Népújság, 1977. december (28. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-11 / 291. szám

Heti külpolitikai összefoglalónk V'NAAAAAAAAAAAAAAAA^AAAA/VVVVWVVVWVVSA/SA/S/SA/VVS/VSAAA/\A«VVSAAA^*> hét címszavakban: x 'léttő: Tripoliban Pánarab Ellenállási Front alakul, Irak azonban kivonul az értekezletről — Egyiptom 'megszakítja diplomáciai kapcsolatait több arab állammal — Koszigin Helsinkiben — Szovjet- amerikai—angol konzultáció Genfben a teljes atomcsendről — Honecker hanoi látogatása Kedd: A brüsszeli NATO-nagyhéten befejeződik a közös piaci csúcs, megkezdődik a hadügy- és külügyminiszterek tanácskozása — összeütközések a Bérmuda-szigeteken —■ Űj Bantusztán alakul Dél-Afrikában Szerda: Bizalmi szavazás Lisszabonban: megbukik a Soares- kormány — Demokratikus egységkabinetet követel az Olasz Kommunista Párt Csütörtök: Luandában ülésezik az MPLA kongresszusa — Husszein Damaszkuszban tárgyal — A Román Kommunista Párt országos értekezlete Péntek: Vance megkezdi közel-keleti körútját — Osztrák pártkongresszus — Amerikai bányászsztrájk — További élénkülés az arabközi diplomáciában Szombat: Rendkívüli választások Ausztráliában — Világszerte > megemlékeznek az emberi jogok napjáról — A <. Szojuz 26 űrhajó felbocsátása a Szovjetunióban A hét 3 kérdése Jóllehet a világpolitikai folyamatok igazán nem iga­zodnak a naptári egységek­hez, az év vége közeledte mégis nagymértékben fel­gyorsította és megélénkítette a tárgyalási folyamatokat. Érdemes ezúttal, a hét ese­ményeiről szólva, legalább utalni a sokoldalú magyar párt- és állami diplomáciá­ra: magas Szintű delgeáció- ink tettek látogatást Latin- Amerika több országában, Angolában, Bécsben és Kop­penhágában, hivatalos tár­gyalásokat folytatott Buda­pesten Burundi külügymi­nisztere, s a diplomata kéré­sére Kádár János fogadta az amerikai nagykövetet. Ha­zánk, a békés egymás mel­lett élés, a kölcsönös érdekek alapján a széles körű kapcso­latépítésre törekszik, s ezért volt sajnálatos mozzanat, amint a magyar állásfoglalás is kifejtette, hogy Kairóban bezáratták a magyar kulturá­lis intézetet. Ami a tágabb kitekintést illeti', az elmúlt napokban a Közel-Kelet hí­rei, a genfi és brüsszeli je­lentések keltették a legna­gyobb érdeklődést. 1. Mi jellemzi a keleti diplomáciát? közel­Három értekezlet köré cso­portosulnak a közel-keleti hí­rek s a nagy kérdőjel, hogy melyikre mikor és milyen részvétellel kerülhet sor. A Szadat elnök által kezdemé­nyezett kairói különkonfe- renciának egyelőre három és fél résztvevője lenne (Egyip­tom, Izrael, az USA, vala­mint részleges ENSZ-képvi- selet) —, ugyanakkor még folyik a nagy toborzás. A Waldheim részéről javasolt New York-i előkonferenciá- ról a héten kevesebb szó esett, míg a genfi békeér'e- kezlet szükségességét nyíl­tan senki sem tagadja, de Kairó, Jeruzsálem és Wa­shington láthatólag ki aka:ja iktatni, vagy legfeljebb arra használni, hogy az egy kész helyzetet szentesítsen. Érthetően mozgásban van az arab diplomácia. Tripoli­ban ellenállási front alakult hat résztvevővel, de Irak az utolsó percben kivált, s a szövetség hatékonyságát to­vább gyengíti, hogy egyes irányzatok általában elvetik a politikai rendezést és nem helyezkednek reális állás­pontra. Közben megjelent a színen Husszein király, vé­gigutazott több arab fővárost, s noha