Népújság, 1978. január (29. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-29 / 25. szám

Lj benzinkutak épülnek Egerben Meddig kell még sorba állni? Az elmúlt évben — éppen a .nyári szezon kezdetén — már foglalkoztunk lapunk­ban a gyorsan növekvő, nagy idegenforgalmú megyeszék­hely gondjával : korszerűtle­nek, kis teljesítményűek a benzinkutak. Autósok szá­zai bosszankodnak nap, mint nap a hosszú várakozás, a benzin utáni sok fölösleges autózgatás miatt. Ha nem találnak megoldást, hónapról hónapra gyarapszik a pana­szok száma is, hiszen ennek a szolgáltatásnak is legalább a többivel hasonló ütemben kellene fejlődnie. Azóta, egyelőre, nem tör­tént változás. Igaz, ez nem jelenti azt. hogy nem is tet­tek semmit az ügyért fele­lősök. Annak idején már hi- rül adtuk, hogy a megyeszék­hely északi lakótelepén, ha nem is egykönnyen, de elkez­dődött az UNISZERV Szövet­kezet és az INTERAG közös beruházása: Shell-benzinkút lasz a lakótelepen. Akkor még úgy tudtuk, felépül már 1977 végére, a legutóbbi ha­táridő február 24., de jórészt késedelmes tervezés, terület- átadás miatt, a tanácsi épí­tők a kezelőépülettel csak március végére lesznek ké­szen. A generálkivitelező, a Közmű- és Mélyépítő Válla­lat ezután fejezi majd be a többi munkát, építi meg a benzinkúthoz vezető utat — valamikor áprilisban. Ennyit a régen várt Shell- kütról. amely üzletével, ki­egészítő létesítményeivel, a másutt is tapasztalt, magas színvonalú szolgáltatást ígé­ri Nézzük a meglevő állo­másokat. amelyekhez mosta­nában zarándokolnak az eg­riek és az átutazók. À város Kerecsend felőli végén a „nagy” benzinkútnál — ahogy az AFOR tájegység­vezetője is leírta a városi ta­nács végrehajtó bizottsága elé terjesztett tájékoztatójában — ünnepnapokon, s gyakran hétköznap is, hosszú sorok állnak. Az autók nem tud­nak lekanyarodni még a Le­nin útról sem a várakozó­parkolóba. Egyezik a vélemé­nyünk az AFOR-éval: „az egri, Lenin úti töltőállomás a városi és az átmenőforga­lom kiszolgálására ma már alkalmatlan”. Bizonyítja ezt az is. hogy alife tudta növel­ni a kiszolgált benzin meny- nÿiségét a korábbi esztendő­höz képest: elérte teljesítmé­nye csúcsát, nem tud többet s ezért meg kellett volna már korábban kezdeni a bővíté­sét. A korszerűsítésre egyébként az idén már minden készen áll, a régi mellé egy újabb kútsor felállítását tervezik. Kezdhetik is a munkát, már a jövő hónapban: sürget az idő, jó nyolc hónapig eltart a hatmillió forintos beruhá­zás. Építés közben azonban itt nem tudnak fogadni ven­dégeket. s ez újabb bökkenő. Az ÁFOR a következő meg­oldást választotta: a város túlsó végén, a Kővágó téren levő, kis benzinkútnál, ahol eddig szuperbenzint nem áru­sítottak, az átmeneti időre extra benzin helyett szupert adnak, normál benzint pe­dig a vasútállomás melletti kirendeltség ideiglenes kútjá- nál is lehet majd kapni. Extra nem lesz. csak a ká­polnai tankolóban. Kicsit bonyolult, talán ne­héz is áttekinteni első olva­sásra, de ezt a pár hónapot már átvészeljük a végre meg­valósuló. jobb ellátás remé­nyében. Január 30 — február 11 Kedvezményes téli ruházati vásár Teljes értékű, jó minőségű árukat — egyebek között mintegy 70 ezer felnőtt és gyermektélikabátot —, 30— 20 ezer pár női és fiúcsizmát, 200 ezer harisnyanadrágot, 140 ezer felnőtt-kötöttárut — vontak be a ruházati keres­kedelem hétfőn kezdődő ha­gyományos kedvezményes té­li, vásárába. A Belkereskedelmi Mi­nisztérium tájékoztatása sze­rint a január 30-tól február 11-ig tartó kedvezményes vá­sár árualapja országosan 1,4 «—1,6 milliárt forint, 6—3 szá­zalékkal nagyobb a tavalyi­nál. A 20—40 százalékos en­gedménnyel, a vásár ideje alatt, a lakosság megtakarí­tása elérheti a 400 millió fo­rintot. A kínálat összetétele nem nagyon tér el a korábbi éve­kétől. A legnagyobb válasz­ték a konfekcionált felsőru­házkodási cikkekből, vala­mint divat- és darabárukból adódik, ezek adják a teljes árualap 68 százalékát, továb­bi Í5 «záraiAifot tesznek ki a méteráruk és a lakástextili­ák, 17 százalékot pedig a láb­belik. A kéthetes akcióban gyap­jú- és gyapjú típusú szövete­ket, télikabátokat, férfi- és fiúöltönyöket, női ruhákat és pantallókat, alsó és felső kö­töttárukat, kisebb mennyi­ségben fehérneműket, rövid­árukat, és öltözékkiegészí­tő cikkeket, valamint őszi és téli nőj félcipőket, női és fiú­csizmákat árusítanak olcsób­ban. A vállalatok informá­ciója szerint vidéken konfek­cióárukból, a fővárosban pedig méteráruból és divat­áruból várható az átlagosnál kisebb kínálat. A korábbi gyakorlatnak megfelelően a kereskedelmi vállalatok, szö­vetkezetek saját hatáskörük­ben határozzák meg a kiáru­sításba bevont termékek kö­rét és a boltokat, így mind a választék, mind az árenged­mény mértéke vállalatonként, területenként eltérő lehet. Egyetlen központi előírás az, hogy a vásár időtartamán a vállalatok nem változtathat­nak. (MTI) Egerfarmosi tervek (Tudósítónktól): Csendesek és kihaltak az egerfarmosi utcák ezeken té­li hétköznapokon. A felnőt­tek többsége kora reggel vo­natra és autóbuszra száll, és utazik munkahelyére. Eljár­nak a felső tagozatos tanulók a körzeti iskolába, és eljár­nak a termelőszövetkezeti tagok is Mezőszemerére Mint Kovács Lajos, a köz­ségi tanács vb-titkárí elmondta, aggodalomra, pesz- szimizrousra nincs ok, mer* a lakosság létszámának csök­kenése megállt A széper rendbe tartott házak, a jó! gondozott kertek, udvarok, a takarékbetét-állomány nö­vekedése azt bizonyítja, hogy az ott élő emberek jól érzik magukat. A községi tanács az elmúlt években egymillió 200 ezer forintot takarékolt vízmű lé­tesítésére. Az idén hozzákez­denek a kút fúrásához és a vízmütársulás megszervezé­séhez is. Üjra telepítették a belterületen levő háromhek­táros nyárfaerdőt, amely évek múlva jó bevételi for­rása lesz a kis községnek. A tanács a múlt évben és az idén is jelentős összegeket fordít fásításra, faluszépítés- -e, az ehhez szükséges virág- nagvak és rózsatövek vásár­• Az idén tehát, még a nyá­ri forgalom előtt Shell-ben- zinkúttal, az év végére pedig duplájára nőtt ÁFOR-tanko- lóval gyarapodik Eger. A tervezők, a város helyi és átmenőforgalmát előrejelző szakemberek szerint persze, még ez is kevés. A városi tanács megbízta a vállalatot, készítsen tervet a Lenin úti töltőállomás tovább bővítésé­re, épüljön tankoló az út szemközti oldalán is. 5,5 mil­lió forint van erre. az elő­készítés megkezdődött, a nyi­tást 1980-ra tervezik. Még ebben az ötéves tervben meg­szűnik a kis benzinkút, he­lyét' elfoglalja a terjeszkedő Csebokszári-lakótelep. He­lyette felajánlották a válla­latnak, hogy építsen tankolót a Shell-kútta] szemben, an­nak tükreként. Az ÁFOR erre üzleti okokból nem vállalko­zott. Jó lenne viszont, ha az INTERAG. a Shell beru­házója gondolna erre és a négysávos, nehezen keresztez­hető út mindkét oldalán meg­építené benzinkútjait. Biz­tosak lehetnek a jó forga­lomban, hiszen erre hajtanak ki a városból a Bükkbe vagy tovább, Csehszlovákiába igyekvő autókaravánok. Területrendezés miatt, ha­marosan felszámolják az AFOR-nak a vasútállomás melletti kirendeltségét