Népújság, 1977. december (28. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-24 / 302. szám

Az új SALT-meaállapodás jelentős esemény lenne a világbéke szempontjából Leonyid Brezsnyev nyilatkozata A Pravda tudósítója kér­70*“ r'*- Jf &—■*> f-*- Y ff Brezsnyevhez, az SZKP KB főtitkárához, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksé­gének elnökéhez. A tudósító kérdésére Leo­nyid Brezsnyev a Szovjetunió nemzetközi helyzetéről, a bé­ke és az enyhülés érdekében kifejtett erőfeszítésekről be­szélt. Többek között elmon­dotta, hogy a Nagy Októbe­ri Szocialista Forradalom 60. évfordulójának megünneplé­se. az új szovjet alkotmány elfogadása egyértelműen ki­fejezésre juttatta a Szovjet­unió nagy nemzetközi tekin­télyét, a nemzetközi esemé­nyek alakulására gyakorolt, növekvő befolyását. A világ ismét meggyőződhetett ró’.a, hogy az októberi forradalom 'nyomán született állam nem­zetközi színtéren következe­tesen. elvszerűen és sikere­sen folytatja a népek kö­zötti béke és barátság poli­tikáját. Egyszóval, azt a po­litikát amelyet a szocializ­mus országának, Lenin ha­zájának folytatnia kell. Azok az új külpolitikai kezdeményezőink, amelye­ket a jubileumi napokban tettünk, széles körű és egé­szében véve pozitív visszhan­got keltettek. Néhány kezde­ményezésünk már a gyakor. lati megvalósítás útján van: ezek különböző fúrumok. köz­tük az Egyesült Nemzetek Szervezete és a belgrádi ta­lálkozó napirendjén szerepel, nek. A továbbiakban Leonyid Brezsnyev kifejezte azt a reményét, hogy a hamarosan sorra kerülő NSZK-beli lá­togassa. Schmidt kancellár­ral folytatott tárgyalásai, -az egyetemes, az európai eny­hülés és béke szélesebb ér­iekeit is szolgálják. Az ENSZ-közgyűlésen ezek­ben a napokban elfogadott okmánnyal: az enyhülés el- mé'yíté'ével és megszilárdí­tásával foglalkozó nyilatko­zattal kapcsolatban az SZKP főtitkára elmondotta, hogy a leszerelés vonatkozá­sában íelentős helyet fog­lalnak el a hadászati táma­dó fegyverrendszerek koriá. tozásáról folyó szovjet—ame­rikai tárgyalások. „Mi készek vagyunk arra hogy sikerre vigyük a tárgyalásokat. A le­hetőségek erre — vélemé­nyem szerint — adottak. Hoz­záfűzném, hogy ezek ígéretes lehetőségek. Egyes megnyi­latkozásokból ítélve, az ame­rikai tél bizonyos tekintetben hasonlóképpen derülátó. Sze­retnénk. ha ezt az optimiz­must az amerikai tél gya­korlati tettekkel támasztaná alá. Gondolom, hogy az új SALT- megállapodás jelentős, pozitív esemény lenne a Szov*?f'9,.*t*ó és <!■?■ Egvenvli Államok, mind pedig a vi­lágbéke szempontjából.” A nyilatkozat további ré­szében a népeket fenyegető veszélyről szólott Leonyid Brezsnyev. Hangsúlyozta: — „A neutronfegyvert be akarják vezetni Ny ugat-Eu­rópában. Lehet, hogy e kér­désben egyszerűen, könnyen döntést hoznak azok, akik Európától távol élnek. Fel kell tételeznünk azonban, hogy az Európában — gya­korlatilag «egy fedél alatt» — élő népek más vélemé­nyen vannak, például nem szívesen látnánk, hogy a kü­lönféle fegyverrendszerek ter­heitől amúgy is súlyos «kö­zös fedél- újabb, rendkívül veszélyes fegyverfajták ter­hétől váljék még súlyosab­bá.” A Szovjetunió a lehető lehatározottabban ellenzi a neutronfegyver kifejleszté­sét és gyártását. Mi, szovjet emberek, tökéletesen megért­jük és támogatjuk' azok vé­leményét, akik felemelik til­takozó szavukat az új tömeg- pusztító fegyver létrehozása ellen. Ha azonban a Nyur gat kifejleszti ezt a fegyvert — mégpedig ellenünk, amit ma már senki nem tagad — számolnia kell azzzal, hogy a Szovjetunió nem vállalhat­ja magára „a passzív meg­figyelő” szerepét. A neutronfegyver gyártása esetén arra kényszerítenének bennünket, hogy a szovjet nép biztonságának érdekében válaszoljunk erre a kihívás­ra. Végső soron ez a fegy­verkezési hajsza újabb még veszélyesebb szakaszát jelen­tené Ezt azonban a Szovjet­unió nem akarja; ezért ja­vasoljuk, hogy tárgyalások útján állapodjunk meg a ne­utronfegyver gyártásáról való kölcsönös lemondás feltéte­leiről. Egy ilyen megállapo­dás őszinte örömünkre szol­gálna, és javasoljuk a nyu­gati országoknak, hogy kezd­jünk tárgyalásokat erről a kérdésről. A tudósító közel-kele­ti helyzettel kapcsolatos kér­désére válaszolva, az SZKP főtitkára, mint igén súlyos problémáról beszélt. Mint mondotta. bonyolultabbá vált a helyzet, s így jóval ne­hezebbnek tűnik a genfi ér­tekezlet munkájának felújí­tása a közel-keleti általános rendezés elérése. Hangsúlyoz­ta, hogy a Szovjetunió, mint mindeddig, ma is az általá­nos rendezés következetes hí­ve. olyan rendezésért száll síkra, amelynek részese len­ne minden érdekelt fél, bele­értve természetesen a Pa­lesztinái Felszabadítást Szer­vezetet is. (MTI) Magyar - szovjet kiTttiráiis együtt működés Pénteken a Külügyminisz­térium Dísz téri vendéghá­zában aláírták a magyar— szovjet kormányközi kultu­rális együttműködési vegyes­bizottság XIV. ülésének tégy- zőkényvét. a dokumentumot magyar részről Pozsgay Im­re kulturális miniszter, szov­jet részről Vlagyimir Ivano- vics Popov kulturális mi­niszterhelyettes látta el kéz­jegyével. A jegyzőkönyv aláírása után Vlagvimir Ivanovics Popov szovjet kulturális mi­niszterhelyettes, a bizottság szovjet tagozatának elnöke nyilatkozott az MTI munka­társának. — Tárgyalásainkon átte­kintettük kulturális együtt­működésünk egyes részterü­leteit és megvitattuk a nem­zetközi kulturális tevékeny­ségünk tapasztalatait — mondotta. — Minket g szó szoros értelmében komolyán foglalkoztatnak ezek á kér­dések, nagy jelentőséget tu­lajdonítunk a kulturálté és szellemi értékek cseréiének. Ezt igazolja — mint közös bizottsági ülésünkön megál­lapítottuk —, hogy az utóbbi években kulturális kaoecela- taink eredményesen fejlődte és az országaink közötti kul­turális együttműködés szá­mos új formával gazdago­dott. Elorisel^f ScsrsgSor a MTESZ ülésen A Műszaki és Természet- tudományi Egyesületek Szö­vetsége konzultációs tanács­kozást tartott a MTESZ-he? tartozó tudományos' egyesü­letek főtitkárai, és a terüle­ti szervezetek elnökei szá­lltára a Technika Házában. A tanácskozáson időszerű politikai és gazdasági kérdé­sekről volt szó. Az ülésen részt vett és felszólalt Bor­bély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára. « (MTX) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜL JETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXVIII. évfolyam, 302. szám ÄRA; SO"**"** RIIsíLiÉR 1?H7. december 24., szombat mtmmmmmmmmmma—mmmmm ■ ■ i —nv A költségvetésről — A tanácstagok jogainak és kötelezettségeinek érvé­nyesüléséről — A közművelődési feladatok végrehajtásáról Ülésezett Heves megye Tanácsa Fekete Győr Endre elnök vezetésével tartotta évi Utol­só ülését Heves megye Ta­nácsa. A rendezvényen ott voltak az országgyűlési képviselők, s a vendégek között köszöntötték Havas Aladárt, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának munka­társát is. A napirenden először Kántor Imrének, a megyei tanács pénzügyi osztály ve­zetőjének beszámolóját vi­tatták meg az 1978. évi költségvetésről, maid Póti Jenő, a megyei népfrontbi­zottság titkára adott tájékoz­tatást a tanácstagok jogai és kötelezettségei érvényesülé­sének tapasztalatairól. A községi és a járási ta­nácstagok munkájával kap­csolatban a tájékoztató hangsúlyozta, hogy a helyi tanácsok bizottságaiban egy­re aktívabb munkát végez­nek: javaslataik, véleménye­ik segítik a helyi politikai Póti Jenő tájékoztatója megemlítette, hogy az utób­bi időben egyre nagyobb számban tesznek a testületi ülésekén a tanácsok tagjai közérdekű bejelentéseket és javaslatokat, amelyek több­ségükben helyi politikai kér­désekkel foglalkoznak, s egyre kevesebb a személyes jellegű kérdések feltétele. Aktivitásuk növekedése a tanácsüléseken szembetűnő. Éppen ezért fontos megje­gyezni, hogy néhol a tanács- tagok kérdéseikre nem a tirvény szerint és nem min­dig érdemi választ kapnak. Ez pedig a kölcsönös tájé­koztatás rovására megy. Ami a lakossággal való köz­vetlen kapcsolatot illeti, az egyre erősebbé és élőbbé válik. A beszámolókat a ta- nábstagok megtartják, de a napi életben is találkoznak, eszmét cserélnek választóik­kal. Itt jegyezte meg a be­számoló, hogy a körzetekben Csicsay József tanácstag a költségvetés vitájában szó­lalt fel. Tárnái Andorné interpellál és tanácsoknál elismerik a tanácstagi munkát, de a munkahelyen még nem min­denütt értékelik, kellőképpen a tanácstag-dolgozó egyéb­ként igen fontos társadalmi tevékenységét. Pedig — hangsúlyozták — ezek az emberek mind a munkahe­lyen, mind a magánéletben, mind pedig társadalmi funkciójukban példásan helytállnak. A megyei ta­nácstagokkal kapcsolatban hasonló megállapítások szü­lettek: valóban jó szószólói a megye parlamentje előtt a helyi politikai érdeteknek, s mindennapi tevékenységük, vagy akár a bizottsági mun­kájuk során is jól egyeztetik a helyi és a nagyobb közös­ség, a megye érdekeit. A megyei tanács ülésén ezután a közművelődési bi­zottság beszámolója követke­zett, amelyet Szalay István általános elnökhelyettes, a bizottság elnöke terjeszteti elő. A megyei tanács tagjai megállapították, hogy a bi­zottság által meghatározott hároméves programot ma­radéktalanul teljesítettek, hozzájárulva ezzel a megyé­ben a közmüvelődéspolitikai feladatok egyre eredménye­sebb végrehajtásához. Részt vettek a témának megfelelő­en a közművelődéshez kap­csolódó tanácsi határozatok előkészítésében, ellenőrizték és segítették a közművelő­désre szánt pénzeszközök fel- használását, és részt vettek a többszektorú közművelődés koordinálásában is. Ez utób­bi területen különösen a me­gye közművelődéspolitikájá­nak egységes kidolgozásában, s a nagyobb rendezvények összehangolásában értek el szép eredményt. Eljutottak az üzemekhez és a vállalatok­hoz is. ahol jól segítették a. helyi közművelődési felada­tok végrehajtását. A jövőben — mutatott rá a beszámoló — nagyobb figyelmet kell fordítani a cselekvés össze­hangolásában járási és váro­si szinten is, ahová eddig megfelelő csatorna hiányában nem mindig jutottak el a megyei szintű javaslatok és állásfoglalások. Javítani kell a káderhelyzeten is a köz- művelődés területén, hogy valóban jól képzett szakem­berek végezzék ezt a szép munkát. A megyei tanácsülés ezu­tán a tanács jövő évi munka­tervjavaslatát fogadta el, majd a tanácstagok interpel­lációira került sor. Tárnái Andorné, a községi házhe­lyekkel. Medve János pedig a. vizműtársulásokkal kapcsola­tos kérdésekkel foglalkozott? interpellációjában. Az esztendő utolsó megyei tanácsülése Szalay István elnökhelyettes zárszavával ért véget. feladatok végrehajtását. Mindez annak köszönhető, hogy a bizottsági munká­ban csökkentek a formális vonások, s előtérbe került az a munka, amely a helyi döntéseket hivatott előkészí­teni. Érdemes megemlíteni, hogy á tanácstagi munkához igen nagy segítséget adott, az a szoros együttműködés, amely a népfróntbizottságok, s más testületek, illetve tö­megszervezetek. illetve a ta­nácsok között alakul ki. A tájékoztató rámutatott arra is, hogy a tanácstagi tevé­kenység még nem minden területet ölel fel úgy, ahogy arra szükség lenne. Még több lehetőség rejlik példá­ul a községi közös tanácsok és a társközségek kapcsola­tának szorosabbá tételében, ahol elsősorban a tanácsta­goktól várják a segítséget. Ugyancsak szervezettebbé kell tenni a helyi tanácsta­gok ellenőrzési tevékenysé­gét. A megyei tanácsülés megszavazza Heves megye Tanácsa 1978. évi költségvetését. J (Fotó; Peri MártonJ j \

Next

/
Thumbnails
Contents