Népújság, 1977. december (28. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-24 / 302. szám

KGST-szakéríó'ként — a l inomszereI vény»yárbó 1 A KGST szakértői tanács­kozás, amelyet a közelmúlt­ban a Szovjetunióban tartot­tak, csak egy szűkebb szak­mai kör számára volt érde­kes, jelentős. Ebbe a szű­kebb körbe azonban bele­tartozik az egri Finomsze- relvénygyár kollektívája is; a gyár jövője szempontjából igen fontos döntések szület­tek az említett tanácskozá­son. Az automatizálással fog­lalkozó hidraulika, pneuma­tika speciális munkacsoport e megbeszélésén évek óta tartó előkészítő munkát fe­jeztek be eredményesen és hoztak határozatokat a sok­oldalú gyártásszakosításra. A pneumatika szakértői szekcióelnöke Vass Tibor, a Finomszerelvénygyár hevesi gyáregységének igazgatója volt. Molnár Imre főosztály- vezetővel együtt képviselték vállalatukat a Szovjetunió­ban rendezett tanácskozáson. Az itt elhatározottaknak a jövőben várható hatásairól, a konferencián elhangzottakról beszélgettünk a szekcióel­nökkel. ór»As építkezés SZÍNHELYÉN — Az ülést a Tadzsik SZSZK-ban, Dusanbe váro­sában tartottuk. Már maga a helyszín is nagy élmény volt számomra. bevezetőként hadd beszéljek erről. A 450 ezer lakosú város maga is nagyon szép környezetben van, modern, s igen gyorsan fejlődik, néhány évtizede ap­rócska fglu volt még itt a hegyek között. Ám ami ránk, s azt hiszem minden oda’áto- gatóra a legnagyobb hatással volt, az a várostól nem mesz- sze lévő vízi erőmű építkezé­se. Nagy technikai bravúr, j nagy szenzáció lesz, ha elké­szül. A Vash folvó völgyében i háromszáz méter magas gát zárja majd el a folyó útját I a meredek gerincek között; ez i a világ legmagasabb gátja lesz, úav tudom. Az innen i lezúduló víz hajria majd a :J 2700 megawatt teljesítményű '*“érmű turbináit.' .... — Perivé, ez a hatalmas.1 ■ lenyűgöző építkezés, a nagy élmény mellett sem feledtet­hette a mi munkánkat, öt napon át tanácskoztunk reg­geléi estig. A KGST. tagáűa- mok képviselői mellett ju­goszláv szakemberek is részt vettek ebben a munkában. Létrejött a megállapodáé a pneumatikus berendezések nemzetközi gyártísszakositá- ról, s ezeken a megbeszélé­seken már részleteiben, a fel­adatok elosztásáról is szó volt VEZETŐ HELYEN AZ EGRI GYÁR — Milyen szerepet kap a nemzeközi munkamegosz­tásban a Finomszerelvény­gyár? — A lényeg az, hogy az egyes országokban a leg­gyorsabban, legkorszerűbben és legolcsóbban gyártható részegységekből készüljenek nagyobb sorozatok, úgy hogy elláthassák a megállapodás­ban részt vevő többi országot is. Az iparban a gépek auto­matizálása, a termelékeny­ség ilyen módon való növe­lése nem régen elhatározott cél, hiszen egy bizonyos tech­nikai színvonalra el kell jut­ni ahhoz, hogy egyáltalán automatizálásról beszélni le­hessen. Ma már viszont a fejlődés alapfeltétele lett szinte mindenütt az automa­tizálás és az egyelőre más­képpen nem képzelhető el, mint a hidraulikus és pneu­matikus automatikaelemek alkalmazásával. A Finomsze- relvénvgyár a Mecman-koo- peráció révén időben olyan gyors ütemű fejlesztéshez kezdett, hogy a pneumatika­elemek gyártásában ma a szocialista országok között élen jár, Logikus, hogy amit itt tudunk jobban, azt már más országok ne fejlesszék újra nagv anvagi áldozatok­kal, kezdienek inkább más, lényeges feladatok megoldá­sához. Ez nagyobb szériákat, gazdaságosabb termelést, s ugyanakkor hosszú távra biztonságos piacukat jelent a vállalatunknak. Magyarország —, s ebben döntően a Fi- nomszerelvénygyárat kell ér­teni — a megállaoodások alapján már 1980-ig 16,4 mil­lió rubel értékben exportul ' aütnmátikaé’é'mékéí g' szo­cialista országokba, s líésöb'b ez a szám úgy nő. ahogvan mi a gyártást tudjuk növel­ni. Ugyanakkor a szakosodás alánján 2.5 millió rubel ér­tékben hozunk be részegysé­geket Milyen a rugalmas munkaidorendsser? AKI TÖBBET VÁLLAL... — Persze a megállapodás egyúttal a már meglévő kor­szerű termékek továbbfej­lesztésére is kötelez... — A szakértői tanácskozás erről is határozott. Amióta a megállapodásokat készítjük elő, már több termék elavult, korszerűsítésre, új gyártmá­nyokra van szükség, össze­sen 13 termékcsoport fejlesz­tésében állapodtunk meg az automatikaelemek témakö­rében. A Finomszerelvény­gyár szerepét az is mutatja, hogy a 13-ból három csoport vezető tervezését mi vállal­tuk és hat másik csoport ki- fejlesztésében közreműkö­dünk. Nagyarányú kutató, kísérletező munkát jelent ez, s a nagyobb költségeket ter­mészetesen azoknak kell vál­lalniuk. akik kevesebb részt képesek a munkából elvégez­ni, csak átvenni tudják a kutatási eredményeket. Egy­szerűen szólva: aki többet dolgozik, annak az egész ke­vesebbe kerül. Magyarország, a mi gyárunk ezek közé tar­tozik. — A szakosításban való részvétel, a közös fejlesztések döntő hatással vannak egy ilyen vállalatra. Vajon e megállapodások nélkül is ezt az irányát választották volna a gyártmányfejlesztésnek? — Hogy hosszabb távra biztosíthassuk a jövőnket, mindenképpen ezt az utat kellett választanunk, hiszen az automatikaelemek piaca egyre nagyobb itthon is, kül­földön is. De az egyáltalán nem mindegy, mennyi idő alatt érünk el eredménye­ket; egy ilyen viszonylag kis vállalatnak az anyagi és szel­lemi teljesítőképessége a fej­lesztésben korlátozott. De ott van például a kijevi pneu­matikakutató intézet: nagy műszerellátottság, nagy mér­nökgárda. Velük közösen dolgozva lerövidítjük az időt. Az említett termékcsoporto­kat mi magunk is minden­képpen kihoztuk...yplua. — csak jó két■ évvel később. ■ Egyík: izgalmas feladatunk példáül,-az -elektronika ősz- szekapcsoláSá ä mi levegővel működtetett pneumatikus automatika-rendszerünkkel. Magunk is terveztük ennek megoldását, de két évvel ha­marabb kihozni ilyen gyors technikai fejlődés mellett óriási előny. Nem túlzás te­hát azt mondani: az egész gyárunk sorsát határozta meg ez a dusanbei KGST- konferencia... Hekeli Sándor Hajrá, posta...! — Az úgynevezett katona­leveleket, valamint a kül­földről érkezett küldemé­nyeket beviszem a címzett­hez, mert tudom, hogy eze­ket mindenütt nagyon vár­ják. — És „meghálálja” ezt a szolgáltatást a címzett? — Hová gondol...! Ne­künk, postásoknak, ez a kö­telességünk. Ács László fiatal kézbesí­tő arcán bosszús csodálko­zást látok a „provokatív” kérdés hallatán. Pedig... Mint azt Kállai Lajostól, a Heves megyei Postahivatal vezetőjétől megtudtam, nem ritka dolog az ünnepek előtt, hogy a kézbesítők nem ép­pen józan állapotban térnek vissza a munkából. Nem egyértelműen az ő hibájuk ez, hanem azoké, akik örö­müknek úgy akarnak kifeje­zést adni, hogy megkínálják a jó hír, a kedves üdvözlet, a váratlan meglepetés át­adóját „egv kis itókával”. Ez a kézbesítőkörút végeztével literekre felmehet. — Nagyon nehéz a munka .az ünnep előtti csúcsforga­lomban — mondja Kállai Lajos. — Négy héttel a várható dömping előtt szabályos stra­tégiai megbeszélést folyta­tunk, külön forgatókönyvet készítünk, hogy a legapróbb fennakadást is elkerüljük. Ebben az időszakban az iro­dai dolgozók is besegítenek a csomagrakodásba, levelek elosztásába, mégpedig reg Serény munka a csomagfelvételnél geli öt órától nyolcig, a ren­des munkaidejük kezdetéig. Sebestyén András húsz éve dolgozik a postán kéz­besítőként. — Körülbelül hatszáz la­kás tartozik a körzetembe, — mondja, amikor a reggeli indulás előtt megszólítom. — Ünnepek előtt ötször- hatszor annyi levelet, üd­vözlőlapot viszek ki. Van o! "an címzett, akihez szinte mindennap érkezik valami, sőt olyan is, aki tíz-tizenöt lapot kap egyszerre. Egyéb­ként az a tapasztalatom, hogy évről évre emelkedik az üdvözletek száma. Vala­hogy nagyobb a levelezési kedvük az embereknek. A csomaaelosztóban na­ponta ezernél is több cso­mag szállítólevelét egyezte­tik a csomag címzésével. A nagy figyelmet igénylő mun­kát nem sokan véczik. Egy percre sincs megállás. * — Sajnos, sokszor nehezíti Sebestyén András az üdvözlőlapokat vámgatja (Fotó: Perl Márton) a munkát, hogy az emberek figyelmetlenek, nem pontos a címzés — panaszolja a hivatalvezető. — Így aztán előfordul, hogy ki visszük a csomagot olyan helyre, ahol nem is várják. Ez már nem kelle­mes meglepetés. — Pedig az irányítószám­rendszer sokat könnyít az önök munkáját is, de az „ügyfeleknek” sem mind­egy, hogy odaér-e a külde­mény. ahová szánták. — Napi 100—150 lapot is „kikiabálnak” néha, ami azt jelenti, hogy a hiányos cím­zés alapián a postások egy­más között találgatták, ki­nek a körzetében lakhat az a bizonyos Kiss János, aki­nek a címéül egyszerűen csak „Egert” adták meg.-k Délelőtt kilenc óra. A cso­magfeladásánál hosszú sor. Fekete fejkendős nénit szó­lítok meg — Hová küldi a csomagot, és ha nem titok, mi van benne? — Pécsre, a fiamnak. Egyetemista, és mindig éhes. Egy kis kóstoló van a pakk­ban, tegnap vágtunk le egy kilencvenkilós disznót. — Nem jön haza a fiú az ünnevekre? — Sok a tanulnivalóiaí de a menvasszonya is pécsi. — De hát ezt a csomagot már nem kapja meg kará­csonyra. ... A hivatalvezető, aki fülta- núja beszélgetésünknek, köz- ,beszólt . f •— A posta vállalta, hogy december 25-én, és január elseién is kézbesíti azokat a küldeményeket, amelyekben romlandó áru van. Az ünnepi csúcsforgalom­nak még koránt sincs vége. Azt azonban már most ta­pasztalhatjuk, hogy az üd­vözletek, ajándékok időbeni megérkezése a postásokon nem múlik. (bendó) Szakemberek vitatkoznak évek óta arról, hogy a munka­• erőhelyzetet viszonylagos vagy tényleges hiány jellemzi. A vita még folyik, de az bizonyos, hogy: a népgazdaság egészét tekintve jelenleg mintegy 200 ezres munkaerőhiány jelentke­zik. Demográfiai okokból a következő években tovább csök­ken az aktív keresők száma. A teljes foglalkoztatottság gya­korlatilag megvalósult, munkaerőkínálat nem várható az or­szág iparilag kevésbé fejlett területeiről sem. A pehézsége­* két a vállalatok többsége elsősorban a munkaerő-gazdálko­dással enyhítheti. Ennek egyik formája a nálunk még kevés­,i sé alkalmazott, úgynevezett rugalmas. munkaidőrendszer. Be­vezetésével — a termelés követelményeinek megfelelő mun­kaidő-kihasználás hatására — nő a termelékenység, csökken a munkaerőigény és csökken az alkalmazotti létszám is. Mit értünk tehát rugalmas munkaidőrendszeren? Napon- 1 ta előfordul, hogy a kötött munkaidőben dolgozók is rákény­szerülnek magánügyeik, vagv munkahelyen kívüli hivatalos ! ügyeik munkaidőben való intézésére. Az „ügyletnek” tehát a dolgozó vagy a munkáltató kárára kell eldőlnie. Hogy az esetek többségében hogyan dől el. most ne firtassuk. A ru­galmas munkaidőrendszer ezt a feszültséget oldja meg úgv, : hogy a dolgozó állapítja meg a munkaidőkezdés és -befejezés .( időpontját, valamint a napi munkaidőt. Természetesen, a dol­gozónak minden munkanap egy meghatározott — a szakiro­dalom által blokkidőnek nevezett — időszakában munkahe- 1 lyén kell tartózkodnia, hogy munkatársaival, feletteséivel ' együtt tudjon működni. A havonta kötelezően ledolgozandó munkaórák számát és a nani leghosszabb, illetve legrövidebb munkaidő mértékét a kollektív szerződés szabályozza. A rugalmas munkaidőrendszert mintegv tíz évvel ezelőtt : egy nyugatnémet vállalat kezdte alkalmazni A rendszer ha- í marosan elterjedt a nyugat-európai országokban. Kanadában. : az USA-ban, Japánban, még Dél-Amerikában is. Több szocia­lista országban, a Szovjetunióban és Csehszlovákiában is megtalálható. Hátránya, hogy általánosan nem alkalmazható, hanem csak olyan munkaterületeken, ahol a termelési fel­adatok rendszertelenül jelentkeznek. Az eddigi tapasztalatok alapján úgy látszik, hogy elsősorban az alkalmazottaknál hasznos a bevezetése, bár bizonyos példák szerint, fizikai munkaterületeken is jól beválik. Gyakorlatának egyik fő fel- ' tétele, hogy a dolgozó önálló munkát végezzen, hiszen sza­lagrendszer esetében például aligha valósítható meg. Hazánkban jelenleg a rugalmas munkaidőrendszert 60— 70 vállalatnál és intézménynél alkalmazzák. Ebben az évben a Munkaügyi Minisztérium további 26 vállalatnál segíti be­vezetését, melyre programot dolgozott ki. Bírú Zoltán 4 termelékenyebb munka eredménye: Teljesítette kétszázmillió forintos tervét a hatvani cipőgyár Kétszázmillió forint érté­kű különböző lábbelit terve­zett az idei esztendőre a Duna Cipőgyár hatvani üze­me, ahová az év végi hajrá közepette látogattunk el. — Tervünk teljesítése azon múlt, hogy időben le tudjuk-e gyártani a szovjet exportra rendelt 45 ezer pár női csizmát — mondotta Kozák Géza üzemvezető. — Nem panaszkodhatott», a részleg dolgozói kitűnően helytálltak. Szerdán elké­szült az utolsó pár csizma, csütörtökön pedig már va­gonba került az egész ex­portküldemény. A külföldi piacra szánt árun kívül 380 ezer pár cipőt, szandált gyártottunk hazai fogyasz­tásra, ami messze a' koráb­bi évek termelési szintje fej­lett van. Érdeklődésünkre azt is megtudtuk, hogy az év fo­lyamán 16 százalékkal csök­kent az üzemi dolgozók lét­száma. A tervezett 200 mil­liós termelési értéket ennek ellenére teljesítette már most, karácsony előtt, az öt­száz munkást foglalkoztató ipartelep. Vagyis .igen sokat javult a műhelyek termelé­kenysége! Ennek viszont egyenes következménye a jö­vedelemnövekedés. Így tör­ténhetett meg, hogy a cipő­gyáriak egy százalékkal túl­lépték az engedélyezett bér- színvonalat. — Ismertették már ve­lünk a jövő esztendő fonto­sabb tervszámait, feladatait is — mondotta üzemi sétánk során Kovács József műve­zető, a délelőtti műszak fe­lelőse. — Ismét tovább lé­pünk, mert 1978-ban egy­millió pár fölé emelkedik a Hatvanban legyártandó cipő mennyisége. Megtriplázódik ezen belül a szovjet expor­tunk. Az első félév végéig 125 ezer párat kell bevago- níroznunk. S ami lényegesen eltér a korábbi gyakorlattól, szovjet partnereink rendelé­sében előtérbe kerültek a divatos női szandálok. Beszélgetésünket csengő­szó szakítja meg, majd a csarnokokban elhelyezett megaíonok munkahelyi tor­Laczik Erzsébet a talpprésgépnél (Fotó: Szabó Sándor) nára szólítják a szalag mel­lett dolgozó lányokat, asszo­nyokat Januártól divat ez a hasznos kikapcsolódás az üzemben, s Czibolya Béla villanyszerelő érdeme, hogy mindenütt jól hallható a tíz­perces adás, amelynek gya­korlatait ottjártunk alkal­mával éppen Benedek Ist­vánná vezette a felsőrészké­szítő műhelyben. Ritmusra, a zenével összhangban torná­szott a szőke Madarász Má­ria, akitől véleményt is kér­tünk az akcióval kapcsoló* ban., — Felfrissülés, megújulás munka közben ez a tíz perc. Persze, mint minden újnak, ennek is vannak ellenzői. Az ilyenek maguk ellen véte­nek vagy oktalanságból, vagy mert restellik, ha egy- egv gyakorlat közben térdük fölé szalad a szoknyájuk. En nem féltem a mozgalmat, s engem igazol nemcsak szá­munk szaporodásp. hanem az üzem termelési sikere is! Amiben feltétlen benne van- nnU- ,-i frissítő tornák ... Imoldvay}

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents