Népújság, 1978. január (29. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-15 / 13. szám
5TILÂG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS NAPILAPJA XXIX. évfolyam, 13. szám ARA: 1,— FORINT 1978. január 15., vasárnap Beruházások-sorrendben SZÉLSŐSÉGES VÉLEMÉNYT hallottam az 1978-as beruházási esélyekről. Vállalati főmérnök emlegette szkeptikusan: nem is olyan rég, egyszer már ráfizettünk a drasztikus stopra. A fejlesztési pénzekkel együtt a lendületet is elvette az intézkedés; ahelyett, hogy a hatékonyság növekedett volna — a készletek emelkedtek. Ha nem vigyázunk, 1978-ban is ide lyukadhatunk ki, s akkor nehéz lesz nagyobb sebességre kapcsolni a vállalati gazdálkodás gépezetét. Csakugyan befagyaszthatja a gazdálkodást az 1977-esnél alig valamivel növekvő beruházási keret? A növekedés lendületének csillapítása egyenlő lenne a folyamat lefékezésével? A kérdéseket érdemes megválaszolni. Annál is inkább, mert a valóban nem a legjobb emlékezetű beruházási stophoz lényegében nem hasonlítható az 1978-ban érvényes gyakorlat. Másrészt: szükséges is megvonni a különbséget, mert a reflexszerű azonosítás, az átgondolatlan ítélkezés megtévesztő következtetésekre vezet. Mert mit ír elő pontosan az 1978-as beruházási program, milyen összeg áll rendelkezésre az esztendőben és főleg mire? A tervben ez olvasható: a szocialista szektor 180—182 milliárd forintot fordíthat beruházásra — fejlesztésre. Ez — összehasonlítható áron — kétszázalékos volumencsökkenést jelez. Viszont az állami beruházások előirányzata 8 százalékkal nagyobb az 1977. évinél, ebből 10—14 százalékkal többet lehet felhasználni a nagyberuházásokra. És ez nagyon lényeges lehetőségre utal! Hiszen a terv ezzel elősegíti a lemaradások pótlását, a megkezdett és különböző készültségi fokon álló, nagy anyagi értéket lekötő építkezések befejezését. összesen tíz ilyen munkát zárunk le 1978-ban, míg csupán két nagyberuházás kezdődhet el — az eredetileg elképzelt hét helyett. A vállalati beruházások kerete: 93—94 milliárd forint —, ami valóban kisebb, mint az 1977-es. De vegyük figyelembe: 1975-höz képest a tervidőszak három esztendejét tekintve mintegy 24 százalékkal emelkednek e beruházások. Külön figyelmet érdemel, hogy a gazdaságos exportot növelő — az ismert 45 milliárdos pályázat alapján folyó —, fejlesztéseket nem érinti a visszafogás. Ezek megvalósítására 1978-ban 12 milliárd forint áll rendelkezésre. A számok az 1978-as fejlesztési tevékenység csomópontjait határozzák meg. E vázlatos áttekintésből is kiviláglik, hogy a terv nem általában a beruházásokat fogja vissza, differenciálás nélkül, ítéli kényszerpihenőre. Sőt! Nyilvánvaló a szándék, hogy éppen a megkezdett munkálatok dinamikusabb teljesítését, aktivitását kell elősegíteni. A beruházásokra rendelkezésre álló pénzeket e célra csoportosítja a program, de határozottan szelektál is, fontossági, gazdasági sorrend szerint — a népgazdaság érdekében. Ám tagadhatatlan : fékezni az újabb és új beruházások megkezdését, azt a szándékot, amely a felhalmozást kívánja tovább erőltetni. És ennél a szándéknál érdemes elidőzni, hiszen a túlfűtött, a népgazdasági erőforrásokat meghaladó bővítési láz negatív hatásait itt érhetjük tetten. Az 1977-es tapasztalatok ugyanis bebizonyították, hogy a felhalmozás — ft - gyasztás helyes arányait nem szabad átírni, megváltoztatni. Huszár István az országgyűlés december 15-i vitájában méltán hangoztatta, hogy a túlfűtött beruházási tevékenység életszínvonal-politikánk céljait is veszélyeztetné — s ezt semmiképpen sem engedhetjük meg. Ez a legfontosabb, de nem az egyedüli ok, amely a beavatkozást sürgette. Hiszen az 1977-eshez hasonló beruházási ütem rendkívüli feszültségeket válthatott volna ki az építési, szerelési tevékenységben, az anyag- ellátásban, a munkaerőíronton, a szállítási hálózatban. DE TÉRJÜNK VISSZA az 1978-as tervhez, s várható hatásaihoz. Tény, nem lesz könnyű elnapolni, szelektálni a jó javaslatokat, esetenként a sürgős — például infrastruktúrális —, fejlesztési elképzeléseket. Nem lesz köny- nyű a vállalatok dolga sem, hiszen számos elképzelésüket át kell alakítani, az új helyzetben, esetleg végleg törölni a tervekből. Am mást nem igen lehet tenni. A népgazdasági folyamatok rendje, az egyenletes fejlődés feltételeinek biztosítása megköveteli a felhalmozás és fogyasztás arányainak stabilizálását. Ugyanakkor, az óriásira duzzadt befejezetlen állomány „munkára fogását”. Matkó István Púja Frigyes Etiópiából Nigériába utazott Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere, szombaton elutazott Etiópiából, afrikai kőrútjának következő állomására, a Nigériai Szövetségi Köztársaságba. Látogatásáról közös közleményt adtak ki. Ez beszámol arról, hogy külügyminiszterünk, aki 1978. január 11—14. között tett hivatalos látogatást Etiópiában, megbeszélést folytatott Felelte Gedle Giorgisz külügyminiszterrel és a kormány több tagjával. A szívélyes, elvtársi légkörű eszmecserén tájékoztatták egymást a két ország belső helyzetéről, és megvizsgálták a kapcsolatok továbbfejlesztésének lehetőségeit. Áttekintették a feleket érintő nemzetközi kérdéseket, s teljes volt a nézetazonosság azok megítélésében. A tárgyalásokon jelen volt Várkonyi József, hazánk etiópiai nagykövete is. Az etiópiai külügyminiszter vacsorát adott Púja Frigyes tiszteletére. A vacsorán részt vett a kormány több tagja, s a két külügyminiszter pohárköszöntőt mondott. Púja Frigyest fogadta Men- gisztu Haile Mariam, az ideiglenes katonai kormányzótanács elnöke. Külügyminiszterünk magyarországi látogatásra hívta meg az etiópiai külügyminisztert. C lemásolnák az íirsierelvényen Csomagolnak az űrhajósok a Szál jut 6. űrállomás fedélzetén : Dzsanibekov és Makarov nemcsak a saját egyéni felszerelési tárgyait viszi ót a Szojuz 27. űrhajóról — ezzel érkeztek az űrállomásra, a Szojuz 26-ra, amivel visszatérnek a földre —, hanem igen nagy mennyiségű olyan tudományos dokumentációs anyagot is, ami több mint egy hónapos munkával az állandó személyzet: Romanyenko és Grecsko gyűjtött össze. A négytagú személyzet kitűnően érzi magát, jó hangulatban, vidáman készül az újabb eseményre: Dzsanibekov és Makarov visszatérésére. Csúcstalálkozó Algírban Palesztin források szerint Szíria, Irak és Algéria magasrangú képviselői a jövő héten Algírban csúcstalálkozót tartanak a szadati politika elkeni lépéseik egyeztetésére. KSzlemóay az MSZMP delegációjának NSZK-be!i látogatásáról A Német Kommunista Párt vezetőségének meghívására 1978. január 10. és 14. között a Német Szövetségi Köztársaságban tartózkodott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának delegációja Óvári Miklósnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának vezetésével A'delegáció tagjai voltak Berecz János, a KB külügyi osztályának vezetője, Szikszay Béla, a KB gazdaságpolitikai osztályának helyettes vezetője és' .Tahoda Lajos, a külügyi osztály munkatársa. A küldöttség megbeszélést folytatott Herbert Miesszel, a Német Kommunista Párt elnökével és Hermann Gauti- * errel, a párt elnökhelyettesével. A szívélyes légkörű megbeszélésen az NKP részéről részt vett Ludwig Müller, az elnökség tagja és Fritz Rische, a vezetőség munkatársa. Az MSZMP küldöttsége látogatást tett . Wuooertalban az Engels-centrumban és az Engels-emlékházban. Es- senben, az NKP ruhr—vesztfáliai kerületi szervezeténél, továbbá az , NDK Saar-vi- déki kerületi szervezeténél, ahol megismerkedett a párt- szervezetek sokoldalú tevékenységével. A látogatás befejezéseként a küldöttség részt vett az NKP Lenin— Liebknecht—Luxemburg találkozóján Nürnbergben. A két párt képviselői kölcsönösen tájékoztatták egymást országaik fejlődéséről és pártjuk tevékenységéről. Véleménycserét folytattak a kommunista és munkáspártok berlini értekezletén elfogadott dokumentumban közösen rögzített, a békével, biztonsággal, együttműködéssel és társadalmi haladással kapcsolatos célok megvalósításáról és úgy ítélték meg, hogy ahhoz további kezdeményezésekre van szükség. jövőre már olajat szállít az Adria-vezeték Védnökséqi szerződési írtak alá Tizenhárom vállalat gazdasági és KISZ-vezetői együttműködési, védnökségi szerződést írtak alá szombaton Siófokon az Adria-kőolajve- zeték építési határidejének szigorú betartására. A vezeték magyarországi szakaszának építése tavaly augusztusban kezdődött, s a 2.34 milliárdos beruházási program szerint a vezetéket ez év végéig alkalmassá kell tenni az olajszállításra. A rendelkezésre álló nagyon rövid idő’ miatt a kivitelezésben részt vevő vállalatok jól összehangolt munkájára van szükség. Az aláírók a beruházás megvalósításának elősegítésére szocialista munkaversenyt szerveznek, .a határidőket szigorúan betartva jövőre már Jugoszlávián át olajat szállíthat hazánknak és Csehszlovákiának az Adria-kő- olajvezeték. (MTIl ÂÆ étenI Az apci Kossuth brigád Az apci Qualitál 725 milliós éves tervéből több mint 121 milliót teljesítettek a kokillaöntő üzem munkásai. Az itt tevékenykedők közül a vállalat legjobb közössége, a Kossuth Lajos nevet viselő' szocialista brigád. A tagoknak Váczi Istvánul művezető a napi feladatot ismerteti. Ezek a termékek a Rába Vagon- és Gépgyár részére készülnek. Mutatja: Balogh Jánosné. ; Éliás Zoltán öntő sokéves munkatapasztalatait hasznosítja (Szabó Sándor képriportig
