Népújság, 1977. december (28. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-04 / 285. szám

\ V fti nritiincéves mm üllcamosstoit magfüf Imnkrendszer Harminc évvel ezelőtt, 1947. december 4-én hirdet­ték ki az országos törvény­tárban a nagybankok ma gyár tulajdonban levő rész­vényeinek állami tulajdon­ban levő részvényeinek álla­mi tulajdonba vételéről szó­ló törvényt, s ezzel életbe lé­pett a nagybankok államo­sítása. Bankrendszerünk há­rom évtizedes fejlődéséről és további feladatairól nyilat­kozott az MTI munkatársá­nak Pullai Miklós, az MNB elnökhelyettese. ©«ük Bzé a Magyar Nem» xetfl Bank Jegybanki feladatai­déi. Hogyan lehetne ezeket rö­viden, időszerűen összefoglal­ni? Az MNB jegybanki minő­ségében részt vesz a gazda­ságpolitika kialakításában, a népgazdasági tervek kidolgo­zásában. Feladatai közé tar­tozik a feilődő gazdaság pénzzel való ellátása, miköz­ben ügyelni kell arra. hogy valóban indokolt mértékű pénz kerüljön forgalomba. Biztosítani kell a hite’elhe- lyezésekhez szükséges forrá­sokat, a gazdasági fejődés­sel összhangban védenie kell a forint értéká,,andóságát m^z-tiianítani a forint érté­két külföldi valutákban. A iegybanki feladat ellá­tása nem könnyű és nem is mindig népszerű. A közel­múltban Agnelli úr — a FIAT-konszern elnöke be­szélgetés során azt mondta nekem, hogy a jegybankról — gépkocsihasonlattal élve — a gáz- és fékpedál jut mindig az eszébe. De tudni kell — tette hozzá — mikor melyiket kell használni. E hasonlatban van igazság. A tervgazdálkodás körülményei között azonban a gyorsítás és a fékezés nemcsak a iegy- bank feladata, hanem egy összehangolt közgazdasági szabályozórendszeré, amely­^nek a Magyar Nemzeti Bank ''csak egyik ‘fontos láncszeme f Hzeyan alakult a hank kap­csolata legfontosabb ügyfelei­vel, a vállalatokkal és szövet­kezetekkel a harminc év alatt? A kapcsolatok jellege és tartalma mindenekelőtt attól függ, hogy milyen a gazda­ságirányítási rendszer. Ami­kor a vállalatok gazdasági és nénzngyi önállósága ki­sebb volt, amikor termelési és értékesítési feladataikat a minisztériumok határozták meg, akkor kisebb volt a pénzügyi befolyásolás lehető­sége is. A gazdaságirányítás mai rendszerében azonban a hi­telezés a közgazdasági befolyá­solásnak egyik fontos eszköze. A bank nem önkényesen ala­kítja ki a hitelezés feltételeit és a hitelcélokat, hanem azo­kat a népgazdasági tervvel és állami költségvetéssel összhangban dolgozza ki, tár­gyalja meg a hitelpolitikai tanácsban és terjeszti a kor­mány elé. A kormány hitel- politikai elvei alapján ala­kulnak ki az ügyletek, ame­lyeknek lebonyolításánál a vállalatok és a bank kapcso­lata már üzleti, szerződéses alapon ion létre. A közvéleményt nagyon érdek­li a bank nemzetközi pénzügyi tevékenysége. Hogyan jelle­mezné a bank külföldi hitel­műveleteit? Nemzetközi pénzügyi kap­csolataink rendkívül szerte­ágazók. A legszorosabb az együttműködésünk a KGST- országok bankjaival és a KGST közös bankjaival. Az együttműködés hozzájárul a kétolda’ú kapcsolatok rend­szeres fejlődéséhez és nem kis szerepük van a KGST integrációs programjának végrehajtásában termelési kooperációk kialakításában, kölcsönösen előnyös közös fejlesztések megoldásában, a fejlődő országokkal való kap­csolatok bővítésében. Széles körű üzleti tevé­kenységet folytatunk a kapi­talista országok bankjaival is Ennek szolgálatában áll­nak saját bankjaink, ame­lyek Becsben és Londonban székelnek, valamint kiren­deltségeink Zürichben, Frankfurtban, Párizsban, New Yorkban. A Magyar Nemzeti Bank és a vele szorosan együttmű­ködve dolgozó Magyar Kül­kereskedelmi Bank a nem­zetközi pénzpiacon mint hitelt nyújtó és mint hitelt felvevő egyaránt ismert, hiteleket el­sősorban exportunk bővítése érdekében nyújtunk főként a fejlődő országoknak. A hi­telek általában megfelelnek a mindenkori világpiaci fe- tételeknek. Egy részüket en­nél előnyösebb feltételekkel nyújtjuk olyan országoknak, amelyeknek fejlődését ily I módon is elősegítjük. Gazdasági fejlődésünk meg­gyorsítása, iparunk és mező- gazdaságunk struktúrájának átalakítása és korszerűsítése, exportunk fokozása céljából rendszeresen veszünk fel közép- és hosszú lejáratú hi­teleket a nemzetközi pénz­piacon. Hitelnyújtóink kö­zött megtalálhatók a nyugat- európai országok bankjai, arab, japán, amerikai ban­kok egyaránt. Hitelképessé­günk jó mert az ország po­litikai stabilitására és növek­vő gazdasági teljesítőképes­ségére alapozódik a Magyar Nemzeti Bankot a nemzetkö­zi pénzvilágban úgy isme­rik, mint amely jól, hozzá­értéssel képviseli hazája ér­dekeit. Melyek a bank legfontosabb to­vábbi céljai? A legidőszerűbb feladat az V. ötéves terv sikeres telje­sítésének előmozdítása. A kormány a napokban hagyta jóvá a hitelpolitika jövő év­ben követendő irányvonalát. Ennek végrehajtásában a r>ank egészének és az egyes bank­szerveknek konkrét teendőik vannak. Objektív, mélyreható elemzést kell végezni az el­telt két évről, és a tapasz­talatokat figyelembe véve, azokat a megoldásokat kell a gyakorlati hitelezésben al­kalmazni, amelyekkel leg­jobban szolgáljuk a gazda­ság egyensúlyának szilárdítá­sát, és termelési szerkezeté­nek korszerű átalakítását Növelni kell befolyásunkat a gazdálkodásra, azaz a válla­lati termelési és értékesítési tevékenységre. A forgóesz- j köz-hitelezéssel nemcsak azt kell biztosítani, hogy a gaz- dálkodáshoz szükséges köl­csön rendelkezésre álljon, ha­nem azt is elő kell mozdíta­ni, hogy a vállalati tévé- ; kenység még jobban igazod­jék a fizetőképes kereslet­hez, javuljon az együttműkp- dés a vevő és a szál'ítóvál- j lalatok között. általánossá jj váljék a szerződések feltété- 1 leinek pontos teljesítése. Folytatjuk a bank munká- f jónak korszerűsítését, javítva mindenekelőtt a vállalatok- . kai és szövetkezetekkel, va- 1 lamint a lakossággal kaocso- latos ügyintézést. — felezte be nyilatkozatát az MNB el- ! nökhelyettese. Félúton a cél előtt ILYENKOR MÉG nem szo­kás számvetéseket készíteni. Nincs még itt az ideje az év végi mérlegelésnek, így ar­ról sem adhatunk pontosan számot, mennyit tettünk az idén ötéves tervprogramun­kért. Folyik viszont a jövő esztendő megalapozása. Egyelőre még „belül”, de már körvonalazódnak a fel­adatok, készülnek az elgon­dolások a gazdálkodó egysé­geknél arról, mit tudnak ten­ni mit tudnak vállalni? S ez a ..mit tudunk?” rövid idő múltán „mit kell tennünk ?”- ké változik majd, ha az or­szágos célkitűzésekkel, a leg­felső fórumokon is jóváha­gyott tervprogramokkal ösz- szevetik rövid távú céljaikat. Tavaly azt mondtuk, dön­tő fontosságú lesz az idei év 1976-ban húzni kellett egyet a fogyasztás gyeplőjén, de azzal a jelszóval, hogy ez csak átmehetnek tek’nthető s nem ilyen megoldások­kal. hanem a gazdálkodás minőségének javu’ásával kell végleg kilábalni azokból a bajokból amelyeket főként határainkon túlról érkezett hatások okoztak. Az idén a'ighanem megint azt mond’uk maid: döntő fontosságú lesz ötéves ter­vünk szemoontiából a követ­kező év. Pedig ilyesmit nem jó mondani, különösen két­szer egymás után. még ha mozgósító szándékkal tesz- sziik is Mert ha a követke­ző év valóban döntő lesz öt évre kitűzött céljaink eléré­sében. akkor a tervszerűség­ben van valami hiba Hiszen tervezni nem lehet lényeges és lényegtelen esztendőket a gazdaságban. A termelés számadatainál is fontosabb most az. hogyan sikerült megközelítenünk alapvető célunkat: hogyan nőtt a gazdálkodás hatékony­sága. Felsorolni nehéz len­ne egyszeriben, mennyi egy­formán fontos részletből áll ez össze, a termelés korsze­rűsítésétől a jobb mun­kaerő-gazdálkodásig. Talán túl sokat is emlegettük, han­goztattuk ezeket a tenniva­lókat Túl sokat úgy, hogy közben nem néztünk alapo­san utána, nem tártuk min­denki elé: az illető munka­helyén mi is az akadálya an­nak, hogy az a bizonyos ha­tékonyság nem a várakozás­nak megfelelően nőtt. Mit is lehetne tenni azért, hogy va­lóban ésszerűbb gazdaságo­sabb legyen a munka, fejlő­dőképesebbé váljék a válla­lat, az üzem. Túl sokat be­széltünk róla, s ugyanakkor nem eleget: a hatékonyság a legtöbb, igazán érintett em­ber előtt valami szép jelszó valami nehezen megfogható dolog. Ki tudja, mit lehet érte tenni, egyébként is sok a feltétele, dolgozzunk hát úgy, mint eddig, és majd / csak lesz valahogy. AZT MONDTUK annak idején az egyedüli kiút a megnehe­zedett gazdasági helyzetből a minőségében gyorsan fejlődő, hatékonyabb gazdálkodás. Az eddigi vizsgálódások azt bi­zonyítják — és ezen a egész év termelésének várható adatai sem tudnak már vál­toztatni —. hogy a gazdál­kodás hatékonyságának nö­vekedéséből származó ered­mények meg sem közelítet­ték azt a mértéket, amit ter­veztünk, amire számítottunk két esztendő múltán. És en­nek hafásai sajnos nagyon is megfoghatók, nagyon is ér­zékelhetőek. Pedig hát ki tagadhatná a mezőgazdaság idei nagysze­rű terméseredményeit, a jó néhány iparág termelésében elért túlteljesítéseket, a munkaversenyek lelkesítő eredményeit? Nem szabad ezeket tagadni. Csakhogy ép­pen ezek láttán hajlamos az ember azt hinni, hogy más­képpen, hogy jobban, a megváltozott körülmények­hez igazodó minőségben dol­gozik a magyar gazdaság. Pedig ez már nem minden esetben így igaz Mert pél­dául a mezőgazdaság, idei termelési eredményei ellené­re sem korszerűsítette gaz­dálkodását a tervezett mér­tékben. Az építőiparban, bár várhatóan túlteljesítés' szüle­tik, a minőségi követelmé­nyeknek ez az iparág sem tett eleget. Rendszeresen okoz nagy károkat a Szerve­zetlenség. s a nem éppen szi­gorú műi kafegvel &m Gyor­san nőtt a termelés az ipar szinte minden ágában, deai átlagosnál gyorsabb növeke­dés nem korlátozódott csak a versenyképes, a korszerű­ség, az igények követelmé­nyeinek megfelelő termékek körére. Mindezek igy, együtt, sok-, ba kerülnek. Sok pénzt vesz-; nek ki a közös zsebből« mindannyiunk zsebéből. PÉLDÁUL A BERHAZASOK* A virágzó gazdaság, a nyugodt légkör jellemzője, ha a válla­latok bátran mernek bele­fogni nagyobb munkákba Is, kedvük van hozzá, értelmét látják új beruházásoknak. A tervszerűséget itt a közpon­ti irányítás legkönnyebbem biztosíthatja azzal, hogy ad hitelt, támogadást vagy meg­tagadja azt. A beruházások idei mértéke mégis a terve­zett 4—5 százalékos növeke­dés helyett 13—14 százalékos növekedést mutat. Ha vám pénze a cégnek, csinálja, a magáéval gazdálkodik, mond- hatnánk. Sok pénzük volt a vállalatoknak? Ha a ha­tékonyabb gazdálkodásba i több nyereség, fejlesztési alap maradt volna, akkor ta­lán indokolt is lehetne ez a nagy beruházási kedv. De a pénz túlnyomó részét álla­mi támogatásból, különbőz 3 juttatásokból, mentesítések­ből, nem pedig saját fejlesz­tési forrásaikból szedték ösz- sze. S ezért nem is biztos, hogy mindig a vállalatokat hibáztathatjuk. Meri amel­lett, hogy nem mindig meg-’ felelő irányba terelnek a gazdasági szabályozók, a számtalan „egyedi” kedvez­mény. a sok kivétel a meg­levő közvetett szabályozás hatásait is megkérdőjelezi. A sok megkezdett építke­zés árt mindegyik szerve­zettségének, a fegyelemnek. A Bélapátfalvi Cementgyár­nak, megyénk kiemelt nagy- beruházásának jelenlegi helyzete is példa erre. Per­sze, a nem éppen kívánatos jelenségekre nemcsak a be­ruházásokból vehetünk pél­dát: egyik megyei vállal­tunknál a tőkés exportra gyártott, minden negyedik­ötödik termék selejt, a ma­gas minőségi kívánalmak miatt. Igen fel kellett duz­zasztani a termelést ahhoz, Nem mindennapi feladatot adott a verpeléti tanács a Budapesti Műszaki Egyetem városépítési tanszékének. A Verpelétit és a vele szomszé­dos Tarnaszentmáriát egye­sítő nagyközség hosszú távú, harmincéves fejlesztési ter­vének kidolgozásával bízták meg a budapestieket. Az érdekes, sokakat foglal­koztató munkát szívesen vál­lalták és dr. Laboda Zsig- mond adjunktus irányításá­val munkacsoport látott hoz­zá a rendezési terv program­jának elkészítéséhez. Min­dennek már három esztende­je, ugyanis nem sokkal azután, hogy Verpelétet nagvközséggé nyilvánították, e'sőv között a megyei telepü­lések sorában vállalkoztak erre. n A tanszéki munkacsoport résztvevői az utóbbi három évoen so^.zor megfordultak az öt és fél ezer lakost szám­láló két községben Emberek­kel beszélgettek, elmentek a szövetkezetbe, valamint a fa­luba található ipari üzemek­be és valamennyi helyen vé­leményt kértek, mit tervez­nek. miben látják a iövő út­ját Számtalan feliegyzés térképkészítés és egyeztető tárgyaló? után nemrég elké­szült a nagyközség összevon' rendezési tervének program ja A több mint harmincol­dalas tanulmányt Polgár Jó­zsef tanácselnökkel lapozzuk fel. — A legutóbbi tanácsülé­sen a 3fi fős testület jóvó- hagvá’ae ‘udomásul vette é‘ vita utáe '-'egészítette ezt a prog-amo' — sorolja az e' nők —. mely"* aZ Orsz^gm Tervhivatallal és a megyei tanács illetékes osztályaival A program alapján terv készül Milyen lesz Verpeléi harminc év múlva is egyeztettünk. Erre a prog­ramra épül majd a harminc évre szóló részletes rende­zési terv, amely meghatá­rozza a nagyközség hosszú­távú fejlesztését. Az előké­szítés során a községi intéz­mények, üzemek, vállalatok és a termelőszövetkezet ille­tékesei elmondták vélemé­nyeiket, amelyek kihatásra lehetnek Verpelét és Tarna- szentmária életére. Messze­menően figyelembe vettük a lakók igényeit, melyek fő­leg a környezet, a munka­hely. a kommunális helyzet és a közlekedés javítására vonatkoznak. 0 A programból kiderül, hogy a két község közigaz­gatási határa évtizedekkel ezelőtt kialakult, amelyen nem kívánnak változtatni. Mind Verpelét, mind pedig Tarnaszentmária életében hosszú távon meghatározó lesz a Dózsa Termelőszövet­kezet, amely közel ötezer hektáron gazdálkodik. A községi kisüzemek — mint például a Fénycső és Vilá­gítástechnikai Szövetkezet telepe, a Heves megyei Ga­bonaforgalmi és Malomipari Vállalat üzeme, a VOS7K 'lorvalackozó. a dohánybe­váltó a borgazdasági kom­binát üzeme — ugyancsak '-omoly ielen+őségű Ezeke* figyelembe véve Verpelét harminc év múlva az elkép­zelések szerint fejlett ipar­ral rendelkező mezőgazdasá­gi jellegű település lesz. Verpelét és Tarnaszent­mária kialakításában jelen­tős szerepe volt a dombor­zati adottságoknak. Az észak—dél irányba húzódó Tárná, valamint a vele pár­huzamosan elhelyezkedő közutak különösen Verpelét- re hatottak kedvezően. A mai Szabadság tér, mint köz­pont, és a Kossuth utca mint az egyutcás község fő­útvonala adia ma is a fa­lu télepülésszerkezeti alap­ját. Erre építenek a terve­zők. a község jövőjének for­málásánál is. hiszen ez ma­rad hosszú távon is a falu központla, miután a lakások harminc százaléka itt van. A program alapján a köz­utak több mint fele portala- nított lesz. A lakások egy részét pedig bekapcsolják a központi szennyvíz-csator­nahálózatba. Az ivóvízellátás a központi vezeték megépí­tésével tovább javul majd Ezzel lehetőség nyílik arra, hogy Vernelét életében elő­ször az Ifjúsági utcában te­lepszerű OTP-, vagy szövet­kezeti lakásokat építsenek. Megoldásra vár Tarnaszent­mária vezetékes ivóvízellátá­sa. melvet elképzelésék sze­rint valamikor majd össze­kötnek a veroeléti vízveze­ték-hálózattal. Az utóbbi harminc évben Verneléten a lakásoknak 52, Tarnaszentmárián pedig 42 százaléka épült. Ezeknek több mint a fele korszerű, mégis Verpeléten jelenleg csupán 368, Tarnaszentmá­rián pedig 32 lakás van víz­vezetékkel ellátva és fürdő­szobával felszerelve. A la­kásépítésben program sze­rint főleg a közművesített, korszerű családi házakkal számolnak. B Miután a kereskedelmi és a szolgáltató egység Verpe­lét főutcáján, a Kossuth La­jos utcán és a Szabadság téren helyezkednek el, indo­kolt, hogy ottmaradjanak a jövőben is. A település kul­turális, oktatási és gyermek- védelmi központját viszont az Ifjúság és a Petőfi utca találkozásánál levő területen alakítják ki. Az iskola köze­lében épül majd az új mű­velődési ház a pihenőpark­kal, az óvodát pedig 125-ről 150 férőhelyesre bővítik. Nyolc tanteremmel nagyobb lesz az általános iskola, és javasolják, hogy a közelé­ben épüljön fel a tanuszoda is. A távlati fejlesztési terv­hez szorosan kapcsolódnak már a közelebbi jövőben megvalósuló elképzelések is. Még az ötödik ötéves terv­ben megépül Verpeléten a Heves megyei Sütő- és Édesipari Vállalat cukorka­üzeme, amely tőkés exportra termel majd. Iparvágányt épít az Eger—Mátra vidéki Borgazdasági Kombinát ver­peléti telepén. Hosszú idő után megoldódik mind a két községben a korszerű sze­métszállítás is. Tarnaszent­márián pedig a régi helyén emelnek új hidat a Tárná fölött, amely a falut össze­köti Verpeléttel. 0 A hatodik ötéves tervben tovább gazdagodik a nagy­község. Üj szolgáltatóházat létesítenek, ahol egy helyen patyolat, Gelka szerviz és fodrász kap helyet. A keres­kedelem korszerűsítésére 350 négyzetméter alapterületű ABC-áruház, az idegenfor­galomra való tekintettel pe­dig új benzinkút épül. Gon­doltak a horgászokra is, mi­után már korábban a terme­lőszövetkezet völgyzárógát­tal mesterséges tavat létesí­tett. Ezen a részen máris közkedvelt horgászparadi­csom alakult ki. A környék rendezése azon­ban további komoly felada­tot kínál. Nagyobb támoga­tással ugyanis bekötőutat, valamint villanyhálózatot szeretnének létrehozni. így véglegesen kialakulna ez a terület is. A program tehát elkészült, melyből körvonalazódnak Verpelét és Tarnaszentmária fejlesztésének hosszú távú el­képzelései. A két község la­kói nagy várakozással tekin­tenek a iövő felé, melyet a készülő részletek rendezési tervben dolgoznak ki. Foko­zatos megvalósításukkal to­vább gazdagodik majd a Tárná menti nagyközség éle­te. Mentusz Károly hogy ilyen körülmények kö­zött is magáénak mondhassa a nyugati piacot. Nem is egy üzemben láttunk hónapok ó a becsomagolva állő. drága kül­földi gépeket azért, mert al­katrész már nem jutott hoz­zájuk, vagy mert a kapcso­lódó nélkülözhetetlen gépele­mekre már nem jutott pénz., Ha jövőre korlátozzák a beruházások mértékét — erre várhatóan sor kerü —, nem lehet általános leféke­zést elrendelni, hiszen a ha­tékonyabban gazdálkodók Is hátrányos helyzetbe kerül­hetnek, céljainkkal ellentét­ben. Több teher jut viszont a vállalatokra a tervezett arányok újra megterem *ése érdekében, s hogy az előre­lépésnek csak egy útja ma­radjon: a minőségi, több hasznot hozó munka Egészé­ben kell megvédeni a gazda­ságot a külső hatásoktól, a cserearányok romlásának veszteségeitől. BONYOLULT, nehéz felada­tok; ha valamikor, most va­lóban alapvető a gazdasági vezetői tevékenység színvo­nala Mert miközben mind­ezekkel megküzdünk. a leg­fontosabbat sem felejth»* 'üla el: jobban akarunk élni, mint tavaly vagy tavalyelőtti Heke'l Sándor I tMÜWB£ 0 MII, december L, vasárnap

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents