Népújság, 1977. december (28. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-08 / 288. szám

Száguldás a hó hátán A meteorológusok szerint „legnyugodtabb” évszakot, az őszt az Idén gyorsan követte a zord és változékony időjá­rást hozó tél. A pontos előrejelzéseknek ilyenkor különösen megnő a szerepük, összeállításunkban ezúttal a föld ég­hajlatváltozásait kutatók munkájába pillantunk be, s be­mutatunk olvasóinknak egy jellegzetesen téli technikai érdekességet. A gleccserek titkai Bár az utóbbi évtizedekben sikerült a tudósoknak a gleccserek titkaiba némi­képp bepillantaniunk, isme­reteik még nem érték el azt a fokot, hogy megbízható előrejelzést lehetne monda­ni a jégárak jövendő válto­zásairól, nagyobb földrajzi körzetekben. A kutatók min­denesetre nem szűnnek meg „vallatni” a gleccsereket. Különösen a jégárak sorsá­nak a klímaváltozásokkal kapcsolatos összefüggései érdeklik a szakembereket. A különböző földtörténeti korokban hidegebb és mele­gebb időszakok váltogatták egymást, s ennek függvé­nyében a gleccserek hol előrenyomultak, hol pedig visszahúzódtak. Ez utóbbi történt a XIX. század de­rekán és végén is, mintegy „válaszul” a világhőmérsék­leti átlag csaknem 1 C-fo- kos emelkedésére. Az 1940- es években azonban ismét hűvösebb és csapadékosabb lett a klíma több gleccser­körzetben. Ha a viszonylag hűvös, nyirkos éghajlat to­vább tart. lehetséges, hogy a gleccserek növekedése az egész világra kiterjed. Kérdés, befolyásolhatja-e az ember a klíma alakulá­sát, s ezzel együtt a glecs- cserek kiterjedését? Kísér­leti tapasztalatok arra mu­tatnak. hogy a sugárvisszave­rődés arányának növelésé­vel vagy csökkentésével — bizonyos határok között — elő lehet idézni,- a gleccserek olvadását, illetve növekedé­sét. A légkörre gyakorolt hatás még nagyobb jelentő­ségű lehet. A tüzelőanya­gokból a légkörbe jutó széndioxid mennyiségének növekedése általános felme­legedéshez és a gleccserek visszahúzódásához vezethet. Viszont a magas légkörben felhalmozódó szilárd szeny- nyezőanyagok éppen ellen­kező hatást válthatnak ki: a földre érkező sugárzási energia csökkenése folytán az átlagos világhőmérséklet mérséklését, egyszersmind a gleccserek további növeke­dését. Ez mindenképpen csak nagyon távoli veszélyt jelenthet az emberiségre. Különleges sport- és köz­lekedési eszközöket szer­kesztettek fiatal szovjet szak­emberek, amelyek komoly érdeklődést keltettek a Szov­jetunióban és külföldön egy­aránt. Az új téli járműveket bemutatták Kanadában és az Egyesült Államokban is. A három újdonság közül az a kis kétütemű robbanó­motorral hajtott légcsavar a legegyszerűbb, amelyet a hátára erősítve viselhet a hómezők vándora, hogy a havon való síléces futását meggyorsítsa. E felszerelés segítségével, amely nemcsak sporteszköz, hanem a vadá­szok, geológusok, erdészek jó segítője is, óránként 50—60 kilométert tehet meg a vise­lője. Az üzemanyagtartályt a hordkeret felső részén ne- lyezték el; a motor fordulat­számát a síző a kezében tar­tott bowdenhuzalos gázada­golóval szabályozhatja. A havon közlekedő, sítal­pakkal ellátón motorkerék­pár — hórobogó — a másik Elektronikus meteorológia Az elmúlt évtizedekben Európa egész területéről mindennap sok ezer adat állt a meteorológiai szolgálatok rendelkezésére, s ezek segít­ségével ennek a hatalmas földterületnek az összes idő­járási eseményeit ismerjük. A meteorológusok abrosz nagyságú térképeken tünte­tik fel a helyzeti adatokat, és ennek alapján következ­tetnek az időjárás várható alakulására. Európa azon­ban csak ötvened része Föl­dünk teljes felületének, ezért a légkör nagy folyamatainak mindig csak egy töredéke az, amit az európai adatok meg­mutathatnak. A meteorológia azzal vált nagykorúvá, hogy a mester­séges holdak lehetővé tették az egész földkerekség időjá­rási állapotának egyidejű áttekintését, az úgynevezett globális időjái’áskutatást. Az alacsonyan keringő mester­séges holdak „csak” 300 km magasságban mozognak, 1,5 óra alatt kerülik meg a Föl­det, és így egy nap alatt i6 alkalommal adhatnak rész­letes képet a földkerekség időjárásáról. A mesterséges holdak egyik fontos eszköze a sugár­zásmérő műszer. A földfel­színről érkező hősugárzás erősségéből meghatározható az „odalepti” hőmérséklet. 1500 kilométer magasságban, mesterséges holdról készült felvétel a félig felhővel borí­tott Brit-szigetekről. Sok helyen ezt eddig is tud­tuk, most azonban a sivata­gok, a sarkvidékek és magas hegységek csúcsai is árulkod­nak, s megismerjük az ott bekövetkező felmelegedése­ket és lehűléseket. A má­sik eszköz a televíziós ka­mera, amely lefényképezi a Föld felhőtakaróját, vala­mint a téli hófödte területe­ket. Ez az adat nagyon fon­tos az időjárás alakulása szempontjából, mert már a legvékonyabb hótakaró xs gyökeresen megváltoztatja a felette levő levegő hőháztar­tását. A mesterséges hold televí­ziós kamerájának egyetlen felvétele a földkerekség fel­hőiből csak egy-egy, kb. 100 000 négyzetkilométeres sávot tüntet fel. Mivel azon­ban a felvevő egymás után készíti a sáv alakú felhőké­peket, ezeket egymás mellé fektetve, megkaphatjuk a Föld két félgömbjének az egész felhőzetét. Az elmúlt fél évszázad alatt a meteorológusok olyan matematikai egyenletrend­szereket állítottak fel, ame­lyek segítségével a meglevő időjárási számadatokból ki­számítható a jövő időjárása. Ehhez azonban számítóköz­pontok kellenek. Ilyenek a híres moszkvai, a stockholmi és a londoni meteorológiai számítóközpontok. újdonság. Előrehaladását ugyanúgy légcsavar forgásá­nak köszönheti, mint a „hát­motoros” megoldás. A jár­művet egyhengeres, kétüte­mű, nyolc lóerős motor hajt­ja, légcsavarja keményfából készült. A motor és a légcsa­var között ékszíj létesít kap­csolatot. A széles, rövid sí­talpaival a hó felületén rik- ló hórobogó óránkénti 75— 80 kilométeres sebességgel száguldhat. A sarkkörön túli területek közlekedési problémáinak megoldására, a rénszarvas, vagy kutyák vontatta szánok motoros járművel való fel­váltására szolgál a harma­dik szovjet konstrukció, a nagy sebességű hójármű. Leg­nagyobb sebessége jégen 120, havon 80—90 km/óra lehet; az utazósebessége kisebb, 50 —60 km/óra körül van. Re­pülőgépmotor hajtja a jókora — ugyancsak repülőgépről származó — légcsavarját. A zord északi tájakon nélkülöz­hetetlen szerepet szánnak ennek a 350—400 kilométer hatósugarú hójárműnek. M J MŰSOROK: KOSSUTH 8.27:-Bizet operáiból. 9.00; Harsan a kürtszó! 9.30: Hambalkó Edit zongorázik. 10.05: Iskolarádió. 10-30: Ba­rokk muzsika. 11.25: Bubo­rék — exportra. 11.40: Iro­dalmi évfordulónaptár. 12-30 Pécsi zenei hét. 12.35: Meló­diakoktél. 14.00: Szabad­polc. 14.30: Szovjet katona­dalok. 14.46: Nóták. 15.10: Távoli Északon. 16.10: Ka­dosa Pál műveiből. 16.47: És akkor a pasas... 17.07: Gazdag gyár, szegény ta­nács?! 17.27: Mozart operái­ból. 18.15: Kritikusok' fóru­ma. 18.30: Esti magazin. 19.15: Mátyuska macskája. 19.52: Bemutatjuk a Ma­gyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekarának új felvételeit. 20.20: Népda­lok. 21.10: Olvastam vala­hol. 22.20: Operaénekesek. 23.00: Schumann-művek. * PETŐFI 8.05: Kórusok. 8.33: Sláger­múzeum. 9.30: Független émberek. 10.00: A zene hul­lámhosszán. 11.55: Ifjúsági könyvespolc. 12.00: Népda­lok. 12.33: Nyíregyházi stú­diónk jelentkezik. 12.55: Alessandro Scarlatti és Ra­meau operáiból. 13.28: Édes anyanyelvűnk. 13.33: Con­certino Praga ’77. 14.00: De­cember. 15.00: Félóra Oscar Petersonnal. 15.36: Két arc­kép a sport világából. 16.33 Boruvka felügyelő esetei 16.57: Segíthetünk? 18.00 Mindenki iskolája. 18.33 Hét végi panoráma. 19.55. Slágerlista. 20.33: Kíváncsi­ak klubja. 21.40 „Deák urai- mék az hidas üdőkben”. 22.00: A varázskeringő. 22.43: Magnósok, figyelem! 23.28; Nóták. Szolnoki rádió 17.00-tól 18.30-ig. Miskolci rádió 17.00: Hírek, időjárás —■ Fiatalokról, fiataloknak. — Egy délután a Molnár B§la Ifjúsági- és Üttörőházban- Riporter: Dobog Béla. — Beatkedvelőknek. — Ven­dégségben a brigádnál. Megváltozott a kőműves- munka a BAEV-nál. Ripor­ter: Pongrácz Judit. — A modern technika a gyógyí­tás szolgálatában. — Jegy­zet. — Slágerpanoptikum. — 18.00: Észak-magyaror­szági krónika. (Borsod és Heves megyei tanácsi vb- ülésekrőL — Tanácskozott a B.-A.-Z. megyei képvise­lőcsoport. Tudósítunk a Borsod megyei KBT-ülésé- ről.) — Zongoraművek — Hírösszefoglaló, lap- és mű­sorelőzetes. .. Tea MAGYAR 16.25: A Magyar Televízió szabadegyeteme. 17.15: Ti­zen Túliak Társasága. 17.55 Telesport. 18.20: Saigoni napló. 19.20: Tévétorna. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Ne­ro, a véres költő. 21.15: Sorsforduló. 21.30: A Grúz Állami Népi Együttes mű­sora. 22.10: Tv-hiradó 3. 2. műsor 19.00: En francais (francia nyelvtanfolyam). 19.15: Pe­ople You Meet (angol nyelv- tanfolyam). 19.30 Tv-híradó. 20.00: Arséne Lupin. 20.55: Tv-híradó 2. 21.15: Emlékek és vallomások. Kutatók a gleccseren Külföldi Képszolgálat — KS) (MTI

Next

/
Thumbnails
Contents