Népújság, 1978. január (29. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-08 / 7. szám
Légszonda a város falóit A törvényt meuetőzve — Hét körzet, 59 mérési hely — Harminc légszennyező lorrás Egyre több szó esik manapság a környezetünk védelméről. Világszerte óriási erőíeszítéseket tesznek a vizek, a táj, a közvetlen környezet túlszennyeződésének megakadályozására. A folyókba, a tengerekbe ömlő olaj és szennyvíz, a levegőbe kerülő kipufogógáz, az üzemek kéményeiből felszálló égéstermék és korom ma már hovatovább nem szennyezetté, hanem túlszennyezetté teszi a környezetünket. Az ENSZ környezetvédelmi bizottságának egyik ülésén hangzott el a súlyos megállapítás: ha rövid időn belül nem teszünk intézkedéseket ebben az ügyben, akkor az emberiség óhatatlanul elpusztítja a saját környezetét... 1 Hazánkban a közelmúltban törvényerőre emelték a környezet védelmét. Ezután — de már ezt megelőzően is — egy sor intézkedés történt országszerte a táj, a víz, a levegő, a lakóhely tisztaságának megőrzése érdekében. Heves megyében a levegő- szennyezettség mérését 1969- ben kezdték meg a KÖJÁL szakemberei, akik a próba- üzemelést végző Gagarin Hőerőműnél és a környékén állították fel az első légszondákat.- Kiderült ugyanis, hogy a 200 méteres kéményből felszálló füst és korom — az tijő* 'réstől függően — a „szellők szárnyán” 15—20 kilométeres körzetbe is eljut. Mennyire szennyezi ez a levegőt, veszélyes lehet-e ez az égéstermék a Mátra flórájáA Gagarin Hőerőművel kezdődött Jerszi László vegyészmérnök mintát vesz az Aeromat készülékkel. szennyeződést tapasztaltak. Hatvanban — a városok közül ez a legrosszabb levegőjű — a megengedettnél ötször több port, kormot és gázt mutatott ki a levegőben a műszer. Ez betudható annak hogy itt még többnyire a hagyományos fűtést alkalmazzák, s a város szívében két nagyüzem is dolgozik. De az uralkodó szelj árás is „lua közeljövőben talán lehetőség nyílik arra, hogy egy. egy vizsgálatkor megállapítsák egy új berendezés segítségével a szennyeződés eredetét is, azaz azt, hogy honnan „fújja a szél” a port. a kormot, a fojtogató égéstermékeket a városok fölé. Ekkor válik lehetővé az is, hogy keményebb kézzel intézkedhessenek az illetékesek A KÖJÄL laboratóriumában Plllnyl Éva és Horváth Tibor dolgozza fel a mintákat. (Fotó: Szántó György) ra? A mérések a tervezőket igazolták, rük úgy számítottak, hogy a hőerőmű a megengedettnél nein szeny- nyezheti jobban a távolabbi környezetét Az Itt végzett mérések — ma már 1G helyen „dolgoznak” az erőmű környékén a gyűjtőedények és a légszondák — adataiból kiderült, hogy a havi 16,6 gramm ra! szennyezettségi értéknél csak ritkán mértek többet a szakemberek, akik erről azonnal értesítették az erőmű veze. tőit Ami pedig a környező településeket — főként a mátraiakat — illeti, nincs különösebb gond a levegő tisztaságával. Természetesen nemcsak a Gagarin Hőerőmű környékén végeznek méréseket a KÖJÁL szakemberei. Mint Nagy Kálmán főmérnök elmondotta, a megyét hét körzetre osztották — Eger, Gyöngyös, Hatvan. Vlsonta. Bélapátfalva, Lőrinci és Parádsasvár —, s ezekben 59 mérőhelyet állítottak fel. Az adatok, amelyek grafikonokra és a különféle vizsgálati területek táblázataiba kerülnek. nem mindig megovugtatóak. Bélapátfalván például mértek már a megengedettnél t’zsser nagyobb légszennyeződést is, Parádsasváron viszont ólom1978. jaauar 8., vasárnap das”: idehordja a selypi medence üzemeiből származó szennyező anyagot is. Remélhetőleg a korszerűbb technológiára való áttérés, az új gyárak — bélapátfalvi cementgyár, a Mátravidéki Hőerőmű — belépésével, s az átalakítások nyomán tisztább marad a levegő ezeken a részeken is. A három város közül egyébként Egernek a legtisztább a levegője. Gyöngyösé is elfogadható, s ez jellemző a megye településeinek zömére is. Valamennyi helyen megtalálható azonban a harminc levegőszennyező forrás többsége, mint például a hagyományos tüzelés, a közlekedés vagy az elavult üzemi technológia. A környezet, védelmi szakemberek a mérések adataiból igyekeznek kiszűrni ezeket a forrásokat. Csak 1974-ben 1441 levegő- tisztasági vizsgálatot végeztek, ezek tapasztalatai alapján értesítették aztán a javaslataikról az illetékeseket arról, hogy hol szorít leg. jobban a cipő. Bár sokan ké. telkednek az adatok „hitelében”, a városok legmagasabb pontjain a legkritikusabb helyeken felállított készülékeket nem lehet becsapni: az ülepedő port havonta, a lepegőgízok és a korom szennyező hatását kéthetenként mérik, több. speciális légszonda segítségével. Ha minden 'gaz — mondta s KÖJÁL főmérnöke —, az idegenforgalmi terület, a lakóhelyek levegőjét szeny. nyezőkkel szemben. Hogy a mostaninál egészségesebb, tisztább levegőt szívhassunk a tüdőnkbe min. denütt. Szilvás István Bezár a csemege — kinyit a csemege Csiki-csuki; üzleti módra Azoknak volt Igazuk, akik úgy vélekedtek az estébe nyúló tanácskozás után — még nincs vége. Hiába jelentették ki az irányító szervek képviselői és a vállalatok igazgatói: most már mindenben megegyeztünk, a pontot csak nem sikerült kitenni a mondat végére. Másnap még egy rövid tárgyalás, az időpontok egyeztetése következett, hogy a hét közepén megszülessen a jegyzőkönyv, amely már minden érintett fél aláírásával bizonyítja, annyi megbeszélés, egyeztetés és megállapodás után végre minden tisztázódott. — Ha az építők is így akarják — jegyezte meg valaki, nem csekély kétkedéssel a hangjában. No, igen, az építők...! ★ Tulajdonképpen néhány üzlet felújítása az egész. Illetve, nem elég pontos a fogalmazás: Gyöngyös lakosságának ellátása a kulcskérdés. És amikor a különböző érdekeket kellett egyeztetni, akkor ez vált a hangsúlyossá, érthetően. Az egész megbolydulást a Fő téri csemegeüzlet okozta. Minden gyöngyösi úgy nevezi ezt a boltot: a Hangya. Mert valamikor az volt, a boldogult emlékű Hangya szövetkezet üzlete. Rajta maradt, mint a Mérgesen a Mérges., Ezt a Hangyát már rég bezáratta volna a KÖJÁL, ha nem határozzák el az egész épület korszerűsítését. Ennek egyik következménye, hogy az üzlet födémjét is ki kell cserélni. Tehát a munkálatoknak még egy töredéknyi szakaszában sem lehet árusítani ebben a boltban. Egy üzlet nem a világ, mondhatná bárki. És ez igaz is lenne, ha a tőle nem mesz- szire levő Csemege vállalati „nagycsemegének” is nem kellene a közeli jövőben bezárnia, ugyancsak az épület rekonstrukciója miatt. Ez már két üzlet. De még mindig nem a világ. Menjenek a kedves vevők néhány utcával árrébb vásárolni. Ügy van, tapsolhatunk az ötletnek. De hová? Ugyanis a két üzlet forgalma havonta „csupán” néhány milliócska. Ezt az áradatot még a távolabb levő, immár a íeszítettséggel küszködő Április 4. téri fmsz-üz- let sem tudja átvenni. Itt van a kutya elásva, ahogy szokták mondani. A város központjában levő, két nagy forgalmú csemegeüzlet bezárása a lakosság ellátását veszélyeztetné. Ennek a felelősségét ki vállalhatja? ★ Ha a tanácsi építők nem hónapokkal azután kezdenek hozzá az iparcikkáruház felújításához, mint ahogy onnan kiköltözött az üzlet, akkor a kisáruház a volt Gyöngyös étterem helyiségéből már visszamehetne az eredeti helyére. Akkor a volt Gyöngyös étterembe beköltözhetne a volt Hangya. Ha a volna ott nem volna. Pedig olyan szépen eltervezték és elrendezték annak idején, és minden stimmelt is. De az építők... ! Most aztán mi legyen? Ne részletezzük. A tanácskozások, megbeszélések, egyeztetések sokasága önmagában bizonyítja, sok embernek sok alkalommal főtt a feje a kérdés helyes válaszának megfogalmazása miatt. Mert annak semmi értelme nem lenne, hogy a kisáruház csak azért költözzön ki a volt Gyöngyös étteremből, hogy a helyébe menjen a volt Hangya — néhány hétre, mert ezt a létesítményt meg vissza kell adni a Panoráma vállalatnak, hogy hozzákezdhessen ott a korszerű étkeztetési lehetőség megteremtéséhez. Ha ezt csinálnák, akkor hónapokra kikapcsolnák az ellátásból a nagycsemegét, a volt Hangyát és a kisáruhá- zat is. Ez pedig. Miskolczy László, a megyei kereskedelmi osztály helyettes vezetője nehéz helyzetbe került az egyeztetés alkalmával. Melyik megyei vállalat érdekét nézze? Első a lakosság érdeke, mondták ki töprengés nélkül. — Ügy gondolom, nincs más megoldás, mint amit a városi tanács kér, amit Keresztesi Lajos elnökhelyettes terjesztett elő: a mostani porcelánüzletet ideiglenesen át kell engedni az élelmiszer- bolt céljára. Végül is Báry József, az iparcikk kiskereskedelmi vállalat igazgatója —, ha nem is lelkesedve — kénytelen volt az érv előtt meghajolni. — Be kell látnunk, hogy ezt az áldozatot meg kell hoznunk Gyöngyös lakossága érdekében. Hangoztatom, ez áldozat, mert a vállalat dolgozóinak érdeke nem ezt kívánja meg. Bízom benne, hogy a mi dolgozóink is megértik, ebben a helyzetben mást nem tehettünk, hiszen a lakosság élelmiszerrel való ellátása elsőrendű feladat. Az ellátásért felelős szervek képviselői megkönnyebbülten sóhajtottak fel. Mindez pedig történt a tizenkettedik órában. A Hangya bezárt január 5-én. Ugyanezen a napon megnyílt a tejboltból átalakított fűszer-csemege üzlet a piactéren. A porcelánüzlet helyén a Hangya február 6Barátság sirató Integettünk egymásnak, és lépteinket sem lassítva tovább mentünk. A sarkon a gesztenyefánál megálltam, s percekig néztem Imre távolodó alakját. Megőszült, mégis jól tartja magát, és tulajdonképpen sokra vitte. Valami szíven ütött. Egy városban, kis városban élünk, mégis az utóbbi években valósággal elhide- gültünk egymástól, pedig valamikor alig vártuk az esti sétákat, az éjszakába nyúló „holnap folytatjuk” dnmapartlkat. Hol vagytok mézízű beszélgetések, örömmel várt találkozások? Annak idején forv:aságok nélkül találunk egymásra. Megszerettük és hosszú évekig kiegészítettük egymást. lehettünk nyolcan-tí- zen kivétel nélkül huszonévesek. lm.rg hiányzott nekem, én Gézának. Gáza Farkának, Ferkó Ernőnek, Ernő Jenőnek, János Vincének, szóval mindenki hiányzott mindenkinek. Világunk észrevétlenül tágult, ismereteink egymás által bővültek, élményeink sokasodtak, ami nem csoda, elvégre tizen egymástól tíz felé messzieső foglalkozást képviseltünk, és ebből is ragadt ránk valami, meg abból is. Emlékszem, amikor Imre hónapokig betegeskedett, egymásnak adtuk a kilincset. Biztos vagyok benne, hogy gondos orvosi kezelés mellett nekünk, barátainak is köszönhető, hogy felépült, makkegészséges. Vigyáztunk egymásra. Almainkat, vágyainkat, terveinket megosztottuk, serkentettük• biztattuk baráti körűnk olykor elbizonytalanodó tagjait. Va- lam ennyiünknek része van abban, hogy történetesen Ferkó aki fiatal szakemberként került közénk a hetvenes években országos hírű vezető, az ötszörös élüzem címmel kitüntetett gyár élén. Mennyi ideje is, hogy jól megvagyunk egymás nélkül? Hirtelenében megmondani sem tudom. Ügy kezdődött, mint a kopaszodás: észrevétlenül. Találkozásaink