alapvető egyetértését nyilvánította Szadattal, a kairói konferenciától mégis húzódozik. Asszad Szíriái el­nök viszont három olajál­lamba utazott, hogy támoga­tást találjon az öböl térségé­ben is. Kairó időközben ,,előre menekült”, megszakí­totta a diplomáciai kapcsola­tokat bírálóival és féktelen szovjetellenes rágalomhadjá- rattal próbálja elterelni a fi­gyelmet jócskán növekvő gondiairól. Nehéz helyzetben került a palesztin mozgalom, OJMtég 1 MTI. december 11., vasárnap az arab világ jobboldala lát­hatóan szakadást kíván elő­idézni a PFSZ soraiban. Ilyen körülmények között érkezik a közel-keleti térség­be Cyrus Vance, amerikai külügyminiszter. Az Egyesült Államok minden jel szerint a különbéke-tárgyalásokat akarja előmozdítani, amelyek még inkább bonyolítanák a válságot és újabb konfliktu­sok magvait ültetnék el. A tények tanúsága szerint igaza lett az előrejelzések­nek: Szadat útja, amelyről olyan szellemesen állapítot­ták meg, hogv „elsiette az el­kerülhetetlent”, hallatlan mértékben megosztotta az arabokat és szinte tálcán kí­nálja a manőverezési lehető­ségeket a zavarosban halá­szóknak. 2. Mi a brüsszeli NATO­nagyhét mérlege? A NATO téli tanácsülése — a hagyományoknak meg­felelően — mindig a szerve­zet székhelyén, Brüsszelben kerül lebonyolításra. „NA- TO-nagyhétről” beszélhetünk, hiszen a katonai tervező bi­zottság és a külügyminiszte­rek két-két napos összejöve­tele mellett, csúcsmegbeszé­lést tartott a Közös Piac is, márpedig a kilencek — Íror­szág kivételével — ugyan­csak az atlanti tömb soraiba tartoznak. A nagy felvonulás viszony­lag sovány eredményeket ho­zott. A miniszterek egy része kénytelen volt állandóan na- zatekintgetni, hiszen a NA- TO-héten megbukott a por­tugál kabinet, Olaszország­ban már három párt követeli demokratikus egységkor- mány megalakítását a kom­munisták bevonásával, Hol­landiában pedig hetedik nő­napjában toporog a kormány­válság. Ily módon viszonylag hosszabb lehetett a gondlis­ták sorolása, mint az igazi vagy vélt orvosságok szemre­vételezése. A Közös Piac kormányfői lényegében meg­rekedtek a válságjelenségek s a különleges problémát je­lentő munkanélküli statiszti­kák taglalásánál, s a NATO tanácskozásokon is a szokott szólamok kerültek előtérbe a szövetség további erősítésé nek szükségességéről, az egy ség fontosságáról. Ami vi szont új tényezőként jelent kezett: a nyugat-európai szö­vetségesek első ízben igé­nyeltek rendszeres tájékozta­tást az amerikaiak részéről SALT-tárgyalások állásáról, s a kiszivárgott hírek sze­rint, Brown amerikai had ügyminiszter sürgetése elle­nére, nem mutattak különös lelkesedést a neutronfegyver nyugat-európai állomásozta- tására. A NATO-ban tulajdonkép­pen folytatódik az igazi vi ta: amikor az enyhülés bizo­nyos kezdeti eredményekre vezetett, hogyan lehet fenn tartani a szövetség régi vo nalát, amely szemben áll a . fegyverkezési verseny min­den korlátozásával? Ráadá­sul olyan körülmények kö­zött, mikor bebizonyosodott, hogy nem váltak be gz egy­oldalú előnyszerzésre irá­nyuló amerikai törekvések a SALT-tárgyalá»kon, s leg­feljebb érzékeny idővesztesé­geket okozhattak az 1977-es esztendő folyamán. 3. Miről tárgyalnak Genf­ben? Genfben természetesen sok mindenről tárgyalnak, a hé­ten is volt egy szokásos szak­értői találkozó SALT-ügyben. Űj témája van viszont a szovjet—amerikai—angol konzultációnak, amely a tel­jes atomcsend kérdését tűzte napirendre. A nukleáris korszak egyik haditechnikai sajátossága, hogy a hadgyakorlatok, vagy­is a kísérleti robbantások nemcsak a fegyverkezési ver­seny felpergetését szolgál­ják, de ugyanúgy mérgező anyagokat juttatnak a lég­körbe, mint a háborús felté­telek között történt detoná­ciók. Az atomcsend-tárgyalá- sok ezért önmagukban is je­lentősek, de általában előse­gítik a szélesebb értelemben vett atomleszerelést. 1963- ban a három hatalom részle­ges atomcsendegyezményt írt alá, a légkörben, a koz­moszban, az óceánok szintje alatt eltiltották a robbantá­sokat. Folytatódtak a Föld alatti kísérletek, s azokat csu­pán részlegesen voltak képe­sek mérsékelni. A hatvana­dik évforduló alkalmából Le- onyid Brezsnyev új javasla­tokat terjesztett elő a teljes atomcsendre vonatkozólag, többek között javasolta a bé­kés célú robbantások mora­tóriumát, vagyis átmeneti felfüggesztését. (A nyugatiak ugyanis arra hivatkoztak: nem tudnak különbséget tenni a békés, illetve nem békés kísérletek között, ezért inkább nem járulnak hozzá az atomcsendhez). A szovjet kezdeményezés nyomán most megkezdődött a konzultáció, és remélhetőleg nem lesz akadálya a három hatalom kötelezettségvállalásának. Ez bizonyos értelemben ismét csak részleges lehet, miután Peking és Párizs egyelőre nem hajlandó részt venni a tárgyalásokon. Nyilvánvaló azonban, hogy a szovjet— amerikai—angol megbeszé­lések előrehaladása és sikere nagy erkölcsi és politikai súllyal figyelmeztethet majd a távol maradók felelősségé­re i.4. Réti Ervin A neutronbomba ellen LONDON: A neutronbomba elleni harc a brit békeharcosok te­vékenységének egyik legfon­tosabb iránya —, jelentette ki a TASZSZ tudósítójának adott nyilatkozatában Gordon Shaffer, a nemzetközi Lenin- békedíj kitüntetettje, az eu­rópai biztonságáért és együttműködéséért küzdő brit bizottság elnöke. — Ar­ra törekszünk, hogy az angol kormány szálljon szembe az új típusú nukleáris fegyver Nagy-Britanniában, illetve más NATO-országokban tör­ténő elhelyezésével. A brit békeharcosok tudatában vannak annak, hogy a NATO-országok felszerelése neutroníegyverrel súlyos csapást mérne a leszerelés­be vetett reményekre és fo­kozná az atomháború robba­násának veszélyét. RÓMA: Az Olasz Kommunista Párt és más demokratikus pártok parlamenti képviselői köve­telik, hogy a kormány lép­jen fel a neutronbomba gyártása és Európában való elhelyezése ellen, mert az gátolná a már megindult enyhülési folyamatot és az európai politikai légkör eny­hülését. Nino Pasti tábornok, olasz szenátor, a NATO európai fegyveres erői főparancsno­kának egykori helyettese bí­rálta azokat a nyugati körö­ket, amelyek „védelmi szük­ségszerűségre” való hivat­kozással próbálják igazolni az új fegyvertipus létrehozá­sát. Hangsúlyozta, hogy a neutronfegyver erkölcsi szempontból egy elkorcso- suló társadalom tipikus ter­méké. Kelet-Afrikában az Indiai- ócéán partvidékén helyezke­dik el a — hazánknál tízszer nagyobb — közel 940 ezer négyzetkilométer területű, majdnem 15 millió lakosú Tanzániai Egyesült Köztársa­ság. A népesség főleg a ben- tu népcsoporthoz tartozó afrikaiakból áll, de kisebb lélekszámban a niloták, az indiaiak, pakisztániak, az arabok és az európaiak is megtalálhatók. Az ország partvidéki területeit az ara­bok hódították meg, amelyet a portugálok gyarmatosítot­tak. 1884-től német gyarmat, majd később brit védnökség alá került az ország. Tanganyikát 1946-tól 1961 december 9-ig — a függet­lenség elnyeréséig brit igaz­gatás alatt álló ENSZ-gyám- sági területként kormányoz­ták, Zanzibár pedig 1963. de­cember 10-ig — a független­ség megszerzéséig — brit védnökség maradt. A két ál­lam 1964. április 25-én egye­sült. Tanzánia szocialista orientációjú politikát folytat. A kormány haladó társadal­mi és gazdasági reformokat ElWSZ'felhiuös Az ENSZ közgyűlésének politikai bizottsága határo­zat-tervezetet fogadott el, amely felszólítja a világ or­szágait: szigorúan tartsák magukat a nemzetközi biz­tonság megerősítéséről szóló 1970. évi ENSZ-nyilatkozat- hoz. A bizottságban 94-en szavaztak elfogadása mell­lett. Az egyetlen ellenszava­zatot az Egyesült Államok képviselője adta le. valósított meg. Állami ellen­őrzés alá vonta a bánya- és a feldolgozóipart, a közleke­dést, a távközlést, az energe­tikai ipart, a nagy- és a kül­kereskedelmet. Megkezdte a mezőgazdasági termélőszövet- kezetek szervezését is. Elma­radott agrárország. Gyé­mánt-, kőszén-, vasérc-, ezüst-, ólom-, ón-, wolfram- és grafitkészleteit elsősorban exportra termelik. Feldolgo­zóipara főleg mezőgazdasági nyersanyagokat dolgoz fel. A függetlenség elnyerése óta új iparágak születtek, mint a textilipar, kőolaj-feldolgozás, vegyipar, kohászat, az autó­összeszerelés és a cement- gyártás. A mezőgazdaság a lakosság több mint 90 száza­lékát foglalkoztatja, a gazda­ságok zöme kisparaszti, na­turális .jellegű. Tanzánia a világ legna­gyobb szizál és szegfűszeg­termelője. Exportterményei még a kávé, gyapot, dohány, cukor és a tea. Belföldi fo­gyasztásra batátát, kukori­cát, rizst, kölest, maniókát és banánt termelnek. Külke­reskedelmi forgalmát Kíná­val és az EgyustUt.Államok­kal, Indiával, Japánnal, Ke­nyával, és az Európai Gazda­sági Közösséggel bonyolítja elsősorban. Főleg mezőgazdasági ter­mékeket és ásványokat ex­portál, gépeket, berendezése­ket iparcikkeket importál onnan. ENSZ-szervezetek Európában Ä Genfi-tótól cs kék Dunáig A HATSZÖGLETŰ ASZTAL Biztosan nem túlzás, ha Genfet — a hasonnevű kan­ton és az egész Francia— Svájc fővárosát — történel­mi városnak mondjuk. Már Julius Caesar is megemléke­zett Genováról, majd i. u. 443-ban Burgundia fővárosa lett. A szellemi élet különö­sen a XVI. században len­dült fel, amikor Calvin itt hirdette tanait és a város a kálvinizmus központjává vált. Jószerencsém vezetett, hogy az óváros egy kis szál­lodájában, a Grand Ruen kaptam szállást: néhány ház­zal arrébb, a 40. számon em­léktábla hirdeti, hogy ott született — egy órásmester fia — Jean Jaques Rousseau, a nagy francia gondolkodó. Sok más híresség mellett Genfben élt a filozófus Vol­taire is. A múlt eseményeire emlékeztetett az az emlék­mű, amelyet azon a helyen állítottak fel, — szemben a kikötővel —, ahol egy anar­chista agyonszúrta Erzsébet királynét, Ferenc József fele­ségét. S ha már a történelemnél tartunk, itt van az egykori Népszövetség palotája, amely ma — duplájára bővítve — az Egyesült Nemzetek Szer­vezetének nyújt otthont. Ha­talmas parkjában, 150 éves libanoni cédrusok szomszéd­ságában két hatalmas era lékmű, amelyet talán jelké­pesek is tekinthetünk. Az egyik: a világmindenség ég­öveit ábrázoló gömb, — az Egyesült Államok, a másik: a moszkvai űrhajós emlék­mű kicsinyített mása — a Szovjetunió ajándéka. A park mögött a Genfi-tó víz­tükre kéklik, mögötte pedig az Alpok karéja. Azt mond­ják, tiszta időben oda látszik a 4807 méter magas Mont Blanc, Európa legmagasabb csúcsa. Sajnos a ködös, fel­hős idő miatt csak egy köze­lebb fekvő, lényegesen ala­csonyabb hegyet láttam. A helybeliek nevetve mesélték, hogy ezt a hegyet „amerikai Mont Blanc”-nak becézik. Az idelátogató nagy számú ame­rikai turista ugyanis a Bae- decker alapján mind a Mont Blanc-ot kívánja látni. Hogy kívánságukat kielégítsék, ki­nevezték a közelebb fekvő hegyet Bont Blancnak. Leg­alábbis így szól a fáma ... De térjünk csak vissza a Nemzetek Palotájához. Elké­pesztő méretek, sok-sok lát­nivaló. Néhány napi ott-tar- tózkodásom során kilométe­reket jártam a folyosókon, mozgólépcsőkön, lifteken, de — szavamra mondom — csak annyit sikerült megje­gyeznem, hogy a bejárat a 6-os kapunál van. (Kapu í- van vagy 30.) A bejáratta! szemSen az újságírók hatal­mas. önkiszolgáló presszója Legtöbbször itt cserélnek gazdát az értesülések. Egyéb­ként az épület hajlataiban, kiszögelléseiben, a sok-sok ké­nyelmes fotellal és gyö­nyörű kilátással rendelkező eszpresszó van. Ha a kávé el is marad a miénktől, mégis a Egy kép a genfi archívumból. Az 1973-as közel-keleti kon­ferencia hatszögletű asztala. Középen Kurt Waldheim ENSZ- főtitkár, mellette két oldalt a társelnökök: a Szovjetunió és az Egyesült Államok képviselői, majd Egyiptom, Jordánia és Izrael küldöttsége. A hatszög egyik oldala, Szíriáé, üres — ők nem vettek részt az értekezleten. (Fotó: United Nations — KS.) jelenlevő politikusok, ENSZ- tisztviselők számára kiválóan alkalmasak az eszmecserére. Ezek az eszpresszói beszélge­tések sokszor fontosabbak, mint a tárgyalótermekben el­hangzó beszédek. Tárgyaló- termek: se szeri, se számuk, Lenn a bajáratnál tábla iga­zít el, hogy hol, melyik te­remben melyik szerv, bizott­ság, vagy albizottság ülése­zik. A közgyűlési teremben kétezer személy számára van hely. Minden teremben he­lyiségek a szinkrontolmácso­lásoknak. A folyosók, termek soka­ságán az ENSZ genfi tájé­koztatási osztályának francia helyettes vezetője kalauzol. Külön érdekességként meg­mutatja a különleges tanács­kozások részére fenntartott termet. Páncélajtó gondosko­dik itt a tökéletes biztonság­ról. Ebben a teremben foly­tak 1954-ben az indokína' béketárgyalások, 1965-ben csúcstalálkozó helyszíne volt. Itt tartották 1961-ben a Laosszal foglalkozó, egy éve pedig a Rhodesia-konferen- ciát. Itt zajlott 1973 decem­berében a Közel-Kelettel foglalkozó, első tanácskozás. Mint kalauzom elmondta: egy-egy konferencia techni­kai előkészítését nehezíti hogy általában külön megál­lapodás szabályozza az asz­tal, vagy asztalok, alakját, Volt kerek asztal, volt ová­lis, volt négyzet, téglalap ala­kú, sőt: a közel-keleti konfe­rencián annak idején hat­szögletű volt az asztal. Most is folynak előkészüle­tek : a tolmácskészülékeke: szerelik, hogy — mint mond­ta —, bármely pillanatbar készen legyenek az újabt közel-keleti, vagy más rend­kívüli konferencia fogadásá­ra. r Gáti István (Következik: 1990-ig) Prognózi.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents