Népújság, 1977. december (28. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-16 / 295. szám
Megkezdődött az O (Folytatás az 1. oldalról) hető lenne az az eddigi gyakorlat. hogy évente újra és újra tanulmányozni kell a korábbi besorolásba már nem illő kivételes eseteket, ami nagy energiákat emészt fel, és zavarokat is előidéz. Huszár István beszéde Huszár István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnök- helyettese. az Országos Tervhivatal elnöke az ötéves tervidőszak kezdete óta elért eredményeket elemezve kifejtette. hogy a fejlődés nem volt egyenletes. Az 1976. évi mérsékeltebb eredmények után az idén fokozódott a gazdasági növekedés lendülete, így két év alatt összesen a nemzeti jövedelem több mint 11 százalékkal nőtt. Messzebb is juthattunk volna, ha a gazdálkodás meglehetősen nagy területén meg mindig nem hiányozna a kezdeményezés, ha nem tapasztalnánk lassúságot a fejlesztésben, igénytelenséget a beruházások előkészítésében. \ 1978-ban azért lassítjuk a mennyiségi növekedést, mert ez lehetővé teszi, hogy mindenütt erőteljesebben emelkedjék a termelés műszaki színvonala, termékeink versenyképessége, rugalmasabban alkalmazkodjunk a kül- és belpiaci kereslethez. Egész munkánk célja a népjólét emelése, még olyan körülmények között is, amikor a külső világ nagyobbik felében válságok sorozata sújtja a dolgozó embereket. Az ötéves terv első két évében a korábbi évek átlagánál kisebb ütemben ugyan, de tovább javultak a lakosság életkörülményei. Tavaly a tervezettnél kisebb, az idén pedig annál már valamelyest nagyobb mértékű volt a javulás. Az áruellátás kiegyensúlyozott, kevesebb a hiánycikk. — Tisztában vagyunk azzal — mondotta —, hogy olyan körülmények között, amikor a reálbérek, a reáljövedelmek viszonylag lassan emelkednek, és közben bizonyos áremelések is elkerülhetetlenek, egy-egy évben a keresők egyes csoportjában, a családok egy részénél a reál- jövedelmek átmenetileg stagnálhatnak, esetleg csökkenhetnek is. Pártunk életszínvonal-politikájának megfelelően azonban mindenképpen gondoskodunk arról, hogy gazdasági lehetőségeinkkel összhangban az öt év alatt népünk valamennyi rétegének éle'körülményei érezhetően javuljanak. (Munkatársunk telefonjelentése): Az országgyűlés téli ülés- szaka megfelelő módon kezdődött. A tudósításomat azzal kezdem, hogy az első nap izgalmas volt, ugyanis a költ. ségvetéssel kapcsolatos kérdések egyformán érdekelnek mindenkit. Az 1978. évi népgazdasági terv kidolgozásával összhangban a tervezők az ötéves terv hátralevő időszakának beható vizsgálatát is megkezdték, s egyben folytatódik az 1990-ig terjedő hosszú távú tervezés. Ebben nagy segítséget jelent együttes munkánk a többi KGST- országokkal a hosszú távú együttműködési célprogramok kidolgozásában. Az V. ötéves terv megvalósításában és a hosszú távú tervezésben elért eredmények lehetővé teszik, hogy már a jövő év elején hozzákezdjünk az 1981—85. évekre szóló hatodik ötéves népgazdasági terv kidolgozásához Ennek egységes programját már meghatározta az Országos Tervhivatal. E program egyértelműen szabályozza a tervezési feladatokat, a tervező szervek közötti munka- megosztást és együttműködést A jövő év őszére kialakulnak a gazdaságpolitikai elgondolások, 1979. őszére kész lesz az új ötéves terv koncepciója, 1980 végén pedig befejeződik a hatodik ötéves népgazdasági terv ösz- szeállítása. Lukács János (Zala m. 3 vk.) a megye egyik nagy gondjaként említette az ipari feldolgozásra szánt gyümölcs értékesítésének nehézkességét. A megye nagyüzemi és háztáji gazdaságaiban tér. melt alma és körte jelentős részét, 2800 vagonnyi árut távoli konzervgyárakba — Nagyatádra, Szigetvárrá, Paksra — kell szállítani. A szállítási költségek gyakran megközelítik az áru értékét, mivel vagovhiány miatt a legtöbb esetben gépkocsikat kell igénybe venni. A paradicsom rendszerint hosszú ideig a ládákban hever, míg végre a konzervgyár azt fogadni tudja, hogy sűrítményt készítsen belőle. A tárolás néha többe kerül, mint magának az árunak az értéke. Az egyetlen jó megoldás: gyümölcsléüzem létrehozása a megyében. Mesterházi Mária (Vas m. 9. vk.) a Szentgotthárdi Kaszagyár korszerűsítését sürgette mivel az országban ez az üzem állítja elő a még ma is gyakran nélkülözhetetlen kaszát, sarlót, gereblyét, kapát, s részt vállal a baromfiprogram megvalósításából is. A gyár fejlesztésére az ötéves tervidőszak elején 330 A napirend „szokásos” előadója Faluvégi Lajos," szabadságon volt. így a pénzügyminisztériumi államtitkár terjesztette elő a jövő évi költségvetéssel kapcsolatos törvényjavaslatot. Egyébként Madarasi Attila államtitkár szűzbeszédet mondott, ahogy majd ma Nagy Márta Heves megyei képviselő is. A beszéd, mint ismeretes, az ország „zsebével” foglalkozott, azzal a ténnyel, hogy amit terveztünk, miképpen valósítottuk meg, és hogyan valósítjuk meg a jövőben közös elképzeléseinket. Az első napon természetesen efölött folyt a vita. Képviselőink, szokás szerint felvértezve érkeztek az országgyűlésre. E vértezel azt jelenti, hogy alapos ismerői annak a ténynek, amely az ország költségvetésével, az ország gazdaságával kapcsolatos. Természetesen a felszólalásokban a jogok és kötelezettségek egyformán helyét kaotak. A szünetben a képviselők véleménye is ezt húzta alá. Az ülésszak egyik vendége volt dr. Safrankó Erzsébet, akivel a szünetben találkoztam. A KÖJÁL megyei igazgatója megjegyezte, hogy a beruházások gyorsításával országgyűlés téli ülésszaka tiszta Gyula és Vaskó Mihály a szünetben millió forintot irányoztak elő, a jóváhagyott beruházás sorsa azonban kétségessé vált, mivel a pénzt, a gyár akkori anyavállalata, a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár kapta, s ezt a gyárat időközben szervezetileg a Győri Magyar Vagon- és Gépgyárral vonták össze. — A kaszagyár tehát elszakadt anyavállalatától, önállóan dolgozik, de indokolt volna, hogy a lényegében részére szánt beruházási keretet a szervezeti változástól függetlenül megkapja. Varga János (Győr, 8 vk.) elmondta, hogy hazánkban egy-egy kiló hús előállítására 30 százalékkal több takarmányt használnak fel, mint a fejlett mezőgazdasággal rendelkező országokban. Ennek az az alapvető oka, hogy a takarmány tápértékét nálunk alig vizsgálják, a tudomány eszközeit nem veszik igénybe a takarmánygazdálkodás javításához. Pedig 45—50 milliárd forint értékű takarmányt használnak fej Magyarországon évente az állattartó gazdaságok, sokkal jobban kellene gazdálkodniuk például a szálastakarmányok 500 000 tonnányi fehérjetartalmával. E tapasztalatok arra figyelmeztetnek, hogy gyorsítani kell a tervezett takarmányvizsgáló és szaktanácsadó hálózat kiépítését. Rétéi Lőrinc (Komárom, 7 vk.) a megye bányavidékeinek helyzetét vizsgálva biztatónak tartotta, hogy a létszámcsökkenés megszűnt, sőt az idén már némileg nőtt is a bányászok száma. Rossz jel viszont, hogy kevesen jelentkeznek vájártanulónak, különösen Dorogon kiöregedőben van a vájár-szakmunkásgárda Elgondolkodtató, hogy régi bányászcsaládok is más szakmákba irányítják gyermekeiket, így alig van utánpótlás Még nagyobb erőfeszítéseket kell tehát tenni Hárman Heves megyéből a Parlament folyosóján (Totó: Perl Márton) azért, hogy a fiatalokban kedvet ébresszenek a bányász szakma iránt. Sarudi Sándor (Hajdú m. 9. vk.) megelégedéssel állapította meg, hogy választó- kerületében is kedvező a nép- szaporulat, kevésbé örvendetes azonban, hogy nem elég a gyermekintézmény. A képviselő úgy vélte, hogy nagyobb mértékben kellene fejleszteni a bölcsődei, óvodai, iskolai hálózatot ott, ahol hosszú Idő óta egyenletes a népszaporulat. A lakosság jelentős társadalmi munkát, a vállalatok pénzt ajánlottak fel, kivitelezők is jelentkeztek. Selyem Zsigmond, (Bács m. 4. vk.) a beruházások elhúzódásának egyik okát abban látja, hogy nehézkes az előkészítés. soká tart a tervezés. Célszerű lenne hatékonyabban ösztönözni a tervezőket, egyebek között arra is, hogy viszonylag olcsó, de rendeltetésének mégis jól megfelelő épületeket, megoldásokat konstruáljanak. Ésszerű lenne az is, ha a tervek készítőit nem az építmény értéke, kapcsolatban örömmel vette tudomásul az egri kórház építését. Ahogy elmondta, a kölcsönösség elve alapján örül ennek a ténynek, hiszen a rendelőintézet épületének felszabadulásával a KÖJÁL új és korszerűbb körülmények között töltheti be feladatát. ★ Lassan tíz éve tudósítoka Parlamentből. Sokan meg is jegyezték, hogy csak a folyosóról beszélek? Volt néhány tudósításom amikor első kézből megcáfolhattam ezt a vélekedést. Sok-sok itt dolgozó ember jóvoltából tudósíthattam olvasóinkat nemcsak a képviselők parlamenti munkáiáról. hanem e szép és soha meg nem unható épületről is Mielőtt tudósításomat adtam, a Gobelin-teremben beszélgettem azokkal akiknek ez a tudósítás valamilyen formában köszönhető, azaz: a telefonosokkal. Molnár Mária és Földes Judit tulajdonképpen a Népújság régi barátai. Amikor belépek a nyolc telefonfülkéből és a mindenképp kényelmesnek nevezhető várakozóból álló helyiségbe,, már tudják, hogy Heves megyéről vari szó. Természetes, hogy megkérdeztem őket: a telefon mögül hogyan néz ki egy országgyűlés? A kérdés nem is volt váratlan. — Minden a napirendtől és a képviselők egyéb dolgaitól függHa a napirend érdekes, akkor az újságírók ellepik a fülkéket. Máskor pedig a képviselők, főleg a vidékiek, az ügyes-bajos dolgaikat intézik. — Érdekes eset? — Ez a központ csak ilyen esetben funkcionál, mint például az országgyűlés összehívásakor. Előfordul, hogy üzeneteket kell közvetítenünk, nem is akármilyeneket. Nemrégiben például Pulya Frigyes külügyminisztert kellett kihívnunk a teremből egy sürgős tárgyalás miatt. ★ Délután négy órakor feleződött be az első nap programja az országgyűlésen. Ezúttal a gazdálkodásról volt szó, s hogy ezt jól, okosan tettük és tesszük, arról majd a képviselők szavazása dönt. Rátái Gáboi hanem ténylegesen végzett munkájuk szerint díjaznák. Szendrei Gábor, (Szolnok m. 10. vk) kedvező jelenségként értékelte, hogy a lakosság mind gyakrabban segít társadalmi összefogással a tanácsoknak közérdekű létesítmények, utak korszerűsítésében. parkok, játszóterek építésében. A tanácsra marad azonban e létesítmények fenntartásának, működtetésének terhe, amit csak akkor tud viselni, ha erőforrásai is bővülnek. Mivel a tanácsok bevételének nagy része — Szolnok megyében például több mint 50 százaléka — a területükön működő vállalatoktól és szövetkezetektől származik, közös érdekük, hogy a vállalatoknál növekedjen a termelékenység, s ezzel együtt a nyereség. A tanácsok ezért nyújtanak minden tőlük telhető támogatást a területükön működő üzemeknek és szövetkezeteknek. Ezzel a csütörtöki tanácskozás véget ért. Az országgyűlés ma, péntek délelőtt 10 órakor folytatja munkáját. Az év első 11 hónapjában 1,3 milliárd forint értékűvel több terméket szállítottak az építőknek az építőanyagipari vállalatok és szövetkezetek, mint a múlt év azonos időszakában. Így lényegében a tervezettnek megfelelő ütemben bővült a temelés. s amint az ÉVM gyorsjelentéséből kitűnik, a fejlődést teljes egészében a hatékonyabb munkával, a termelékenység 7,2 százalékos javításával alapozták meg. A nagyobb ütemű fejlődést mérsékelte, hogy a számítottnál kevesebbet igényeltek az építők égetett cserépből, má'atlan kerámia padlóburkoló lapokból, azbeszt cement lemezekből. Az építési főidényben viszont átmenetileg a kavics- és a cementellátás okozott nehézséget. s a választéki igénvek kielégítése érdekében több kisméretű égetett téglára, osztályozott kavicsra és fehér falburkoló csempére lett volna szükség. A bővülő árualap azonban összességében fedezte a tervezettnél nagyobb ütemű Közös közlemény Az Amerikai Egyesült Ál-* Iamok elnöke megállapít-, 'a, -hogy helyénvaló és ídőszt i visszaadni Magyarország népének Szent István koronáját és a koronázási ékszereket, amelyek a második világháború befejezése óta az Amerikai Egyesült Államok őrizetében vannak. A korona visszaadására 1978. január 6-án és 7-én Budapesten, ünnepélyes keretek között kerül sor. a magyar és az amerikai népet képviselő küldöttségek részvételével. A Magyar Népköztársaság kormánya a koronát és a koronázási ékszereket Budapesten, állandó jelleggel, egy megfelelő történelmi helj én fogja kiállítani, úgy hogy az ország lakossága, külfö >n élő magyarok és külföli sk egyaránt láthassák azokat. ★ Philip M. Kaiser, az Egyesült Államok budapesti nagykövete levelet intézett Púja Frigyes külügyminiszternez, melyben kifejtette, hogy a Magyar Külügyminisztérium vezetőivel folytatott megoe- szélései alapján ő és kormánya hogyan érti a magyar korona és a koronázási ékszerek visszaadásával kapcsolatos eljárást. Eszerint a korona ünnepélyes keretek között kerül átadásra Budapesten. kifejezésre juttatva az átadás „néptől a népnek” jellegét. Részt vesznek az országgyűlés, az Elnöki Tanács és a kormány képviselői, a magyarországi egyhazak vezetői, a társadalmi és tömegszervezetek, a kulturális és tudományos élet képviselői, a magyar és a nemzetközi hírközlő szervek tudósítói. A korona és a koronázási ékszerek Budapesten, megfelelő helyen, állandó jelleggel kiállításra kerülnek, hogy az ország lakossága, külföldön élő magyarok és külföldiek egyaránt láthassák azokat. Púja Frigyes külügyminiszter az alábbi választ adta az amerikai nagykövet levelére: „Szeretnék köszönetét mondám önnek 1977. december 13-i leveléért, amelyben, ismételten megerősítette az Egyesült Államok elnökének döntését, hogy Szent István koronáját és a magyar koronázási ékszereket visszaadja a magyar népnek, s amelyben vázolta. hogyan érti Ön a korona visszaadásával kapcsolatos eljárást. örömmel tájékoztatom, hogy az ön 1977. december 13-1 levelében vázoltak világosan tükrözik a magam es kormányom értelmezését arról hz eljárásról, amelyet Kormányaink elhatároztak a Korona visszaadásával kapcsoépítőipari termelés anyagigényeit. Az építőanyagipar ágazatai közül különösen lendü,eies fejlődést ért el a finomKerá- mia és csiszolókorong ipar, az üvegipar, a hő-, hang es vízszigetelő anyagipar, mert lényegében ebben a 11 hónapban annyi termeket állított elő, mint tavaly egész évben. A legfontosabb építőanyagok sorában cementből 320 ezer tonnával többet gyártottak az iparág dolgozói, mint egy évvel ezelőtt. Téglából mintegy 200 millió oa- rabbal, kavicsból 675 ezer köbméterrel többet bocsátottak az építők rendelkezésére. A betongyárak 36 százalékkal növelték az építők megrendelésére előállított kész beton szállítását. így az egy évvel ezelőttinél 115 ezer köbméterrel többet kaptak az építkezések, százalékkal bővült a több jmm 1977. december 16*. péntek L (MTI) Gyorsjelentés az építöanyagiparrál