megritkultak, pedig hányszor megbeszéltük, hogy majd holnap, m.ajd legközelebb, aztán szépen megfeledkeztünk az egészről. Valami mindig közbejött, később már a fogadkozások is elmaradtak. Mi történt? Űj barátok jöttek, vagy talán az autó, a televízió, a hitvégi ház, a hobbykert szól közbe Nem tudom. Még mindig ott állok a sarkon a vastag törzsű ges-t-nyefánál, s barátságsirató hangulatban nézek Imre távolodó alakja után. Szekulity Péter án nyitott. A felújítási munkákat végző építőipari szövetkezet kötelezte magát, augusztus 1-től lehetővé teszi, hogy a Hangya az eredeti helyén a berendezkedést megkezdje, és augusztus I9-én ismét a vevők rendelkezésére állhat ennek következtében. A nagycsemege március végéig árul, az építőkkel való megállapodás szerint június közepéig kell türelmesnek lennie. A porcelánbolt a Rákóczi utcában, a volt klubhelyiségekben február 6-án kezdte meg az árusítást. A raktári készletének egy részét a Szövetkezet utcai vegyesboltnak adta át ideiglenes jelleggel; Majd amikor a Hangya visz- szaköltözik eredeti helyére, aj porcelánüzlet is birtokba ve-, szí újra a régi helyét. A kisáruház egyelőre marad a volt Gyöngyös étté-' remben, méghozzá április 10-ig. És ha az építők is úgy akarják, az ő esetükben a tanácsi építőipari vállalat szakemberei, akkor a Fő téren május 1-én nyitnának ki Ismét — annyi hónap elteltével. Mindezt a lakosság tájér koztatására közöljük. A lényeg az, hogy az iparcikk kiskereskedelmi vállár lat felelősséget bizonyító állásfoglalása tette lehetővé a. gordiuszi csomó megoldását ★ Kényes kérdés, mondtákj erről ne beszéljünk. Az új-, ságlró már megszokta, hogy úgynevezett kényes kérdésekkel is kell foglalkoznia aa olvasóktól kapott felhatalmazás alapján. Ez a kényes kérdés pedig az építői vállalkozás. Történt ahogy történt, bi-. zonyára mentség is van rá, magyarázatnak sincs híján senki: hónapok teltek el, amíg a kisáruház kiköltöztem tése, illetve az érintett lakó» klhurcolkodása után meg-, kezdték a munkát az építők. Ez az, aminek nem szabad előfordulnia. Lehet, hogy a vállalkozó nem tudott kitérni a kérés elől. Lehet, hogy vajszívű volt, amikor így vagy úgy elkötelezte magát. Utána pedig következett az akadály közlése. Ezért vagy azért, vagy mindkettőért — nem tud a munkához kezdeni. Tudomásul kell vennünk, hogy az építőipari kapacitásunk pontosan olyan, amilyen. Akkor sem tudnak több munkát elvégezni, ha a legszívhez szólóbban győzködjük őket. Legfeljebb megunják, hogy mindig nemet mondjanak, mindig ők legyenek a rossz fiúk. és ráhagyják a megrendelőre — jó, elvállaljuk. Ha nem ilyen „kényszer- helyzetben” mondanak igent, akkor is, amikor nemet kellene mondaniuk, még rósz-, szabb. Egy szó, mint száz: nemhiába foglalkozott az ország- gyűlés is a beruházások okán az építőipari kapacitással. El kell érnünk, hogy itt is egyezzen a kimondott szó a tettel, ne kelljen visszatáncolni soha, még a leghangzatosabb Indokok mis t sem, de semmiképpen a szokásos sablonkifogások alapján. A feladat elvállalása vagy visszautasítása előtt mérlegeljenek az érdekeltek, és ezt követően mondjanak fe-, lelős kijelentést. Ez a gyöngyösi példa aa országos egészhez viszonyít, va csak egy jelentéktelen töredék. A gyöngyösieknek viszont fő kérdés. Aztán az is igaz, hogy a legnagyobb gondok is az apró részletek-: bői állnak össze. Ennek okán időztünk any- nyit ennél a sajátos gyöngyösi csiki-csuk'nái mégha a hónapokig tartó vajúdás után végül is helyes megoldás született. A többi már az építőkön — a tanácsiakon és a szövetkezetieken —■ múlik. Bizonynyal ők is látják ezt. ü. Moiuú Feren*
