Népújság, 1978. január (29. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-08 / 7. szám
Aforizmák Ha egy férfi szeret egy nőt, sokat beszélget vele, róla. fia már nem szereti, magáról beszélget vele. GOETHE A kövérek kevesebbet élnek. De többet esznek. STANISLAW J. LÉC Ha megsértődünk azért, amit mondanak rólunk, elismerjük, hogy arra rászolgáltunk. TACITUS A szavak, levelek, a tettek gyümölcsök, ANGOL MONDÁS Minden ú) ismeretség olyan mint a cipő: kezdetben jól rásimul a lábra, később magától leesik. SLOWOMIR WRÛBLEWSK1 A pesszimizmus az esélyek elpazarlása, az optimizmus visszaélés azokkal. WINCENTY STYS Néha légy becsületes és akkor remek alibid lesz. ANDRE PREVOT Ha valakinek meg akarjuk növelni a rangját, akkor többnyire... környezetének szintjét csökkentjük le. L. R, NOWAK Akinek sok a pénze — attól bizony nem hajtasz be sokat Iráni végrehajtók tréfája Ígéreteidet biztos helyen tartsd — nehogy valaki kicsikarja. GEORGES ELGOSY ***** A>*á>it>>AAAt>>>>Atá>aá>>Á*>a*AA*AAAAAAAAAU,lA*AAAAM* KAROLYI AMY Nyaklánc piros gyöngyök az ünnepnapok tükörben nézegetem reggeltől estig ünnep vagyok Túl, túl csak át kell hajolni a kerítésen azok a hegyek égbe tartanak az a kusza fa a horizonton Tibetből egy darab S*ent Iván éj Mab királynőnek fogata j \ ajtaja mint a tü foka a tű foka a képkeret miben a Hölgy a képzelet 4nfi»karrier Csodálkoznék, ha sikerülne Nem örülnék, ha sikerülne Megőrülnék, ha sikerülne LADÁNYI MIHÁLY: Sziget Az a sziget, az a kék sziget a zöld vizeken elterül. De zöldbékáknál rettegőbb. egy ajtócsattanás — és elmerül Mennyit mesé tek Elmondták, a szerelem vasárnap, amely hétfővel folytatódik > Elmondták, a szerelem virág, trágyás földből hajt '> csodálatosra. < Elmondták, a szerelem édes kávé, mögötte sok-sok ki- és berakodás. ) Elmondták, a szerelem hímzett csizma, átér a szög a talpán ’ Mennyit meséltek nékem az okosok, mielőtt pokrócod alá ; bejutottam j Most mint a halál, leoldozod rólam az életet > és betakarsz csipkés hálóing szemfcdővel. j SIMÁI MIHÁLY: í lkai usz rcpirata ból j s Csak építem a repülést . \ toliból viaszból fémből elektronjaimból az ég 1 tüzéből és dühéből t I Tudom a teremtés titkait > felhőt karcol tudásom \ a legnagyobb, hogy túl vagyok | már negyven zuhanáson | A hús és a hó szirmait áldóan megérintem \ A föld a föld följebb taszít — kardlánggal vár a napisten í Furcsaságok - röviden Megmentve (Fotó: Humanité ’Dimanche! Humorszolgálat Pletyka — Pincér, ez a rák nem friss! — Dehogynem, uram, most érkezett a tengerről. . — Ügylátszik, gyalog jött! + — Nem zavarta a sok keresztkérdés? — kérdi az ügyvéd védencétől. — Egyáltalán nem. Már tíz éve vágyók nős, minden kérdéshez hozzászoktam! Két barátnő találkozik: — Egy éve nem láttalak! Elváltál a férjedtől? — Nem. — Pedig tavaly, amikor utoljára találkoztunk, igencsak fogadkoztál. — Tudod, rájöttem, nem tudok nélküle élni. — Értelek... Az élet nagyon megdrágult! ★ — Merre laksz kislány? i — Az erdőn túl. — Elkísérhetlek? — Egyedül is hazatalálok. — De az erdőben farkasok vannak. — Inkább találkozom három farkassal, mintsem egy medve kísérjen. •ár Egy ügyvédtől hallottuk válóperes tárgyaláson: — A közös vagyon a következőkből áll: a) abból, amit a férj megkeresett, és b) abból, amit az asszony nem költött el. ★ Két anya beszélget: — A lányom kiválóan vezet autót, siel. zongorázik, csodálatosan táncol. — A fiam viszont gyönyörűen vasal, finom palacsintát süt, és patyolattiszlára mossa a fehérneműt! ★ Csodaszép szőke lány büszkén lépeget a járdán. Egyszeresük megáll mellette egy modern luxus kocsi. A vezető szól: — Két hétre Spanyolországba megyek, nem érdekel? — Persze, hogy érdekel, maga igazán kedves... Hozzon onnan egy kiló narancsot! ★ — Hallom, hirdettél az újságban. — Igen. ..W-.XIit íriái? . .... — Egy magányos lány keres fényt és melegségét az életben. — Kaptál ajánlatot? — Igen, kettőt: az egviket az Elektromos Művektől, a másikat a városi fütöüzemtől. A két űrutas, Branko és Tomié a Holdon beül egy kocsmába. Tomic nézelődik, majd megszólal: — Te„ nem tetszik nekem ez a hely. , — Nekem sem. Valahogy nincs atmoszférája! dr Miután a vonat kiér egy hosszú alagútból, Mira férjéhez fordul: ' — Még sohasem csókoltál tneg Ilyen szenvedélyesen! — Én?! — csodálkozik a férj. dr — Nézd, milyen szép kutya! ' — Nem kutya ez, hanem kecske! — Ha kecske volna szarva lenne. — Nem érdekel a magánéletei de Az ifjú feleség figyelmezteti férjét, miután kiléptek az anyak’inyvvezetőtől : — Drágám, be kell vallanom, nem tudok főzni! — Semmi baj drágám, én is tartozom egy vallomással: nem keresek annyit, hogy kettőnknek jusson ennivalóra belőle! FRISSEN MÁZOLVA! Egy 46 éves párizsit Velencében képhamisitásért őrizetbe vettek. Azzal vádolják, hogy hamisított olajképeket és litográfiákat akart eladni eredeti Picasso- és Chagall- művekként. A művekéi .jta volt a mesterek szignója ts. A „mesterek tanítványának” azonban túlságosan sietős volt az értékesítés: alkotásain a festék még csak meg sem száradt egészen. HASZNÁLATI UTASÍTÁS Egy londoni kiadó, Charles Hamilton „Az alvilág alakjai” című könyvét a következőképpen ajánlotta: „Több mint 50 gengszter számol bé életéről, ecseteli vakmerő kitöréseit és árulja el megdöbbentő szakmai titkait. A könyv drámai ténybeszámoló, használati utasítással mindenki számára!" MEGVILÁGÍTÁS A legfrissebb technikai miniújdonság az USA-ban a megvilágított kulcslyuk. Az ajtókiüncs megérintésekor automatikusan bekapcsol egy. apró lámpa, amely egy percen keresztül megvilágítja a kulcslyukat. Ennyi idő alatt —■ állítja a gyártó cég — a későn hazaérkező is, aki túl sokát „tankolt”, helyesen be tudja tenni a kulcsot a kulcslyukba. A nők kevesebbet pletykálnak, mint a férfiak, legalábbis erre a következtetésre jutottak azok a brit szociológusok, akik 125 beszélgetést hallgattak le egy munkahelyen munkaidőben. A nők. Illetve férfiak között folyó beszélgetéseket elemezve megállapították, hogy a férfiakra sokkal inkább jellemző a bőbeszédűség és a rosszmájúság, mint a nőkre. Az utolsó kívánság CBeadó dános karikatúrája) PÜSPÖKI MIHÁLY: lüíü- pótlékot ! Régi ismerősöm Kortyos Fekete Bódog. Az ismeretségünket persze, a leg-' jobb akarattal sem merném meghittnek, bensőségesnek nevezni, hiszen a kapcsolatunk csak odáig terjedt, hogy amikor a „Röfögönek" keresztelt italboltban észrevett, akkor mindig megdühösödve hörpintette föl italát. A minap váratlan fordulatot vett az eddigi magatartása. Éppen a szokásos két- deci kadarkáért nyújtottam a pénzt a ge- b inesnek, miközben a köszönő viszonyban nem levő ismerős szólalt meg a seprőtől kaparós-reszelös hangján. — Elérték a céljukat! — morogta. — Addig firkáltak az alkoholfogyasztás ellen, míg végülis a kormány intézkedett Egyszeribe megvilágosodott előttem eddigi dühös hörpint- getéselnek indítéka. — De. ácsi! — Így 6. — A kormányzat ki fogja húzni a lutrit. amiért velünk, a hivatásos szeszfogyasztókkal összeakasztotta a bajuszt Elképedtem a bejelentésen, de ő imigyen folytatta: — Ha nem tudnák, hát tudják meg: mi vagyunk, a profiivók azok a kulcsemberek, akik biztosítják az italfront egyensúlyát. Ügy a termelést mint a forgalmazási frontról nézvést És hogy ez mennyire így van, csak néhány foglalkozást, mesterséget: szőlömunkások, gyü- mölcskertészek, ár- patermesztők; borke- zelők, pincemesterek, pálinkafőzők (zugfőzök), likőr- kotyvasztók; fináncok, nagykereskedelem—kiskereskedelem, vendéglátóipar, külső ellenőrzés, belső ellenőrzés, népi ellenőrök és így tovább, a végtelenségig. Sőt, ha ittas gépkocsivezető nem lenne, még a szondát kezelő rendőr is mehetne szenet lapátolni Itt mellmagasságig, a világosság jelé tartotta poharát, — Ebben a pohárban már csak egy cseppje van a seprő- pálinkának, de e csepp ben benne tükröződik százezrek sorsa, akiknek nem mindegy, mennyit fogyasztanak a megtermelt, kiárusított italukból Bizonyításként a csaposra mutatott. — Amióta a szeszfogyasztás korlátozása életbe lépett, azóta ez a megkeseredett szivű csapos, a szolgálatkész Lajos el van kenődve; állandóan potyog a könnye, végigcsorog a dudaorrán, bele a pálinkás demizsonba, engem meg ehet az avas, mert úgy érzem, hígul a kerítés- szaggató minősége. E szavaknál ingerült lettem. — Megbocsásson — pöccintettem meg sapkám szélét, merő udvariasságból — ha nem is mutatkoztunk még be egymásnak, én ismerem. Azt viszont nem tételeztem fel, hogy újságot is olvas és szociális felelősséget érez mindazokkal, akik a szőlőt. a gyümölcsöt, az árpát megtermelik, hogy aztán abból mások bort, pálinkát, sört készítenek, hogy csak a legfontosabbakat említsem. Csakhogy: mire ez a féltő aggodalom? Hiszen ön a fogyasztó. Így több pénzt tud megtakarítani, ha kevesebbet kénytelen fogyasztani. Indulatosan csapott a pult peremére. ' — Éppen ez az, ami miatt mi, a profiivók károsodunk! Mert. eddig, italt haza soha nem vittem. (Az asz- szony a fejemhez is verte volna.) Ut a Talpasban magamhoz vettem mindig annyi italt, esténként, hogy azzal másnap reggelig kitartottam. Most meg?! Ami most van, az maga az őrület. Minden délután kénytelen vagyok előre vásárolni. Hogy másnap délutánig kitartson. A műszak végéig, mert a reggeli órákban nuku lett az ivászat. Igen dm, csakhogy az Így vásárolt italnak másnap nyakára hágok. Mert irtózatosan csábit az üvegben tartalékolt pálinka. No, meg az egyik forint sivalkodik a másik után, és ha továbbra is igy mennek a dolgok, koldusbotra jutok. Tehát tütüpót- lékra jelentem be az igényt. Elvégre én is a Kedves Fogyasztó vagyok. Nem tudta tovább folytatni. Az ö szeméből is peregni kezdett a könny, s úgy zokogott-hüppögött az üres pohár felett, hogy magam is megsajnáltam. S mivel nagyon el tudok érzékenyülni egy keseregve dolgozó gebi- nes és egy ügyeletesként fogyasztó profiivó kilátástalannak tűnő helyzetén, igy arra döntöttem, hogy közre adom a fenti beszélgetést No, persze, azzal az óvatos elhatárolódással, hogy: Mosom kezeimet! Lecíkiz...? Nem véletlenül kérdőjelezi tűk meg a címbeli szóalakot. Sokszor azok sem ismerik fogalmi tartalmát es használati értékét, akik élnek vele. A leggyakrabban a szóbeli megnyilatkozásokban jut nyelvi szerephez. Újabban már az írásbeli közlésekben is íel-feltűnlk. Éppen ezért szólunk külön is róla. Figyeljük meg az alábbi szövegrészleteket; „Itt van ez a vendégkönyv. A bejegyzések fele veled, Illetve a két kiállított képeddel foglalkozik. Többnyire felháborodnak, elítélnek, lecikiznek (Mozgó Világ. 1977. 4. sz.) — „Ezt a szót Zoli bácsi használta az iskolában, mikor lacikizte a Pelyva Jutkát, hogy nenl figyel” (Bratka László: Mondóka). Még a szövegösszefüggés sem segít bennünket abba:'., hogy pontosan megállapíthassuk, mi a lecikiz igealak jelentéstartalma, illetőleg használati érték«. Csak nagy általánosságban sejtjük, hogy a szóalak rosszalló minősítést közvetít. Volt idő, amikor csak igen szűk körben, az argó nyelv- használatában kapott nyelvi szerepet ez az igealak. Durva megvetést, lekicsinylést fejeztek ki vele. Ilyen nyelvi szerepével ebbe a rokon ér. telmú szósorba illeszthető bele: leköp, lebaltáz, lebarnít, ledorongol, lebecsül, le- degradál, lekicsinyel, lehord, lepocskondiáz, lepiszkál, lefitymál, lemocskol, lebecsmérel stb. Az argóból került szavunk a bizalmasabb jellegű társalgási nyelvbe, és hosszü ideig valóban csak a szóbeli közlések igealakja volt. Napjainkban azonban egyre szélesebb körben halljuk és olvassuk, s ezzel nem kívánatos mértékben szaporodik azoknak a nyelvhasználati formáknak a száma, amelyeknek a fejlődését Inkább meg kellene akadályoznunk, s nem erőre kapatnunk. A gorombaságot, a durvaságot, a gúnyoroskodó föléovessé- get kifejelő !e-igekötős szóalakok közti! iktassuk ki tehát a lecikiz igét. Nincs rá szükségünk. Azt meg semmiképpen sem szeretnénk, hogy köznyelvi szóvá váljék. Az amúgy is nagyon terjedő trágárság szókészlete is csak bővülne vele. Az igényes nyelvhasználatra nevelés céljait is szolgáltuk tehát a címbeli szóalak rostára tevésével. Hulljon is ki ezen a rostán. Dr. Bakos József ;