is. így tüzelőolajat is teherautón, a korszerű, füzesabonyi te­lepről szállítanak majd. Ez az ígéret szerint nem lesz ész­revehető a kiszolgálásban. A jövő tehát sokkal biz­tatóbb. mint a jelen. A ter­vek pedig a következő öt évre még azt is ígérik, hogy az új 24-es, ?5-ös főutak ta­lálkozásánál vagy a város délkeleti részén, újabb töltő- állomást építenek. Ha mind­ezek megvalósulnak, úgy vél­jük. kitörölhetjük témáink közül a benzinkutak ügyét. Reméljük még azt is, hogy fokozatosan megszüntetve az ellátás gondjait, lesz ideje a vállalatnak kiegészítő szol­gáltatásokra is. Például : olyan motoros levegőpumoát szerelnek fel a kutak mellé, amit használni is lehet Meg talán még egy hűsítőt is ki­szolgálnak az út közben kis időre megálló autósoknak. Most még persze nemtesz- szük szóvá mindezeket örü­lünk, ha benzint lehet kap­ni. Hekeli Sándor W9mÊ SfeÉti % Úi portáMaru A Magyar Hajó- és Darugyár Daru és Kazán Gyáregységében elkészült egy 32 méter gémkinyúlású kikötői portáldara prototípusa. Az új daru mínusz 40 fokos hidegben is alkalmas rakodásra. (MTI fotó Fehér József felv. — KS) ff „Hiánycikk a cipész Nincsenek kisiparosok Po­roszlón és Kaiban a cipész és a női szabó szakmákban. Kálban nincs női fodrász sem és a tervezett kisipari szolgáltatóműhely sem mű­ködik, megfelelő kisiparos szakemberek híján — állapí­totta meg a KIOSZ füzesabo­nyi csoportja. Különösen jó a helyzet viszont a lakásépí­tő és karbantartó szolgálta­tásoknál. A szakemberek itt nem csupán a magán lakás­építésekből veszik ki részü­ket, de jelentős szerepet ját­szanak az iskolák, óvódák, bölcsődék karbantartásában is. A szolgáltatások javítása érdekében ebben az esztendő­ben új iparengedélyeket ad­tak ki autófényező, háztartá­si gépszerelő, szobafestő, par­kettás és műanyagburkoló szakmákban. (császár) 70 ezer család több millió adata Számítógéppel értékelik a budapesti forgalmat Hat új városközpontot alakítanak ki Befejezéshez közeledik a budapesti forgalom számitó­gépes kiértékelése, amihez 70 ezer család több millió, a na­pi közlekedéssel kapcsolatos adatait táplálták a komputer­be. Az eredményt a városi és közlekedésfejlesztési terve­zésben használják fel a mér­nökök. Budapesten a centrum te­hermentesítésére hat új ■vá­rosközpontot alakítanak ki, csökkentve ezzel a városi közlekedés zsúfoltságát. Ezek­hez a központokhoz elsősor­ban a metró vonalai kapcso­lódnak, hogy a gyors, kényel­mes megközelítést lehetővé tegyék, de a komputerrel ki­értékelt adatokat a centrum­hoz csatlakozó autóbusz- és villamosvonalak kialakításá­nál is felhasználják majd. Az új városközpontok kö­zül néhánynak már kialakult az arculata, ilyen Óbudán a Flórián tér, valamint Pesten az őrs vezér tér, ezek mellett, a Móricz Zsigmond körtéren, Újpesten, Kispesten és a Moszkva téren épülnek ki hasonló új centrumok. (MTI) A balesetek csökkentéséért DIGÉP-uiítas egri segítséggel a sara. , Császár István A Diósgyőri Gépgyárban évtizedeken át gyártottak egy hatalmas munkagépet, az SD típusú körhagyós sajtót. Amikor megjelent (1974 őszén) a Kohó- és Gépipari Közlönyben a KGM egy ren­deleté nyomán a „Forgács­nélküli hidegalakító munka- folyamatok balesetveszélyei­nek megszüntetése” című felhívás, ezt a típusú gépet nem lehetett biztonságosan tovább használni. (Tulajdon­képpen jíddig sem, csak a korábbi rendeletek voltak kevésbé szigorúak). Addig­ra azonban mar az ország mintegy 230 vállalatának szállított a DIGÉP összesen több mint kétezer ilyen gé­pet, nem beszélve a gyártó cégnél működő 85 darab kör­hagyós sajtóról. Adva volt tehát az ország­ban mintegy kétezer baleset- veszélyes gép, amelyek első­sorban az őket kezelő mun­kások kezét veszélyeztették. Ám — noha a magasabb kö­vetelményű rendeleteknek megfeleltek ugyan — nem voltak biztonságosnak te­kinthetők az SD típusú kör­hagyós sajtók továbbfejlesz­tett változatai sem, amelye­ket viszont még mindig gyár­tanak a diósgyőriek. — Munkakörömből adódó­an járom az ország különbö­ző üzemeit — mondja Sze­mes István, a D1GÊP villa­mos szerkesztési osztályának technikusa, aki ötletes újí­tással hárította él a körha­gyós sajtók balesetveszélyét. — Legalább félszáz olyan gyárban is jártam, ahol a gép balesetet okozott. Lát­tam azt is, hogy a helyi szak­emberek részleges megoldá­sokkal próbálkoznak elejét venni a csonkulásos balese­teknek. Olyan megoldás azonban, amely megkapta volna a KGM ISZSZI ergo­nómiai-biztonságtechnikai minősítését, nem született. Legalábbis addig nem, amíg Szemes István, a DI­GÉP fiatal újítója meg nem oldotta a nehéz problémát. Álmatlan éjszakák, küzdel­mes hetek, hónapok, sőt évek következtek az életében mindaddig, amíg a KGM- ben ki nem mondta egy fe­lelős: erre a nagy jelentőségű munkavédelmi új'tásra szük­ség van. Az újítás, a KI—100 típusú vezérlő- és reteszelő automata, végre elindulha­tott a megvalósulás útján. — Azaz csak úgy tűnt — emlékezik vissza Szemes Ist­ván.. — JMert igaz ugyan, hogy a KGM-ben elvileg mellém álltak, ám gyártót nekem kellett keresnem. Aki foglalkozott már újításokkal, tudhatja, milyen sziszifuszi, idegzetet, erőt nem kímélő munka ez. Ám nekem végül- is szerencsém volt. Eljutot­tam az Egri Fém- és Elektro­technikai Szövetkezethez, ahol Őszi Vencel elnök meg­értéssel fogadott. Áttanulmá­nyozták az újításomat, azt elfogadták, sőt vállalkoztak a vezérlő- és reteszelő auto­maták gyártására is. Egyet­len kikötésük volt, hogy az újítás megkapja a KGM Ipargazdasági, Szervezési és Számítástechnikai Intézete (KGM ISZSZI) ergonómiai osztályának biztonságtechni­kai minősítését. Ezzel vált ugyanis szinte szabadalom­má a KI—100 típusú vezér­lő- és reteszelő automata. Az egri szövetkezetnél ek­kor már fantáziát láttak Sze­mes István újításában, ők vállalkoztak a minősítés el­végeztetésére és a prototípus legyártására is. Az újítás az elmúlt év őszén aztán meg­kapta a KGM ISZSZI „meg­felelő’ minősítését. Ez az' jelenti, hogy az országbar üzemelő DIGÉP gyártmányú SD körhagyós sajtók csak akkor tekinthetők biztonsá­gosan üzemeltethetőknek. ha felszerelik őket az Egri Fém- és ElektrotechniKai Szövetkezetnél készülő, K— 100 típusú vezérlő- és rete­szelő automatával — A szövetkezet vezetősé­gének kérésére a DIGÉP kör­levélben értesített minden olyan vállalatot, ahol körha­gyós sajtó működik — mond­ja Szemes István. — Így re­mélhetőleg olyan megrende­léshez jut a szövetkezet, hogy gazdaságilag is jövedelmező J vállalkozás lesz az automa­ták gyártása. ígéret van arra is a szövetkezettől, hogy a többi, a DIGÉP-ben készülő forgóékes körhagyós sajtó­hoz (SD—63, SD—40, SD—25 típusok) készülő indító- és reteszelő automata minősít­tetését és sorozatgyártását is vállalják Most már az len­ne jó, ho az üzemeltető vál­lalatok meg is vennék és fel­szerelnék ezeket az automa­tákat, hiszen ezzel sok-sok dolgozó kezének csonkulását akadályozhatjuk meg. Az élet — sajnos — bebizonyí­totta, hogy a különböző szük­ségmegoldások nem nyújta­nak védelmet ezeknél a még évtizedekig üzemelő gépek­nél. Nyikes Imre kmisât 0i 1978« január 39* vasárnap J j.

Next

/
Thumbnails
Contents