Népújság, 1978. január (29. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-06 / 5. szám

Gyorsabb, szervezettebb munka, több építőanyag Dr. Szabó János építésügyi államtitkár nyilatkozata — Az építőipar számára 1978-ban némileg új helyze­tet teremt a beruházások túlzottan felgyorsult ütemé­nek a kormány által elhatá­rozott mérséklése. Némelyek attól tartanak, hogy emiatt az építővállalatoknak nem lesz elég munkájuk, s a dol­gozók egy részét nem tudják majd megfelelően foglalkoz­tatni. Államtitkár elvtárs, hogyan ítéli meg a kilátáso­kat? — Az említett intézkedé­sek az igények és a lehető­ségek közötti összhang és egyensúly helyreállítását, az V. ötéves terv alapvető épí­tési, fejlesztési céljainak el­érését szolgálják. Nem je­lentenek tehát a néhány év előttihez hasonló beruházási stoppot, még kevésbé a be­ruházások kényszerű leállí­tását, „befagyasztását” Az igéuvek és a kivitelező kapa­citások összhangjának hiá- nva, párosulva az előkészí­tés 1977-ben is tapasztalható fogvatékosságaival, rendkí­vül módon megnehezíti az építőipar egyenletes ütemű, tenyerű munkáját, szétfor­gácsolja erőit, eszközeit. Ez- ért az építőiparnak is érde­ke a feszültségek enyhítése, a vállalati fejlesztési pénz­források tervezett csökken­tése. a nagvberuházások in­dusának korlátozása, a ki­vitelezés kezdésének meg- sz'gorítása. ígv több lehető­ség lesz arra. hogv az építő­ipar termelési kapacitásait esősorban a folvamatban le­vő beruházások gvorsabb be- fe*ozá.ó»*e összpontosítsa, ja­vítsa a kivitelezés szervezett­ségét és gazdaságosságát. A helyzet azonban bonyo­lult és ellentmondásos. A beruházások ütemének erő- teües mérséklése ugvanis át- rr-oeetiioa lassítja az építési tevelzemrség f pil ő d ésépek lendületét és helvenkárit megnehezítheti a termelési kanacitások kihasználását, a megfelelő foglalkoztatást. A hehzzetnek ez a „kétarcúsá­ga” távolról sem ielenti azt, hogy az építőknek nem lesz elég dolguk. 1978-ban 4—5 százalékkal több énífési-sze- re'ési munkát kell elvégez­niük. ami akkor is igen je­lentős feladat, ha tudiuk, hogv 1977-ben az ágazat ter­melése hét százalékkal nö­vekedett. Ebben az évben a többi között 10 nagvberu- házás befeiezése hárul az építőkre és 90 ezer új lakást kell felépíteniük. Koncentrálás 41 nagyberuházásra — Az igények és az építé­si lehetőségek közötti fe­szültség főleg a fővárosban és a nagyobb ipari települé­seken hátráltatja a beruhá­zások hatékony megvalósítá­sát. Milyen javulás várható e tekintetben 1978-ban? — Az ágazat feladatainak meghatározásánál, a kivite­lező vállalatokkal már szep­temberben megtartott terv- konzultápiókón eleve abból indultunk ki. hogy a fizető­képes beruházási kereslet mérséklődő növekedésén be­lül az építési igénv főlee Bu- da^esten, valamint Komárom és Borsod meevében az át­lagosnál gyorsabban nő. En- nék megfelelően az építési feladatokat és a kangcitáso- kat területileg és időben is. Összehangolva az erőket kon­centrálni lehet a lakásépítés­re. az 1978-ban folyamatban levő 41 nagyberuházásra, köztiig a már említett 10 be­ruházás befeiezésére, ame­lyek közfii háromnak a ter­vezett befelezni időpontja 1977, illetve 1976 volt. A rugalmas alkalmazko­dást a változó igénvekhez segíti az is. hogv a felada­tokat néngazdasági. társadal­mi fontosságuk szerint min­denütt rangsorolják, s a ki­vitelezés programját az építő vállalatok és a beruházók együttműködési megállapo­dásokban rögzítik. Ez a be­ruházási munkák nagy ré­szénél már megtörtént, de a végrehajtás folyamán az igé­nyeket és a lehetőségeket helyileg részletesen is egyez­tetni kell. Különös gondot kell fordítani a gazdaságos exportárualapokat bővítő be­ruházások építési munkáira, az élelmiszeripari, valamint az egészségügyi és kulturális beruházásokra, mivel jelen­leg ez utóbbiaknál mutatko­zik a leghagyobb elmaradás. Az érdekeltek szorosabb együttműködése és a jobb kooperáció lehetővé teszi a korszerű építőipari kapacitá­sok optimális kihasználását. Még egy megjegyzés: köztu­dott, hogy a beruházási gya­korlatra általában a rossz, a kapkodó előkészítés nyom­ja rá a bélyegét. Nos, a je­lenlegi helyzetben mód nyí­lik az eredetileg 1978. évi kezdésre tervezett, de ké­sőbbre halasztott beruházá­sok jobb előkészítésére, a gyorsabb, szervezettebb ki­vitelezés feltételeinek meg­teremtésére. ... és a lakásépítésre — A lakásépítési felada­tok nem csökkennek, itt te­hát nem várható az előké­szítés javulása, az idén is tapasztalt év végi roham­munka megszűnése? — A kapacitások koncent­rálása valamivel kedvezőbb feltételeket teremt az 1978. évi lakásépítési feladatok teljesítésére. Budapesten pél­dául, de más nagyvárosok­ban is, lehetőség lesz arra, hogy az új beruházások szá­mának csökkenése miatt ke­vésbé igénybe vett mélyépí­tő kapacitások átcsoportosí­tásával meggyorsítsák a la­kásberuházások előkészítését, áz építési területek közműve­sítését. Viszont általában nem várható a feszültségek csökkenése a szak- és szere­lőipari munkáknál — a fes­tésnél, a gáz-, víz- és fűtés- szerelésnél és így tovább. — mivel ezeket az egyébként is szűk kapacitásokat a lövő évben mindenütt erősen igénvbe veszi a folyamaiban levő beruházások gyorsabb ütemű befejezése. Négymilliárd forint korszerűsítésre, gépekre — Mi lesz a sorsa annak a négymilliá.rd forintnak, amit a kormány biztosított ' az építőipar terven felüli fejlesztésére? — Ennek az összegnek voltaképpen az a rendelteté­se, hogy az építőipar techni­kai bázisának fejlesztésével ellensúlyozni tudja a lét­számnövekedés elmaradása miatti teljesítményhiányt, hogy gyorsabb ütemben foly­tatódjék a munkaigényes, korszerűtlen építési techno­lógiák felváltása, illetve át­alakítása modern nagyipari, szerelő jellegű tevékenység­gé. a házgyári építés haté­konyságának növelése végett például korszerűsítenünk kell a sok tekintetben elmara­dott közmű- és mélyénítést, meg kell valósítanunk az építkezések előkészítésének és befeiező technológiai fo­lyamatainak átfogó, a munka termelékenységének növeke­dését meggyorsító komplex gépesítését. A szóban forgó négvmilli- árd forint több mint hetven százaléka ,a kivitelező válla­latok géovásárlásaihoz nyúlt segítséget. Az így megvaló­suló feilesriések azonban gyakorlatilag csak az 1979- és évben bővítik az érutő'na- ri kanacitá-oVat. A pálváza- tok elbírálásánál előovban részesítettük a két vagv több vállalat által megvalósítandó közös fejlesztéseket és eluta­sítottuk az olyan elkéDzelé- seket. amelyek egymástól kü­lönálló, párhuzamos, épp ezért részben kihasználatlan A mérleg két serpenyője kapacitások létrehozását eredményeznék. A cél tehát a szemlélet megváltoztatása, s az olyan követendő példák gyarapítása, mint amilyenek Bács, vagy Veszprém megyé­ben találhatók, ahol a mi­nisztériumi, a tanácsi és a szövetkezeti építőipari szer­vezetek a közös erőből meg­valósított — vagy így terve­zett — központi telepek és a közösen vásárolt nagy telje­sítményű gépek célszerű és gazdaságos üzemeltetését kö­zösen és összehangoltan old­ják meg. Létszám és termelékenység — Lesz-e elég építőanyag? — A legfontosabb építő­anyagokból a hazai termelés és az import kielégíti az ál­lami, szövetkezeti, valamint a lakossági szükségleteket. A terv, a beruházások mérsék­lődésével összhangban, az 1977 évinél kisebb mérték­ben irányozza elő az építő­anyagipar termelésének nö­velését. Igen fontos, hogy a vállalatok az eddiginél ru­galmasabban igazodjanak a felhasználók differenciáltan növekvő szükségleteihez, eszerint szervezzék a terme­lési kapacitások kihaszná'á- sát, a készletezést, az értéke­sítést, a gazdálkodást. To­vábbá az is, hogy folytassák, illetve gyorsítsák a termelé­si szerkezet korszerűsítését, a tervidőszak végén várható ismét fellendülő kereslet ki­elégítését segítő nagyszabású rekonstrukciós felélesztéseket. Visszatérve az éoítőioarra: 1977-ben az ágadat létszáma a számításoktól eltérően nem nőtt, hanem valamelyest csökkent. Ez arra figyelmez­tet, hogv 1978-ban a foglal­koztatottság szempontjából is bonyolultabb b°lyzetf>ún az eddiginél nagyobb erőfe­szítéseket kell tennünk a munka termelékenységének, hatékonyságának növelésére, hiszen a létszám növekedésé­re egyre kevésbé számítha­tunk. Ezért igen fontos, hogy a vállalatok átgondolt intéz­kedéseket tegyenek a meglé­vő munkaerő hatékony fog­lalkoztatására, a létszám sta­bilizálására, a fegyelem és a szervezettség javítására — fejezte be nyilatkozatát dr. Szabó János, építési- és vá­rosfejlesztési minisztériumi államtitkár. Orosz István fia volna ilyen mérleg, azt kellene ráírni: Gyöngyös, 1977. Amiből az is kitetszene rögtön, mi tarthatja egyen­súlyban a két karját. Ha egy­általán egyensúlyi helyzetről lehet beszélni, és nem az de­rül ki az első pillanatban, hogy az egyik serpenyő terhe, tetele lehúzza a mási­kat. Mi található a mérleg egyik és mi a másik serpenyőjé­ben? Mit lehet jellemző vonás­ként elmondani 1977-ről Gyöngyösön? Semmi sem ter­mészetesebb, mint az, hogy jót is és kevésbé derűs té­nyeket is. Az összegezés vé­gül a pozitívumokat erősíti fel. Ha a város gépipari terme­lését nézzük, azt mondhat­juk, a bázishoz képest hu­szonhét százalékos a növeke­dés. A tervezetthez viszo­nyítva azonban három és fél százalékkal alacsonyabb. A részletek már pontosan tájé­koztatnak az egyes üzemek termeléséről. Az Izzóban úgy számítot­tak, hogy 1977-ben már az integrált áramkörökből több mint hatmilliót gyártanak. Ennek csak közel a harmadát' sikerült elérniük, mivel az építkezésben és a gépek szál­lításában jelentős csúszás történt. Sikerült más gyárt­mányokkal pótolni a kiesést annyira, hogy ne kelljen az évet nagy veszteséggel zárni. Feltétlenül el kell ismerni azt a kedvező tényt, hogy az Izzó a demokratikus és a tó­kés exportját teljesítette. A MÁV Kitérőgyártó Üzem eleget tett kötelezettségének. A november 7-1 ünnepségen bejelenthették, hogy a MÁV részére az összes kitérőket legyártották és soron kívül kielégítették az országos nagyberuházások igényeit is. Különösen szép sikert köny­velhetnek el a nyereségter­vük túlteljesítésében. Figyelemre méltó, hogy az Agromechanika Szövetkezet majdnem húsz, a gyöngyös- orosz! ércbánya pedig öt szá­zalékkal teljesítette túl a termelési tervét.