Népújság, 1977. december (28. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-08 / 288. szám
Gyermekszínházi bemutató Egerben Hamupipőke — vidáman... (Jármai György felv.)- egy új tornaterem Ugyan ki ne ismerné...? A halhatatlan Grimm testvérek Hamupipőkéjéről szólva, senki sem ütközne meg, ha így kezdeném, hiszen a mese vérébe ivódott és ivódik mindenkinek már legkisebb korában. Ám a játék, melyet ezen a címen kínál mikulási ajándékként az egri Gárdonyi Géza Színház a gyerekeknek, éppen csak emlékeztet erre a ..ugyan ki ne ismerné”, könnyes, mosolygós, kissé hátborzongatós történetre. Filmen is, színpadon is sokféleképpen feldolgozták már a Hamupipőkét, amely hol könnyesebb lett az eredetinél, hol még egy kicsit hátborzongatóbb, hol egyszerűen unalmasabb. Romhányi József — ritka szerencsés kézzel — ezúttal arra vállalkozott. hogy vidámmá formálja. A verses szójátékokkal fűszerezett mese, amelyet Fényes Szabolcs, könnyed zenéje lendít tovább, kiváló alkalmat kínál a rendezőnek a mókás, bolondos színpadi levegő megteremtésére. E lehetőséget maradéktalanul kihasználta az igen tehetségesen bemutatkozó Halasi Imre főiskolai hallgató, akinek elképzeléséhez szépen simult hangmár András díszlete, Egedi Edit jelmezei és Somos Zsuzsa koreográfiája. Az építőkockákra emlékeztető berendezés, a harsány színű ruhák, a modern táncbetétek, a mozgalmas jelenetek kiirtottak minden szirupot. A színészeknek azonban nem mindig sikerült elfeledniük az eredeti mese hangvételét. Legtökéletesebben Lenkey Edit alakította át — színpadról is lesütő gyermekszeretetével — a méregkeverő mostoha figuráját. A szurka-piszka nevetnivalóan ostoba, gonoszkodásával csúfosan megbukó Hétzsákné bizonyos, hogy a gyerekközönség egyikének sem fog rémDajka — mese A kislányból csinos fiatal- asszony lett, mióta nem találkoztunk. Most úgy beszélgetünk Klárival, ahogy felnőttek szoktak munkáról, lakásról, családi örömökről és gondokról. — Hát a versmondás? — kérdezem, mert ismeretségünk egy irodalmi színpad munkája közben köttetett. — A próbákra, szereplésekre nincs időm, de ha egyedül vagyok otthon, most is verseket mondok — közli Klári, majd pici szünet után hozzáteszi: én már csak a gyermekeimnek „szavalok” majd. Hányszor próbáljuk indokolni az öntevékeny művészeti csoportok létjogosultságát ... De a rengeteg érv között talán még egyszer sem hangzott el, hogy ezek a fiatalok anyák, apák lesznek, akiktől verseket, meséket várnak, kérnek, követelnek a gyerekeik. Azonnal próbára teszem magam: milyen verset, mesét mondanék az autóbuszon (mert itt találkoztunk Klárival), ha netán a közelemben nyüzsgő kis pufók srácot — hogy lány, vaty fiú, azt nem tudom — meg akarnám hódítani. Csak valami régi-régi rigmus iut eszembe: „Egér, egér, kisegér,/ Van-e fogad hófehér?' Adjál nekem vasfogat,/ Adok neked csontfogat.” Leszállván a buszról, a házban több felnőttet is kapa táltam: mondjanak gyermekverset. Csaknem mindenki tudott, s csaknem valamennyien a homályba tűnő gyermekkor mélyéről bányászták elő. Amennyire emlékszem, nem óvodában, nem iskolában tanulták. Az irodalomtörténészek megemlítik, hogy Puskinnak QMímsm í*77. december 8., csütörtök A címszereplő: Páva Ibolya álmokat előidézni. Máthé Eta Aranykája és Horváth Zsuzsa Gyöngyikéje pedig még egy kis tanulságul is szólgál a lustálkodásra, irigykedésre, egyéb csínytevésekre néhanapján hajlamos kis nézőknek. Nehezebb dolga volt a címszereplő Péva Ibolyának. Hiszen míg a többi figura csak színekben és fokozatokban tér el az eredetileg meg- írttól, addig Hamupipőkéből, a kisemmizett előkelő szárcsodálatos képzelőerővel megáldott, nagy mese- és népdalkinccsel bíró dajkája volt. Vajon ismernénk-e ma a költő nevét, ha ez a tehetséges ember — ahogyan a pszichológusok mondják — ingerszegény környezetben nő fel? Természetesen nem ez i akarok meditálni. ' De arra már érdemes figyelnünk, hogy eltűntek, vagy legalábbis megfogyatkoztak a dajkák, a dajkaszívű anyák, azok az asszonyok, akik érzéseket és gondolatokat hintenek el és tartanak ébren a gyermekek lelkében. A rengeteg meséskönyv, a tévé, a rádió, a telefonmese sajnos nem pótolhatja őket. Személytelenek. A gyerek szeretne a mesélő ölébe ülni, s főleg — minduntalan megszakítva a történetet — visz- szakérdezni. A közelmúltban kitűnő kis barátom — miután rajtam kívül mindenkit eltávolított a szobából (ebből látszik, hogy fórumon nem lehet mesélni egymásnak) — arról érdeklődött, hogyan alszik el a függöny, nem haragszik-e a villanykörte, ha éjszaka felébresztjük, s nem lenne-e jobb, ha lefektetnénk a kabátot? Az utolsó kérdésre végre tudtam felelni — hála József Attilának. Péter barátom természetesen nem ismeri még az Altatót, de hát azt el sem tudja képzelni, hogy „fogason alszik a kabát”. A kabát csak széken tud aludni, így szunnyadoz- hat az esetleges szakadás is. Péter barátomnak — aki emeletes ágyában oly köny- nyen személyesítette meg a tárgyakat — egyetlen igazán hozzá illő verset, vagy mesét sem tudtam mondani. Csak később jutott eszembe De- vecseri néhány sora, melyet ezúton küldök el: „Apám — így szól a kis bálna —/ hadd 'nőhessek el a bálba”/ „Nem mehetsz el, fiam Péter,/ Nem vagy még egy kilométer”. Gyarmati Béla mazású leányból ezen a színpadon majdhogynem népi hősnő lesz. Nos, a finom kékvért nem mindenütt sikerült piros bővérűséggé változtatni. A dolgos-szorgos, vidám és — jogait követelő — leány időnként hamisítatlan arisztokratikus szentimentaliz- mussal nézegeti „mesterember” szerelmesét. Matus György is kissé álmatag, tréfás kedvű királyfi. XIII. Kétségbeesett Boldizsárként Csiszár Nándor, pitvarmesterként Bánó Pál és takács-szakácsként Somló István ostoba, furfangos és naív „bohóca” azonban áthidalja e zökkenőket. így a Hamupipőke végül is remek mulatságot nyújtott a nézőteret zsúfolásig megtöltő lelkes gyerekeknek és minden bizonnyal a felnőtteknek is. Korga Imre, segédmunkás aznap ugyanúgy ébredt, ahogy évek óta szokott. Félálomban hallotta, ahogy a felesége odakint a konyhában a kis gáztűzhely körül matat felteszi a gyereknek a tejet és magának az elmaradhatatlan kávét. Kikelt az ágyból, belebújt papucsába és megengedte a vízcsapot a fürdőben, hogy mire borotválkozni kezd langyosabb legyen a víz. Ilyenkor a gáztűzhely mindkét lángja foglalt. Pedig meleg vízben sokkal jobb lenne borotválkozni, de az asszonynak mindig ilyenkor kell reggelit készítenie. Ahogy borotválkozott, többször megszagolta a habot és úgy érezte, hogy az arcától a hab is átveszi a marógépekről lesikló, vasszeletek édeskés szagát. Amikor elkészült, jó erősen bedörzsölte bőrét Pitralonnal és öltözni kezdett. Mégegyszer megnézte, fel van-e húzva a csörgőóra, nehogy a fia elaludjon, ha már ők nincsenek itthon, és elkéssen az iskolából. Leült az ágy szélére, azt figyelte, ahogyan a gyerek erős szálú haja megtörik a párnán. Miközben zokniját húzta, arra gondolt, ideje volna már leszoktatni a gyereket arról, hogy nyolcéves korára Némi pénz Sok lelkesedés A tornaterem hiánycikk. Jóval többre lenne szükség ahhoz, hogy a gyerekek valóban edzettebbek legyenek. Ám a tornaterem drága is, s részben anyagiak híján, nem tudnak az építésben lépést tartani az igényekkel Csak összefogással lehet valamit könnyíteni, — hogy közhasználatú fogalommal fejezzük ki, társadalmi üggyé kell tenni e gond megoldását. Jó néhány helyen van már rá példa. Legutóbb az egri üzemek adták ennek tanúságát. Évekkel ezelőtt sporttagozatú iskola lett az egri X-es számú általános iskola. Jó volt, de legalább annyi gondot is hozott ez a változás, mert amíg a sporttagozatosok emelt szinten nagyobb óraszámban tornáztak, sportoltak, addig a nem tagozatos osztályok közül a kicsik nem is igen látták belülről a tornatermet. A folyosón, az osztályokba, jó időben a közeli játszótéren tartották a tornaórákat. A pedagógusoknak, és a szülőknek közös gondja volt a tornaterem hiánya. S mivel valóban közös gondnak érezték, a megoldást is közösen keresték meg. A szülői munkaközösség tagjai számba vették, ki hogyan tud segíteni. A szülők Ady Endre születésének 100. évfordulója alkalmából az MTA nyelv- és irodalom- tudományok osztálya, a filozófia- és történettudományok osztálya, valamint az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészettudományi kara rendezésében háromnapos tudományos ülésszak kezdődött ma a Magyar Tudományos Akadémián. A tanácskozást Szent- ágothai János, az MTA elnöke nyitotta meg, majd Mátmég mindig üvegből igya a tejet reggelenként, amit a felesége odakészít az ágya mellé. De hát ha neki így jobb, akkor hadd igya, attól még ugyanolyan nagy gyerek. Meg aztán mi van abban, hogy cumisüvegből issza a tejet? Az asszony ugyan sokat morgott érte, de ő azt mondta; ha így esik jól. — Siess már, elkésünk — szólt be a felesége, de Korga nem mozdult az ágy széléről, s amikor a nő ideges, vékony hangján röviden megkérdezte, hogy nem jössz, ő azt mondta: Nem, majd elmegyek a későbbi busszal, még azzal is beérek. Az asszony értetlenül topogott még egy darabig az előszobában, s csak az ajtó csapódása jelezte, hogy elment. Korga felállt, kinyitotta a szekrényt és kivett egy fehér inget, aztán nyakkendőt keresett hozzá. A nylonzsákot lehúzta szürkecsíkos öltönyéről és lassan öltözködni kezdett, gondosan megkötötte nyakkendőjét, kifényesítette cipőjét, visszaült az ágy szélére és várta, hogy megszólaljon a vekker. Nem akarta előbb felkölteni a gyereket. Késői gyerek volt. Már le is mondtak róla, hogy valaha igyekeztek a patronáló üzemeket s saját szocialista brigádjaikat megnyerni az ügynek. A városi tanács a hely biztosításának nem kis gondját vállalta magára, s a költségek egy részét. Végül is zöld utat kapott a tornaterem építése Egy régi — a volt X-es iskola épületében kezdték meg az átalakítást. A terveket a beruházási iroda Csebokszári nevét viselő szocialista brigádja készítette el társadalmi munkában. A kész tervek alapján a régi falak bontását a Csepel Autógyár Augusztus 20 szocialista brigádja végezte el, hogy a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat öt szocialista brigádja munkához láthasson, ök mintegy 240 ezer forint értékű munkát végeztek el itt társadalmi munkában, szabad idejükben. A Csepel Autó másik brigádja, a Bláthy Ottó brigád a villamos szereléseket végezte, a TIGAZ szocialista brigádja a gázszerelést, a KAEV szocialista brigádjai a lakatosszerkezeti munkákat vállalták. A vállalatok egyenként körülbelül 20—20 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek: összesen az építőkkel együtt megközelítően 350 ezer forint értékű munka készült itt el összefogással. rai László akadémikus tartott előadást „Ady és a korabeli eszmeáramlatok” címmel. Egyebek Jcözött hangsúlyozta, hogy Ady életművében — mint általában klasszikusainknál — a magyarság és az európaiság szerves egységbe fonódik. Ady alakjának teljes megértéséhez nélkülözhetetlen ezért az európai eszmeáramlatok ismerete is. A tudományos tanácskozáson elhangzó előadások Ady is gyerekük szülessen, de aztán meglett a gyerek, nem könnyen, hiszen Kati akkor már negyvenéves elmúlt. Amikor a csörgőóra megszólalt és a fiú kinyitotta a szemét, először megijedt, mert megszokta már, hogy az apjáék reggeli műszakba járnak és nincs otthon senki. De aztán, amikor az apja azt mondta, ma nem kell iskolába mennie, kiugrott az ágyból, hogy akkor megnézi a délelőtti tévéműsort. Korga Imre akkurátusán megágyazott, segített felöltözni a fiának, a lepedők alól a szekrényből elővett kétszáz forintot a dugipénzből-és elindultak a fiával kettesben a városba. Korga megmutogatta a házakat, ahol valaha apjáék, r.agyapjáék laktak, lementek a vízpartra, és elfigyelték, ahogy a sirályok lomha repüléssel kísérik a súlyos terhekkel megrakott uszályokat, néha köveket dobtak a vízbe, hogy a felfrröcs- csenő víz megszikrázott a fényben. Megálltak a kirakatok előtt, végignézték a játékokat és kiválasztottak egy sárga színű autót. Megebédeltek a város fölé emelkedő, széljárta lépcsősor tetején épült étteremben. Korga megivott egy üveg sört, a fia pedig megkérdezte, hogy ihat-e még egy kólát. — Persze. Miért ne. — mondta Korga ugyanúgy, amikor a második üveg is kiürült. Délután moziban voltak, és még hazafelé is azt beszélték, hogy milyen szép színű volt a tenger. Este boldogan aludtak és az összetolt ágyon kinyújtották karjukat, hogy rossz álom esetén megérintsék egymás kezét. De nem álmodtak A megyei tanács az össze» fogás láttán megtoldotta a beruházás költségeit 60 ezer forinttal, — tornaszereket kapott az iskola terven felül, az új terembe. Alig fél év alatt oldódott meg végül is az iskola és a szülők közös nagy gondja. Az új tornateremmel most már megvan a lehetőség arra, hogy a nem sporttagozatú osztályok is megfelelő helyen tornázhassanak, s a sporttagozat számára is biztosított a hely. Mindezeken túlmenően a város gondján is segít az új — vagy pontosabban újjávarázsolt létesítmény, hiszen a tornasport fejlődésének egyik nagy akadálya volt a tornaterem hiánya. Most lehetőség lesz arra, hogy ha az ESI megszervezi az atlétikai osztályt, nem kell helyiséggondokkal megbirkóznia, így nemcsak az iskola, az egész város gazdagabb lett egy tornateremmel, amely nem is olyan régen még csak az iskola és a szülők vágyai között szerepelt. Némi pénzzel és sok lelkesedéssel épült. A szervezés, az előkészítés módszereit szívesen teszik közkinccsé az érintettek, s jó is lenne, ha követőkre találnának. és a korabeli progresszív szellemi áramlatok kapcsolatát vizsgálják. Ady életművét elemezve feltárják a társadalmi haladásért folytatott küzdelem és a költő művészi fejlődése közötti összefüggéseket. Csütörtökön az irodalomtörténészeké a szó, pénteken pedig két referátum hangzik majd el „Ady kapcsolata korának zenéjével”, illetve „Ady és kora képző- művészete” címmel. (MTI) rosszat. Alvásuk mély volt és lebegően könnyű. Korga frissen ébredt, csak amikor vas öltözőszekrényébe beakasztotta ruháját, akkor fogta el valami szorongás; mit fog mondani a művezetőnek? Hol volt? A csarnok felé tartva még úgy gondolta, talán az lenne a legjobb, ha azt mondaná, hogy tegnap berúgott és azért nem akart bejönni, nehogy a gépek között járva valami baleset történjék. Igen, ez lesz a legjobb — döntötte el. Hiszen volt már ilyen eset és a művezető utólag szabadságot íratott ki arra a napra. Ezt kell mondani, ezt kell — hajtogatta magában, amikor belépett a csarnokba, de ahogy a bajúszos, nagy darab művezető előtt állt, csak annyi jött ki belőle: — Sétáltunk... A fiammal sétáltunk és jó volt... — Na és mit gondol, Korga szaki, ha a gyárban mindenkinek eszébe jutna, hogy sétálni akar a kisfiával, akkor mi lenne — kérdezte mély, dallamos hangján a művezető. — Nem tudom, kérem. Korga Imrének egynapi igazolatlan hiányzás miatt elvonták az évi ‘ nyereségét. Amikor ez kiderült, az asz- szony ordítozott vele a konyhában. Azt kiabálta, nem elég neki az első műszak, itt vagytok utána a nyakamon, a főzéssel, a mosással, az alsógatyáitokkal. Korga Imre semmit nem szólt. Este lement a kocsmába és sört ivott. Másnap zubogó fejjel ébredt, de pontosan ért be a munkahelyére, időben blokkolt és rendesen elvégezte egész napi munkáját. 1 Németi Zsuzsa SZIGETHY ANDRÁS: Ady tudományos ülésszak kezdődött az Akadémián
