Népújság, 1977. december (28. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-08 / 288. szám

Á közösség ereje Napirenden: Megyénk gazdaságának idei fejlődése Olást tarlóit az országgyűlési képűéiül! Heves Begyei csoportja Országgyűlési képviselőink a továbbképző központ épületével ismerkednek (Fotó: Szántó Györgyi ' Amikor egy évtizeddel ez­előtt, nem sokkal a termelő­szövetkezeti törvény életbe­lépése után megalakult az országban az első, közös fenntartású művelődési ház, a legtöbben valamiféle <ü- löncködésnek tekintették ezt a . kezdeményezést. Sokan ér­veltek azzal: a szövetkezet elsősorban termelőüzem, fordítsák pénzüket és ener- giáíukat a gazdaság fejlesz­tésére, a terméseredmények növelésére. Ebből követke­zik — mondották —, hogy a művelődés segítése kizáró­lag állami — helyi vonatko­zásban tanácsi — feladat. De vajon lehet-e csak az állam feladata a művelődés feltételeinek megteremtése? Az elmúlt évtized eldöntöt­te, hogy nem. Hiszen a szo­cialista társadalomban nem csupán az állam érdeke, hogy műveltebbek legvenek ái'ampolgárai. A legszűkebb r atria, a falu, a gazdaság é -deke is, hogy lakói, dolgo­zói ma többet tudjanak, mint tegnap, mivel holnap irabb korszerű gépek, a teg- naninál modernebb techno­lógiák bevezetése válik szük­ségessé, s ezek kezeléséhez, alkalmazásához műveltebb, több tudással, nagvobb át­tekintéssel rendelkező em- be-o'<re van szükség. Nem véletlen tehát, hogy a Pest megyei Csornád község­ből indult kezdeményezés csakhamar országszerte kö­vetőkre talált. Termelőszö­vetkezetek sora vállalkozott arra, hogy rendszeres támo­gatást nyújt a helyi művelő­dési intézmények fenntartá­sához, működtetéséhez. Per­sze, így kimondani ezt egy­szerűbb, mint ahogyan a va­lóságban történt. Hiszen a gazdaság pénzéről nem egye­dül az elnök dönt, s nem is a szűkebb vezetőség, hanem a közgvűlés. Nem egy helyen éles viták előzték meg az igen kimondását, s nem egy helyen a kollektív nem ki- mnodasa^a is akadt példa. A kicsinv, alig ezerötszáz lelkes Tök községben sem vo’t könnyű rábírni a tagsá­got az igen 'kimondására. Igaz. nem kis összegről volt sző: kerek kétmillióról. A falu művelődési háza ugyan­is alkalmatlan volt már min­den kulturált rendezvényre. E'öször átéoíteni, korszerű­síteni. bővíteni kellett ah­hoz. hogv érdemi munka kez­dődhessék falai köpött. Az emh^ek — az elnök helves érvelése nyomán — végül mégiscsak belátták, hogy nem les/, kidobott péu?: az a kétmillió. Sokan talán most úgy vé­lik. akkor erőn felül költeke­zett ez a gazdaság, hiszen egv kicsinv telenülésre ter­jedt ki határa. Vezetői azon­ban előre látták a fejlődés út'át, azt, hogy néhány év múlva ez a termelőszövetke­zet már öt falu határát egye­síti és ígv öt falu lakóinak művelődésiért kell felelőssé­get vállalniuk. E'őr°látásuk- kal sikerült olyan helyzetet teremteniük, hogv az a mű­velődési ház ma már négy függetlenített dolgozóval eredményesen segíti nem­csak a helyiek, hanem a má­sik négy település lakóinak kulturálódását is. Érdemes visszaidézni, mi­vel is érveltek akkor a gaz­daság vezetői. Azzal, hogy a falu egyre inkább közeledik a városhoz. Életmódban, igé­nyekben egyaránt. Szükség­szerű tehát meggyorsítani, hogy a műveltségi színvonal­ban és a művelődési lehető­ségekben a viszonylagos hát­rány falun is megszűnjék. És elmondták azt is, hogy a több tudás birtokában kevesebb lesz a gond az új technika és technológia bevezetésével A közművelődés ugyanis nemcsak a szocialista em­ber kialakításának egyik leg­fontosabb eszköze, hanem a további gazdasági fejlődés­nek is jelentős ténye­zője. Előbbre lépni azonban csak közös összefogással le­het. Az összefogás szép példáját mutatta — elsőként az or­szágban — a váci járás. Itt három esztendővel ezelőtt már valamennyi művelőaési ház közös fenntartásba ke­rült. Belátták ugyanis, hogy a helyi tanácsok rendelkezé­sére álló összegek nem elég­ségesek a megnövekedett közművelődési feladatok vég­rehajtásához. Az akcióba a já- rás ötvenkilenc gazdasági egysége kapcsolódott be — köztük valamennyi termelő­szövetkezet —, s így azóta ebben a járásban kerek egy­millió forinttal több jut a közművelődésre, mint a ko­rábbi években. Miből? A gaz­dasági egységek kulturális alánjából. Természetesen kulturális alappal a korábbi években is rendelkeztek ezek a termelő- egységek. Csupán szemlélet dolga: mire fordítják, hogyan hasznosítják ezeket az ösz- szegeket. Szemlélet dolga. Valóban az. Egy, a vácihoz hasonló nagyságú és adottságú járás­ban a termelőszövetkezetek évi kétmillió-hétszázötven- ezer forint kulturális alappal rendelkeznek. Itt a helyi ta­nácsok évente összesen egy­millió forintot tudnak bizto­sítani a művelődési házak támogatására. Gondolná az ember — jogosan —, ha a tanácsoknak nincs elegendő pénzük, akkor természetesen segítenek a gazdaságok. Nem ez történt. A kétmillió-hét- százötvenezer forintból hét­százezret fel sem használtak. Az elkészült kimutatás sze­rint az összkulturális alap­nak csupán a 2,7 százalékát, azaz ötvenötezer forintot fordítottak a művelődési há­zak és az öntevékeny művé­szeti együttesek támogatásá­ra. Hogy mire költötték a többi pénzt? Az egyik gazda­ság például kulturális alap­jának 81 százalékát szociális jellegű kiadásokra fordítot­ta. Így aztán az ötszázhar- mincezer forintos kulturális alapból a három falu határát egyesítő gazdaság a három művelődési ház támogatása­ra mindössze ezerötszáz fo­rintot adott! Egy másik gaz­daságban a kulturális alap negyvenhárom százalékát ingyenes külföldi társasuta­zásokra fordították. A két ellentétes példa is jól bizonyítja: még sok a tennivaló. És nem csupán abban, hogy a gazdaságok is vegvék ki részüket a közmű­velődésből. A közös fenntar­tás ugyanis nemcsak azt je­lenti, hogy a termelőszövet­kezetek és más gazdasági egvségek átengedik a műve­lődési háznak kulturális alapjuk egy részét. Azt is ie- lenti, hogy a művelődési há­zak az anyagi támogatásért cserébe messzemenően figye­lembe veszik a fenntartók művelődési igényeit. Olyan programokat szerveznek, amelyeket a gazdaság kér, elsősorban az ott folyó ter­melőmunka javítása érdeké­ben. Ehhez azonban nem elégséges r> n a népmű ve ők igyekezete Akadnak még olyan gazdasá­gi vezetők, akik azzal, hogy a művelődési háznak át­utalnak egy bizonyos össze­ge*, befejezettnek tekintik kapcsolatukat Mások csak nagy általánosságban fogal- i 'azzák meg igényeiket, a művelődési ház népművelői­re bízva, mit tartanak fon­tosnak, mit megvalósítható­nak azokból. A közös fenntartás tartal­mi problémái ott oldódnak meg, ahol a népművelők a lakóhely, a gazdaság embe­reinek igényeit felmérik, s ahol a termelőszövetkezeti kulturális bizottság részt vál­lal a közös cselekvésből. Pélyi töprengések Mi kerül a jövő évi tervbe...? — Kritikus a helyzet, de nem tragikus! — ezzel fo­gadott a minap Szabó Ágos­ton, a pélyi Tisza menti Ter­melőszövetkezet elnöke. —A tavaszi belvíz és a kora őszi fagy sok kárt okozott ugyan, de nem lesz mérleghiány. Az időjárás szeszélyessége nem kevés nehéz órát és napot hozott nekünk, de már túl vagyunk rajta .. Szik erre minden, mé’y fekvésűek a földek egészen á Tiszáié, a megye _ alföldi részének déli szögletében. A Pélyi és Tarnaszentmiklöst átfogó, nyolc és fél ezer hek­táros határ művelése nem kis fe’ adatot ró évről évre a szö­vetkezet szakembergárdájá­ra. Ezen a tájon tíz nappal, sőt előfordul, hogy két hét­tel Is később fejezik be a ta’aimunkát és a vetésj, mint máshol, a jobb termő­helyi adottságok között. — Elszomorító volt a ta­vaszi belvíz után a határ — idézi fel a nehéz órákat az elnök — Még a lánctalpas is elakadt a sárban, amikor az Állami Biztosító emberei kimentek, hogy felmérjék a kárt A 2100 hektár búzánk­ból 400 teljesen kipusztult, a többi 1700 hektárban pedig 40—80 százalékos vízkár ke­letkezett. Nálunk a kenyér- gabona meghatározó, aratás kor mégis 300 vagonnal ke- í vesehbet takarítottunk be ! mint amennyire számítot- I tunk Fénvmagból. amely ugyancsak oénzes növény itt nálunk. 40 vagon helyett mindössze négy vagon ter- I mett A szeptember végi fagy I amire .ezen a vidéken még az öregek sem emlékeznek, a Az országgyűlési képvise­lők Heves megyei csoportja szerdán délelőtt tartotta ülé­sét Noszvajon, a megyei ta­nács továbbképző központjá­nak szép, új épületében. A megjelenteket, közöttük Bar- ta Alajost, a megyei pártbi­zottság titkárát és Fekete Győr Endrét, a megyei ta­nács elnökét Fiala Tivadarné, a képviselőcsoport elnöke kö­szöntötte, majd Barta Ala­jos adott tájékoztatást Heves megye .1977. évi . gazdasági fejlődéséről. Mint elmondot­ta, az ipari termelés év végé­re meghaladja az országos átlagot, körülbelül 7—8 szá­zalékkal lesz magasabb az előző évinél. Az átlagosnál nagyobb a növekedés mérté­ke a gép-, az építőanyag-, a könnyű- és az élelmiszer- iparban. A munka termelé­kenysége a terveknek megfe­lelően növekedett, és sokat javult a munkaerő-gazdálko­dás helyzete is. Nem a ter­vezettnek rregf^’e’ően foly­tatódik a bélapátfalvi nagy­beruházás, Recsken is a terv­szerű munkát több. eddig ke­vésbé várt akadály nehezíti. Elismeréssel vették tudomá­kukoricánk nagy részét is elvitte. Nehéz helyzetbe ke­rültünk tehát, a tagság is látta és megértették ezt. Ve­zetőségi üléseken, aztán bri­gádvezetői értekez'eteken és munkamegbeszélésekkor rendszeresen szót váltottunk az emberekkel. Sokan fel­tették a kérdést nekem is: — Lesz-e fizetés? — Bevallom, nem volt könnyű a válasz, de egy per­cig sem zúgolódtak, megér­tették a nehéz helyzetet, dol­goztak szorga’ másán, áldozat, készen és nem volt rossz a hangulat sem. Eredmény is lett, hiszen minden hónap­ban tudtunk fizetni! Nyere­ségünk a, nagy károk miatt, igaz, a tavalyihoz képest na­gyon szerény lesz, de mégis bizakodással tekintünk a jö­vő felé. Takarmányunk a má­sodvetésekkel elegendő a meg­növekedett állatállomány el­látására. Gazdaságunkban az állattenyésztás az idén túl- teliesíti tervét, ami nagy len­dítőerő volt egész évben az árbevételi kiesések mérsék­lésénél. Ott van például a juhászat. 3S00,-zal több hízó- állatot értékesítettünk ex­portra. ami Líbiába és Fran­ciaországba került. Előbbre léptünk a tettermelésben is. Az egyesülés után nafivon alacsony hozammal indul­tunk. hiszen a telepenkénti átlag ahg volt 1800 liter, ami az idén 800 b't“rrel emelke­dett. Az elemi károk miatt azonban l^aaJábh tízmilliós árbevételi ki°-isünk lesz. ígv a tervezett 69 milliót nem érjük el. BBWiHli|!IIWIIilll lifliilll Mint sok helyen másutt a megyében. Pélven is korán hozzáláttak a jövő évi terv elkész’*úcá.'-ez. ami sok-sok elemzést, gazdaságosságiszá­sul a képviselők, hogy vala­mennyi termelési ágazatban javult az eszközök, elsősor­ban a nagy értékű gépek és berendezések kihasználtsága. A gyártmányok javuló minő­sége lehetővé tette az export gyorsabb ütemű fokozását. Az ülésen szó esett az 1978. évi főbb gazdasági célkitűzé­Az ipar vállalatai egy év alatt negyedmillió tonnával bővítették a rakteret; korsze­rű vasbetonsilók és könnyű- szerkezetes csarnoktárolók épültek, s ezeket az elmúlt hetekben, hónapokban feltöl- tötték. A bővítési programba a mezőgazdasági üzemek is bekapcsolódtak, hozzávetőleg százezer tonna búza és kuko­rica befogadására emeltek raktárakat. Ennek ellenére még mindig nem jut minden szállítmány központi átvevő- helvre, mert bár a tervidő­szakban folyamatos beruhá­zásokat • haifanak végre, a mítást, a helyzet mérlegelé­sét igényli. — A jövő évi tervünk, amely szorosan kapcsolódik gazdaságunk ötéves fejlesz­tési tervéhez, nagy vonalak­ban már augusztusban ki­alakult — folytatja az elnök, és a falra erősített térkép­hez invitál, amely a két köz­ség határát szemlélteti. . — Vezetőségünk összeült és az idei, kedvezőtlen tapasz­talatokat mérlegelve, még ak­kor úgy döntött, hogy éssze­rűen módosítunk a vetésszer­kezeten. Nem sajnáltuk a műtrágyát most ősszel sem, a talajokba táblánként pó­toltuk a tápanyagot, aztán időben 2300 hektáron, tehát nagyobb területen vetettünk búzát, mint tavaly. A ke­nyérgabona-termelés tovább­ra is meghatározó lesz. Mellé csatlakozik a kukorica, 600 hektárral. Mind a két nö­vényt, sőt a lucernát és a vörösherét, ami nélkülözhe­tetlen takarmány, iparszerű- en termeljük. Gazdaságunk ugyanis belépett a Baiai Ku- korícaterme’ési Rendszerbe. Mi ezt választottuk. mert ez a rendszer kimondottan a kedvezőiben termőhelyi adottságú szövetkeze'ek gaz­dálkodását segíti. NDK gép­sorokkal vé"ezzük maid a munkaműveleteket, melyek­hez megvannak a kénzett szakembereink is. A műsza­ki fejlesztésben már az idén is előbbre jutottunk, a ko­rábban vásárolt Rába—Stei­ger tnei’é két. nagv teliesít- mányű K—700-as szovje' erő- génet vásároltunk. Ez“k az itteni, kedvezőtlen terepvi- szonvoknak nagyon megfe­lelnek A talaimunkát iövő- re is ezekre alapozzuk. A tervbe néhány újdonságot i' beépítünk. Hogv csak említ­sem. ezer hektáron iparsze­sekről is, majd dr. Varga Jó­zsef, a megyei tanács elnök- helyettese adott tájékozta­tást a megye idegenforgalmi helyzetéről és a fejlesztés feladatairól. Ezután képvise­lőink a következő országgvű- léssel kapcsolatos témákkal foglalkoztak. termés egy részét egyelő-e még kénytelenek a term» lo­ti zenieknél bértárolásban tar­tani. Idén mintegy , 700—800 ezer tonna kukorica huza­mosabb ideig a mezőgazda- sági üzemek tárolóiban ma­rad, addig, amíg elfogy s központi készlet Az ipar ideiglenes tárolásra Is felké­szült, összesen egymillió ton­na abrakfélét tartanak szer­fás, fedett épületekben, de olyan körülmények között, hogy a takarmány minőségét szavatolni 'tudják. rűen kezdjük meg a takar­mány- és gyepgazdálkodást miután szövetkezetünk tag­ja lett a Karcagi Takarmány­termelési ■ Rendszernek Ezen­kívül fűmagvakat, fényma­got és napraforgót is terme­lünk. valamennyi pénzes nö­vény. tehát érdemes vele fog­lalkozni. — Ott lesz a mák száz hektáron, melyet főleg gu- bójáért termelünk iparszé- rűen a Tiszavasvári Alka­loida Gyárral együttműköd­ve. A benne levő alkaloidák ugyanis fontos gyógyszeripa­ri nyersanyagok. A gyártól speciális eszközöket kapumig a szemenkénti Vetőgéptől ó betakarítógépig. Továbbfej­lesztjük az állattenyésztést is. Főleg a tejtermelésben sze­retnénk előbbre lépni, továb­bi ezer literrel tehenenként. Elképzeléseink szerint, jövő­re már ötezerre növekszik- szövetkezetünk juhállomá­nya. így betelepítjük a far- naszentm'klósi szakosított telenet. Tovább fokozzuk a hízóbárányexoortot Líbiába. Franciaországba és Olaszor­szágba. Elképzeléseinket adottságainkhoz és ' a janu­ártól módosításra kerülő köz- gazdasági szabályozórendszer­hez igazítottuk. Az bizonyos, hogy nem lesz könnyű az 1978-as esztendő, amely to­vábbi komoly feladatokat ró gazdaságunkra is. Terveinket csak megfeszített munkával, jobb szervezéssel, vezetéssel és a lehetőségek feltárásá­val válthatjuk valóra. Mi oo- timistán tekintünk a iövő év elé. és ha az időjárás is ke­gyeibe fogad bennünket, bi­zonyosan iobb eredményekét érünk majd el, mint az idén. Mentusz Károly 1977, december 8., csütörtök • A konpler neve: ÍRISZ—50 ^ -]< i- gs Üg>". It-DrcfvcTési Vá'laW országos színvtófiréph ílózata új egységgel bői ült. Székesfehérvárott m°ekezfltc munkáját a francia ev írtmányi' '«is-»—59 típusú 3 -Tgnerécl is nagv (el l-sitnVhwH szém-'tágép A kimmrtr a mér h-tápiélt adatokat a m-í—id-erc min^rd része alatt ké­pes visszakérp~.nl. (MTI fotó —- Tóth Gyula felv. KS) Prukner Pál — ■ ■ 11 L.-i-.- — - ■ " ■ ————TT—a——.-'-MII-..,.— ~H TÉíoIÉIan a fciskorícatermás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents