esetenként más városokban is — egyidőben számos tanácskozás folyik. Mégis megállapítható, hogy a vi­lágító egyiknek sem tulajdonít olyan jelentőséget, mint a szovjet—amerikai SALT-tárgyalásoknak. E tanácskozásokat nem véletlenül folytatja ép­pen a két kiemelkedően legnagyobb nukleáris arze­nállal rendelkező hatalom, a Szovjetunió és az Egye­sült Államok. A téma ugyanis a tömegpusztító fegy­verek korlátozása (a SALT maga „a stratégiai fegy­verek korlátozásáról szóló tárgyalások” kifejezés an­golt nyelvű rövidítése). A tárgyalások történetének kiemelkedő dátuma 1972 tavasza. A két nagyhatalom ekkor állapodott meg Moszkvában a tömegpusztító fegyverek számbeli korlátozásáról. Az élet azonban megy tovább, a tudo­mány szüntelenül fejlődik. Így nem meglepő, ha ha­marosan világossá vált. hogy a moszkvai megállapo­dás már nem felel meg a gyorsan változó körülmé­nyek minden követelményének. A legérzékletesebb példa erre az, hogy 1972 után megszülettek az úgynevezett „fürtös rakéták”. Ezek lényege, hogy egy hordozó segítségével — különböző célpontokra beirányított — több nukleáris robbanó­fej lőhető ki. Ez a haditechnikai fejlemény önmagá­ban is új megállapodást tett szükségessé. A nemzetközi enyhülés — és ezen belül a szov­jet—amerikai viszony alakulása —, lehetővé is tette az új tanácskozást, amelyre 1974 novemberében Vla­gyivosztokban került sor. Az új egyezmény már nem­csak mennyiségi, hanem minőségi szempontokat is figyelembe vett, és az új fejlemények fényében sza­bott korlátokat. A Fehér Házban történt őrségváltás után Washing­ton új magatartása éppen a kulcsfontosságú vlagyi- vosztoki elveket vonta kétségbe. Ez volt az oka an­nak, hogy egy ideig aggasztóan megtorpantak, sőt szüneteltek a SALT-tárgyalások. A tét nagysága és a nemzetközi realitások ereje azonban megfontolásra késztette az amerikai vezetést és — mint Paul Warn- ke, a Genfben tárgyaló amerikai delegáció vezetője most hangoztatta —, „az elmúlt negyedévben lénye­ges haladás mutatkozott és a jelenlegi ütem tartása esetén véglegesen kialakulhat az új megállapodás”. A „jelenlegi ütem tartásához” konstruktív meg­közelítésre van szükség. Az idő eddig is bebizonyítot­ta, hogy szovjet részről ez a feltétel eleve adott. «*WVVWAA**AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA» « flz Iráni sah Egyiptomban Hétfőn Egyiptomba érke­zett Mohamed Reza Pahlavi iráni sah, aki nem sokkal érkezése után megkezdte tárgyalásait Anvar Szadat el­nökkel. Az egyiptomi—iráni tár­gyalásokkal — a dél-egyip­tomi Asszuánban — folytató­dott az az int°nzív eszmecse­re, amelyet Egyiptom külön­böző országokkal folytat kezdeményezésének támoga­tása érdekében. Szadat elnök szudáni útja alkalmával Khartoumban azt közölte, hogy a január 16-án, Jeruzsálemben kezdődő egyiptomi—Izraeli—amerikai külügymniszteri tárgyalások célja egy nyilatkozat . kibo­csátása „a békerendezés alapelvei ről”. Szadat kifejez­te azt a reményét, hogy a nyilatkozat arra indít majd más arab államokat, hogy Csatlakozzanak az Egyiptom által követett vonalhoz. Szá­dat leszögezte, hogy Izrael­nek fel kell hagynia telepek létrehozásával a megszállt területeken és „meg kell vál­toztatnia régi koncepciólát”, különben Egyiptom „válasz­lépéseket tesz”. Az egyipto­mi—iráni tárgyalások politi­kai és gazdasági kérdésekről folynak. A nemzetközi sajtó a korona hazaérkezéséről Bár a hét végi amerikai sajtót érthetően leköti Carter elnök most befejeződött vi­lágkörüli útjának értékelése, a lapok és a nagy tévéháló­zatok beszámolnak a koro­na átadásáról és Vance kül­ügyminiszter budapesti prog­ramjáról. A Washington Post terjedelmes négyhasábos tu­dósítást közölt, részleteket idézve Apró Antal beszédé­ből és Carter elnök r,osonczi Pálhoz intézett leveléből. A jugoszláv sajtó általában a Tanjug tudósítása alapján ismertette a korona átadását és Vance külügyminiszter budapesti tárgyalásait, de az Üjvidéki Magyar Szó külön- tudósítójának beszámolóját is közölte. A jugoszláv tudó­sító az eseményeket kom­mentálva kiemelte, hogy az ezeréves ereklye, amely év­századokig osztozott a nép sorsában és a magyar álla­miság jelképe éolt, végre an­nak a népnek a birtokába került, amely igazán átérzi és becsülni tudja értékét A román lapok is beszá­moltak a korona és a koro­Waldheim Ankarában Kurt Waldheim ENSZ-fő- titkár vasárnap, röviddel Ankarába történt megérke­zése után megkezdte tárgya­lásait Billent, Ecevit kor­mányfővel és Gunduz Oltoun külügyminiszterrel. Este az új török miniszterelnök va­csorát adott az ENSZ-főtit- kár tiszteletére és azon mindketten pohárköszöntőket mondtak. A tárgyalások és a pohárköszöntők lényege abban foglalható össze, hogy mind Ecevit, mind pedig Okoun kijelentette: az új török kormány a ciprusi kér­dés megoldását „egy szuve­rén, független, el nem köte­lezett és föderatív ciprusi ál­lam” létrehozásának keretein belül képzeli el. Ami pedig a GörögországgalJ fennálló vitás kérdéseket illeti, az an- karai kormány nagyobb len­dületet kíván vinni az azok J4pé" sekben. Az ENSZ főtitkára a maga részéről közölte, hogy a ciprusi kérdés rendezésé­nek módjait és a szigetor­szág török és görög közössé­ge közötti tárgyalá ok felújí­tásának lehetőségeit kívánja tanulmányozni. názási ékszerek visszaadásá­ról. A bukaresti televízió szombati híradójában a né­zők filmet láthattak a bu­dapesti eseményről. A Scin- teia vasárnapi számában em­lékeztetett arra, hogy a most visszaadott koronát és koro­názási ékszereket az P.gvesült Államok a második világhá­ború óta tartotta birtokában. A spanyol lapok helyszíni tudósításokban emelik ki, hogy a magyar közvélemény elégedett a koronázási jelvé­nyek visszaadásával. Az olasz lapok is megra­gadják az alkalmat, hogy felidézzék az elmúlt év né­hány kiemelkedő magyar külpolitikai lépését. Az Avanti emlékeztet Kádár Já­nos bonni és római látogatá­sára, majd Magyarország külgazdasági kapcsolataira tér ki, megemlítve, hogy a magyar—amerikai tárgyalá­sok egyik témája a legna­gyobb kedvezményes elbánás biztosítása. A koronázási ék­szerek átadásáról az OKP lapja, a L’Unita budapesti tudósítója révén tájékoztatja olvasóit A lap kiemeli, hogy az ünnepségnek nagy nyilvá­nosságot biztosítottak. Az Űj Kína hírügynökség ugyancsak jelentésben szá­molt be a Parlamentben megtartott ünnepségről. Ezt a tudósítást vette át a Zsen- min Zsipao vasárnapi szá­ma. Zavargások Rómában és több o!asz városbaa A szombat esti kettős gyil­kosságot követően vasárnap egész nap zavargások színhe­lye volt Róma: újfasis a bandák garázdálkodtak, fel­tételezhetően társaik meg­gyilkolását megtorlandó. Va­sárnap este az egyik római lap szerkesztősége telefon- hívást kapott „a területi el­lenhatalomért küzdő fegyve­res sejtek” elnevezésű terror­szervezet egyik ■ tagjától,1 aki közölte, hogy csoportja a felelős a két újfasiszta fiatal szombati meggyilkolásáért. Vasárnap szélsőjobbold-'j elemek több olasz városb; i kommunista, szocialista ;s- kereszténydemokrata pártha- lyiségeket gyújtottak föl, gépkocsikat borítottak fel és járókelőket támadtak meg. Rómában késsel életveszélye­sen megsebesítettek egy bal­oldali beállítottságú személvt. A milánói rendőrség őrizetbe vett 20 feketeingest azok kö­zül, akik a vámosban vandál pusztítást vittek végbe. Cossiga belügyminiszter vasárnap külön instrukciókat adott a rendfenntartó erőle, főparancsnokainak a főváros nyugalmának helyreállításá­ra. Argan polgármester hét­főre rendkívüli tanácskozás--a hívta össze a római városi tanács tagjait. Ingrao, a kép­viselőház kommunista elnö­ke hangsúlyozta: a politikai terrorizmus — bármilyen „színben” jelentkezzék is — a demokrácia és a haladás el­len irányul. (MTI) Harc a demokrácia és a szabads g újjászületéséért, a fasiszta junta megdeniéséért Tájékoztató a Chilei KISZ Központi Bizottságának ülésétől Nemrégiben hazánkban tartotta ülését a Chilei Kom­munista: ■ .Ifjúsági.. Szövetség Központi Bizottsága Az ülés­ről hétfőn a Hotel Ifjúság székházában Rodrigo Rojos, a Chilei Kommunista Párt Po­litikai Bizottságának tagja, Ernesto Ottone és Raul Oliva, a KISZ KB titkárai, Solidad Benavente, a KISZ KB tájé- . koztatási felelőse tartott saj­tótájékoztatót. A tájékozta­tón részt vett Tomas Solis, a Chilei Kommunista Párt ma­gyarországi képviselője. „Retteg a szegényektől a gazdag, s a gazdagtól fél a szegény’’. József Attila ezt a harmincas évek Magyaror­szágáról írta. Am sokakban felvetődik a gondolat: vajon nem érvényes-e megállapítá­sa napjaink világpolitikájára, vajon a fejlődő világ ■ nem tekint-e ugyanazzal) a gya­nakvással, netán irigységgel nemcsak a fejlett Nyugatra, hanem a viszonylagos jólét­ben élő szocialista közösség­re is? Nos, a KGST-országok a föld legdinamikusabban fej­lődő országcsoportját alkot­ják ugyan, de egyelőre még nem tartoznak a leggazda­gabbak közé. Jó néhlnv, ma­gát fejlődőnek nevező or­szágban magasabb az egy fő­re jutó nemzeti jövedelem, mint egyik-másik KG°T-or- szágban. De még az igazán szegények, a nyomorban, sőt áúandó éhségben élő fejlő­dő államok is tudják: sze­génvségükről nem mi tehe­tünk, gyarmati múltjukhoz semmi közünk Ellenkezőleg, ma már aligha vitatia bárki, hogy a volt gyarmatok füg­getlenségi mozgalmának si­keréhez, függetlenné válá­sukhoz nagy mértékben hoz­zájárult a szocialista világ léte. a szocialista országok tevékeny segítsége. A szocialista országok nem csupán a politikai független­ség kivívásához nyújtottak segítséget. A volt gyarmatok és félgyarmatok, a harmadik világ nagyobbik része előtt most a tényleges önállóság, a gazdasági felemelkedés fel­adata áll. Ezt a hatalmas ugrást aligha tudnák végre­KGST’Orszàçok és a teitődő világ Acél és erőmű mr L U lé éMUMT A«-, Keod hajtani, ha a szocialista or­szágok, elsősorban a KGST nem törné meg a tőkés vi­lág, a tőkés vállalatbirodal­mak gazdasági és kereske­delmi monopóliumát. A fej­lődő országok így kevésbé kiszolgáltatottak az imperia­lista hatalmaknak, s jobb feltételeket tudnak kicsikar­ni tőlük a gazdasági kap­csolatokban. Uatekonv a segítség