Népújság, 1978. január (29. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-15 / 13. szám

Heti külpolitikai összefoglalónk 'At<VW\A^WV\AAAAAAAAAAAAAAAAAAAA^WSAAAAAAAA/N/^A/SA/\AAAAAAAAAAAA^ , A hét címszavakban: ; Héttő: ' Szovjet—japán külügyminiszteri tárgyalások Moszkvában — Gentben megkezdődik a SALT—2. megbeszélések újabb fordulója — Lengyel pártértekezlet — Az egyiptomi—izraeli ( katonai bizottság ülése Kairóban > Áedd: A Szojuz 27. űrhajó felbocsájtása Makarovval és Dzsani- bekovval a fedélzetén: a Szaljut űrállomással történő ösz- J szekapcsolás után már négyen dolgoznak a kozmoszban — < Amerika-ellenes tüntetések Panamában < Szerda: Intézkedések az NDK-ban a Spiegel provokációs cikkei 5 nyomán: bezárják a hamburgi hetilap berlini irodáját — < összetűzések Baszkföldön és Navarrában i Csütörtök: < Külügyminiszterünk afrikai útjának első állomásán, Addisz < Abebában folytat tanácskozásokat — Állásfoglalások Viet­< nam mellett, javaslatok a ' vietnami—kambodzsai viszály 5 békés megoldására ; Péntek: ' Bumedien algériai elnök tíz arab országban tett körútja . után Moszkvában tárgyal — Kormányválság fenyeget ; Olaszországban, nyugat-európai tiltakozások az amerikai . külügyminisztérium beavatkozó jellegű állásfoglalásai miatt < a kommunista pártoknak a kormányba történő bevonását I , illetően Szombat: I Vance közel-keleti útja, előkészületek az egyiptomi—izraeli < politikai bizottság jemzsátemt összejövetelére — Az ENSZ­> közgyűlésének rendkívüli leszerelési ülésszakáról tárgyaltak S New Yorkban-VVVvVSiVVVVYAAAAA^/VVWWvA/VWVWVVVWNAAA/VWVVWWWVAAAAA Kommentáisrunké, Réti Erviné a szó: A hét 3 kérdése Az év második hetében lát­hatólag máris magasabb se­bességfokozatra kapcsoltak a nemzetközi diplomáciában. Genf ben újrakezdődtek a Salt-tárgyalások, s jelentősé­güket’aláhúzzák a bizakodó nyilatkozatok, hogy a követ­kező hónapokban lehetséges­sé válhat egy ' új szerződés megkötése. Napokon belül folytatja munkáját a belgrádi találkozó; a Közel-Kelettel kapcsolatosan egyelőre túl sok az értekezlet és túl sová­nyak a valóságos eredmé­nyek; az ENSZ-palotában vi­szont megkezdték az év egyik kiemelkedő eseményének ígérkező rendkívüli, leszere­lési közgyűlés előkészületeit. Végül, de nem utolsósorban sajátos .vetületet kaphattak a Franciaországban, Olaszor­szágban és más nyugat-euró­pai országokban zajló belső ylszályok is azáltal, hogy nyílt beavatkozási kísérle­tekre kerül sor az amerikai külügyminisztérium részéről. Washingtonból nyomatéko­san tanácsolják, hogy a kom­munistákat ne vonják be a „szükség-kormányzatokba”. A fontos, kétoldalú talál­kozók sorozatát jelzi a brit miniszterelnök ázsiai és a francia elnök afrikai útja, az iráni sah egyiptomi látogatá­sa, s Addisz Abebába érke­zett Púja Frigyes külügymi­niszter, aki még további négy országot keres fel a fekete kontinensen. Természetesen figyelemre méltó bejegyzések kerültek a héten a moszkvai diplomáciai vendégkönyvbe is. X. Miről tárgyaltak a héten Moszkvában? A Közel-Kelet és Ázsia kérdései álltak előtérben azon a két tárgyalássorozaton, amelyekre a szovjet főváros­ban került sor. Bumedien al­gériai elnök váratlanul Moszkvába érkezett, s rövid látogatásának több tényező is különleges jelentőséget adott. Az algériai államfő egyike a Szadat. politikáját legkövetkezetesebben bíráló arab vezetőknek, részt vett a tripoli tanácskozáson is. Moszkvai útját megelőzően tíz arab országban járt, hogy kiszélesítse a különtárgyalá- sok, helyett átfogó rendezést kívánók frontját, s feloldjon bizonyos ellentéteket, például közvetítsen Irak és Szíria kö­zött. Ütja nyomán egyelőre elhalasztották a tripoli hatok újabb összejövetelét, nyilván abban a reményben, hogy egy újabb értekezleten már többen fognak részt venni Miközben — ha nem is min­QMmU *».». január Xo„ vasarnap den nehézség nélkül — de egyre többen sürgetik a visz- szatérést az ésszerű rendezés útjaihoz, sikertelenül végző­dött az egyiptomi—izraeli ka­tonai bizottság ülése, s erő­sen bizonytalan, hogy a má­sik testület, a politikai bizott­ság képes lesz-e előrelépni. Ha nem születik gyors meg­állapodás, az egyiptomi elnök aligha tud továbbra is „előre menekülni”, s az eddigieknél jobb feltételek teremtődnek egy genfi újrakezdéshez. Ezért volt olyan lényeges mozzanat az antiimperialista arab erők egyik szószólója­ként fellépő algériai elnök találkozója a szovjet vezetők­kel, hiszen a Szovjetunió a genfi békekonferencia egyik társelnöke. Moszkvába vezetett az új japán külügyminiszter, Szo- noda első külföldi útja is, de a háromnapos tárgyalások során — az álláspontok tisz­tázásának és egy kulturális szerződésnek aláírása mel­lett — nem sikerült megol­dást találni a szovjet—japán viszony két komoly problé­májára. Tokió területi köve­teléseket hangoztat, s ezekre hivatkozva mindezidáig meg­tagadta egy békeszerződés, sőt az áthidaló megoldásként szovjet részről javasolt jó­szomszédi szerződés aláírását is. Emellett a japán jobbol­dal „az egyenlő távolság” kül­politikai doktrínájának felül­vizsgálatát követeli. Gyakor­latilag ez a Szovjetunióval és Kínával fennálló, lényegében azonos szintű kapcsalatok megbontását jelentené — Kí­na javára, olyan japán—kí­nai egyezményt kötnének, amely szovjetellenes záradé­kot is tartalmazna. A japán magatartás következtében igazi haladásról tehát nem le­hetett , szó, de a tárgyalások nyomán olyan „gondolkodási idő” következik, amelynek során Tokióban mégegyszer mérlegre tehetik a különböző tényezőket... 2. Mi áll a különböző kínai kommentárok hátterében? A világsajtó szinte napon­ta idézi a kínai lapokban megjelenő cikkeket és kom­mentárokat, amelyek a kínai struktúrák ismeretében a jéghegyek csúcsait jelzik. Ezek a cikkek kétirányúak: egyrészt kiigazítását adják a kulturális forradalom idősza­kának (erre vallanak az írá­sok, amelyek az egyetemi hlvételi vizsgáktól a mozi­■gyvásárláson át az anyagi rdekeltséget dicsérő mun- jáslevelekig terjednek), másrészt számos kommentár látott napvilágot a káder­munkáról, a „szélkakas” ká- . derekről, művészi túlélőkről stb. A Kína-szakértők általá­ban két következtetést von­nak le a megszaporodott írá­sokból. Folyik a három év­re hirdetett „rendteremtési” és konszolidálódási program, 1978 immár a második ész- tendő, de ez a folyamat to­vábbra is párosul a belső ha­talmi harccal. Ennek front­jait illetően különböző kom­binációk hangzanak el. A nyugati sajtó három irány­zatról ír: a Hua elnök vezet­te „fiatalokról”, akik a kul­turális forradalomban tűntek fel, Teng fémjelezte „öreg káderekről”, akiknek többsé­gét csak nemrég rehabilitál­ták és szavuk különösen ér­ződik a kultúra és oktatás területén, — valamint a centrumban állókról, akik Je marsallal az élen szeretnék elkerülni a belső ellentétek újabb robbanását. Az igazi vitakérdés, hogy miként le­het végrehajtani az elkerül­hetetlen változásokat a mao­ista tanokra történő hivat­kozással, hiszen szemmel lát­hatóak az ellentmondások, a kinyilvánított elvek, s a gya­korlat között. Minden jel szerint ez a belső harc nem lanyhul, ha­nem erősödni fog, különös­képpen az állami funkciók (például miniszterelnöki poszt) körül, amikor tavasz- szal összeül — ha összeül — a népi gyűlés többször han­goztatott ülésszaka. 3. Miért robbantak bombák Navarrában? Spanyolország lakosságá­nak csupán 65 százalékát te­szik ki a kasztíliai nyelven beszélő spanyolok, s a fenn­maradó egyharmad főként a katalánok és baszkok közül kerül ki. A két nemzetiség évszázadok óta küzdött az autonómiáért, ami végül is a második köztársaság és ' a népfrontkormány alatt bon­takozhatott ki. A polgárhá­ború során a katalánok és baszkok általában a köztár­sasággal rokonszenveztek, amit Franco áz autonómia eltörlésével, ■ valamint a nyelvhasználat eltiltásával büntetett. A spanyolországi változá­sok során a demokratizálási folyamatban először Kataló- nia majd most a Baszkföld is visszanyerte az autonómi­át. A baloldal elégedett az intézkedésekkel, s érdemes megjegyezni, hogy a katalán helyi kormányban — Mad­ridtól eltérően — a szocialis­ták és a kommunisták is részt vesznek. A baszkföldi önrendelkezést viszont két ol­dalról is támadják. Vita­kérdés. hogy Navarra tarto­mány, amelyet Franco kivett a baszk területből és „jutal­mazott” kiváltságokkal látott el, a Baszkföldhöz tartoz­zék-e? Valószínűleg népsza­vazásra kerül majd sor, s ezt a bizonytalan légkört hasz­nálják ki a szélsőséges ETA terroristái bombarobbantá­sokra. fegyveres akciókra, ép­pen Pamplonában, Navarra székhelyén. A nem kevés gonddal küzdő Spanyolor- I szagnak egyelőre szembe kell ) néznie a franeóista örökség j csődtömegével, az ultrabalos és szélsőjobboldali akciók- I kai... I Bumedien Jugoszláviába utazott Iluari Bumedien, az Algériai Demokratikus és Népi Köztár­saság államfője, a forradalmi tanács elnöke moszkvai láto­gatásának befejeztével szombaton délelőtt elutazott a szovjet fővárosból. (Képünk a repülőtéren készül.) Tito elnök meghívására szombaton jugoszláviai bará' rio­gatásra érkezett Huari Bumedien algériai elnök. . Lebuktak az ABC-n Milliók terhelik az osztrák rcsblótriót A Böhm-ügyben kiterjedt és eredményes nyomást foly­tató osztrák rendőrség akció­ja a vártnál nagyobb ered­ményre vezetett. A bécsi bank pénztára előtt őrizető, vett Paul Francsics és Franz Panagi mellett rendőrkézre került a bűnszövetkezet har­madik tagja is, az NSZK-bó) áttelepült, 29 éves Christa Schnek. Első kihallgatásukon fény derült a banda teljes bűnlajstromára. A december 12-én elköve­tett emberrabláson kívül négy bankbetörést és egy postarablást ismertek be. A bűncselekmények nem keve­sebb mint harmincmillió schillinghez juttatták a min­denre elszánt fiatal bűnöző­ket. A „mindenre elszán !fe- jezés nem túlzás: a tt s- ták — vallomásuk szeri.. ~í készek lettek volna vérju ő rendezésére is, ha akcióik bár­melyike félresikerül. Francsics és társai azonban Lieselotte Böhm elrablása után alapvető hibákat kövei­tek el. Feltűnően drága gép­kocsikat vásároltak és több pénzintézetben egyugyan­azon jeligére — a görög ABC első három betűjére helyez­ték el a hatalmas összegeket. A rendőrség a bűncselek­ményekből származó összeg zömét — csaknem húszmillió schillinget — biztonságba he­lyezte. A tettesek hamaro­san bíróság előtt felelnek bűneikért. (MTI) kölcsönös előnyökön alapuló kereskedelem fellendülése is. A szocialista közösség or­szágaival folytatott gazdasá­gi együttműködés szélesíté­sén túl. Kuba kapui nyitva állnak minden olyan ország előtt, amelyek politikájukat egymás érdekeinek tisztelet­ben tartására alapozzák. Ku­bai tartózkodásom öt éve alatt az a dosszié lett a leg- vaskosabb. amely e kapcso­latok bővüléséről szóló doku­mentumokat, újságkivágáso­kat tartalmazta. Hol van már a „megfojtás. térdre kényszerítés”? Mexikó olajat szállít Kubának. Venezuela rizst és más élelmiszert ad el. Argentína az 1,2 miiiiárdos hi­VIII Baráti kapcsolatok (Befejező rész) Nemrégiben Havannában hallgattam végig a latin- amerikai haladó pol-beat ze­nekarok hangversenyét, ahol a legnagyobb sikert a hatva­nas évek jelszóvá vált dala, a „Cuba si — Yanqui no” című szám aratta. Elsősorban nem a fülbemászó dallama, hanem az újból hangsúlyt kapott aktualitása_ miatt. Felgyorsult a Kubához való közeledés folyamata, nő a szigetország nemzetközi te­kintélye. Némj túlzássá) állíthatjuk, hogy a Havannában dolgozó diplomaták, újságírók gép­kocsijai már vezető nélkül is megtalálnák a központtól 20 kilométerre levő José Marti repülőteret. Ezen a pálma­fákkal szegélyezett sugár­úton az elmúlt években szin­te hetente tűntek fel a piros mellényt és sarkantyút vi­selő motoros rendőrök, akik egy-egy magas vendégnek biztosítottak szabad utat. Az utóbbi esztendőkben, a KGST-tagországok pártjainak első titkárain, miniszterel­nökein túl a nyugat-európai kormányfők mellett, a zöld kontinensről, a szomszédból, a környező országokból is mind nagyobb számmal ér-, keztek magas rangú vendé­gek. Az utóbbi azért érde­tel keretében gépeket, be­rendezéseket küld. Hasonló­an Kanada és Peru is. A Ja­pánnal folytatott külkereske­delem értéke két év alatt megduplázódott. Spanyolor­szág pedig azzal, hogy 900 millió dolláros exporthitelt nyújtott, új lehetőséget te­remtett a két ország gazda­sági kapcsolatának fejleszté­séhez. Jól tükrözi a valóságot a venezuelai külkereskedelmi . itézet elnökének azon véie- nénye: „Olyan időket élünk, .mikor versenyeznek a kubai ■iáéért.” Emlékszem rá, éjszakákat vitatkoztunk a külföldi kol­légákkal arról, hogy mi a kubai varázs titka. Az ana­lízis lehet többoldalú, de egy ponton közös az álláspont:a forradalmi kormány követ­kezetes, egyértelmű politiká­ja. S abban is, hogy a iekin- téiynövekedés a szociálisa közösség, nemzetközi pozício- erősödésének szerves része, e folyamat egy láncszeme. Ter­mészetesen a szigetország legbiztosabb partnerei a KGST-tagországok, különö­sen azóta, amióta Kuba is tagja a szocialista integrá­ciónak. S a forradalmi kor­mány felhasználja a testvér­országok forradalmi tapasz­talatait, nemcsak gazdasága fejlesztésében, hanem a nem­zetközi küzdőtéren is. Hazánk, a többi szocialis­ta országgal együtt, elsőként sietett Amerika első szabad földjének segítségére. Az akkor kialakult kapcsolatok • azóta bővültek, tartalmasab­bá váltak. Kezdve az' első Ikarus-buszoktol, a magyar szerszámgépek, híradástech­nikai eszközön át, a telefo­nokig, a gyárberendezésekig, jelzik együttműködésünk szé­lesedését. Jelenleg is több mint ötven magyar szakem­ber dolgozik a kubai gazda­ság különböző ágazatában.- Soortedzőink sikerei, kultu­rális csoportjaink, előadó- művészeink fogadtatásai, a különböző kiállítások, arra is utalnak, hogy kapcsolata­ink kiterjednek arra is, hogy a két nép jobban megismer­je egymás történelmét, kul­túráját, művészetét. Ma a békés építőmunka közepette, a magyar üveg- ' gyár, a havannai Budapest- rakparton a Ganz-danik jel-, zik a testvéri segítség újkori példáját. A havannai külügyminisz­tériumban láttam egy kiállí­tást. A bejárattól balra volt egy rangos kép: Che Guevara aláírja a magyar—kubai dip­lomáciai kapcsolatok felvéte­léről szóló okmányt. A dá­tum: 1980. december .18. Ak­kor még elsősorban az impe- rializmus-el lenesség, a sza­badság megteremtésére irá­nyuló akarat kötött össze bennünket. Később az eszmék közössége, a szocialista rend melletti kubai döntés fűzte még szorosabbra a szálakat. Ennek az izmosodó barátság­nak megannyi láncszeme mondatja velünk .’. is : Cuba siX Király Fcrcxc mel nagyobb figyelmet, mert alig egy évtize­de az USA vezető körei mindent megtettek, hogy i, szocialista Kubát elszigetel­jék szomszédaitól. De hiába­valónak bizonyult az annyi pénzt és energiát felemésztő kísérlet. E rövid idő alatt sz nesebb lett Havanna. Az örik nyár hazájában nem a te:mészet változtatja színeit. A zöld növényzet nyáron is ol; 'an ruhát ölt magára, min' tuen. De a sokasodó követ séd épületek, az azokra ki te t sokszínű zászlók jelzik gy ókeres változás követke­ze t be a Kubához való vi­szonyban. Két év alatt 18 or- szí g ismerte el újra, létesí­tőt t vele diplomáciai kapcso­latot. S ezzel együtt járt a

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents