Népújság, 1977. december (28. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-24 / 302. szám

’éritek esti külpolitikai kommentárunk: Elmradt meglepetés OLASZORSZÁGBAN AZ JELENTI az első szá­mú karácsonyi meglepetést, hogy nincs meglepetés, t'óved, aki ebben a megállapításban olcsó szóviccet sejt. Rómában már hetek óta érlelődik a kormány- válság, s az a körülmény, hogy az egyszínű, keresz­ténydemokrata kabinet várhatóan az ünnepeket, sőt, a szilvesztert is hivatalában tölti, önmagában várat­lan meglepetés. Giulio Andreotti kormányát a hatpárti megálla­podást aláíró pártok közül három alkalmatlannak minősíti a drámai válság leküzdésére. A kommunis­ták, a szocialisták és a republikánusok szükségkor­mány megalakítását szorgalmazzák. Kézenfekvő ok­ból: a termelés jelenlegi stagnálásával, a beruházási kedv felkeltésével, a katasztrofális munkanélküli­séggel, a szüntelenül növekvő ütemű inflációval szem­ben csakis a széles társadalmi alapokon nyugvó, bal­oldali pártokat is a kormánytöbbség soraiban tömö­rítő kormány képes hathatós intézkedésekre. A KORMÁNYFŐ MEGBESZÉLÉSEI a szakszer­vezeti szövetségek vezetőivel és a demoratikus pár­tok képviselőivel eredménytelenül zárultak. „Akár­csak a süketek párbeszéde” — írták az olasz lapok a találkozókról, amelyeken az egyik oldalról a keresz­ténydemokraták homályos ígéreteit, a másikról a ki­vezető út módozatait ismételgették a részvevők, anél­kül, hogy az álláspontok tapodtat is közelebb kerül­tek volna egymáshoz. Gerardo Chiaromonte, az OKP titkárságának tagja a Rinascita hasábjain kifejtette: a kommunis­ták szerint az ország nem várhat addig, amíg a kereszténydemokraták pőrében megérlelődik a hely­zet súlyosságának felismerése. Az OKP egyre ag- gasztóbbnak ítéli meg a déli országrészek, különösen Nápoly gazdasági csődjét az első munkaalkalmat ke­reső 600—700 ezer fiatal kilátástalan helyzetét, ami­vel különben a párt ifjúsági szervezetének kongresz- szusa a közeli jövőben kiemelt fontossággal foglalko­zik. A kereszténydemokrata pártban Aldo Moro el­nök valóságos közvélemény-kutatást folytat annak megállapítására, vajon a párt vezetői miként ítélik meg az OKP-val a szorosabb együttműködést. Figyel­met érdemel erről Luigi Granellinek, a keresztényde­mokrata párt nemzetközi osztálya vezetőjének véle­ménye. Szerinte nem lehet „az örökkévalóságig kizár­ni azt sem, hogy kormányszintű megállapodásra jus­sanak az OKP-val, ha ehhez megérnek a feltételek”. AZ OLASZ KÖZVÉLEMÉNY jelentős hányada úgy véli, hogy ennek elérkezett az ideje. Tulajdonkép­pen ezért keltett meglepetést Itáliában, hogy a kará- ; esonyi meglepetés elmaradt. Gyapay Dénes ?/V^A^VV^/^/VV^^VVV^/WVV^*><>»V^**VVV^^V^^VVV^A/VV^/^A/^^VVVVV^A/^AA*vV^A^V Találgatások Szadat és Begin újabb találkozásának eredményeiről KAIRO, JERUZSÁLEM, WASHINGTON: Az egyiptomi sajtó pénte­ken optimista hangvételű je­lentéseket közölt Szada' egyiptomi államfő és Begin izraeli kormányfő vasárnapi iszmailiai találkozójának vár. ható eredményeit, az izraeli engedményeket., illetően. A hírügynökségi jelentések vi­szont -jóval mértéktartóbbak A MEN A hírügynökség és a kairói Al-Gumhurija cí­mű lap a vasárnapi csúcs­tól jelentős előrelépést vár.. Begin izraeli miniszterei, nők, aki csütörtökön tájé­koztatta kormányát és Efra­im Kacir államfőt Iszmailiá- ban előterjesztendő javasla. tairól, újságíróknak nyilat kozva hangsúlyozta, hogy azok az eddig elhangzottak hoz képest mindössze „ki sebb módosításokat” tártál maznak. Közölte, hogy a terv. amelyet Egyiptomba visz, lényegét tekintve azo­nos azzal, amelyet az Egye­sült Államokban már nyil­vánosságra hozott. Ismeretes, hogy Begin úgy kíván auto­nómiát adni Ciszjordániának, hogy közben fenntartják az izraeli katonai jelenlétet, s míg a terv az Egyiptomhoz tartozó Sinai-félszigetről je­lentős visszavonulást irá­nyoz elő, a szirlal Golan­Magyar diplomácia —1977 A magyar külpolitikai „offenzíva” ez évben mindjobban ki- teljesedett. Helsinki szellemében magas szintű tárgyalásokat folytattak a szociálist^ a fejlett tőkés és a fejlődő országok képviselőivel, a politikai közeledésről, a gazdasági együttműködés fokozá­sáról és a fi enyhülésről. Joggal mondotta Púja Fjigves külügyminiszter az ENSZ- közgyűlés 32. ülésszakán: „A Magyar Népköztársaság nem­zetközi tevékenysége továbbra is a tartós béke megvalósítá­sát, a biztonság megszilárdítását szolgálja. Az enyhülés kö­rülményei nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy bővült a kü­lönböző társadalmi rendszerű országok együttműködése, végső fázisába lépett a dekolonizációs folyamat és megoldódott több akut válság”. Térképünk a hazánkat érintő csúcsszintű diplomácia főbb eseményéit ábrázolja. —TERRA— Alkalmazotti sors „odaát” AMIKOR ROSSZ, sőt ese­tenként embertelen munka- körülményekről beszélünk és ennek ellenpárjaként a mun­ka világának szükségszerű humanizálásáról, akkor a lé­lektelen futószalagrobotra, a za.iártalmas gyári csarno­kokban végzett lélekölő ak­kordmunkára, a termelőüze­mek piszkára, lármájára, lá­zas sietségére — egyszóval a kapitalista kizsákmányolás elidegenítő hatására gondo­lunk. Amikor pedig a munka- nélküliség kerül szóba, a fej­lett tőkés országokban gyár­kapuk és munkaközvetítő irodák előtt ácsorgó, vágy sorban álló tömegek, a ka­pitalizmus lényegéhez tarto­zó létbizonytalanság, a mun­kásosztályt sújtó racionali­zálás. technikai fejlesztés, a feleslegessé vált munkaerő jut eszünkbe. S az irodákra aligha gon- dal bárki. Holott ott is olyan „fejlődés” kezdődött, amely a termelés területén már hosszabb történelm: időszakban társadalmi prob­lémákat okoz: a munka tar Tóiménak anró munkarészek­re darabolása, az automati­zálás és az ésszerűsítés foly tán a munkahelyek nagy­mértékű megszüntetése, el­bocsátások és a munkavál­lalók visszaminősítése — egyszóval a proletársors Tét - bltom'talansága. Azt arm* azelőtt irodai do’gozók és ü?. r <,sázai kézi mun € 1077. december 24., szombat * kával, ceruzával vagy író­géppel intéztek el, manapság gyakran egyetlen gép elvég­zi. Az elektronikus vezérlé­sű berendezések nemcsak könyvelni tudnak, hanem még szabványleveleket is megírnak. TŐKÉS VÁLLALATI TA­NÁCSADÓK állítják, az iro­dai munka a legutóbbi év­században elvben változat­lan maradt. Míg a termelés területén a termelékenység (azaz az egy munkaórára eső teljesítmény) a legutóbbi hetven évben 1000 százalék­kal emelkedett, addig az irodákban ugyanezen idő alatt csak 50 százalékkal nőtt. A tőkés profitszerzési érdekek most azt kívánják, hogy rövid idő alatt az al­kalmazotti munkában is ha­sonló változás következzék be. A Német Szövetségi Köztársaságban például — becslés szerint — az elkö­vetkezendő tíz évben egy­millió irodai munkahelyet ■Vígnak „megtakarítani”. Milyen következményekkel ■ár az emberre, a munka­vállalóra ez a „fejlődés?” Naschold professzor a nyu­gat-berlini összehasonlító Társadalomkutató Intézet vezetője szerint az a válto­zás. amikor egy felelős ügy­intézőt váratlanul az irodai •nbotok melletti segéderővé ’okoznak le, amikor a tit­kárnőket egy csapásra az írógéptermekbe száműzik és már csak a percenkénti le­ütéstel iesítménv nvom a lat­ban, súlyos telki és testi be- /egségeket okozó stres«zhely- etet teremt. Betegségbe va- ó menekülést, általános ide­gességet és alvási zavarokat, gyógyszerszedési mániát, al­koholtól való függőséget, gyomor-, szív- és vérkerin­gési betegségeket jelent — ezekben különösen azok az alkalmazottak szenvednek, akik minden előkészület nél­kül kerülnek szembe a mun­kának ezzel az újszerű vilá­gával. A túlságosan alacsony szellemi követelmények mi­atti lelki megterhelés tovább fokozódik és a nevelés, a magánkörnyezet és a szakma közötti szakadék egyre na­gyobb lesz. A professzor olyan jelenségről beszél, amely minduntalan felmerül a tudósok előtt: az alkalma­zottaknak még egyáltalán nincs tudomásuk helyzetük­ről, s rossz közérzetüknek és aggodalmaiknak okairól mindaddig nem akarnak tu­domást venni, amíg a mun­ka világa beteggé nem teszi őket. Természetesen ezek a vál­tozások komoly társadalmi következményekkel is jár­nak. A mégoly szerény „iro­dai karrier” kispolgári vágy­álma és lehetősége véglege­sen megszűnik. A középsík. az ügvintézőszint a maga bármely kicsiny, de döntési hatáskörével nagymértékben kiküszöbölődik. Ehelyett az igazgatóságokon egy igazga­tási és számítógép-technikai szakemberekből álló kis szá­mú csücsvezetőség (magasan kvalifikált, technokrata-me­nedzser réteg) uralkodik. A többi alkalmazott serege olyan munkavállalókból te­vődik maid össze, akik ktiny. nyen betaníthatok és — ami a tőkésnek a legfontosabb! — gyorsan felcserélhetek. A POLGÁRI TÁRSADA­LOMTUDÓSOK, a vállalati kutatások szakemberei és munkaügyi szakértők ezekre a problémákra csak felületi megoldásokat, enyhítéseket tudnak nyújtani. Receptjeik nem érintik maguknak a vi­szonyoknak az alapjait, nem kérdőjelezik meg az okoza­tokat előidéző kapitalizmust. Az érdekeltekkel folytatott csoportos viták keretében történő részletes előzetes megbeszélés, a munkahelyek tervezésében való döntési jogkörforgácsok megadása ugyanis nem változtat a lé­nyegen. Nem Változtat azon, hogy a kapitalizmus jelenle­gi rendszerében egyre na­gyobb tömegek, egyre széle­sebb rétegek és osztályok ke­resik kényszerűen és szük­ségszerűen a kivezető utat, a problémáknak nem felületi kezelését, hanem