Népújság, 1978. január (29. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-08 / 7. szám

Tervek, célkitűzések 1978-ra 1977-ből való Mit ígér az idei esztendő? Megyénk vállalatai, ipari, mezőgazdasági üzemei, szö­vetkezetei is megkezdték már idei feladataik teljesítését. Vajon mit ígér az idei esz­tendő? Reálisak-e a tervek, a célkitűzések? Mivel gyara­podnak? Min kívánnak ja­vítani, változtatni? A kérdésekre négy vállalat és egy gyár igazgatójától, va­lamint egy szövetkezet elnö­kétől kértünk választ. Egri Finomszerei vénygyár a vasbeton törzs megépítése szerepel, amely mintegy 25 millió forintos feladatot je­lent 4. számú Volán Balogh Tibor, igazgató: — Ezekben a napokban dolgoznak szakembereink a megyeszékhely helyi és a vá­ros környéki közlekedése kor­szerűsítésén, összehangolásán. Hasonló munkálatokat vég­zünk Gyöngyösön, az UVA- TERV-nél pedig már készül Hatvan és környékének köz­lekedési tanulmányterve. Terveink között szerepel to­vábbá, hogy Egerben, Gyön­gyösön és Hatvanban auto­mata jegykiadó gépeket sze­relünk fel a helyi járatokra, tervezzük néhány új járat indítását is. Így például: Eger—Párád—Galyatető ; Eger—Salgótarján—Beszter­cebánya. őszintén meg kell azonban azt is mondani, hogy az autóbusz-közlekedésben ta­pasztalható feszültségek ez évben sem oldódnak meg, mert mindössze 37 új autó­buszt kap a vállalat. Ez pe­dig az Igényekhez nagyon kevés. — Az árufuvarozás terüle­tén az új évet jelentős cseh­szlovák megbízatás telesíté- sével kezdtük el. Január 2-a óta 12 pótkocsis szerelvény dolgozik Trnavában az atom­erőmű építésén. Ez évben Bélapátfalván már csökken­nek feladataink, ugyanakkor nőnek Recsken, és szeretnénk az eddigieknél is szorosabb kapcsolatokat kiépíteni He­ves megye vállalataival. To­vábbfejlesztjük a nemzetkö­zi teherfuvarozásainkat is. Még Moszkvába is szállítunk árut, valamint az orenburgi gázvezeték építéséhez. 1978- ban két jelentős létesítmény­nyel gazdagodik a vállalat. Gyöngyösön új Volán-telepet építettünk, s bár kisebb, de hasonló beruházás folyik Recsken is. Szeretnénk kor­szerűsíteni a vállalat köz­pontja, valamint az autó­busz-pályaudvar szociális lé­tesítményeit is. Sokirányú feladatainkat a közelmúlt­ban beszéltük meg dolgozó­inkkal. BUtflV pgri gvára Vermes Ferenc, igazgató: — Gyárunk 1978. évi ter­melését — a nagyvállalati érdekekkel összhangban — az előző évhez képest mint­egy 10 százalékkal kívánjuk növelni. Termékeinknek nem kevesebb, mint 58,4 százaléka tőkés exportra kerül. Tovább kívánjuk javítani a minősé­get, korszerűsíteni az üzem- és munkaszervezést. Mind­ezekre annál is inkább szük­ség van, mert a nagyobb ter­melést a jelenlegi létszám­mal kívánjuk megvalósítani. A szabályozó rendszer módo­sításának „hátrányait” a bel­ső tartalékok fokozottabb feltárásával, az állásidő csökkentésével, a hulladékok hasznosításával, a termelés hatékonyságának növelésé­vel kívánjuk ellensúlyozni. Nem kevésre vállalkozunk, de úgy érzem, hogy gyárunk kollektívája az idén is képes lesz eleget tenni gazdasági, politikai feladatainak. UNIVERSAL Ipari Szövetkezet Kulcsár Viktor elnök: — Tervezett, készülő be­ruházásainkkal elsősorban a megyeszékhely lakossági szolgáltatását kívánjuk javí­tani. Márciusban átadásra kerül az új benzintöltő állo­másunk a 25. számú fő köz­lekedési út Csebokszári- lakótelepi részén, amelyet az Interag Rt Shell-céggel kö­zösen építünk. Az üzem­anyagtöltő állomás négy sáv­ban, nyolc töltőfejjel szolgál­ja ki az üzemanyagot Mel­lette autósboltot nyitunk. Ez év júliusában készül el ugyancsak a Csebokszári- lakótelepen az új, korszerű autószervizünk is, amely a Zsiguli és a Polski Fiat tí­pusú személygépkocsik már­kaszervizeként üzemel majd igen magas műszerezettség­gel és diagnosztikával. A la­kótelepen épül fel az új ügy­fél- és vevőszolgálati közpon­tunk is. Az elkövetkezendő években mintegy 50 millió forintos beruházással kíván­juk javítani Gyöngyösön és Hatvanban szolgáltatásainkat. Szövetkezetünk tevékenysége az utóbbi időben megyei szol­gáltató hálózattá fejlődött, mivel a volt szol­gáltató vállalat több részlege is hozzánk került. Terveink között szerepel az élet- és munkakörülmények javítása üzemeinkben, csökkenteni kívánjuk a javítási határidő­ket és emelni munkánk mi­nőségét. Az elmúlt évben mintegy 70 ezer megrendelő kívánságát teljesítettük közös megelégedéssel, ez a szám 1978-ban várhatóan megha­ladja a 90 ezret. Panoráma Szálloda és Vendéglátó Válla'at Dr. Nagy Sándor, igazgató: Mint ismeretes, a vendég­látó vállalatok munkájában jelentős változást hozott az 1978. január 1-vel életbe lép­tetett szeszkorlátozás. A je­lentős bevételi kiesést olyan tevékenységekkel kívánjuk pótolni, amelyek profilunk­ba tartoznak és társadalom- politikailag is hasznosak. Gondolok itt elsősorban az igényekhez igazodó ételkíná­lat bővítésére, az üzemi ét­keztetés, a gyermek- és diák­élelmezés fejlesztésére. A na­pokban kötöttük meg azt a szerződést, amely alapján — új feladatként — vállalatunk részt vállal a fiatalok üdülte­téséből is. Koös József Kócza Imre, vezérigazgató: — Tovább folytatjuk ter­mékszerkezetünk korszerű­sítését. Bővítjük a pneumati­kus automatikai elemek vá­lasztékát, megteremtjük a gyártási feltételeit a szakem­bereink által kifejlesztett pótlólagos automatizálási eszközöknek és az ipari robo­tunknak is. Befejezzük egy új típusú háztartási hűtőgép­kompresszor kifejlesztését, korszerűsítjük autóbuszajtó- nyitó berendezéseinket. — 1977-ben termelésünk növekedése 15 százalékos volt. Most egy szolidabb elő­relépést tervezünk, idei fel­adataink 7,6 százalékkal ma­gasabbak az előző évinél. Is­meretes, hogy vállalatunk a megye egyik legnagyobb ex­portáló gyára. Az idén to­vább bővítjük kapcsolatain­kat a szocialista és a tőkés piacokon is. Tőkés exportunk növelése érdekében hitelt vettünk fel 1976-ban. Rend­kívül fontos feladat, hogy a tervezett beruházásaink meg­valósuljanak. Ha így lesz, akkor megvan a realitása annak, hogy 1978-ban nem kevesebb, mint 27 százalék­kal növeljük dollárelszámo­lású árbevételünket. Az idén toyább folytatjuk hevesi gyáregységünk fejlesztését, amely egyre nagyobb mér­tékben vesz részt a nagy- vállalat exporttevékenysé­gében. Nyereségünket 8—9, bérszínvonalúnkat pedig — a pótlékokkal együtt — 7,3-százalékkal emeljük. Heves megyei Állami Építőipari Vállalat Rakusz József, igazgató: — 1978-ra feszített tervet készítettünk. Egyrészt a me­gyei igények jobb ki­elégítése, érdekében más­részt olyan termelési nagyságot kell elérnünk, amely mellett vállalatunk nyereségessé válik. A saját termelési értékünk 1978-as áron számolva várhatóan meghaladja a 720—730 millió forintot. A jelentős növeke­dést a jelenlegi létszámmal kívánjuk megvalósítani. — Lakásépítési progra­munkban 505 új lakás meg­építése szerepel. Egerben 95 millió forint értékű munkát kell elvégezni a megyei kór­ház építésén. Átadásra kerül. az északi lakótelepen a 4. számú óvoda, amely 100 óvo­dás és 60 bölcsődés korú gyermeknek ad majd ott­hont. Ugyanitt megkezdjük a 24 tantermes iskola építését. Nagyon szeretnénk és min­dent el is követünk érte, hogy 1979 szeptemberében már az oktatás is megkez­dődhessék az intézményben. Gyöngyösön kiemelt feladat a művelődési ház befejezése, megkezdjük a Vörös Hadse­reg úti lakótelep építését, valamint egy 120 millió fo­rintos beruházásban készülő oktatási központ kivitelezé­sét. Hatvanban alapvető fel­adatunk a lakásépítés meg­gyorsítása. A „blokkos” laká­sok mindig veszteségesek és határidőben is legtöbbször „elcsúsztak” eddig. Ez Hat­vant sújtotta elsősorban, mi- ’ .“1 a kastélykerti lakások • várólag ezzel a technoló- íval épülnek. Szeretnénk :nn a rossz hagyományon rost változtatni, mégpedig .gy, hogy meggyorsítjuk a r'cások építését. Tovább ■í y tatjuk a hatvani cukor- zár rekonstrukcióját. a írváth Mihály úton PEVA- ehno'ógiával építjük meg a evezett lakásokat. A válla- at egyik legszebb munkája a kékesi új tv-torony építé- i se. Alapozása a múlt évben elkészült, az idei tervünkben i Havannai éjszakák A meteorológusok adatai szerint télen plusz 25, nyá­ron plusz 30 az átlaghőmér­séklet Kubában. Hogyan bírják? Hogyan viselik el? Kubának nincs szárazföldi határa. Körös-körül víz. Egyik oldalról az Atlanti­óceán, másik oldalon a Ka- rib-tenger. Egyes adatok szerint a kubai tengerparti strandok összhossza meg­haladja a félezer kilométert. Ügy hívják: playa, azaz sza­badtéri strand. Pálmalige­tekkel, a trópusi növényvilág megannyi szépségével. An­nak idején, amikor még a szigetország az amerikai tu­risták paradicsoma volt — saját kényelmükre — való­ban álomvilágot varázsoltak az apró homokszemű tenger­parti övezetekre. Borsos be­lépővel, klubtagsági igazol­vánnyal, s legtöbbjük bejá­ratánál ott volt a tábla: „Pa­ra negros — prohibido” — a négerek számára tilos. A csodapartokon ma az egyszerű kubaiak tízezrei • üdülnek. A forradalom győ­zelme óta, még soha ennyi. Többféle üdülési mód dívik arra. Egy részük teljes ellá­tást kap. Más részük — első­sorban családok — a mieink­hez hasonló hétvégi házak­ba költöznek, megkapják a nyersanyagot, akkor főznek és azt, amit akarnak. A ku­bai kisebb üdülők és hétvégi házak tetejének egy részén gyakran látunk hatalmas tar­tályokat. Kihasználják a ter­mészet adta , lehetőségeket, azt, hogy a nap melegíti fel a vizet, s így kész a meleg­víz-szolgáltatás. Üdülők el sem képzelhetők hintaszékek nélkül. A teraszokon estén­ként mindnek akad gazdája. S ilyenkor libegve, hintázva, az elmaradhatatlan kubai szivarral ütik agyon a trópu­si estéket. S akik éppen nem üdülnek, vagy nem jutottak beutaló­hoz, azok is a hőség elől a tengerpartokra menekül­nek. A többi trópusi orszá­gokhoz hasonlóan, Kubában is — szombatokon és vasár­napokon — a városok és fal­vak elnéptelenednek nappal. A ritmus a vérükben van (fent). A tengerparti stran­dok hossza meghaladja a félezer kilométer. (Jobbra) A pezsgés este 9 óra tájt kez­dődik. ’Jórészt ilyenkor nyit­nak a színházak, klubok, az ifjúsági körök. Havannában este 11 óra körül van a leg­nagyobb forgalom. A szocia­lista Kubában — gazdasá­gának erősödése révén — új­ra megnyíltak a korábban — jórészt áruhiány miatt — be­zárt éttermek, bárok, cafeté- riák. Az utóbbiak hasonlíta­nak a mi presszóinkhoz, az­zal a különbséggel, hogy — elsősorban sarokra épített, nyitott — 40—50 méter hosz- szú bárpultok mellett ülnek a vendégek. Isszák a világ talán legjobb rumját, a híres Caneyt, jéggel és szódával. A kubai rumot mintegy 900- féle koktél alapanyagául használják. A mozik mellett (Havan­nában 94 filmszínház műkö­dik, többségük 2—3 ezer személyes) a legkedveltebb szórakozóhelyek a cabarék, a műsoros szórakozóhelyek, amelyek általában 11-kor, vagy éjfélkor nyitnak. Lég­kondicionált helyiségeikben „nem divat” a nagy fény. A pincér elemlámpája, vagy az asztalokra elhelyezett sápadt fényű lámpák adnak némi tájékozódási pontot. S ha vége a műsornak, a táncolni vágyó közönség lepi el a kö­zépre helyezett színpadot. Táncolnak? Nem, többet an­nál. A világon sehol- sem tud­ják így járni a rumbát, a csacsacsát, a congát. A spa­nyol folklór keveredik az ősi afrikai ritmusokkal, az indi­Felépült Algyôn a gázfeldolgozó-üzem. (MTI Fotó — Kozák Albert felvétele — KS) fl Nyugati pályaudvar rekonstrukciója A Marx tér kialakításával, a metró aluljárórendszeré­nek építésével egyidőben megkezdődik a Nyugati pá­lyaudvar rekonstrukciója is. Az átépítés idejére hétfőn 0 órától — várhatóan két év­re — elzárják az utasok elől a nagycsarnokot. Emiatt több elővárosi vonat csak a pe­rempályaudvarokig közleke­dik. A korlátozás egyébként egyetlen belföldi expressz-, gyors- és távolsági személy- vonatot sem érint. Az új forgalmi rend sze­rint Esztergomból két vonat­pár csak Budapest—Angyal­föld állomásig közlekedik. A Nagymarosról 13.15 órakor érkező személyvonat is csak Rákosrendezőig jön, s onnan indul 14.41 perckor a Vácig közlekedő személyvonat isi Egy délutáni, Budapest— Nagymaros közötti és egy éjjeli Szob—Budapest közöt­ti vonat megszűnik. A Veresegyháza—Vác vo­nalon közlekedő vonatok kö­zül három Rákospalota—Új­pesten fordul meg. A menet­rendet egyébként úgy állítot­ták össze, hogy a perempá­lyaudvarokig járó vonatok érkezése után 6—12 percen belül indul olyan vonat is, amellyel be lehet menni a Nyugati pályaudvarra. A forgalom-változás egy nemzetközi vonatot is érint, hétfőtől változatlan menet­renddel a Balt Orient ex­pressz a Nyugati pályaudvar helyett a Keleti pályaudvar­ra érkezik és onnan induL án lágysággal, az utóbbi év­tizedek észak-amerikai be­ütéseivel. Tartásuk könnyed, rugalmas, dúsgazdag feszült­séggel, az élettehség világá­val, az erotika minden szép­ségével és természetességé­vel. A hosszú aljú tam-tam és csörgődobok ütemére, ösz- szefonódás nélkül, a kecses mozdulatok, harmóniájával teremtik meg maguk körül a ritmusvarázs csodálatos har­móniáját. A kubaiak híres költője, Nicolas Guillen ír­ta róluk. „Ügy táncolnak, hogy testük, lelkűk lángol”. Nem véletlen, hogy az örök nyarú Kubát a ritmus, a mu­zsika hazájának is' nevezik. Az újságíró munka úgy hozta, hogy negyed világot bebarangoltam már, de sehol olyan közvetlen, szívélyes emberekkel nem találkoz­tam, mint Kubában. Vidám­ság az alaptermészetük. Ked­vességük az énjükben van, a segítőkészség egyéniségük szerves része. A sokféle nemzetből táplálkozó, évszá­zadok alatt kialakult szoká­sok, számunkra olykor fur­csának tűnnek. Ha például meghívsz valakit a házadba, nem lepődhetsz meg, hogy kettő helyett 5—6-an jönnek, mert „Az én barátom — a te barátod is” elv fordítva ugyanúgy érvényes. Az is csak az első időszakban volt szokatlan, hogy a kubai em­berek (de ez vonatkozik az egész Latin-Amerikára) —, hogy is fogalmazzam — idő­érzéke mulatságosan bizony­talan. Egyszóval a pontosság nem a fő erényük. De a lel­kesedés annál inkább. Tem­peramentumukhoz tartozik, hogy érzéseiket, vágyaikat, véleményüket szeretik nagy külsőségi körítéssel kifejez­ni. Őszintén és hittel. Orszá­gos ünnepeken, a havannai Forradalom téren szokták tartani a nagygyűléseket, ahol nem ritkán egymillió ember is megjelenik. Ilyen­kor a teret zászlóerdő, fel­iratrengeteg, a transzparen­sek ezrei borítják. A környe­ző épületeken pedig 20—25 méter magas felíratok hir­detik: melyek azok a legfőbb teendők, amelyekre az or­szág figyelmét irányítják. Király Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents