Népújság, 1977. december (28. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-04 / 285. szám
fleti külpolitikai összefoglalónk i események címszavakban Hétlö: Teljesen átalakították a japán kormányt, a 21 tagú kabinetből csak ketten maradtak meg — Dájan Izraeli külügyminiszter Bonnban tárgyal !d: Amerikai bejelentés arról, hogy az USA elküldi képviselőjét Kairóba a Szaclai által összehívott tanácskozásra — < Izrael szintén elfogadta a meghívást — Az ENSZ-közgyűlés , palesztin vitája terda: Leonyid Brezsnyev logadtu Khaddam Szíriái külügyminisz- 1 tért — Barre szomáli elnök egyiptomi tárgyalásai után | Szaúd-Arábióba érkezett. Nütörtök: A líbiai fővárosban összegyűltek a Szádat politikáját elítélő arab országok vezetői — Edward Gierek római tárgyalásai végén a Vatikánba Is ellátogatott — A dél-afrilcai választási komédia Vorster ..győzelmét” hozta ntek: A'z iraki elnök különmegbízottja Moszkvában tárgyal — Véget értek a Csendes-óceánon végrehajtott szovjet hordozórakéta-kísérletek zombat: Begin izraeli miniszterelnök Londonban tárgyal — Erich Honecker vezetésével a Vietnami Szocialista Köztársaságban tartózkodik az NDK párt- és állami küldöttsége — Tito és Ceausescu találkozója Turnu-Severinben A Iiét S kérdése Ezen a héten is a Közel- Keiettel kapcsolatos diplomáciai erőpróba kötötte le elsősorban a világ figyelmét: az egyik oldalon Szádat kezdeményezése, a másik oldalon a Szadatot bíráló arab vezetők tripoli találkozója, ugyanakkor Moszkvára és Washingtonra is érdeklődő tekintetek szegődtek. Hogyan áll hát pillanatnyilag a közel-keleti kötélhúzás. Afrikában a lel-kontinen» politikai jövőjét befolyásolni képes, hogy milyen ütemben és milyen elhatározottsággal halad tovább az ántiimperi- alista úton Angola, milyen társadalmi berendezkedést akar megvalósítani az ország vezető ereje, az MPLA, a mozgalom kongresszusa, összeül, milyen helyzetben van most ez az afrikai ország? Nyugat-Európában a héten ismét a gazdasági és a társadalmi válság jelei sokasodtak: a francia dolgozók csütörtökön sztrájkoltak, Rómában pénteken 100 000 vasas vonult fel, Bonnban közölték, hogy a munkanélküliek száma — még a hivatalos statisztika szerint is — újra túl lendült az egymillión ___ Nyugaton a helyzet v áltozatlan? Hogyan áll pillanatnyilag a közel-keleti diplomáciai kötélhúzás? Szadat jeruzsálemi látogatása után Washingtonban csakúgy, mint Jeruzsálemben és Kairóban „kincstári optimizmussal” eltelve azt crősítgették, hogy az egyiptomi elnök útjának lélektani hatása szinte elsöprő lesz... Ennek folytatásaként hívott össze Szadat Kairóba december közepére értekezletet, mint állította, a genfi béke- konferencia előkészítésére Most már láthatóan lohad a lelkesedés. Washingtoni kormánykörökben is nyugtalanul látják, hogy a szadati kezdeményezés az arab államok egy csoportjánál egyenes elutasításra talált, más csoportok fenntartásait hangoztatja, vagy olyan formulák mögé menekül, amelyek csak leplezni jók a tartózkodást. így például aki „közvetítést” ajánl fel, az gyakorlatilag e mögé az ajánlata mögé rejti a kairói értekezleten való részvételt illető tartózkodását. Ezek után az amerikai vezetőkörökben is megoszlanak már a vélemények. Carter korábban még teljes támogatását helyezte kilátásba, az USA képviselőjének kairói jelenlétét nyomban meg is ígérték, de a hét végére már például Vance külügyminiszter a többi arab ország álláspontjának nagyobb figyelembevételét ajánlotta, ami pedig a kairói értekezlet dátumát illeti, némi „csuszamlást”, egy kis haladékot kezdtek emlegetni az amerikai fővárosban. Moszkvában ez alatt Khaddam szír külügyminiszter Leonyid Brezsnyewel is tárgyalt, a Szovjetunió és Szíria lépéseinek egybehangolása volt a napirenden. Utána pedig az iraki elnök különmegbízottja érkezett a Kremlbe, hasonló céllal. Tripoliban összeült az „at- lanti-Szadat csúcstalálkozó”, ahogyan a nyugati sajtó elkeresztelte : a vendéglátó Kadhafi, a líbiai elnök. Asz- szad Szíriái államfő és Bume- dien, Algéria első embere mellett ott volt Arafat is. Irak és Del-Jenien magas szintű képviselete is figyelmet keltett. Szíria és Irak között köztudomásúan ellentétek feszültek az utóbbi években, most mégis egy asztalhoz ültek . .) Ez aztán igazán „lázas diplomáciai tevékenység!” Nehéz megjósolni, hogy mi jön ezután: lesz-e valami a december 14-re, 15-re tervezett kairói összejövetelből vagy áthidaló megoldásként például az ENSZ égisze alatt New Yorkban ülhetnek, ösz- sze az érdekeltek? Vagy pedig ismét csak az idő telik: a diplomáciai sürgés-forgás újra, mint annyiszor már a közel-keleti válság történetében, pusztán üresjáratnak bizonyul ... ^ kimsäs j 1977. december 4,, vasárnap Mi jellemzi az angolai adottságokat az MPLA kongresszusa előtt? Kevés olyan nagy horderejű esemény történt Afrikában a 70-es években, mint a portugál gyarmatbirodalom felbomlása és azon belül is a hatalmas Angola függetlenné válása, az MPLA vezetése alatt az antiimperialista úton való elindulása. Napjainkban korántsem lehet tagadni, hogy az ellenség nem tette le a fegyvert Angolában. Azok az imperialista erők, amelyek — többek között a kubai fiatalok internacionalista segítségnyújtása következtében — kénytelenek voltak meghátrálni, ma ismét próbálkoznak. Az ország egyes pontjain a megvert FNLA csoportjai igyekeznek újra szerveződni, más részein az Unita nevű szaka- dár szervezet (milyen ellentmondás van a nevében, amely „egységet” jelent...) próbálkozik teret nyerni fegyveres akciókkal is. A Délafrikai Köztársaságtól éppúgy kapnak anyagi és más segítséget, mint a többi imperialista hatalomtól... Az imperialista ösztönzésű támadások egyik oka az is, hogy ki tér velőik arra számítanak: Angola gazdasági nehézségei a nép ellenálló erejét felmorzsolhatják, valóban súlyos helyzetben van Angola. Gondoljuk csak el: több mint 300 000 portugál hagyta ott az országot, mérnökök és orvosok, tisztviselők és vasutasok, bányász szakemberek és pékek... Helyükbe több mint 200 000 menekült jött Zaire-ből, a shabai harcok után különösen felélénkült a menekültek beözönlé- se, de még ma is — így mondják — naponta 200 ember lépi át Zaire és Angola határát. A menekültek ellátása nem kis gondot okoz. A szocialista világ segítsé- ;e jelentős. A kubai jelenlét ovábbra is szükséges az ország békéje, biztonsága szempontjából. De nemcsak katonai támogatás kell, hanem mind több gazdasági segítség és mind több szakember részvétele az új ország építésében. S természetesen kell az ország népének mozgósítása, a szocialista eszmék elfogadtatása: ezt a feladatot az MPLA kongresszusán elsődlegesnek tekintik. Nyugaton a helyzet változatlan, már ami a válságjeleket illeti? Igen. Az OECD, a tőkés országok fejlesztési és gazdasági együttműködési szervezete 1978-ra a válság folytatódását helyezi kilátásba, az infláció megmaradását és a munkanélküliek számának növekedését. A minap az NSZK-ban jártam. Az egy-két évvel ezelőtti képhez hasonlítva feltűnt, hogy — kevesebb a vendég- munkás. A válság miatt sokakat zsuppoltak már haza. Nem csoda, hogy a most nyilvánosságra hozott statisztikai adatok szerint az NSZK- ban élők száma 1977. június 30-án. 60 000-rel volt kevesebb, mint 1977. január 1-én Népszaporodás helyett csökkenés mutatkozik. Ami emelkedik, az az a munkanélküliek száma: megint egymillió fölé ugrott, még a hivatalos adatok szerint is. (Örök vitatéma, hogy a szakszervezetek más módszer szerint számlálják a munkanélkülieket: Franciaországban például a CGT szerint 1 millió és 650 000 emberből áll már a munkanélküliek szomorú hada, a kormány kevesebbről tud). Franciaországban december 1-én, nagyarányú, országos jellegű sztrájk volt, Rómában pedig 100 000 vasas hatalmas tüntető felvonulása. A sztrájk dolgában egy megjegyzés ide kívánkozik: a munkanélküliség idején tulajdonképp nehezebb sztrájkba vinni a munkásokat, hiszen sokan féltik a munkahelyüket. így aztán, ha ilyenkor is nagyszabású a munka- beszüntetés, akkor az — duplán számít, kettős a politikai hatása. Mindemellett nem szabad elfelejteni, hogy három hónap múlva Francia- országban az urnákhoz járulnak a választók: köztük a munkanélküliek és a sztrájkolok is. Tito— Ceausescu találkozó Tito, jugoszláv és Ceausescu. román elnök szombaton délelőtt a Vaskapu—2 vízi erőmű és hajózási rendszer jugoszláv építőhelyén — Kus- jak faluban — találkozott és ünnepélyesen leleplezte a nagy létesítmény munkálatainak kezdetét jelző emléktáblát. A jugoszláv és román elnök ezt követően hajón átment román területre — Mare szigetére —, ahol ugyancsak emléktáblát leplezett le, majd pedig nagygyűlésen vett részt. A nagygyűlésen Mi- lorad Birovljev, a jugoszláv társadalmi tervbizottság elnöke és Gheorghe Oprea, a román kormány elnökhelyettese, a két ország gazdasági együttműködési vegyes bizottságának társelnöke mondtak beszédet. Tito és Ceausescu elnök tárgyalásai a két ország kapcsolatai és a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről szombat délután — kezdődtek meg Turnu-Severinben. A román államfő díszvacsorát adott magas rangú vendége tiszteletére A jugoszláv elnököt kétnapos romániai látogatására elkísérte Milos Minies, a kormány alelnöke, külügyminiszter, Dragolub Sztravlev, a JKSZ KB Elnöksége Végrehajtó Bizottságának tagja, Dusán Cskrebics, a szerb köztársasági kormány elnöke, Milorad Birovljev, a társadalmi tervbizottság elnöke és más személyiségek. Két hír — két karikatúra TÜZOLTÖSZTRÁJK IDEJÉN NAGY-BRITANNIÁBAN: „Csináld magad.. (Der Spiegel — KS) KÖZEL-KELETI SZIMFÓNIA Kissé hamis a Dajan-szólam.. (Horizont — KS) A Pravda a belgrádi tanácskozásról „A Száva-palotában konkrét munka folyik azért, hogy a Helsinkiben aláírt záróok mány szellemében gyakorin ti intézkedésekkel tegyék valóságossá az enyhülést Olyan további intézkedése két javasolnak és tekintenek át, amelyek az európai biztonság és együttműködés szilárd épületének elkészítésére irányulnak” — állapítja meg a Pravda különtudósítóinak belgrádi jelentése. Az SZKP KB lapja az európai biztonsági és együttműködési konferencia résztvevőinek belgrádi tanácskozásáról, a tervezett határidő közeledtével, mind rendszeresebben ad összefoglaló anyagot, értékelést. A lap tudósítói mindenekelőtt azt emelik ki, hogy a résztvevők eddig mintegy nyolcvan gyakorlati javaslatot terjesztettek elő — s bár ezek a javaslatok magától értetődően nem egyenlő súlyúak, de általában az a törekvés diktálta őket, hogy megvalósítsák a záróokmányban foglalt elveket, arra irányulnak, hogy a nemzetközi élet minden területén egyre Inkább megszilárduljanak a békés egymás mellett élés elvei. Búza, cukor, kávé, kakaó Arak és tartalékok a mezőgazdasági világpiacon Rómában tanácskozott a FAO, az ENSZ Élelmezés- ügyi és Mezőgazdasági Szervezetének közgyűlése. Jó és rossz hírekkel egyaránt szolgált a tanácskozás. A legfontosabb jó hír az volt, hogy 1978-ra a FAO kedvező élelmezési kilátásokat jósolt. A világ gabonakészletei (a Szovjetuniót és Kínát nem is számítva) csaknem 160 millió tonnára duzzadtak, ami egy esztendő alatt 33 százalékos növekedést jelent. Az előrejelzés szerint a jövő esztendő végére a készletek a világ évi fogyasztásának 21 százalékát is elérhetik. A „jóban a rossz” az, hogy továbbra is óriási élelmezési nehézségek várhatók a világ legszegényebb országaiban. Miután India helyzete az elmúlt évek kedvező termése következtében javult, a legfőbb nehézség Afrika. 1. A FAO „üzenete” azt jelenti, hogy az élelmezés alapját jelentő gabonaféleségek viszonylagos bősége mellett az éhség problémája a legszerényebb országok számára továbbra is fennmarad. A másik nehézség, amelyet a FAO közgyűlésén tárgyaltak — éppen a gabonafélék világméretekben számolt bőségével függ össze. Ez ugyanis lenyomhatja a ga bonafélék és általában a/ élelmezés szempontjából dön tő mezőgazdasági termékei árát. Az áresés elkedvetlenítheti a termelőket, ami az) jelenti, hogy a készletek is mét leapadhatnak. A FAO-közgyűlés jó é- rössz hírei egyaránt ugyanarra a tényre hívták fel a figyelmet. Arra, hogy mind sürgősebbé válik a hatásos nemzetközi egyezmények megkötése, amelyek biztosítják a piac és az árak stabilitását. Ezek az egyezmények szükségszerűen csak olyan általános nyersanyagprogram keretében lehetnek hatásosak, amelyek a fejlődő országok által exportált nem élelmiszer jellegű nyersanyagok (például fémek) árszintjét és piaci elhelyezési lehetőségeit is biztosítják, A FAO közgyűlése ily módon újra felhívta a figyelme) a különböző mezőgazdasági áruegyezmények megkötésének fontosságára. Ezen a világot átfogó problémán belül a közelmúlt hetekben a búzaegyezmény vitája, az új nemzetközi cukoregyezmény valamint a kávé- és a kakaó- piac helyzete állott a figye lem középpontjában. Ami az új búzaegyezményi illeti: a jelenlegi megállapodás június 30-án lejár. November első hetében az ú. egyezményt előkészítő mun kacsoportok úgy döntöttek hogy az új búzakonferenciát 1978. februárjában kezdik é- addig még számos megbeszélést tartanak. Egyelőre megegyeztek abban, hogy az ú; búzaegyezményben gondoskodnak megfelelő tartalék készletek létesítéséről. Emellett kidolgozzak a búza irányárát. Ez utóbbinak az lesz a szerepe, hogy jelezze: mikor kell a túlságosan magas át letörésére a készleteket piac ra dobni, illetve túlságosa r alacsony árszint esetén raktárakat feltölteni. Figyelembe kell azt i- venni, hogy a Nemzetközi Búza tanács novemberi jelentése szerint 400 millió tonna körül lesz a világ idei búzatermése. Változatlan bőség ígérkezik tehát a világ búzapiacain. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy a tavalyinál jelenleg körülbelül 2 százalékkal alacsonyabb árszínvonal emelkedésére nem lehet számítani, A figyelem középpontjában álló másik mezőgazdasági termék, a cukor kérdésében azért érdemes közelebbről megvizsgálni a helyzetet, mert itt körülbelül két hónappal ezelőtt sikerült új egyezményt kötni. Itt a helyzetet az jellemzi, hogy az utóbbi években a termelés szintje nem nagyon ingadozott, viszont spekulációs okok miatt a cukor ára óriási ingadozásoknak volt kitéve. Jelenleg az amerikai cukortőzsdén fontonként 7—8 dollárcent körül mozog a cukor ára. Az egyezmény szerint viszont az elképzelés az, hogy a cukor világpiaci árának ennél lényegesen magasabb sávban, 11 és 21 dollárcent között kell ingadoznia Az új cukoregyezményt éppen az árak stabilizálása érdekében nagyobb tartalék- készletek létesítését és szigorúbb exportkvótákat írl elő. Ugyanezt a bizonytalansági tükrözték a november folva mán kávé- és kakaóügyber folytatott tárgyalások is. A kakaó piaci árszintje tonnánként. 4000 dollár körű] van Ez jóval magasabb a tavalyi árszínvonalnál. Jövő év januárjában tartják a Nemzetközi Kakaó Szervezet tanácskozását, amelyen heves ösz- szecsapás várható a legnagyobb exportőrök (Brazília, Ghana, Nigéria), valamint az ár letörésére törekvő Importőr országok között. Lényegében hasonló problémák előtt áll a kávépiac is. A kávéárak jelenleg több mint 20 százalékkal magasabbak a tavalyi árszintnél. A csata itt is a nagy dél-amerikai és afrikai kávéexportőr országok, valamint a vásárlók (általában a fejlett országok) között dúl. Az afrikai kávétermelő országok legutóbbi tanácskozásán elismerték, hogy szükség van reális exportárak megállapítására, — de arra is, hogy megfelelő készletpolitikával biztosítsák az árak stabilitását. E kiragadott példák is igazolják azt n legfőbb tanulságot. hogy egymástól elszigetelten az egyes mezőgazdasági nyersanyagok problémái nem oldhatók meg. Ez a magyarázata annak, hogy a sokat emlegetett „új gazdasági világrend” sarkal latos pontjának a fejlődő országok egy úgynevezett integrált nyersanyagprogram létesítését tartják. Ez a legfontosabb 13 nyersanyag piacénak megszilárdítására szolgál és a nyersanyagárak ésszerű stabilitását nem elkülönítve, hanem együttesen kezeli. A megoldást nyilvánvalón- “'zen az úton kell keresni —- iva- korlati tapasztalatok azonban, sajnos, azt mutaHák, hogy ettől a világ még nagyon messze van. —i—e