gyökeres megoldását és megszünteté­sét. Ez utóbbi „veszélyre" maga az említett professzor is figyetmeztet: „Az az egy­re fokozódó veszély fenyeget, hogy a munkaátalakulás központi problémájának megoldására a vállalatok, az állam és a szakszervezetek is olyan téves fejlődést tá­mogatnak. amely áttekinthe­tetlen utóhatásokra vezet, A munkavállalók testi és lelki munkaképessége, életformá­lásuk társadalmi és egyéni hatásköre egyáltalán nem kívánatos módon alakul”. NYILVÁNVALÓ, hogv a burzsoá tudós „téves fejlő­désen”, „áttekinthetetlen utóhatásokon”, a „társadalmi és egyéni hatáskör” „nem kívánatos alakulásán" mit ért. És mitől tart. A. K. fennsík kiürítéséről szó sem­esik. Mint a kairói rádió beje­lentette, az egyiptomi nem. zetblztonsági tanács szomba­ton, a Beginne! folytatandó megbeszélések előestéjén ősz. szeül és Szadat államfő leg­főbb tanácsadóival ,^z egyip­tomi politika fényében meg. vizsgálja a közel-keleti béke kérdését”. Iszmail Fahmi, volt egyip­tomi külügyminiszter, pénte. ken cáfolta egy libanoni új­ság hírét, amely szerint az egyiptomi hatóságok letar­tóztatták őt. Az APP francia hírügynökség telefonon lé­pett érintkezésbe Fahmlval, aki közölte, a puszta tény, hogy a telefont felvette: bi. zonyítja: a letartóz.tatás híre nem helytálló. KAIRÓ: Egyiptom úgy döntött, hogy jelentősen csökkenti bejrúti nagykövetségének sze­mélyzetét. Az intézkedés oka, amint azt a kairói külügy­minisztériumban közölték, hogy az utóbbi napokban so­rozatosan merényleteket kí­séreltek meg a nagykövetség ellen SANTIAGO: Pinochet tábornok, chilei diktátor, az ENSZ-közg. llés 32. ülésszakának elítélő >« válaszolva, „népszavazás^ rendelt el.' Az országban tartósan be­vezetett rendkívüli állapot feltételei között, a chileiek kötelesek arról „szavazni” írják a hírügynökségek —, hogy „tekintettel a kormány elleni, féktelen nemzetközi agresszióra”, bizalmukat fe­jezik ki a Pinochet-rezsim Irányában. MEXIKÓVÁROS: Az elmúlt pár napban ti­zenhatan fagytak meg Me­xikó központi részén, a hir­telen betört hídeghullám kö­vetkeztében. A mexikói me. teorológiai intézet közlése szerint, az ország nagy ré­szét sarkvidéki hideg lég­tömegek árasztották el. ISLAMABAD: Ziaur Rahman, bangladesi elnök, csütörtökön kétnapos hivatalos látogatásra Pakisz­tánba érkezett Kistermelők figyelem! 1978. január 2-án és 3-án vagyonmegállapitó leltározás miatt értékesítő helyeink zárva tartanak! Takarmányszükségletüket szerezzék be! Heves megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat, Gyöngyös Ünnepi ügyelet Értesítjük kedves Ügyfeleinket, HOGY 1977. DECEMBER 25-ÉN ÉS DECEMBER 26-AN reggel 8 órától 13.00 óráig az alábbi szervizeinkben ünnepi ügyeletet tartunk: tv, rádió, olajkályha javítása. EGERBEN: Eger, Széchenyi u. 34. Telefon: 15-93. Eger, Katona I. tér 4. Telefon: 15-93. Eger. Rákóczi u. 95. (Csebokszári-lakót.) Tel.: 20-73. VIDÉKEN: Füzesabony, Szt. János tér “L Telefon: 107. Heves, November 14. tér 7. ez. Telefon: 73. Gyöngyös, Kossuth L. u, 8. Telefon: U-087. Hatvan, Horváth M. u. 13. Telefon: 33-99. univerzal szerviz isz, egei

Next

/
Thumbnails
Contents