Népújság, 1978. január (29. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-26 / 22. szám

Rismamaszalag A Váci Kötöttárugyár pász­tói gyáregységében még az elmúlt évben automata sza­lagrendszert vezettek be. A tervek szerint az idén az egész varrodában megszerve­zik az automata szalagrend­szert. A nők jobb munkakö­rülményeinek biztosítására kismamaszalagokat alakítot­tak ki, ahol az olyan anyák dolgoznak, akik több gyer­mekük miatt nem tudják vál­lalni a több műszakot. Eze­ken a szalagokon az asszo­nyok egy műszakban dolgoz­nak. (MTI fotó — Király Krisztina felv. — KS) Belépés csak férfiaknak... Világért sem vitatom, minden munkáltatónak joga van azt alkalmazni, akit a legjobbnak talál a meghirde­tett munkahelyre. De azt már nagyon vitatom, amikor ele- ve meghatározzák, hogy csak férfiakat, sőt csak nőtlen férfiakat hajlandók alkalmaz­ni valahol. Különösen olyan esetben, amikor a követel­mény olyan végzettség, amit jelenleg, hogy egészen ponto­san fogalmazzak, az alkot­mány paragrafusa szerint nemre való tekintet nélkül bármelyik állampolgár meg­szerezhet. Arról jutott eszem­be mindez, hogy egyik vál­lalatunk agronómust keresett„ de csak férfit, és csak nőtlent. Elgondolkoztam a miérten. Sok minden lehetséges. Az is például, hogy sokat kell utaz­ni, más falvakban éjszakázni, s ez, úgy véljük, nem nőnek való. Az is lehetséges, arra gondoltak, ha a pályázó le­ányzó lenne, s uram bocsá’, egy idő múlva férjhez menne, sőt szükségét érezné, hogy a népesedési politika végrehaj­tásához hozzájáruljon egy-két csemetével, akkor ottmarad­nának szakember nélkül. De azt nehezebben értem, hogy ha a jelentkező férfi, miért lehet csak nőtlen. Talán hal­lottak valamit arról a gyár vezetői, hogy a GYES-t mint olyat, kiterjesztik a férjekre? S netán az állás érdekében ma örök nőtlenséget ígérő fiú megnősül és otthon marad gyereket nevelni? De egyéb­ként is, milyen állás lehet az, amit csak agglegények, vagy leendő agglegények tölthet­nek be? Azután az is megfordult a fejemben, talán mindössze arról van szó, hogy nem tudnak lakást biztosítani, s eleve el akarják kerülni a la­kásvitát a családos emberrel. Mindenesetre töprengése­imre nem találtam megfele­lő választ, hiába olvastam el a hirdetést elölről is, és visz- szafelé. Csak az érzés ma­radt meg: valahogy becsüle­tesebben kellett volna fogal­mazni: sok kiszállással járó állásra várunk jelentkezőt, lakást biztosítani pedig nem tudunk. Lehet, hogy keve­sebben jelentkeznének, de aki ■jelentkezne, őszintébben vál­lalná az előre nem látott ne­hézségeket is, és nem eshe újra meg újra csorba azon a bizonyos egyenjogúságon. —deák — Szemtől szemben az Dr. Noszticzius Ferenc na­gyobb tanulmányt szentelt a sajtó és az olvasó kapcso­latainak, közelebbről a me­gyei lapok szerepének a tömegkommunikációban. E nagyobb lélegzetű tanul­mány néhány lapunkat érintő fejezetét most azzal adjuk közre, hogy szemtől szemben az olvasóval, köl­csönösen számot vethes­sünk egymással: mit akar az olvasó, mit kell tennie a Népújságnak, hogy jól és helyesen szolgálja az olva­sói igényeket. olvasóval csak a Népújságot, rádiónk, tévénk is van, mégis elége­dettek vagyunk/ — Évek óta előfizetem a 1 lapot, így nyugodtan állítha­tom, hogy örvendetesen ja­vult hírszolgálata. — Igaz, a rádióból sok mindenről előbb értesülünk, de hát ez technikai kérdés. — Nem olvasom el a külpoli­tikai híreket, mert hiányér­zetem támad. Inkább a me­gyei anyagok és kulturális írások érdekelnek. — A rádió és a televízió mellett tökéletesen , kielégít az újság. , —- A pontossággal néha baj van. Sok az elírás, a za­varó sajtóhiba és a pontatlan mondatszerkesztés. — Igen gyakori, hogy szó szerint adják az MTI anya­gait. Elmarad a kommentá­lás, s ez nem tetszik nekem. — A jobb megértéshez, a tisztánlátáshoz olykor keile-- ne egy kép vagy térkép is. — Az országos eseménye­ket jól tükrözik, azonban a szomszédos megyék életéről egyáltalán nem tájékoztat­nak, holott ez igen sok em­bert érdekelne. — Aki nap mint nap for­gatja a Népújságot, az feltét­lenül megtudja, hogy mi fon­tos történt az országban. — Több oldalról tájékozó­dom, s tapasztalataimat ösz- szevetem a lapokban olvasot­takkal. Ügy érzem, minden lényeges eseményről tudósí- I anak — A belpolitikai hírekhez, • i kkekhez mindenképpen több fotó kellene. Ezek ter- ) nészetesen csak akkor érik i 1 a kívánt hatást, ha jól | legkomponáltak, ha a lé- l -veget emelik ki. Ugyanez unatkozik a riportokra, a publicisztikára is. Az , előbb említett példák arra hívják fel a figyelmet, Mit várnak 1. Az olvasók lapról alkotott véleményét két felmérés ada­tainak összehasonlításával érzékeltetjüíf.X Az első 1J.97Í. októberében és novemberében végezték el a Hírlapkiadó Vállalat mun­katársai. A másikat a me­gyei lapkiadó vállalat a szer­kesztőséggel . közösemszervez- te, bonyolította le(19JT. már­ciusában, Igaz, az előbbi na­gyobb szabású vállalkozás volt, áz utóbbi viszont csak 2100 kérdőívre korlátozódott, mégis az összevetés számos azonos megállapítást szült. A kérdések egy része egye­zett. Elöljáróban ezeket hason­lítjuk össze témakörök sze­rint Elégedett-e lapunk hír- szolgálatával? Megfelelő-e frissesége? 1971-ben a megkérdezettek 39 százaléka igennel, 11 szá­zaléka nemmel válaszolt. 1977-ben 80,8, illetve 19,2 százalékra módosult az arány Ez azt jelenti, hogy az elége detlenek száma — ha nem i: nagy mértékben, de gyarapo dott. Nézzük most a részleteket méghozzá úgy, hogy felsőn koztatjuk a bíráló és egyetértő megjegyzéseket. 1971-ben így fogalmaz!, az olvasók: — Magam és családom ré­széről kielégítőnek tartom a az olvasók? tájékoztatást. Igaz ugyan, hogy a rádió és a televízió nagy konkurrencia, s gyako­ri, hogy megelőzi az újságot, de azt hiszem, ez természetes. A lapot elsősorban azért ve­szem kezembe, hogy bővebb / információhoz jussak abban a témában, amit tegnap hal­lottam, vagy láttam. — A fontosabb bel- és kül­politikai eseményekről nem késik le a Népújság. — Jó érzékkel szortíroz­zák a fontosabb és kevésbé fontosabb eseményeket, és csak azt közük, ami tényle­gesen közérdeklődésre tart­hat számot. — Az „igen” szót jelöltem meg válaszként, de úgy ér­zem, ez nem a teljes igazság. Néha olyan érzése van az embernek, hogy összeollóz­ták a külpolitikai rovatot, míg máskor mintha másna­posak lennének a hírek. — Azt hiányolom csak, I liogy hiányzik a sajátos ízű kommentálás, az események magyarázata, értelmezése. — Sajnos nem vagyok elé fedett. /Nem is a frisseségge’ van talán baj, inkább azzal rogy igen röivden intézik e I fontosabb kérdéseket is. — Néha előfordulnak s/; állas hírek is. Azt hisze így erre nincs szükség. — Válaszom: „lehetne jól is” a hírszolgálatuk. A rövid séget kifogásolom. — Mi nem olvasunk mást, A szociális tervek megvalósulásáról Ülést tartott az SZMT elnöksége Szerdán Gubán Dezső el­nökletével ülést tartott a Szakszervezetek Heves me­gyei Tanácsának elnöksége. A tanácskozás napirendjén egy felmérés tapasztalatainak elemzése szerepelt: 34 válla­latnál, szövetkezetnél vizs­gálták meg, hogyan hajtják végre a középtávú szociális terveket, mire használják fel a jóléti és kulturális alapo­kat. A vizsgálatot országos program részeként a Heves megyei Népi Ellenőrzési Bi­zottság végezte, ehhez csatla­kozott az SZMT és közös munkájuk eredménye volt a jelentés, amely az elnökségi ülés elé került. Mint a vizsgálat is megál­lapította, az új szabályozó rendszer megnövelte a jóléti és kulturális alapok tervezé­sének biztonságát; tervsze­rűbb, folyamatos lett a fejlő­dés e téren. Az ágazatok és a vállalatok között azonban igen lényeges eltérések van­nak a szociális juttatásokban. Ezeknek a különbségeknek a megszüntetése hosszabb idő­szakra szóló fontos feladat. A vizsgálatot végző népi ellenőrök és szakszervezet i aktivisták azt is tapasztalták, hogy nem mindenütt rögzí­tik a kollektív szerződések a jóléti és kulturális alapok felhasználásának elveit, ará­nyait,^ nem egy munkahe­lyen fordult elő: szabálytala­nul, nem a megengedett mó­don használják fel ezeket az összegeket. Megállapították, hogy a megyében dolgozó gyáregységek, központjuktól távol eső üzemek legtöbbje nem is készíthet önállóan szociális tervekét, az igények kielégítése csak esetleges. Foglalkozott a vizsgálat többek között az üzemi étkez­tetéssel, a gyermekintézmé­nyek támogatásával, az if­júságpolitikai célok megva o- sításával és a dolgozók lakás­építésének támogatásával, az intézkedési javaslatok közölt szerepel, hogy a vállalatom javítsák az együttműködést a tanácsokkal, széles kör í igényfelméréssel alapozzam meg a tervezés realitását. A tanácskozáson részt vett Csepelyi Károly a Heves me­gyei NEB elnöke is, aki igen hasznosnak értékelte az SZMT-vel való együttműkö­dést. Javasolta, hogy a má­sodik félévre tervezett mun­ka- és egészségvédelmi vizs­gálatot szintén közösen vé­gezzék el. Az SZMT elnöksége meg­vitatta az állami kulturális alap idei felosztásáról szóló jelentést is, majd személyi kérdésekben döntött. Zöld hullám Szerződések több zöldségre és gyümölcsre Kevés olyan vállalat van Heves megyében, melynek nevét annyit emlegették ta­valy, mint a ZÖLDÉRT-ét. Hol jól, hol rosszul, nem vé­letlenül, hiszen kulcsszerepet játszott és játszik az idén is a megye burgonya-, zöldség- és gyümölcsellátásában. Amikor Patkó József, igaz­gatóval rövid beszélgetésre ültünk le, a múlt évi eredmé­nyek összegzésével kezdte mondanivalóját: — Tavaly, a Miniszterta­nács által meghirdetett zöld­ségtermelési program ösztön­zőleg hatott a gazdaságokra. A megyei intézkedések nyo­mán 22 százalékkal emelke­dett a nagyüzemekben a zöld­ségtermő terület, és lényege­sen több áru került piacaink­ra a háztáji, illetve a kisgaz­daságokból is. Ez a többlet a felvásárlásban is megmutat­kozott, hiszen 55,4 százalék­kal több zöldséget, és gyü­mölcsöt vettünk át az üze­hogy az olvasók jelentős ré­sze igényes. Nemcsak tartal­mi, hanem formai szempont­ból is többet, jobbat kíván. Érdekes viszont az, hogy szá­mosán kérik a külpolitikai híranyag Jsommeniálását, az egyes események mögött rejlő mozgatórugók feltárá­sát, az MTI-anyagok egyéni tálalását. Olyan kívánság ez, amely mindenképpen jogos. Egészséges óhaj, hiszen az emberek politikai tájékozó­dási készségéről vall. Hat év múltán a kérdőívek szöveges részei lényegében — olykor különösképpen nyo­matékosa — ugyanezt is­métlik. Íme néhány erre vonatkozó megjegyzés! — A megye eseményeiről késve értesülünk. Ez bizony nem- frisseség. Néha a tájé­koztatás teljességgel elma­radt. — Nemegyszer az esemé­nyek után kullognak és sza­kállas, harmad- és negyed­napos híreket adnak közzé. Felesleges folytatni a sort, az előbbiek is ízelítőt adnak abból, hogy e téren bőven akad még tennivaló. Az egyik lényeges dolog az, hogy érdemes lenne a lap anyagellátásával kapcsola­tos tévhitet eloszlatni. Mi ta­gadás: a frisseség hiányát sokszor indokoltan kifogásol­ják. Nemcsak 1971-ben, hanem 1977-ben is igen sokan sür­gették, hogy elemzést várná­nak a nemzetközi élet ese­ményeiről. A megkérdezettek mintegy 40 százaléka kérte ezt. Olyan óhaj ez, amely tel­jesíthető. Ugyanez vonatko­zik a színes, az olvasmányos jellegre. Itt elég csak arra utalni, hogy az előfizetők je­lentős része a nyolc osztályt nem végzettek sorából tobor- zódik. Visszatérő kifogás az is, hogy sok helyre késve érke­zik meg a lap. (Folytatjuk) mektől, mint 1976-ban. Ami­re még nem volt példa, re­kordmennyiségű 4760 vagon árunk volt, ezen belül is több mint 3 ezer vagon zöldség. Így lehetővé vált a lakosság év közi folyamatos, jó ellátá­sa. Bár esetenként feszültsé­get okozott vállalatunknak is a munkaerőhiány, az, hogy sokszor kevésnek bizonyultak a szállító járművek és az áruk pakolásához szükséges reke­szek, melyeken ahogy csak tudtunk, igyekeztünk segíteni. — Hogyan alakultak az árak? — A jó termés nemcsak a kedvező ellátásban mutatko­zott meg, hanem az alacso­nyabb fogyasztói árakban is. Áraink 10 és fél °/o-kal ala­csonyabbak voltak, mint 1976- ban. Ez a ZÖLDÉRT Vállalat boltjaiban vásárlóknak csak­nem 5 millió forint megtaka­rítást -jelentett. — Mennyire készültek fel a téli ellátásra? — A múlt évi kedvező bur­gonya-, zöldség- és gyümölcs- termés felvásárlásával lehető­ség nyílt arra, hogy a téli és a kora tavaszi áruellátást megfelelő mennyiségben és minőségben biztosítsuk a fo­gyasztóknak. Nyolcszáz va­gon árut raktároztunk a hű- tötárolókban, ami 20 száza­lékkal több, mint egy évvel ezelőtt volt. Mindezt az ösz­tönző zöldségtermelési prog­ram alapján nyújtott állami támogatás, illetve a felvásár­lásban részt vevők önzetlen, áldozatkész munkája tette le­hetővé. — Mit terveznek az idei év­re? — 1978-ban arra törek­szünk, hogy megtartsuk múlt évi eredményeinket. Árbe­vételünk ugyanis meghaladta a fél milliárd forintot. Erre az évre már megkötöttük a szerződéseket az üzemekkel. Ezt a munkát időben, már szeptember végén elkezdtük és a múlt év végére be is fe­jeztük. A szerződésekben na­gyobb hangsúlyt kapott a tervszerűség, a szükséglet­nek megfelelő felvásárlás a megye lakóinak ellátására és exportfeladatainak teljesíté­sére. Ezeket figyelembe véve 36 termelőszövetkezettel és 10 fogyasztási szövetkezettel kötöttünk megállapodást 4750 vagon burgonya, zöldség és gyümölcs felvásárlására. Eb­ből 4 ezer vagonnal a terme­lőszövetkezetektől veszünk át árut. A fogyasztási szövet­kezetek irányításával pedig a háztáji és a kiskertek termé­nyeit vásároljuk fel. Az év során további szerződéseket kötünk a gazdaságokkal fő­leg paprika, paradicsom és uborka felvásárlására, amely a lakosság jobb ellátásán kí­vül hozzájárul az export fo­kozásához is. Vállalatunk ar­ra törekszik, hogy betartsa a szerződéses fegyelmet, ugyan­akkor partnereinktől is elvár­juk ezt. Az idén, éppen a ta­valyi kedvezőtlen tapasztala­tok alapján jobb összhangra lesz szükség a szállításban, a csomagolásban, hogy az áru­kat valóban jó minőségben vegyük át, és juttassuk el ‘a fogyasztókhoz. A szállításhoz, és a tároláshoz szükséges re­keszek egy részét újakkal pó­toljuk. Ez tavaly is gond volt, az idén is problémát. . okoz. Hogy. enyhítsünk ezen, Hat­vanban és Kálban két fare- kesz-gyártó üzemet hoztunk létre. — Milyen új létesítmények­kel gazdagodnak? — Az MSZMP Központi Bizottságának múlt év de­cember 1-i határozatát szem előtt tartva a tárolás és a fel­dolgozás javítására Eger déli részén, a hűtőház területen megkezdtük a 300 vagonos uj burgonyatároló építését. En­nek alapjait már el is kész ­tette a Heves megyei Taná­csi Építőiparr Vállalat és ter­veink szerint 1979. augusztus végére átadják rendeltetésé­nek. Ez tovább enyhít majd raktározási gondjainkon. Üz­lethálózatunk bővítésére ;s törekszünk. Egerben például a Tárkányi Béla és a Szé­chenyi utcában, Gyöngyösön pedig az Április 4. téren nyi­tunk új zöldség-gyümölcs üz­leteket, várhatóan jövőre. 1979-ben hozzálátunk az egri hűtőház területén az új tar­tósító üzem építéséhez is. ahol ecetes paprikát, uborkát, vegyesvágottat készítünk majd. és üvegekbe töltve hozzuk forgalomba, úgy mint eddig. — Melyek az idei árpoliti­kai elképzeléseik? — Továbbra is szerződés­ben biztosítjuk partnereink­nek az irány- és védőárakat, valamint a ZÖLDKER által meghirdetett felvásárlási ára­kat is. Ami pedig a fogyasztói árakat illeti, szeretnénk a múlt évi aránylag alacsony árakon adni, ebben az évben is a zöldségeket és a gyümö’- csöket. Átlagosan 3 százalé­kos fogyasztói áremelést ter­vezünk, ez persze az áruel­látástól függ majd. A lakos­ság jobb ellátására partneri kapcsolatainkat elmélyítjük a fogyasztási szövetkezetek­kel és a Heves megyei Élel­miszer Kiskereskedelmi Vál­lalattal is, melyek üzleteibe az idén is rendszeresen szál­lítunk árut. Emellett főleg a tőkés export fokozására tö­rekszünk, főleg dinnyéből, almából, kajszibarackból, meggyből, és szőlőből. A primőrökre is befejeztük a szerződéskötéseket. A téli és kora tavaszi hónapokban 44 vagon árura számítunk, öt' vagonnal többre, mint tavaly. Heves megyéből főleg a tar- namérai, az erdőtelki és a he­vesi Rákóczi Termelőszövet­kezettől, valamint áfészek szakcsoportjaitól érkeznek primőrök. Ezenkívül Bács- Kiskun, Csongrád, Baranya, Békés és Szolnok megveti'1 is szállítunk primőröket, pia­cainkra. Máris árulunt -n-a- dicsomot, paprikát, se' es retket. A választék s »vet­kező hetekben tovább bővül majd. Mentusz Károly

Next

/
Thumbnails
Contents