A szocialista országok köz­vetlenül is támogatják a sú­lyos gyarmati örökséggel küzdő népeket. A támogatás persze nem jótékonykodást jelent. Ma már a fejlődő or­szágok is egyre inkább fel­ismerik: nem a segély, az adomány a leghatékonyabb formája a gazdasági kapcso­latoknak. A külső erőforrások csak akkor érnek valamit, ha segítenek felszámolni a szegénység gyökerét, a gaz­dasági elmaradottságot. A KGST-országok ehhez — az iparosításhoz, a gazdasági szerkezet átalakításához — erejükhöz mérten jelentősen hozzájárulnak. Napiainkig több mint 15 milliárd rubel gazdaságfejlesztési hitelt biz­tosítottak a harmadik világ­nak, s 75 fejlődő országban mintegy 2500 olyan ipari lé­tesítmény és egyéb objektum működik, amelyet a KGST- országok gazdasági és mű­szaki segítségével'hoztak lét­re. Különösen jelentős a szo- ■'alista közösség hozzájárulá­sa a nehézipar alao.iának te­kintett kohászat fejlesztésé­hez. Mintegy évi 30 millió tonna acélt előállító kapaci­tás megépítéséhez nyújtottak segítséget a fejlődő orszá­goknak — ez a magyar ko­hászatnak közel tízszerese. A szocialista országok — első­sorban a Szovjetunió — se­gítségével épült bhilai és bo- karoi kombinát napjainkban az indiai acéltermelés felét adja. Ugyancsak a szocialista országok közreműködésével épül Nigériában trópusi Af­rika legnagyobb kohászati üzeme. Összehangolt fejlesztés — sokoldalú egv üti működés Több KGST-ország együtt­működése egy-egy nagyobb obiektnm építésében meg­könnyíti, hogy komplex mó­don valósítsák meg a fejlesz­tési programokat. Igv Ma­gyarország Indiában, Korbá- nál timföldgyárat épített, s az itt termelt timföldet szov­jet közreműködéssel épült alumíniumkohók dolgozzák fel. A KGST-országok jelentős mértékben hozzájárulnak a fejlődő világ energiaiparának fejlesztéséhez. Közreműkö­désükkel eddig mintegy 16 millió kilowatt teljesítményű vízi és hőerőmű épült Az olyan óriások, mint a szov­jet segítséggel az Eufráte- szen, vagy Asszuán mellett, a Niluson létrehozott erőmű és sít melleit, több mim 650 kisebb-nagyobb energetikai objektum építésében vettek részt a szocialista országok. Hogy csak néhány példát említsünk: Magyarország In­diában, Törökorsz5«ban, Li­banonban, az NDK Szíriá­ban, és a Kongói Népi Köz­társaságban, Csehszlovákia Afganisztánban, Irakban, Ecuadorban, Indonéziában épített erőműveket. Egyre több mezőgazdasági és élelmiszeripari objektum is létesül a fejlődő országok­ban a KGST közreműködé: sével. Hazánk több élelmi: szeripari ti-»em“t **állffn++ el- sősorban az arab világba, Bulgária pedig aktívan részt vesz egy több mint 115 ezer hektáros öntözőrendszer lét­rehozásában Algériában Áruszállítás — hitel A fejlődő országok sokszor az új objektumban előállí­tott termékkel törlesztik a kapott hitelt. A gazdasági kapcsolatok így mindkét fél számára kölcsönösen elő­nyössé válnak, mert egyrészt elősegítik a fiatal országok gazdasági fejlődését, más­részt hozzájárulnak a szocia­lista országok növekvő szük­ségleteinek kielégítéséhez. Természete-en a hagvomá- nyos exportcikkek is fontos szerepet játszanak a fejlődő országok kivitelében. Így egyebek között Afganisztán földgázt, gyapotot, gyapjút, gvümölmöt, Algá^-'a olajat, citrusféléket, textíliákat, In­dia acélcsöveket, teát, szöve­tet, bőrt és ruházati cikke­ket szállít a KGST-országok- ba. Mint említettük a fejlődő országok igen heterogén cso­portot alkotnak. Közülük né- hánvak — elsősorban az olaj- és nyersanyagexportő­röknek — a gazdasági hel. zete a világniaoon végbe­ment nyersanyagár-emelke­dések következtében megerő­södött. Ezekkel az országok­kal az együttműködés nem­ritkán hitelnyújtás nélkül is fejleszthető, sőt, néhány fej­lődő ország maga is kereske­delmi, vagy fejlesztési hitelt folyósít a KGST-országok- nak. Irán például a lengyel élelmiszer- és papíripar fej­lesztéséhez nyúitott kölcsönt, s a Szovjetunió is igénybe vett iráni hiteb egy szovjet papíripari kombinát építésé­hez. Ugyanakkor a KGST-or­szágok Nemzetközi Beruhá­zási Bankja a legszegényebb fejlődő országok segítségére egymtlliárd rubeles különle­ges hitelkeretet hozott létre, amelyből igen kedvező fel­tételek mellett részesülhet­nek a „negyedik világhoz” tartozó, s erre különösen rá­szoruló országok. A fejlődő országokban még a tőkeszegénységnél is ége­tőbb , gond a szakemberhi­ány. A szocialista tábor ön­zetlen és hatékony segítséget nyújt oktatási intézmények létesítéséhez, szakemberek, oktatók kiküldésével támo­gatja a képzés megindítását, az oktatá'ügy fejlesztését. Emellett 103 országból több mint 30 ezer diák és aspiráns tanul a KGST-országokban, s az 1975-ben létrehozott KGST-ösztöndíjalap segítsé­gével számuk a jövőben to­vább emelkedik. Hazájukba visszatérve si­keresen szolgálhatják a gaz­dasági fejlődés, a nemzeti felemelkedés ügyéf — gyak­ran épp a KGST-országok segítségéve) épített létesít­ményekben. Nemes Gábor Mint elmondták, az niés mélyrehatóan elemez w a, chilei ifjúságíletét, harca, a demokrácia és à szabáds.. g'J újjászületéséért, a'tasisba junta urálmának megdönté­séért. A diktatúra 'válsága mind jobban elmélyül, a do*- gozók egyre erőteljesebben követelik jogaik tiszteletben tartását. A junta politika a ezer és ezer embertől tagad­ja meg a munkához, a tanu­láshoz, a sporthoz, a szóra­kozáshoz való jogot —< szö­gezte le a beszámoló A mun­kanélküliek nagy százalékát a fiatalok teszik ki. Nem jobb a tanulóifjúság helyzete sem; az egyetemekről, közép­iskolákból a diákok tömegeit távolították el. Romlott az oktatás minősége. A Pino- chet-rezsim meg akarja sem­misíteni az ország kulturális értékeit, s mindennél jobban beszél maga a tény: 1970-öen még 1370 könyvet adtak ki, 1975-ben pedig már csak 618- at, s a példányszám is jelen­tősen csökkent. A fasizmus uralma azon­ban nem tudja megtönv a chilei ifjúságot, amely , a puccs első percétől ke7 :. e hűen, egységesen kiállt a ha­zafias és demokratikus ha­gyományok mellett. A legna­gyobb hazafias kötelesség: hozzájárulni a diktatúra meg­döntéséhez — állapítja meg a beszámoló Pinochet hata­lomra jutása óta 32 ezer em­bert gyilkoltak meg. 21 ezer az özvegyek száma, s 76 ezer gyermek maradt árván Zsú­foltak a koncentrációs tábo­rok, 2500 eltűntet tartanak számon, s egymillió chilei él száműzetésben. Az ülés értékelte azt a szé­les körű nemzetközi szolida­ritási mozgalmat, amelyet az egész világ ifjúsági, demokra­tikus és haladó erői indítot­tak Chile szabadságáért. A chilei fiatalok különös gonddal készülnek a havan­nai Világifjúság' Találkozóra. A VIT célja — antiimperi- alista szolidaritás, béke ba­rátság— nagy mozgósító erő Chile ifjúsága számára. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents