Népújság, 1978. január (29. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-10 / 8. szám

...ezernyi önkéntes munkatárs

„Azzal a kéréssel fordulok önökhöz..„önök már annyi embernek segítettek ügyes-bajos dolgában—” „Először is

köszönöm a segítséget, amit korábbi levelemre nyújtott a szerkesztőség”.. Levelek, levelek. Bennük panasz, mert nem szolgáltak ki udvariasan a boltban — panasz, mert a vevők indokolatlanul sértették meg az eladót. Panasz lakásügyben, telekügyben. Orvoslást várnak évek óta húzódó társbérleti vitához, és néhány centis mezsgyeelszántás immár bírósági tárgyalásokat is megérő ügyében. Es panaszkodik az elhagyott feleség, férj, szülő, a felháborodott szomszéd.

Természetesen nemcsak ilyen ügyben ragadnak tollat az emberek. Érkezik levél, mert letaposták a népkert virágait, mert szemetelnek. S érkeznek levelek, nem is kisebb számban. arról, hogy a vállalatnál teljesítik a tervet. Írnak nyugdíjasok, megköszönve, hogy baráti hangon szólnak hozzájuk, és szocialista brigádok, újabb eredményeikről, társadalmi munkások sikereikről.

Levelek, levelek. Évente több mint kétezer. S ez a több mini kétezer levél ezernyi szálat jelent, arríely az újság és olvasói között szövődik. Lehet-e jobb bizonyítéka annak, hogy az olvasó szereti lapját, s bízik azokban, akik a lapot írják, szerkesztik, mint az, hogy kisebb-nagyobb gondjaikkal, örömeikkel az újsághoz fordulnak. A lap munkatársa igy válik igazán részesévé az emberek mindennapi életének, hiszen hírt hall arról, hol volt örömteli esküvő, névadó, s arról is, kinek mi okoz gondot. Mintegy az élet ütőerén tartja a kezét, meglehetősen pontosan informálódva arról, mi foglalkoztatja az embereket.

Érdekes volna statisztikát készíteni erről. S ha komolyam vesszük e statisztikát, kiderül, még azok is, akik látszólag magánügyükben fognak tollat, az újság segítségét kérve, áttételesen nagyon is országos gondokat pedzenek. A kisnyugdíjas, amikor az öregebb emberek panaszát tolmácsolja, tulajdonképpen általános gondunkról ír, hiszen nem mindegy senkinek sem, hogyan élnek azok, akik évtizedeket töltöttek el becsületes, kemény munkával. Mint ahogy az sem mindegy, például a kereskedelem vezetőinek, hol és milyen árut kapnak vagy nem kapnak az emberek, hiszen az egyéni panaszokból következtetni lehet orvoslásra váró, és nagyon sokakat érintő dolgokra.

A levelek sok esetben, mint a hőmérő jelzik, ha valahol egy intézkedés jogosan, vagy jogtalanul ellenérzést vált ki az emberekből, mint ahogy jelzik azt is, amikor elégedettek egy-egy újabb intézkedéssel, vagy legalábbis megértik annak lényegét, szükségességét.

A Népújság 1977-ben megközelítően 2500 levelet kapott

az olvasóktól. Ennyien fogtak tollat, hogy segítséget kérjenek ügyük elintézéséhez, megírják véleményüket egy cikkünkről. vagy községük, városuk, üzemük, hivataluk egy- egy általuk fontosnak vélt eseményéről. E levelek egy része, — mintegy hatvan százaléka, — panaszról szólt, vagy eredményről, valamilyen formában napvilágot látott az újság hasábjain.

Egy részük nem került közlésre, de hosszabb-rövidebb idő után írójuk elkönyvelhette magában, nem fogott hiába tollat S hogy ez így van, az sokakat dicsér. Tanácsokat, vállalatokat, intézményeket, ahol a panaszos levelek alapján, — kérésünkre, — lezártak hosszabb ideje folyó vitákat.

Kik azok, akik időnként felkeresik leveleikkel az újságot? Igen széles táboruk van az alkalmi és rendszeres levelezőknek. Soraikban fellelhető az általános iskolák nporterorse- inek kis tagjaitól a nyugdíjasokig minden réteg. Igen változatos foglalkozásuk is. A fizikai munkástól a főiskolai tanárokig, szinte minden foglalkozást képviselnek.

Amikor az ember megpróbálja elkészíteni a mérlegét egy esztendőnek, — s mikor volna ez aktuálisabb, ha, nem a*, új év tájékán— azokról is szót kell ejteni, akiket nem egyszerűen a segítségkérés ösztökél a levél megírására, hanem néha rosszindulat, leplezetlen rosszhiszeműség. Névtelenek ezek a levelek. Való igaz, akad olyan névtelen levél is, melyben okkal ok nélkül valamiféle félelem hallgattatja el a nevet, de igaz az, amit írnak. Ilyenkor a segítség sem marad el. De ezek vannak kisebb számban. Vannak a névtelen levélíróknak veszélyesebb fajtái is. akik más neve, cime alatt vádaskodnak, s a jobbik eset, ha visszajön a válasz: „Címzett ismeretlen” jelzéssel. Olyan is akadt, amikor felháborodottan jelentkezett a név eredeti tulajdonosa, mit sem tudva a neki tulajdonított feljelentésről. Ilyen esetekben a lap is csak egyet tehet, a koholt vádakat figyelmen kívül hagyja.

A többséget azonban őszinte segíteni akarás ösztönzi levele megírására. Ez nagyon sokat jelent a szerkesztőség és az olvasók kapcsolatában, S amikor megköszönjük egy esztendő minden levélírójának a munkáját, csak annyit kérhetünk, várjuk az új esztendőben is az újabb leveleket. Hiszen ma is élő az a lenini tanítás, amely szerint az újságokkor teljesítheti igazán feladatát, ha munkáját ezernyi önkéntes, nem hivatásos munkatárs is segíti.

Deák Rózsi

Munkásőrök e^ysé^gyűlése

Vasárnap tartották meg ünnepélyes egységgyülésnket ás egri Finomszerelvénygyár kultúrtermében az egri munkásőrök. A megjelenteket, közöttük Schmidt Rezsőt, a megyei párt-vb tagját, a városi pártbizottság első titkárát. Bánkúti Károlyt, a megyei munkásőrség helyettes parancsnokát? valamint a tár.s fegyveres testületek vezető munkatársait, a gyárak, üzemek képviselőit, és az egyik szovjet alakulat tisztjét, dr. Nagy Sándor köszöntötte megnyitó beszédében, majd Kovács László, Eger város munkásőrparancsnoka tartott az elmúlt kiképzési év munkájáról, tapasztalatairól beszámolót, ismertette az új év feladatait, Értékelte a munkásőrök tevékenységét a városi pártbizottság első titkára és a munkásőrség megyei parancsnokságának helyettes vezetője is. Később az új munkásőrök tettek esküt majd a szocialista munkaversenyben, a kiképzésben legjobb eredményeket elért alegység parancsnokokat és munkásőröket részesítettek kitüntetésekben, illetve jutalmakban. Képünkön: Kovács László parancsnok beszámolóját tartja

(Fotó: Szántó György)

Hatvani körkapcsolás

Több cukor, zakuszka, s cipő Líbiába

Jubileum a Szaljut 6-on

Érdekesebb utazás — Bonyolultabb feladatok

Az új esztendő első hetének végén gyors beszélgetést folytatunk Hatvan legnagyobb üzemeinek ' vezető munkatársaival, érdeklődve az indulás . eredményeiről, gondjairól. Elsőként Lichtenstein, József cukorgyári főmérnök szavait idézzük.

— Nem panaszkodhatom, a selypi és hatvani gyárak igen jól kezdték az évet. Szombatig 32 ezer tonna répát dolgoztunk fel, ami húsz százalékkal jobb a tervezettnél. Az első hét cukortermelése 3300 tonna Egyébként, ha így haladunk, január 16-ig az utolsó vagon répa is beérkezik a gyárakba, illetve kifogy rakodóinkból, 18-án pedig befejezhetjük az üzemelést, feldolgozást. Ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy számításainktól eltérően tíz nappal hamarabb fejeződik be a kampány. Hogyan és miért? Egyrészt lényegesen intenzívebb volt a munka, mint korábban. Azonkívül valamivel kevesebb nyersanyagot kaptunk. Ezt a magasabb cukor- tartalom kompenzálta. Ilyenformán szezon végére meglesz a 75 ezer tonna szállításra kész áru.

★

— Mi újság a konzervgyárban?

A drót végénél Bellák István főmérnök.

— A szokásos leltározással együtt ismét beindult a dobozgyártás, valamint a paradicsomlé pürésítése. S a hét eseményének számit, hogy megkezdtük a zakuszka gyártását. A Szovjetunióban kedKöioazdásiob

értekezlete

Tegnap kibővített ülést tar- cőtt Egerben a Magyar Köz- gazdasági 'Társaság Heves megyei Szervezetének elnöksége, Az ülés résztvevőit Barid Alajos, a megyei szervezet elnöke köszöntötte, majd az aktuális tennivalókról Kántor Imre, a szervezet titkára tartott előadást. Ezután az élelmiszer-gazdasági szakosztály munkáját Habéra László szakosztályi elnök értékelte. Áz ülésen .részt; vettek a Szakosztályok titkárai is.

veit cikkből .120 vagon exportrendelésünk van, aminek mielőbb szeretnénk eleget tenni. ■ • >

★-r— Kozák Géza vagyok- á cipőgyárból. Éppen most adtam jelentést pesti központunknak is az év induló hetéről, amely minden korábbinál jobb, eredményesebb volt. Szilveszter után nem volt „kimaradás” munkaerő- bén, folyamatosan kaptuk a nyersanyagot, így . belföldi piacra 20 ezer pár női- és

leánykacipőt tudtunk készíteni. Jövő héten kezdjük a szovjet exportmunkákat. Van egy továbbLke^aező Jiírem is... Péntekenkülkereskedelmi ■ szerveinken keresztül tőkés . exportra kötöttünk -mégállfr-t ' podást. Ez az első-ilyeiV jellegű piaca a hatvani gyárter lepnek. S a szállítási szerződés- értelmében 1978. első felében 30 ezer pár gyermekcipőt küldünk Líbiába.

— Sok sikert a munkákhoz, -r- Köszönjük ...

, (m. gy.)

Jubileumot ünnepelhet kedden a Szaljut 6. két űrhajósa, Jurij Romanyenko és . Geovgij Grecsko: egy hónap- " pal ézélőtt indultak'el űrutazásukra a Szojuz 26. ürha- ■ jórí, ahonnan átszálltak űrál- ' lomásúkra. Grecsko egy ízben már eltöltött egy hónapot a világűrben, a Szaljut 4. űrállomáson és tapasztalatait így foglalta össze a moszkvai televíziónak adott űrinterjújában: a jelenlegi utazás sokkal érdekesebb.

A tapasztalt űrhajós mindenekelőtt a világűrben tett kirándulást, s az új típusú űrruha kipróbálását _ jelölte,,., meg új elemnek korábbi tapasztalataihoz képest.

Grecsko szerint a jelenlegi űrutazás bonyolultabb feladatokat hozott az űrállomás személyzete számára, azonban körülményeik jobbak, kényelmesebbek, felszerelésük korszerűbb.

Romanyenkót arról faggatta a földi irányítóközpontból a riporter, megváltoztak-e szokásai, változott-e ízlése az .elmúlt..hónapban. A válasz határozott „nem”' volt, az űrhajó parancsnoka azt mondatta, hogy a rendszeres munka a Földön is mindkettőjük közös szokása volt — ezt a világűrben is folytatják. Nincs eltérés egyéb szokásaikban sem, a táplálkozástól a megszokott életrendig.

feladat még ma sem veszélytelen. Ha élve akarják őket elfogni (például áttelepítés céljából), akkor az egyik vádász felülről a krokodil két. szemét becsukja. Az állat rövid időre harcképtelenné válik. Így lehetőség nyílik rá, hogy állkapcsait és végtagjait összekötözzék. Ha kimondták rá a halálos ítéletet, vaddisznóhússal tőrbe csalják az előre elkészített csapdába. A fejére mért hatalmas bárd- ütés azonnal végez velük.

Valamikor, a Nílus partvidékén patkányokkal etették meg a krokodilok tojásait, nehogy a környék lakhatatlanná váljék. Itt Kubában viszont speciális keltetőgépékben, 90 nap alatt csaknem ezer tojásból bújnak ki a 20 —25 centiméteres újszülöttek. Hosszuk, tízesztendős korig, évente mintegy 25 centiméterrel nő. Van olyan, amely eléri az 5—6 métert, s a 60—80 évet. Azt mondják a krokodilok rendkívül mélyen érzők. Egy-egy társuk halálán hetekig' búsulnak, krokodil-könnyeket ejtenek. De nem olyat, amilyet a köz- megítélés szerint gondolunk. A zapatai farm szakembereinek véleménye szerint egész más tudományos magyarázatuk van a krokodilus-köny- nyeknek. Az állatok vízben való látását a szemeiken elhelyezkedő. átlátszó hártya teszi lehetővé. Ha szárazra érnek, lebocsátják a hártyákat, s a rajtuk összegyűlt víz cseppekben hullva jelenti az ún. ..krokodil-könnyeket”. ■ Király Ferenc

fHmmm

1978. január 10., kedd

Cápák, krokodilok

in.

Cápavadászatra voltam hivatalos. Lelkileg felkészítve, a mesterség legalapvetőbb fogásait megismerve, s képekről tanulmányozva azokat a cápafajokat, amelyek a kubai vizekben találhatók. Csupán egyetlen „bökkenő” hiúsította meg az izgalmasnak ígérkező vállalkozást. Történetesen az, hogy én nem bízom a cápákban. Mit tudom én, hogy valóban megijednek-e tőlem, ha azt kiabálom a vízben, hogy „ü.ü,u\ Mert a veszélyelhárításra ez volt az egyik jó tanács. A másik: ne mozduljak, ha felém közeledik égy ragadozó. A cápák ugyanis rendkívül rosszul látnak. Ha tehát valaki mozdulatlan marad, a legnagyobb reménye van arra, hogy „simán megússza” az ügyet.

Szóval, megnyugtatóbb a partró' nézni/ vagy kis csónakkal . kísérve szemlélni a tenger nem mindennapi hőseit, akiket megkülönböztetett tisztelet övez Kubában.

Elsősorban bátorságukért, no meg azért is, mert a cápák húsából, májából nyert különleges olaj nagy . kincs. Mind többre és többre van szükség. Ezért is hódít egyre jobban a „gépesített vadászat”. Korábban a vízben nézett . egymással farkasszemet az ember és. a cápa. (Szabály, hogy egyedül nem szabad lemerülni.) Most brigádok indulnak a terepre. Befognak egy 500—800 ' méteres tengeri területet. Vastag köteleken egyszerre 30—40 csalétket* — az empérador nevű halnak a fejét — belógátják a vízbe. Mivél a cápa szaglása — különösen vérre — rendkívül érzékeny, gyorsán megtalálja a csalit A csónakokban ülő vadászok, néhány méter távolságból, szigonnyal agyonlövik, majd — a biztonság kedvéért — egy vasdoronggal fejbe verik a ragadozót.

Bár a világ vizein mintegy 250 cápafajtát ismernek, itt, Kuba környékén mindössze 22—25 fajta található. Közülük a legveszedelmesebb a moréna. Hasonlít a kígyóhoz,

a sziklák üregeiben bújik meg, s alattomosan támad. De nem kevésbé félelmet keltő a recézett fogazatú macskacápa, amely kitűnő úszó. Ha veszélyt érez, még a tengeri világban élő társait is megtámadja. Van miben válogatnia, hiszen a Kuba körüli vizekben mintegy 450 hal és halfajta él. Nagyon sok a rák, köztük a világszerte keresett finom falat alapanyaga, a langusta. A helybeliek esküsznek rá, hogy az egyik legfinomabb étel, éppúgy mint a teknősbékaleves.

A teknős sem található mindenütt, ugyanúgy, mint a krokodil. Az ő birodalmuk a Zapata mocsár, a világ legnagyobb krokodilneveldéje. Ezt a tenyésztési központot több mint tíz évvel ezelőtt hozták létre, a kipusztulóban levő állomány megmentésére. A farmon jelenleg 18—20 ezer boldog krokodil lubickol a mocsaras vízben. Mivel természetes úton nem akarnak a kívánt mértékben szaporodni, mesterséges megtermékenyítésükkel próbálják a tenyésztést meggyorsítani. A krokodil ugyanis igen értékes. Testük bőréből cipőket, táskákat, öveket készítenek. Egyszóval, szép devizát jelentenek a kubai kormánynak.

De mielőtt bőrüket lenyúznák, el kell ejteni őket. Ez a

Némelyik krokodil 80 évig is él