Népújság, 1978. január (29. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-29 / 25. szám
Minden ötödik néző Magyar filmek a mérlegen Ä mozinézők országos statisztikája szerint 1977-ben több mint kétmillióval növekedett a magyar filmek közönsége, minden ötödik néző magyar filmre váltott jegyet. Figyelemre méltó eredmény ez, jelzi, hogy érdeklődik a közönség. Tapasztalataink ugyan arra intenek, hogy ne fogadjuk kritika nélkül a mozik számvetését, mégis örömmel nyugtázhatjuk, hogy végre törik a jég. Milyenek a magyar filmek? — Rosszak. — Akad néhány érdekes is. — Nem szeretem a magyar filmeket. ■— Miért nem csinálnak olyanokat, mint a franciák, vagy az olaszok? Ha ilyen válaszok után rákérdez az ember, hogy miér t, vagy, hogy mit látott legutóbb gyorsan kiderül : nálunk alighanem többen vitatják, mint ahányan nézik a magyar filmeket. Divat, méginkább sikk, ócsárolni a hazai filmgyártást, kabaréműsorok visszatérő témái is táplálják az ilyen hangulatot. Amelynek cáfolása meg- inkább megváltoztatása nem elsősorban a kritikára, hanem a magyar filmekre vár. A jó magyar filmekre persze. Közvéleményünk még mindig igazságtalan a magyar filmekkel szemben. Pontosabban lekezeli filmgyártásunkat és a kimagasló külföldi alkotások színvonalát, tematikáját kéri számon.' Gondoljuk csak el, hogy a sokat emlegetett „bezzeg” filmeket az olaszokat, a franciákat, az angolokat, vagy amerikaiakat hasonlítják össze a számarányában szerény hazai terméssel. A magyar filmgyártás az egyetlen ugyanis, amelynek egészét — a leggyengébb filmtől a kiemelkedő alkotásig — láthatja a közönség, míg más országok filmgyártásának mindig csak a javát. Az összehasonlítás ilymódon igazságtalan. Ám méltatlan az olyasfajta értékelés is, amely a közelmúltban készült filmeken kéri számon a hatvanas évek kimagasló alkotásait a nagy fellendülés nemzetközileg is jegyzett művészi produkcióit. Például egy Húsz óra, vagy egy Tízezer nap drámaiságát, kritikai hangvételét. Az effajta számonkérés figyelmen kívül hagyja a legfontosabbat, a társadalomban bekövetkezett változásokat, azt az egyszerű igazságot, miszerint a 70-es évek vége felé már rendeződtek a nagy társádalmi kérdések, más témák foglalkoztatják az alkotókat, s ilymódon a filmművészet figyelme is elsősorban a kisebb közösségek felé fordul. Témaváltásról van szó, és nem a kritikai szellem, a probléma-érzékenység, vagy a közéletiség feladatáról. Legjobb filmjeink ugyanis eppenhogy közéleti töltésűek -és a hogyan éljünk és a hogyan élünk kérdéseire keresnek választ, kutatják, -elemzik az értelmes cselekvés lehetőségeit. Ezek ma a filmművészet nagy témái, mert egyre világosabb, hogy az ellentmondások nem any- nyira társadalmi tünetekben, inkább magatartásokban, különböző visszaélésekben jelentkeznek Ezekét a tüneteket járta körbe az elmúlt évben ' a magyar filmgyártás, ezzel is jelezve hogy tulaj- ■ donképpen valós, a holnapot is meghatározó' gondokról és nem periférikus rőt van szó. Nézzük ezek után az t múlt év 18 filmjét, amely’ 6) Hmism 'Î978. január vasa, nap nyolc napjainkban játszódik. Ez jó arány, ám még ennél is örvendetesebb, hogy egyre jobban előtérbe kerül az ironikus hangvétel a szatirikus ábrázolás, amely bátran vállalja a cselekményességet, valamint a szórakoztatás szándékát is. Ezt a köny- nyed, játékos stílust képviseli a kritikusok által az év legjobb filmjének minősített Veri az ördög a feleségét című alkotás, András Ferenc első önálló rendezése, amely kemény szókimondásával, lebilincselő derűjével a nézők körében is megérdemelt sikert aratott. ízig-vérig mai ez a film a güriző, pénzhaj- hászó, önsanyargató valamint a jómódban élni sem tudó magatartásformát, felfelé és lefelé is bátran kinevettető alkotás. És mindez remek színészgárdával Koltai Lajos hangulatos, szellemes képeivel. (Egyébként Koltai nyerte el a kritikusok operatőri díját). A jó filmek közé kell sorolni a Rózsa János rendezte Pókfocit is, amely egy hatalmaskodó kiskirályt és annak talpnyalóit állítja előtérbe. Dömölky János filmje A kard egy eddig elhanyagolt területre kalauzolja a nézőt, ugyancsak a szatirikus ábrázolás eszközeivel. Elgondolkodtató film, bár sajnáljuk, hogy a tehetséges rendező nem döntötte el egyértelműen milyen irányba lődözi vitriolba mártott nyilait. Kardos Ferenc Ékezet című filmje nem tartozik ugyan a jeles alkotások sorába, mégis szívesen emlékezünk rá, mert hőse újtípusú ember: üzemi népművelő, akinek kudarca, magáramaradottsá- ga figyelmeztető ábrázolásban szól életünk mai kérdéseiről. A sajátosan lírai filmvallomások a lélektani ábrázolást tükröző alkotások nem aratták egyértelmű sikert. Még a kritika is vegyes érzésekkel fogadta Szabó István nagyon szép és őszinte látomását, a Budapesti meséket, amely mai kicsengéssel mondja el hogyan rázód- tunk, vagy méginkább hogyan verekedtük egységbe magunkat az elmúlt évtizedekben. Simó Sándor filmje az Apám néhány boldog éve is értékes lírai vallomás, csak éppen történelmi ábrázolása nem mondható megalapozottnak. Bacsó Péter új filmjét a Riasztólövést sem sorolhatjuk a sikeres művek közé, mert már-már társadalmi abszurditást tükröz a történet. Filmgyártásunk elég ritkán nyúl Hunyadi Sándor műveihez. Éppen ezért fáj a csalódás: Makk Károly Egy erkölcsös éjszaka című csodálatosan fényképezett filmje indokolatlanul dúsította fel Hunyadi novelláját, ezzel elszalasztott egy nagy lehetőséget, s ilymódon csak a remek színészi alakításokra emlékezünk szívesen. Szórakoztató művekkel az elmúlt évben sem kényeztette el a közönséget a magyar filmgyártás Noha manapság sok szó esik a szórakozás társadalmi igényéről. E témában szakszerű, rutinmunkák születtek. Várkonyi Zoltán most is megtette azt, amit várt tőle a közönség: a Fekete gyémántok , bemutatása után növekedett a nézők száma, miközben sorra jelentek meg az elmarasztaló kritikák. A Csillagszemű — Markos Miklós rendezése — a kellemes filmek közé sorolható, olyan alkotás, amely elsősorban a fiatalok érdeklődését, igényét szolgálja. Az ifjú mozinézők nevelésére a gondosabb és folyamatosabb törődésre figyelmeztet a Ludas Matyi kimagasló közöngsikere is. Dobozy Imre és Fejér Tamás filmjéről A királylány zsámolyáról nem sok jót jegyezhetünk fel. Helyenként unalmas, nem beszélve aprói, hogy túlságosan leegyszerűsíti a háború végnapjainak embertpróbáló eseményeit. Manosz Zahariasz filmje a Fedőneve: Lukács sem tartozik a sikerült produkciók közé, Esztergályos Károly Kísértés című alkotása pedig a társadalmi kérdések elől egy luxus hotelbe menekítette a cselekmény fővonalát, míg az Ők ketten című Mészáros Márta rendezte film társadalmi hitele csak szociológiai értelemben elfogadható, de esztétikailag nem kap hiteles megfogalmazást. Öröm, hogy nálunk tág tere van az alkotói kísérletezésnek. Ám a filmgyártáshoz nemcsak kísérletező kedvű alkotók, hanem mecénások is szükségeltetnek. A mecénások pedig mi vagyunk! És ebből az aspektusból nézve, érdemes megjegyezni: egy-egy kísérlet bizony nagyon sokba kerül. N ekünk. Igaz, most három filmről van szó csupán, ám a tizennyolchoz mérve ez bizony nem kevés. Elsősorban a Sámánra gondolunk, amelynek képi fantáziája csodálatos ugyan, de mögötte nem fedezhető fel az értelmes gondolat. Zolnai Pál tehetséges réndező, aki most is húszperces remekművet alkotott, a többi azonban közhely, mert Hogy- a Sámán egész estét betöltő filmként került a klubok közönsége elé. Révész György Ady- filmje a Ki látott engem? is vitatható. Nemcsak gondolata gyenge, képi4 világa is lapos, nem méltó a jeles centenáriumhoz. Két éve egy Rákóczi-film, most pedig; a nagy költőhöz méltó Ady- ■ film lehetőségét szalasztottá el a magyar filmgyártás. A harmadik film, amelyről itjj szólni kell Maár Gyula teketóriája, amelyet csakis Törő- csik Mari kivételes színészi tehetsége tesz elviselhetővé. Pécsi Ildikó a Veri az ördög a feleségét című film egyik főszereplője De még így is, színházi mércével mérve is m e g b u k o 11 a film: olyan kevesen iiézték meg, hogy számítások szerint az egy nézőre jutó hozzájárulás elérte a 2500 forintot. Meggondolandó: az ilyen filmek forgatókönyvére valakinek, vagy valakiknek, olykor nemet kellene mondani. ★ . Mint é számvetésből, is kiderül az elmúlt évben nem ; volt valami jó termése a ma- ■„ gyár filmgyártásnak, Láttunk-úgy an néhány, ötletes, .újszerű; figyelemre méltó- alkotást, ám á művek többsége : nem..haladta' túl a középszerűségei. igaz’ néhány rendezőegyéniség. mbit. például . Fábri Zoltán,. Sára: Sándor, Ranódy László, Húiszárik Zol- ’ tán most nem? mutatott be - jmcsó ‘ Miklóst is, íés'éz á kőífülmény bizony meglátszik a filmek összképén. Joggal reménykedünk: majd az idén.. : Márkusz László Kiállítás amatőr képzőművészek alkotásaiból Pályázati felhívás A Komárom megyei Tatán, a Művelődési Központban rendezik meg az idén a X Országos Amatőr Képzőművészeti Kiállítást. A július 19-én nyitó kiállítás áttekintést ad az amatőr képzőművészet és az iparművészei fejlődéséről, irányzatairól, az utóbbi években végbement változásokról. A kiállításra az utóbbi három év alkotásaiból küldhetnek be pályamunkákat (festmény, szobor, grafika, iparművészeti, kör- nyezetátalakítási tervek makettjei) az amatőr képző- és iparművészek. A legkiemelkedőbb teljesítményt nyújtó szakkörök és kollektívák (stúdiók) díjai a következők: 1. díj: 10 000 Ft, két második díj : 7—7000 Ft. Két harmadik díj : 5—5000 Ft. Tíz szakkörvezetőt díjaznak kiváló eredmények alapján 2—2000 forinttal. A legjobb 14 egyéni alkotó 4 díja 1—1000 forint. Külön díjat kap a VIT gondolata eg- iobban kifejező alkotás A kiállításra 15. életévét betöltött szakköri tagok küldhetik el munkáikat, személyenként és műfajonként 3— 3 darabot, egy szakkör azonban csak 40 munkát i-t be. A beküldött munkák zsűrizését a rendezőszervek által felkért bizottság végzi. A beküldött anyagok egy része kiállításra kerül Tokajban is, a művésztelep fennállásának 25. évfordulóján rendezett kiállításon, A pályamunkák beküldési határideje: 1978. április 24—26. (Tata, Vár alja u. 1. Művelődési Központ.) A pályázatot a Népművelési Intézet, - a KISZ KB, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, valamint a Komárom megyei Tanács V. B. hirdette meg. .A. megyei .tanács művelődésügyi.' osztályának, továbbképzési;4 kabinetje, yalámint a Megyéi Művelődési- Központ ígéretes ‘vállalkozásba fogott. Az együttműködés célja az. hogy minél több pedagógust győzzenek meg, világosítsanak fel arról, hogy mit te-, hetnek a mind hatékonyabb közművelődésért. Január 30-án, hétfőn délelőtt Egerbe, Füzesabonyba, Gyöngyösre és Hevesre hívják" ös’szé a. járásikban,, tevé' kenykedőjv magyar gzakbsokat. Először " á járási szakfelügyelők tájékoztatják -.őket „arról, hogy falújukban,>anikészüitségüket. Ehhez gyakorlati ötleteket, javaslatokat , kínálnak majd* '• az MNK munkatársai, akik4 mindenütt részt vesznek a megbeszéléseken, közösen vitatják meg az elkövetkezencjő időszak feladatait. Kunszabó Ferenc: Megbízatás 3. Megalakult a brigád, elkezdett mozogni, de az eredményt majd később, most tessék végignézni, milyen, tényállást vettem föl róluk. Mindegyikről. Szép írás, mi? ... Persze, Marinknak diktáltam, és ő is belesegített a fogalmazásba, de hát mégis, csak olyan izék ezek ... Nem hivatalosak... Tessék őket olvasni, addig én bezárom a galambokat. S. F. Három éve szakmunkás, velem együtt végzett, jelesre. Csak a gyakorlatija lett négyes. Pedig van érzéke a motorszereléshez, és tud is dolgozni, ha akar. Az öregek éppen velem együtt vették volna föl a brigádba, de S. F. kijelentette, hogy semmi kedve tíz év alatt aranyeret szerezni, a nagy hajtástól, jó lesz neki rézből is, negyven év múlva. Ezután elkerült a másik műhelybe, a haverságunk is lazult, csak a sportkörben találkoztunk néha. Focizni kezdett. Utóbb azonban onnan is kimaradt. Akkor már KISZ-titkar voltam, s talán ezért említette nekem, hogy állandóan tartalékba tették, és azért nem jön a maximális lé, de öt nem is az érdekli, hanem szerinte a fociedzőnél pofára megy a dolog ... Megérdeklődtem, és azt a választ kaptam, hogy nem járt el az edzésekre, de mikor igen, akkor se izzasztotta magát. Igazat adtam az edzőjének, és .ezt meg is mondtam S. F.-nek, é- akkor egy időre a gyárból is kilépett, a Köztisztaságihoz. Tíz-hatvan órabért vitt magával, ami egy kezdőnek egészen komoly pénz — és tiz . hónap-múlva hatvan fillért tett rá a gyárunk, mikor visszavették! Ez a tékozló fiú . jutalma manapság mifelénk! . Persze, hogy ezek után még . csak véletlnül sem dolgozott jobban, és a vizsgálat időpontjában általában 60—70 százalékot teljesített — de ez a fiatalok között még a jobbakhoz teszi őt, és úgy látom, hogy képes volna száz százalék fölé is menni, ha valaki vagy valami felébresztené benne az akaratot. . De ki, vagy mi, és mivel? B. A. Ö a szólógitáros a gyári zenekarban. Már a tanintézetben is azt csinálta, mint bentlakó, és azt mondják; igen tehetséges, A nagyszereidében, de talán az egész gyárban neki van a leghosz- szabb haja, némelyik srác azt mondja, a melóban is parókát hord, nemcsak a színpadon: Hogy a lányok még jobban bukjanak rá. Pedig ez fölösleges neki, a húgom is azt mondja, mert jóképű fiú, és hogy énekelni is szokott a mikrofonba, olyan szép, rekedt hangon, mint Máthé Péter,-hát igazán nem lehet panasza: buknak rá a lányok, és nemcsak a gyáriak, hanem a gimnazisták, meg a ke- .. reskedelmi szukközépesek is. —- Azt nem értein, hogy B. A. miért marad egyáltalán a gyárban, és főleg munkásnak, de a lányoknak egyszer piá- san elmondta állítólag, hogv majd bolond lett volna elmenni profinak! Mert ott egy kezdő a hidegvízre valót se keresi meg, itt, meg kapja a fizetését, , rá a kondipénzt még hozzá a fellépésekért, szereplésekért külön. Ha elmegy profinak valamelyik zenész cukrászdába, például, akkor kap régi zeneszerszá- rnok-at, valami ócska hang- erősítővel és. mikrofonnal, — a gyár pedig a legmodernebb felszerelést vette meg neki! Mehetett volna föl az irodába dolgozni, de azt mondja, ott ülni kellene valami hülye íróasztal mellett, számokat összeadni, kivonni, azonkívül eltunyulna a sok üléstől — itt pedig jöhet, mehet, mozoghat, hogy meglegyen a kondi az esti szereplésekhez! ... A kultúrosok vigyáznak rá, mint a szemük fényére, és az igazgató külön rendelkezést adott ki, hogy tekintettel az eddigi szép eredményekre, a jövőben még nagyobb gondot kell fordítani a gyári népművelés e fon- , tos részére! Ezért aztán nem is akartam bevenni a brigádba, nehogy a bátyám meghajtsa, és kiessen a formájából —, de ő maga jelentkezett, hogy ne hagyjam ki. Kérdeztem, miért? Azt mondta, a híresebb amatőröktől megkövetelik, hogy álljanak helyt a munka frontján! Hát ahogy gondolja. De nem töri magát. Ha nehezebb, vagy precízebb munkát akarnak rábízni, nem vállalja, azt mondja, remegni fog a keze! A srácok meg mind helyeselnek, mert szeretik a játékát. Inkább rádolgoznak. • S. Sz. Velem együtt végzett. A szakiskolában mindig ő volt a lord, és most is az. Mari szerint nem, csak engem esz a sárga irigység. Annyi biztos, hogy a haja mindig olyan, mintha éppen akkor húzta volna ki a búra alól. A melóban sem hord svájcit, nehogy -lenyomja. Ezért, aztán - mindig.-attól fél, hogy valami baja esik ® fejének, és a legnehezebb dölog leküldeni a motor a.lá,;Ame- lósruhája is mindig a legtisztább, hetente : kétszer ; viszi haza mosatni, vasaltatni; Engem anyám kivágna, a ruhával együtt;, igaz, ■ náluk .a bejárónő csinálja. Az.anyja valami fejes egy hivatalban, - az apja meg nagyobb főnök, de hogy mi, azt senki sem tudja, mert S. Sz. : szerint : bizalmi beosztás. Vagyis államtitok. A srác különben csendes, szerény, a gyárban is;,.-és este a presszóban, vagy a klubban is. Az apja állítólag megmondta neki, hogy ha balhé derül ki rá, akkor kinyújtja. Hosszú hajat is az nem enged neki hordani. S. -Sz.-nek van a városban a legjobb civilszerelése. A családnak .állítólag Pestén a Váci .utcában van a szabója; úgy, hogyha a srác megjelenik a prész- szóban, akkor mindnyájan taccsra vagyunk dobva. S. Sz. pedig fizeti Azt mondja. ~a keresete teljesen az övé. Egyes gyerek. Az a rejtély, hogy miért melósnak jött? Mert a bizonyítványa is mindig kitűnő volt. Egyszer állítólag azt mondta egy lány- - nak; részegen, hogy - atCapja -valamikor melósként .kezdte, és1 a fiának megparancsolta, hogy ő legyen az uralkodó osztály tagja. Az viszönLbiz- tos, hogy tőlem megkérdezte: benevez-e az ifibrigád a szocialista versenybe? És azóta is már kétszer megkérdezte, hogy megkapjuk-e a bronz fokozatot? Állítólag, ha az aranyat elérnénk, akkor jelentkezne egyetemre. Estire. De ez csak pletyka. S. Sz. érti a szakmát, és nem húzza ki magát,, ha rá kell verni. .. (Folytatjuk) A pedagógusok és a közművelődés
