Népújság, 1977. december (28. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-24 / 302. szám
Iránytű a pályaválasztáshoz Milyen lesz a fakultatív oktatás? Mindez rendkívül fontos, hiszen két esztendejük volt arra, hogy önállósodjanak, t: tisztuljon látásmódjuk. Ez az Idő tulajdonképpen a fordulat évének nyitánya. A harmadikban ugyanis valóban polgárjogot nyer a fa. kultáció. Ekkor heti hét órá val gazdálkodhatnak, s ezt — alkalmazkodva természete sen az iskola által felkínál' lehetőségekhez — saját elhatározásuk szerint vágj' elméleti, vagy gyakorlati tár gyök tanulmányozására fordítják. Elképzelhető persze, a kombinált megoldás Is. A kör igen széles, mert ezen belül helyet kap a segédmu- zeológus, a telexe, a számi, tógépkezelő-képzés, a könyvtárosi, a nevelési alapiame- retek, a kémiai anyagvizsgálat, a laboratóriumi gyakorlat, az idegenvezetés, a gépírás, a nyelvvizsgára előkészítés, a közgyűjtemény- kezelés, a gépjárművezetés, a népművelési alapfogalmak is. Negyedikben az órák száma kilencre nő. Mindkét ősz. tályban — amennyiben kívánják — eme heti két óra áll rendelkezésre — egyéb anyagot is elsajátíthatnak. KÍSÉRLETI EREDMÉNYEK. Ez bizony, első hallásra szokatlannak, túlontúl újszerűnek tűnik, ám alapos viza. gá lód ás ok sora igazolta lét. jogosultságát. Számos erénye közöl az egyik legfontosabb az, hogy zöld felfist ad az eddiginél jóval hatékonyabb, eél ravest, több nevtlómunkónak. A kiscsoportos foglalkozások az osztálykeretnél sokkal kedvezőbb feltételeket teremtenek az egyéni adottságok fejlesztéséhez, a személyiség formálásához, a rátermettség felismeréséhez. Érthető, ugyanis a pedagógus ilyenkor kevesebb gyerekkel törődik. $ egyértelműbben ész. reveszi: mivé óhajtanak vál. ni, s milyen saakmára hivatottak. A községek gimnáziumaiban tanuló fiúk, lányok sem lesznek annyira hátrányban, mint most vannak. A tagozatokat — kivéve a matematikát és az idegen nyelvit — mindenütt megszüntetik, a fakultatív oktatás azonban valamennyi intézményben megvalósul. Egyes iskolák elit jellege — csak az igazán kíválóakat vették fel ide — elhalványul. A tanárok kamatoztathatják íelké. szliltségüket, a kötelező anyagnál jóval többes, nyújthatnak, azaz még inkább érezhetik az alkotómunka semmi mással nem pótolható örömét Az aggályoskodókat Is megnyugtatja az, hogy a kísérletben részt vevő fiatalok nyelvekből, fizikából, kémiából és biológiából sokkal rangosabb eredményt éiVek el, mint a szakosított tantervű osztályokba járók. Ez sem véletlen: maguk választottak, méghozzá a kedvükre valót. Ilyenkor megszabadulnak a kötelesség nyűgétől, s a felfedezés vágyától sarkallva igazodnak el a Tudás birodalmában. A fizikai dolgozók gyermekei olyan segítségre számíthatnak, amelyre eddig nem volt mód. Felzárkózhatnak, képességeik kibontakozhatnak, hiszen a kis létszám a differenciált törődést köny- nyíti meg. Áldozat A HOLNAPÉRT Ennyi eiőny minden ta. máskodót meggyőzhet. Akkor is, ha az átállás kisebb, nagyobb nehézségekkel jár majd. Egyelőre még tisztázatlan, hogy miként módosul az osztályozás, vagyis, hogy érdemjegyekkel méltatják-e a választott tárgyakban el. ért tudiaszintet. A* lenne a helyes, ha az értékelésről semmiképp se mondanának le, mert *- serkentő hatású. Az órarendek kialakítása sem lesz könnyű. Hát még a termek biztosítása! A pedagógusoknak jó néhány új tennivalóval kell megbirkózniuk, a továbbképzés, a fel. készülés többlet feladatot jelent. Meg keli szabadulni a régi beidegzésektől, s ez a szemléletváltozás nem is olyan egyszerű dolog. Am a holnap, ifjúságunk jövője függ tő!«, « ezért készséggel fáradozik minden, hivatástudattól vezérelt tanár ... Tévéi István BAKONYI KtóCLV* jsa — Ó, ó, nem is atért — Köztudomású, hogy évről évre mind többen ostromol, ják a városi gimnáziumok szakosított tantervű osztályait. A felvételi lehetőségek azonban korlátozottak, s így törvényszerű, hogy a legtehetségesebbek, a legjobban felkészültek kerülnek be. ök szélesebb körűen tájékozódhatnak, s a tananyaggal igen elmélyülten foglalkoznak, azaz, négy esztendő múltán sokkal könnyebben szerezhetnek főiskolai vagy egyetemi belépőt, mint azok a társaik, akik nem jutottak be a matematika, a kémia vagy a biológia tagozatra. Az utóbbiak nemcsak a hátrányos helyzet, hanem amiatt is keseregnek — az esetek zömében joggal —, hogy érettségi után nehezen érvényesülnek, hiszen ma már majd minden munkahelyen valamiféle képesítést, illetve képzettséget igényelnek. Ne feledkezzünk meg egy sajátos gondról sem: a fiatalok nagy része az általános iskola nyolcadik osztályában meglehetősen határozatlan, nem ismeri saját adottságait, s ezért olykor elhamarkodottan határoz jövőjéről, s pályamódosításra később aligha van lehetőség A megoldást a gyakorló nevelők, a pedagógiai szakemberek, s az Oktatási Minisztérium munkatársai hosz- szú ideje kutatják. A töprengés nőm volt hiába, ugyanis az 1979—80-as tanévtől — az új tantervek bevezetésével párhuzamosan — rajtol a fakultativ rendszerű oktatás, amelynek lényege az, hogy a diákok meghatározott óraszámban kötelezően, illetve szabadon vá. laszthatnak bizonyos tárgyakat. A változás alapvető, ezért az előkészítés már 1977 elején megkezdődött. Az irányelveket ekkor kapták meg a megyei művelődésügyi osztályok általános tanulmányi felügyelői. Ezt követően a minisztériumba hívták össze őket. a megvitatták velük a részletkérdéseket. Az igazgatók tájértekezleteken — a Heves megyeiek a miskolein vettek részt — mondhatták el véleményüket. Hamarosan megjelenik a tennivalókat pontosan meghatározó keretreo. delet, s ezután még gyorsabb ütemben halad majd a munka. A tanulók és a szülők pillanatnyilag igen keveset hal. lottak erről, holott számukra ígéretes elképzelés valósul meg. Ezért érdeme« elidőzni a részleteknél,., KÉT ÉV NYERESÉG Az első osztály alapjában véve hagyományos marad. Néhány újdonság azonban már itt is vár a tizenévesekre. Az osztályfőnökök és a szaktanárok — felmérések révén — mérlegelik, hogy unit hoztak tarsolyukban, milyen hiányosságokat kell pótoltatni velük. Értékelik képességeiket, s a felzárkó. zás érdekében korrepetálják azokat, akik egyedül nem boldogulnak. Másodikban — heti két órában — a pályaválasztást megszabó tényezőkről halla. nak, s ennek nyomán klala. kulhat bennük az a készség, hogy egyeztessék vágyaikat a társadalom, a népgazdaság igényeivel. Emellett kötelezően választhatnak néhány pályairányra jellemző tevékenység közül. Ki-ki tetszése szerint irodalmi képző- művészeti, zenei műelemzéssel műszaki rajzok olvasásával, logikai feladatok megoldásával, forrásfeldolgozással foglalkozik majd. QMmM 1977. december 24., szombat i mentegetőzött a hölgy. — De ha az a műbútorasztalos Het- venéves, akkor biztosan fiatal nőt akar, ötoen körülit. Ismerem ezeket... — Hirtelen elhallgatott, illedelmesen kanalazta a rizst. — És különben is, a XX. kerület nagyon kinn van... — De van pénze as illetőnek! — mondta a bekecses, aztán váratlanul felállt. — Hozok egy adag somlói galuskát. Remélem, vigyáznak a helyemre? — Ér csak természetes, kedvesem — szólt utána készségesen a zöldkabátos. Amint kettesben maradtak, a férfi letette az újságot, — Jobb is, hogy elment Szeretnék beszélni magi... kegyeddel — Velem1 Ügy érti, hogy \igy szemközti Na, hadd lalljam, rálátni titok? —Tudja, a fiamnak van egy kis ... — Ahogy így közelebb hajolt hozzá, elakadt a szava a hölgy ritkás szempillákkal övezett, de furcsa fénnyel csillogó, táguló-szű- kűlő pupillájú, világoskék szehné láttán. Amaz teljes arccal fordult feléje, szája szegletében kacér mosoly bujkált, s miközben a férfi szavait várta, ajka kissé szétnyílt. Hófehér, hibátlan fogsora volt. — Mondja csak, kedves barátom, mondja — s biztatón az öregember karjára tette a kezét; cseppet meg is szorította. — Na, bátran! — Csak... — nyögte a tüzes pillantásoktól megzava- rodva —, csupán azt akartam, hogy... — óvatosan elvonta a karját, * végre a hangján is úrrá lett, mert kitalálta, hogy ahelyett, amit sz imént akart, mit mondjon. — Nem tud egy nyugdíjasnak való állást1 Szívesen elmennék öltözőőrnek. A kereskedelemben dolgoztam, egy áruház cipőosztályán... A gyöngyösi Balogh családnál öt éve hármas ikrek születtek. Azóta minden évben, így az idén is van nagy izgalom a karácsonyi készülődésben. A gyerekek — mindhárman ugyanazt — az óvodában készítették el szüleiknek az ünnepi meglepetést, a maguk „alkotta” rajzokat. Mindhárman — Bea. Andi és Éci — szeretnek énekelni. — hármuk hangja teremt majd hangulatot az otthoni fenyőfa alatt is. Itt még csak készül az ajándék, de ma este már megkapja tőlük anyu is. apu is. (Fotó: Tóth Gizella) Hárman — egyet JanoÉrtél nem vásárolhatók Üdülőtelek — csak hasnuíh íra 1978. január 1-től neu e- het üdülőtelket vásár li, csak a tartós használatba é- telük engedélyezett. A száraz tény mögött sok vizsgálat, felmérés, latolgatás rejlik. Közismert dolog, hogj még mindig vaunak az orszátoau, így természetesen a megyében is. akik valamiféle meggazdagodási lehetőséget, vasi státuszszimbólumot láttak az üdülő alkekben. Mindé .-:i hallott már bizonyara a kiskörei vízlépcső közelében kialakítandó üdülőterületre’, amelyből egy kisebb Balaton part lesz. Jó tíz éve modult a telkek felvásárlás*-. Voltak, akik nem egyesévé . hanem hármasával, négyes: vei vették az üdülőtelkeit . átlátszóan azzal a gondola tál, hogy a telek ára évről évre nő, néhány esztendő múltán akár ötszörös áron is eladható. Ez is indokolta a Heves megyei Tanács novemberben hozott határozatát, amely egyértelműen megtiltja a helyi tanácsoknak, hogy üdülőtelket eladjanak. A községi tanácsoknak természetesen továbbra is megmaradt a rendelkezési joguk a körzetükben levő üdülőterületek fölött, de csak tartós használatba adhatják. Arra is utal a határozat, hogy a telken csak az ajánlott terv szerint építhető hétvégi ház. Erre esztétikai okokból van szükség. Rendkívül csúnya látvány ugyanis az idegenforgalmáról híres hevesi tá,i hegyoldalain az össze-vissza stílusban épült, ízléstelen tar- kaságű házak sora. A tanács tervei szerint a tartós használatba adott üdülőtelkek I köré egy összefüggő kerítést húznak majd, így elkerülhető a százezrekbe kerülő vaskolosszusok látványa. Könyvtárosok tanácskozása (Tudósítónktól) Egerben tartotta évi utolsó ülését a Magyar Könyvtáros Egyesület megyei csoportja, amelyen a tanácsi, szakszervezeti, iskolai és a különböző szakkönyvtárak munkatársai vettek részt. A program keretében megismerkedhettek az Egri Megyei Kórházzal és az intézmény könyvtárával. A tanácskozás résztvevőit Korsós Uászlóné, az orvosi szakkönyvtár vezetője tájékoztatta a gyógyító tevékenység történetéről, a kórház múltjáról, majd részletesen A zöldkabátos hölgy összecsukta a száját, arcáról eltűnt a mosoly. Egy pillanatig még nézte a férfit, aztán visszahajolt a tejberizs fölé. Evett egy kanállal, majd mintha szólni akart volna, de csak a fejével intett nemet, s újra evett, elmerültem Mire a bekecses nő megérkezett a somlói galuskával, az öregember már megint az újságot olvasta. — Friss rajta a tejszín? — kérdezte a hölgy társalgási hangon. — Friss! — mondta a bekecses. — Micsoda izek! Magának is ajánlom! — Nem-, nem! — emelte fel vékony kis kezét tiltakozva amaz. — Hizlal. — Hizlal?! — Ó, igen. A lányomék például zabpelyhet esznek, de azt mondják, még az is hizlal. ők teljesen angolos konyhát visznek. Bostonban élnek. De a hétvégeken kicsapnak a hámból. Ugyanis a vikendet mindig a farmon töltik. A magyarok vettek egy farmot. Hatalmas nagy terület, száz hold. Tábortüzeket raknak és gulyást főznek, meg ilyesmit. És persze táncolnak, az idősebbek is!... A farmot elnevezték magyar tanyának. Azt írják, ott szeretnek a legjobban ■ ■, — Mit1 Mit szeretnek ott a legjobban1 — Hát... lenni. Az egy kis Magyarország. Bostontól kétszáz mérföldnyire. — Magát miért nem viszi ki a lánya? — Ügy beszélgetszólt a könyvtár gyakorlati munkájáról, speciális feladatairól. Elmondotta többek között, hogy alig 2 000 kötettel kezdték működésűket, s ma már 18 ezer kötetes az állomány, amelyben a könyvek mellett folyóirat-gyűjtemények, fordítások, mikrofilmek és fotókópiák találhatók. Az egri orvosi szakkönyvtár az anyagok jelentős részét (80 százalékban) külföldről szerzi be, s a folyóiratok döntő része is idegen nyelvű. Sajnos az állomány szűkös helyen zsúfolódik, kutek, mintha az öregember ott sem lett volna. — Van pénzük, vagy nem? Kivihetnék magát. Mit hagyják itt öltözőőrnek? — Ó, én nem mennék ki... nem. Én nem ... — Ügy esznek — mondta a férfi, s összehajtogatta az újságot —, hogy megéheztem. Veszek egy pogácsát. — Kalapját a székre tette, s átvágta magát a tömegen a süteményespulthoz. — Régóta ismeri? — kérdezte a zöldkabátos a bekecsestül. — Kit? Ezt az embert? Csak innen. Itt találkozom vele néha az ételbárban. Miért? — Azt hittem, informálódhatnék önnél. Ugyanis kért tőlem valamit. — Hogy töltsenek együtt néhány napot a fia víkendhá- zában? — Öl Ó, nem, dehogy! Ó, istenem, dehogy! Állást szeretne. Elmenne öltözőőrnek. De az, ugyebár, bizalmi állás... — Hát én nem ismerem! A nevét sem tudom. — Lenyalt.a kanaláról a maradék habot, ivott egy pohár vizet. A zöidkabátos is végzett a tej- berizzsel. Az öregember visz- szajött; a pogácsa száraz volt, de rágcsálta; a két nö egy darabig némán figyelte a férfi sebesen őrlő állkapcsát, aztán lesiklott róla a tekintetük, s kissé elálmosodva üldögéltek, bámulva az ételbár forgalmát. tatásra, olvasásra- a könyvtárban nincs lehetőség. Remény Van azonban arra, gy — a kórház bővülésével — hamarosan tágasabb helyiségekbe költözhenek. A könyvtárosok tanácskozásának másik színhelye az egri Megyei Könyvtár volt, ahol megismerkedhettek a különböző technikai eszközökkel, berendezésekkel, majd Elek Elemérné tanársegéd irányítása mellett a gyakorlatban is kipróbálhatták azokat. Bárányt Imre — Nem tudják, hány óra? —• kérdezte kis idő múlva az öregember. — Minek azt magának tudni? — nézett rá a bekecses. — Várnak. — Ugyan ki? — Vendégségbe megyek — mondta, s a pogácsa morzsáit csipegette a tenyeréből. — Ó, vendégségbe, igazán? — élénkült fel a zöldkabátos hölgy. — Ne higgyen neki. Még csak meg sincs borotválkozva. — Az mindegy. Én vagyok a társaság lelke. — Inni szeretett volna, de a poharakat mind használták már. — Kérem! — szólt az edényeket összeszedegető, fehér köpenyes lánynak. — Hozna egy tiszta poharat? — A lány anélkül, hogy ránézett volna, a szomszéd asztalról adott egyet. — Köszönöm. — A lány némán dolgozott tovább. Az öregembert elöntötte a bosszúság. — Nézzenek oda ’ Még csak szóra sem méltat! Még csak szóra sem .., — Mit mérgelődik? — szólt rá a bekecses. — Megkapta a poharat. Mi mást várt? — Igaz —, mondta az öregember. — Igaza van. Maradunk még? — Ha nem tilos csak így üldögélni itt —* nézett rájuk reménykedve a hölgy —, én nem bánnám. — Hát akkor maradjunk — mondta a bekecses. (VÉGE