- A várös többi gépipari egy­sége is a feladatok elvégzé­sének nyugodt tudatával kö­szönthette az új évet. Mi jutott a konyhára, a terített asztalra? Ez a kérdés mindenkit közvetlenül érint. Ha a százalékot nézzük, a Szebb Isiiéi bstenüzak? W: A Villamosipari Kutató Intézetben a plazmatcehnika ipari alkalmazásának új lehetőségét kutatják A több ezer fokos hőmérsékletű plazmaláng iivegkeménységúvé égeti a beton felületét. így az égetett kerámiához hasonló felületet kapnak, amely az eddigieknél jóval olcsóbb és színezhető is. Ezzel a módszerrel az út lakóte’cpek változatosabbá, szebbé tehetők. A 43. sz. Állami Építőipari Vállalatnál a VKI tervei alapján kísérleti üzem épült, ahol a házgyári épü’etek homlokzati falait ..keze'tk” maid. Képünkön: Pete Sándor, a Villamos­ipari Kutató Intézet munkatársa ellenőrzi az átadás előtt álló üzem berendezéseinek működését. (MTI fotó — Csikós Gábor felv„ ■— KS) többleteket állapíthatjuk meg. A vágóhidakon nem múlott például, hogy mindenki meg­találja a kedvére való sütni- és ennivalót az üzletekben. Csupán szarvasmarhából nem vágtak annyit, mint amennyit előirányoztak, de ez a húslevesek izén és színén egyáltalán nem érződött meg Gyöngyösön. Bár a gabonaipariak is többlettel zártak, az furcsán hangzik, hogy nem tudtak őrölni annyi terményt, mint szerettek volna, mert nem volt rá igény. És ha ezzel összevetjük, hogy a pékek a termelési tervüktől valamivel elmaradtak, akkor könnyen kimondjuk a következtetést: lám, nem zörögtek a malom­ban, hiába várták őket. Az igazság azonban az, hogy a sütőipar dolgozóinak gyáruk rekonstrukciójára kellett na­gyon odafigyelniük 1977-ben, de emiatt a kenyérnek híján nem voltak a gyöngyösiek, ha esetenként bizonyos feszesség mutatkozott is az üzletekben választék, vagy minőség, mi­att. A tejipar is az átalakítás feladatával birkózik, mert 120 ezer liter befogadását ké­szíti elő. Ruházat, könnyűipar: itt is van jó is, kevésbé hízelgő is. Elmaradás a termelésben és a nyereségben, ugyanakkor az exporthányad növelésére való törekvés — ez is rájuk vonatkozik. A ruházati ipa­riak Kiskörén új üzemet léte­sítettek, és már birtokba vet­ték a tágas szabászati mű­helycsarnokot. Az építőipari szövetkezet nyugodtan tette ki a pontot 1917. végére. A vállalt 139 lakást megépítették, a leg­újabbaknak az átadása is megtörtént, ha nem is koráb­ban, decemberben. Gyöngyöshöz négy tsz tar­tozik, három a környező köz­ségekből jutott városi felü­gyelet alá. Eredetileg leg­alább tízszázalékos növeke­désre számítottak a termelés­ben, de ennek csak kéthar­madát sikerült elérniük. A lakosság zöldségfélékkel való jobb ellátása érdekében a gyöngyösiek a főzeléknek valók termőterületét 174 hektárra emelték. Szőlőből ugyancsak magasra futott a százalékok mércéje, ami talán a szeré­nyebb tervezést sejteti. Nem csoda, ha a felvásár­lásban olykor a bőség gondjai mutatkoztak meg. A Gyöngy- szöv ÁFÉSZ a tervét majd­nem a felével szárnyalta túl. A szállításban a Volán igyekezett a megrendelők kedvére tenni. Az egyeztető tárgyalások általában, mind­két fél elégedettségevei zá­rulták. Ütépítésnél, Bélapát­falván esetenként előfordul­tak nehézségek, de ezek nem a Volán hibájából keletkez­tek. Megint egy olyasfajta el­lentmondás, ami az első hal­lásra többeket késztethet fej- csóválásra. A Volán telepé­nek fejlesztésében a pénzbeli érték nagyobb lesz a terve­zettnél, de az átadás határ­ideje 1977. december 31-ről eltolódott. A város vezetőinek számí­tásai szerint 1977-ben össze­sen 459 lakás megépítését kellett volna befejezni. Eb­ben a számban benne szere­pelt a tavalyi „adósság” is. A' tény negyven lakás hiánj ai rögzíti. A két építőipari vál­lalat, az állami és a tanáé? i lendületét fokozni kellene. A munkájuk minősége mar so­kat javult. A városi pártbizottság rendszeresen figyelte a cse­lekvési program végrehajtá­sát. Elismerte az eredménye­ket, de nem hallgatta’el a hiányosságokat sem. Amikor legutóbbi ülésén összevetette a tényeket a ter­vekkel, megállapította, hogy a gépipari ágazat három és fél, a könnyűipari terület pe­dig több mint tíz százalékkal maradt el a termelési tervé­től. A mezőgazdaság sem tudta az 1977-re megfogal­mazott célokat elérni, amiben közrejátszott a többszöri jég­verés is. A beruházások üteme a kí­vánt mértéknél lassúbbnak bizonyult. Nem sikerült a la­kások tervszerű átadását biz­tosítani, köztük a bányászla­kásokét sem. Mindez így együtt eléggé kedvezőtlen képet fest. Pe­dig csak arról van szó, hogy a további fejlődés érdekében meg kellett világosan fogal­mazni a még nem kifogásta­lan részleteket is. Azzal sen­ki sem menne semmire, az nem lenne a város hasznára, de a szélesebb társadalmi ér­dekeknek sem felelne meg, ha az elégedettség hangján szólnánk csupán, és nem for­dítanánk hangsúlyozottabb figyelmet a kisebb-nagyobb döccenőkre. Az előbbre lépés feltétele a tényekkel való szembenézés. Csak így tudjuk az 1978-as tennivalókat is megfogalmaz­ni, valóra váltani. G. Molnár Ferenc Növekszik az élelmiszeripari termelés — zavartalan a lakosság ellátása 1977-ben a tervezett 4,6 százalékkal szemben az elő­ző évhez képest az élelmi­szeripar jelentős mértékben, előzetes számítások szerint több mint; 9 százalékkal nö­velte a termelést, ami érző­dött a színvonalas lakossági ellátásban is. A fejlesztés 1978-ban tö­retlenül folytatódik; a nép­gazdaságnak ez az ágazata a tavalyihoz képest 4—5 száza­lékos termelésnövelést irá­nyoz elő. Az ipari üzemék előirányzatai a tavalyinál na­gyobb mezőgazdasági termék- kibocsátáson alapulnak. Idén összesen 7,6 millió hízottser­tést vásárolnak fel, ezen be­lül az allami ipar üzemei több mint 6,4 millió vágó­sertést fogadnak. Ennek nyo­mán több sertés- és marha­hús kerül az üzletekbe, s az, átlagosnál nagyobb arányban fokozzák a gyulai kolbász és a hűskonzervtermelést. Vá­góbaromfiból 15 ezer tonná­val várnak többet, étkezési tojásból pedig 100 millióval nagyobb mennyiségre számí­tanak, mint tavaly. Miután 20 ezerrel nő a tehénállomány, s a már meglévő állatoktól is nagyobb hozamokat vár­nak, összesen több mint 170 millió literrel több tejet dol­gozhatnak fel. A zöldségtermelő területet, valamelyest — négyezer hek­tárral — csökkentik a terme­lők, viszont korszerűbb tech­nológiákkal, fajtákkal és gon­dosabb növényápolással a ta- valyi eredmények túlteljesí­tésével számolnak. Ennek nyomán például 8—9 száza­lékkal több zöldségfélét tar­tósíthat az ipar. Az édesipar 5 százalékkal több árut ad idén, a sütő-, a tészta-, a sör-, valamint az ásvány- és szikvízipar a ta­valyihoz hasonló eredménye­ket tervez. Az élelmiszeripari üzemek több mint 12 milliárd forin­tos beruházást valósítanak meg. 1978. január 6., péntek

Next

/
Thumbnails
Contents