Népújság, 1978. január (29. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-25 / 21. szám
Vlinősítés leminősítés TITOKZATOS MOSOLYÉVAL hajol felém a kereskedő — exportból visszamaradt, ezt vegye meg, uram! —, mondja, s várja hálámat. Természetesen azért, mert jóvoltából most minden bizonynyal olyan árucikk birtokába jutok, amely jobb, elegánsabb az egyszerű tucatárunál. Bólintok és fizetek. Érdemes hallgatni a szakemberre, aki bizonyára illő tiszteletdíj ellenében az átlagosnál szebb cipőt kínál. Tanulságos eset, mégha köznapi is. Az ám! Napirendre is térhetnénk fölötte, ha újabban nem találkoznék vele túlságosan is gyakran, és mind szélesebb körben. A kereskedelem tenne ki magáért, ennyire jó a rábeszélőkéje? Meglehet. Az alkalmi áruházak zsúfoltsága, a vegyes konfekciósorok és' -polcok aligha csak a kereskedelem dicséretéről árulkodnak. Mitagadás, ezt nem vizsgálja a vásárló — örül annak, ha pénzéért különbet talál. Hiszen, az exportból visszamaradt jelzőhöz esetenként valóban jobb minőség, különb forma társul. Ezért is örül az ember, ha összehozza vele szerencséje. De valójában szerencsés ez a körülmény mihdannyiunk- nak? Előnyös az, ha a határon túlra szánt termék végül nem jut el a címzetthez? Ha azt vesszük, hogy idehaza a választék bővülhet, tulaj dómképpen kedvezőnek vélhetnénk. Csakhogy ez az ügy aligha kereskedelmi kérdés elsősorban. Sokkal inkább termelési, pontosabban gazdasági, amely, hogy úgy mondjam, azonnal más optikában láttatja e helyzetet. Olyany- nyira, hogy inkább érdemes így írni: „előnyöket.” Mert kétségtelen, az exportból visszamaradt címke nem minőségi rangjelzés, hanem az illető árucikk lemi- nősítése. Arról tanúskodik, hogy a termék nem érte el a megrendelő által szabott színvonalat; nem jutott túl a hazai, rosszabb esetben a vevő rostáján. Vagyis, ne kerteljünk, bukott áruról van szó. Igaz, esetenként előfordulhat, hogy a külföldi vásárló azért nem vette át a terméket, mert — használati értékét nem csökkentő — eltérések mutatkoznak benne az ottani szabványtól (és ettől azért lehet még jó), de az esetek túlnyomó többségében nem ez a baj. Mint már szó esett róla, sajnos olyan problémák gátolják az átvételt, mint a rossz alapanyag, vagy a nem megfelelő feldolgozás miatt tapasztalható hiba. S ez mindenképpen szomorú, hiszen exportunk nagy része nem valósul meg; az ország nem jut hozzá ahhoz az exportbevételhez, amit betervezett, s amitől más, fontos termékek behozatala függ. Megszakad tehát az a gazdasági láncolat, aminek révén nyereségre, bevételre kellene szert tenni. SZERENCSÉS ESETBEN csak az elmaradt hasznot kell elkönyvelni, ám nem ritkán a kártérítést, a kamatot is fizethetjük — valutában. (Hogy ez összességében mit nyom a latban, arra némiképp következtethetünk külkereskedelmi mérlegünkből is, Augusztusban nyit a szalon Korszerűsítik a gyöngyösi Patyolatot Tájékoztató tábla fogadja azokat a gyöngyösieket, akik a Eő téri Patyolat-szalonba igyekeznek. Megtudhatják, hogy az üzlet január 24-ével bezárták, és helyette a Mérges utcai felvevőhely várja a megrendelőket. Ez a tény. Az oka pedig annyi, hogy a Patyolat a régóta elhatározott és az illetékes városi szervek által is sürgetett és anyagilag iß támogatott bővítési munkákhoz fogott hozzá. Felfrissítik a berendezéseket, megnagyobbítják az üzemi területet is, és így nemcsak kényelmesebb körülmények között, hanem a korszerűség követelményének megfelelően tudják majd szolgáltatásaikat végezni. A terv szerint a felújított Patyolat-szalon augusztusban nyit ki újból. Attól kezdve az eddigi felsőruházati tisztítás mellett kilós meny- nyiségben, fehér- és ágyneműk piperetisztítását is vállalja ötnapos határidővel, a rövidített időre járó felár mellett. Addig is, amíg a Fő téri üzletben folyik a korszerűsítés és bővítés, a helyét átveszi a Mérges utcai bolt, ahonnan a ruhaféléket Egerbe szállítják tisztításra, és onnan hozzák vissza. A lakosság tehát nem érezheti hátrányát az átalakításnak és bővítésnek. Remélhetőleg az építkezést a helybeli közös gazdaság építőbrigádja a megállapított időre elvégzi, és azt is nem ok nélkül várják a gyöngyösiek, hogy a gépi berendezések szerelése is a terv szerint történjék meg. » amelyben kimutatható hiánynyal egyenlő a rossz minőségű munka, a minőségi kifogások, visszaküldött szállítmányok következménye. Az exportból visszamaradt áru nem szívesen látott vendég itthon). Persze, a dolgoknak ez az egyik oldala. Hiszen az is megfontolást érdemel, hogy a külföldi követelmények vizsgáján megbukott termék csakugyan magasabb minőségi színvonalat testesít meg. Az igazság kedvéért érdemes azonban leszögezni: általában nem a munkánk minőségének látványos visszaeséséről van szó, hanem arról, hogy adott helyen hazai gyártóink nem képesek lépést tartani a minőségi igények növekedésével; hogy még mindig lassú az előrehaladás. Ebben nagyrészt közrejátszik az a szemlélet: kizárólag a „Made in Hungary” feliratú termékekre kell gondot fordítani. Pedig tévedés, azt hinni, hogy fenntartható valamiféle különbség a hazai és az exportra szánt termékek termelésében. A minőség megbecsülését a hazai vásárló is előnyben részesíti vagy előnyben fogja részesíteni. Másrészt, nehezen képzelhető el, hogy kettős értékrenddel, kettős mércével boldogulhatunk. Ahhoz, hogy minél kevesebb exportból visszamaradt terméket kínálhasson az eladó — a szemléletét, a minőséggel kapcsolatos fölfogást kell sürgősen és alaposan megváltoztatni. S ami még talán ennél is fontosabb: elérni, hogy azonosan magas követelmények szerint dolgozzon a gazdaság,, a vállalat — külíöldre-belíoldre egyaránt. HA MAJD ELTŰNNEK a hazai boltokban legtöbbször kényszerből forgalomba hozott exportból visszamaradt áruk — eltűnik a megkülönböztető jelzés, elveszti furcsa rangját az exportból visszamaradt jelző is. Amit cserébe kapunk érte — mindenképpen többet ér. lízeztr tonnával több Zavartalan lesz az idei baromfiltús- és tojásellátás A baromfitenyésztők tavaly 400 ezer tonna árut adtak, két százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Kínálatuk az év minden szakában egyenletes, jó ellátást biztosított a lakosságnak. Idén az elmúlt évit meghaladó árumennyiséget vár a feldolgozóipar és a kereskedelem a mezőgazdasági nagyüzemektől és a kistermelőktől; az 1977. évihez képest négy százalékkal, ösz- szesen mintegy tízezer tonnával növekszik a termelés. Az étkezési tojástermelés tavaly meghaladta a 4,1 milli- árdot —*• ez egy év alatt 2,6 százalékos növekedésnek felel meg. — S 1978-ban szintén a fokozódó igényeknek •megfelelő mennyiségű tojás kerül az üzletekbe. Az állattenyésztésnek ebben az ágazatában tovább nőtt a nagyüzemi termelés részaránya; az összes vágóbaromfi kétharmadát adják már a téeszek és az állami gazdaságok. Ily módon lehetőség nyílik az állomány elhelyezésének koncentrálására, ezt jelzi, hogy a broyler- termelésben az egy négyzet- méterre jutó hústermelés tavaly 90 kilogramm fölé emelkedett, ami az előző évhez képest öt százalékos javulást jelent. A tervek szerint lehetőség nyílik a felnevelési veszteségek mintegy öt százalékos csökkentésére, ami nemcsak jobb ellátást eredményez, hanem kifizetődőbbé is teszi a termelést. Fogadására az ipar felkészül; az idén már termel a pécsi Baromfifeldolgozó Közös Vállalat, amely 13 ezer tonnányi feldolgozót árut állít elő, és a második negyedévben bekapcsolódik a termelésbe a győri baromfiipari hűtőház, amelyben ötezer tonna baromfit hűtéssel készítenek elő az eladásra. Folytatódik a baromfiipar rekonstrukciója. Békéscsabán, Kiskunhalason, Szentesen és Debrecenben a több éves programot úgy valósítják meg, hogy leállás nélkül hajtják végre a rekonstrukció műszaki feladatait, s szakaszosan adják át az átalakított, korszerűsített üzemrészeket. Idén több feldolgozó gépet, részleget is üzembe helyeznek. Makó István (MTI) „Ezt csak így érdemes csinálni...” Újsághír: „Dr. Nagy Jánosnak, a Heves megyei Tanács pénzügyi osztály vezető-helyettesének nyugdíjba vonulása alkalmából a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Munka Érdemrend arany fokozatát adományozta." A lakásán keresem fel a január elseje óta nyugdíjas pénzügyi szakembert. Hellyel kínál. A mosolya nem barátságos, de nem is elutasító. Azoknak az emberek nek az arckifejezését viseli, akik hosszú évtizedek alatt hozzászoktak a partner megméréséhez, felméréséhez, a beszélgetés megkezdése előtt. A kérdéseimre tömören, lé- nyegretörően válaszol, miközben fürkésző tekintete az arcomra tapad: nem döntötte még el, képzeletbeli karton- rendszerében hová is helyezzen. — Lehet, hogy kicsit obiigát lesz a kérdés: hogyan lesz valakiből a száraz pénzügyek, adóügyek szerelmese? — Már kisiskolás koromban szerettem a matematikát, a számok világát. — És ez elegendő volt ahhoz, hogy egész életét a számokhoz kösse? — Abban az időben a magamfajta fiatalembernek nem volt sok választási lehetősége. Ha valamivel több volt a fejében az átlagnál, akkor vagy pap, vagy hivatalnok lett belőle. Érettségi után szülőfalumban, Demjénben töltöttem egy év fizetés nélküli közigazgatási gyakorlóidőt. Innen Dormándra kerültem, ahol már fizettek is. Két év után megpályáztam a jogi egyetem pénzügyi szakát. Innen a doktori cím. Akkoriban a Pénzügyminisztérium kötelékébe tartoztunk, ott kellett dolgozni, ahová a minisztérium helyezett. Voltam a makói járási adóhivatalnál, de megjártam a csongrádi, az egri és az újvidéki adóhivatalt is. — Meglehetősen „hánya, tott" pályafutás. Sosem gondolt pályamódosításra? Csodálkozva néz rám. — Én szeretem a hivatásom, eszembe se jutott letérni a választott útról, csak hivatalban éreztem jól magam. — Mikor került végleg Egerbe? — 1945-ben. A tanácsok megalakulásáig a járási adóhivatalnál dolgoztam. 1950- ben neveztek ki a járási tanács pénzügyi osztályvezetőjévé. 1955-től 71-ig járási tanácstitkár voltam. A járási tanácsox megszűnése után a megyei tanács igazgatási osztályára, majd pénzügyi osztályára helyeztek. Innen mentem nyugdíjba. A derűt keresem benne, a hatvanévesek sajátosan bölcs és kissé rezignált derűjét. De „kedélyeskedő” kérdéseim hatástalan darabokra hullanak. Már-már feladom, amikor a mellettem lévő fotelban egy halom színes képeslapot fedezek fel. Meg sem várja a kérdésem. — Ez csak egy elenyésző hányada a sok színes emlékeztetőnek, amelyeket utazásaink során gyűjtöttem. — Merre jártak? — A fiammal és a feleségemmel csaknem valamennyi környező országot beutaztunk már. Minden útról készítettem egy albumot, ez például szlovákiai autós túránk élményéit tartalmazza. A mozdulatai felgyorsulnak arcáról eltűnik a kimért, udvarias mosoly, a helyét vidám emlékeknek szóló öröm veszi át. Mesél. Valamennyi képről eszébe jut egy-ké* mondat. Kitűnő idegenvezető, nem mindennapi memóriával Miután képzeletben bejártuk Szlovákia történelmi és természeti nevezetességeit, megszólal bennem a „kis ördög”. — Feltehetőleg minden utazás előtt pontos tervet készít, Versenyben a sikerért Selypen A Cement- és Mészművek Selypi Gyárának dolgozói nemrég munkásgyűlésen csatlakoztak a Láng Gépgyáriak felhívásához. Elhatározták, hogy 1978-ban túlteljesítik éves tervüket. Ennek alapján az azbesztcsőüzemben az idén 1340 kilométernyi csövet készítenek. Felvételeink a csőgyártás folyamatát örökítik meg.----------- j Az egri áfésznál Kuti Pálné irányításával az összekötőgyűrűk esztergálásra kerülnek. (Szabó Sándor képriportja) Rácz József az elkészült azbesztcsöveket égetéshez készítő elő. Tizenegymillió - hálózatfejlesztésre Jelentős hálózatfejlesztést tervez ebben az évben az egri áfész: összesen 11 milr~ mint az egy pénzügyi szakemberhez, a logika, a ráció „megszállotjához” illik.. ■ — Természetesen —. és a szemében nyoma sincs a sértettségnek. — A mi utazásainkban nincs üresjárat. Csak azt hézzük meg, amit az előzőleg áttanulmányozott útikönyvek, prospektusok ajánlanak. Úgyszólván minden percet beosztunk. Ezt csak így érdemes csinálni... Dr. Nagy János utolsó mondata nem csak a' húzásaira, de egész életéi, érvényes. Bendó János Hót fordít új üzletek létesítésere, és a régi, elavultak korszerűsítésére. A költségek fedezésében részt vállal a MÉSZÖV és a városi tanács is. Egerben, a Sándor Imre utcában már folyamatban van egy 1300 négyzetméter alapterületű divatáru-cipő- áruház építése, és ez 1979- re készül el. A Grónai tömbben 300 négyzetméter alap- területű ABC-áruház építését kezdik meg a II. félévben. Az épület emelet szintjén 12 lakás kap helyet, ez a beruházás MESZÖV-koordinácíó- ban és az egri városi tanács támogatásával épül majd fel. A Lajosvárosban, a Bástya ABC-áruház melleit éttermet épít az egri áfész. A munkához várhatóan még ebben azj évben hozzá kezdenek, az átadási határidő 1979. december 31. Egerbocson, hárommilliós beruházással kis ABC-áru- házra kötöttek kivitelezési szerződést, Demjén központjában pedig korszerűsítik az élelmiszer- és az italboltot. A korszerűsítéssel főleg az élelmiszerrészleg vásárlóterülete és a raktárterület nö- vekeszik meg. Belső korszerűsítést kap az andornaktá- lyai vegyesbolt, a makiári ABC-áruház és Felsőtár- kányban a Sziklaforrás-csár- da. Mmism Ç) 1978. január 25., szerda,
