Népújság, 1977. december (28. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-15 / 294. szám

A villámok világa Semmiből egy új, más világ A viszonylag közeli csillagok mozgását a közelmúltban több csillagász is megvizsgálta. Az eredmény „megnyug­tató’': nem lesz katasztrófa, mert nincs olyan csillag, amely pontosan a Nap felé közeledne, összeállításunkban ezúttal a naprendszer, a csillagászat és a meteorológia néhány érdekességéről számolunk be olvasóinknak. A villámok a legérdeke­sebb meteorológiai jelensé­gek közé tartoznak. Sokan félnek tőlük, mások viszont gyönyörködnek a szépségük­ben. A tudomány — félelem és tetszés nélkül — elmélyül- ten kutatja fizikai tulajdon­ságaikat, részint természe­tes körülmények között, ré­szint olyan nagyfeszültségű laboratóriumokban, amilyen a képen is látható, s ahol több millió volt feszültségű kisülések hozhatók létre. A fizikusok megfogalma­zása szerint a villám a fel­hőkben születő villamos ki­sülés. A felhőkből indul a föld felé az előkisülés, amely­nek átmérője 5—10 méter is lehet. Ez nem folyamatos, ■30—100 méteres „ugrások” szakítják meg. Általában ne­gatív töltésű és a földben levő pozitív töltéseket vonz­za. Ezért annak kiemelkedő pontjairól ellenkisülés indul meg felfelé. Ha találkoznak, létrejön az úgynevezett fő­kisülés. A villám „vaktában”, érkezik, és többnyire csak a földhöz közel érve vált ki ellenkisülést. Kis körzetben Bolyai János emlékére Mesterséges villám a laboratóriumban (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) Ma ünnepli a Bolyai János Matematikai Társulat — a MTESZ tagegyesülete — névadója születésének 175. évfordulóját. 1802. december 15-én, Ko­lozsvárott született a mate­matika zseniális tudósa, a minden idők egyik legerede­tibb gondolkodású matematw kusa, a tragikus sorsú láng­ész — Bolyai. János. Édesapja — Bolyai Farkas, az első magyar matemati­kus, akinek komoly önálló tudományos eredményei vol­tak —, hamar észrevette Já­nos fia rendkívüli szellemi adottságait. Már négyéves korában éles logikával fi­gyelte a dolgokat és olyan geometriai fogalmakat is­mert, mint a kör, a kör kö­zéppontja. sugara, vagy a si- nus-szögfüggvény. Könnyen tanulta a nyelveket, hegedű­játékban már hatéves korá­ban művésznek számított. Apjának az volt a vágya, hogy fiát a középiskoláinak elvégzése után Gauss-hoz küldje, Göttingenbe. A siker­telen próbálkozás után Bécs- be a hadiakadémiára került Bolyai János. Itt is kitűnt ma­tematikai tehetsége, amelyet felettesei elismertek. Rend­szeresen foglalkozott mate­matikai problémákkal, külö­nösen a (geometria egyik alaptételével) párhuzamossá­gi axióma foglalkoztatta. 1823-ban mint alhadnagy Temesvárra került és innen írta apjának — a legszenve­délyesebb vitapartnerének — a matematika történetében olyan sokat emlegetett leve­let, amelynek a jellemző mondata így hangzik: „...sem­miből egy új, más világot te­remtettem ...” Bolyai János igazi nagysá­gát tudományos munkássága révén tudjuk lemérni. Csak megemlítjük, hogy különbö­ző írásaiban számos, a társa- dalomtudmány körébe vágó, haladó, forradalmi gondolata maradt hátra, amelyek ilyen téren is az elsők között biz­tosítanak számára helyet a magyar tudósok sorában. Vi­lághírét azonban geometriai eredményessége biztosítja. Az elemi geometria legrégibb összefoglalása Eukleidész „Elemek” című könyve. A párhuzamossági axiómát vi­szont a tudósok egész sora bírálta. Bolyai János az em­lített axióma elhagyásával kidolgozta az abszolút geo­metriát, majd a párhuzamos- sági axióma tagadására fel­épített egy ellentmondás nélküli geometriát, a hiper­bolikus geometriát. Tőle füg­getlenül ugyanezen időben jött erre a gondolatra Loba­csevszkij orosz matematikus is. Két nagy szellem találko­zásáról van szó, akik félre merték dobni az évezredek megcsontosodott hagyomá­nyait és megteremtették a modern geometriai vizsgála­tok alapjait. Sajnos, Bolyai Jánost éle­tében kevés elismerés érte, 1831-ben nyomtatásban meg­jelent Appendix-ről Gauss elismerően, de szűkszavúan nyilatkozott. Biz eléggé le­törte a lánglelkű matemati­kust. Csak halála után kezdték munkája értékét el­ismerni. A Magyar Tudomá­nyos Akadémia Budapesten 1869-ben a két Bolyai írásos emlékeit megjelentette. A külföld is mind nagyobb ér­deklődéssel fordult Bolyai munkássága felé, s az Ap- pendix-et csaknem minden kultúrnép nyelvére lefordí­tották. A Bolyai—Lobacsevszkij- geometria volt az euklédeszi tér első általánosítása. Ez kiindulópontja volt azoknak a vizsgálatoknak, amelyek az elliptikus geometriához, a többdimenziós terekhez, to­vábbá az affin-, projektív, topológikus terekhez vezet­tek. így vált munkájuk a valóságos világ jobb megis­merésének forrásává. Balogh Viktória Epül-e naperőmű Magyarországon ? A néhány héttel ezelőtt megtartott isztambuli ener­getikai világkonferencián megállapították, hogy a vi­lág energiaigényei 1990-ig évente 3,3 százalékkal növe­kednek. Ez elmarad ugyan az elmúlt évtized évi 6 százalé­kos növekedési ütemétől, az összes felhasználás azonban az ezredfordulót megelőző évtizedben még így is kétsze­rese lesz az 1970. évinek. Az energiatermelés jelen­tékeny növelésében a követ­kező évtizedekben is elsősor­ban ma ismert, hagyományos energiahordozókra kell tá­maszkodnunk;’ természetesen az atomerőművek hálózatá­nak további bővülésével a nukleáris eredetű villamos- energia-termelés jelentékeny növekedésére lehet számíta­ni. Mindinkább előtérbe ke­rül azonban a környezetkí­mélő energiaszolgáltatás is. Noha a világértekezleten el­hangzott vélemények szerint a megújuló energiaforrások — például a nap-, a szél-, a geotermikus energia — csak a század végén játszhatnak jeléntős szerepet az energia­gondok megoldásában, több országban már foglalkoznak ezek gyakorlati megvalósítá­sával. Különösen a Nap su­gárzó energiájának kiaknázá­sára indultak meg az erőfe­szítések. A napsugárzás hasznosítá­sára jelenleg két út kínálko­zik. Az egyik: anyagok fel- melegítése kisebb-nagyobb területről, optikai úton össze­gyűjtött sugárzással. A má­sik: villamos áram előállítá­sa közvetlenül a Nap sugár­zási energiájából. A fény elemek fejlesztésé­nek az űrkutatás nagy lökést adott, s néhány konstruk­ció már jól bevált energia- forrásként. A fejlődést iga­zolja az a tény is, hogy e ké­szülékek hatásfoka a kezdeti néhány százalékról napjaink­ra mintegy 10—15 százalékra nőtt. Mivel azonban a nap­sugárzás intenzitása a föld­rajzi helytől, évszaktól, va­lamint a napszaktól függően is változik, így naperőművek telepítése elsősorban ott gazdaságos, ahol a napfényes órák száma különösen ma­gas. Hazánkban széles körű ku­tatómunka folyik a megújuló energiaforrások hasznosítá­sával kapcsolatban. A Villa­mosipari Kutató Intézetben a napenergia hasznosításának lehetőségeivel is foglalkoz­nak. Az intézet munkatársai a közelmúltban készítettek el két egységből álló, egyenként 40 watt teljesítményű szilí­cium alapanyagú fotóvilla- mos (napenergiát villa­mos energiává alakító) áram­forrást. Jelenlegi kutatásaik a nagy hatékonyságú napele­mek gazdaságos előállítására irányulnak. A feladatok si­keres megoldása már csak azért is előnyösnek ígérkezik, mert a napelemek exportjára is lehetőség nyílik. Bár ná­lunk az éghajlati adottságok miatt nem tűnik gazdaságos­nak naperőmű építése, ez azonban nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a legtöbb napfényt élvező városaink­ban (pl. Kecskemét. Szeged, Pécs) az ezredfordulón már kísérleti naperőmű üzemel­hessen. keresi a legkiemelkedőbb pontot, ez az oka annak, hogy nem a templomtoronyba csap, hanem egy-egy jóval alacso­nyabb épületbe. A kisülésnél keletkező áramerősség óriá­si: minden második villámé 25 fezer ampernél is nagyobb (összehasonlításul: az egész Városokat ellátó távvezeté­kekben többnyire néhány száz amper erősségű áram halad.) Hazánkban évente 40—50 ember hal meg villámcsapás­tól. De nemcsak az embert veszélyezteti, az épületekben is gyakran jelentős károkat okozhat. Attól függően, hogy a villámvédelmet kidolgozó szakemberek beérik-e „csak” 95 százalékos biztonsággal (lakóházaknál ez elegendő), vagy 99 százalékos biztonság­ra van szükség — például színházaknál, moziknál, eset­leg 99,9 százalékos bizton­ságot akarnak elérni, ami atomreaktoroknál vagy lő­szerraktáraknál indokolt, itt más-más kivitelű a védelmi rendszer. Hogyan készül a óriás teleszkóp? A csillagászati távcsövek tükreit különlegesen öntött, nagy üvegtömbökből készítik. A rendkívüli minőségi köve­telményeknek megfelelő üve­get hosszú, bonyolult munka- folyamatokban formálják távcső-tükörré. A tükörfelü­let alakjának a lehető legna­gyobb pontossággal szabályos mértani formának, általában forgási parabolidnak kell len­nie, különben a távcsőbe ér­kező csillagfény nem gyűlik össze a megfelelő képpontok­ban. A nagy pontossági követel­ményeken kívül további ne­hézségeket okoz a hatalmas tükrök szállítása a távcső fel­állítása helyére, hiszen a csillagvizsgálók többnyire a távoli magas hegységekben vannak. Nagy gond a hatal­mas szerkezet megfelelő al­építményének az elkészítése: az igen nagy tükrök üveg­tömbjei esetében még a ha­talmas saját súly miatti alak- változással és a külső hő­mérséklet okozta méretvál­tozásokkal is számolni kell. A nagy méretű tükrös táv­csövek készítésének egy új, sokat ígérő lehetőségét vitat­ták meg nemrégiben a Szov­jetunió Tudományos Akadé­miája fizikai és csillagászati osztályának az ülésén. A szakértők azt javasolták, hogy több kisebb, különálló tükörből építsenek óriási csillagászati távcsöveket. Ezeket a 0,5—1 méter átmé­rőjű kisebb tükröket elektro­nikus vezérlő- és számító- rendszerek állítanák be úgy, hogy a sok kisebb tükör egyet­len hatalmas forgási para- boloid-felületet alkosson. Ha a terv a gyakorlatban is be­válik, eddig elképzelhetetlen méretű és teljesítményű csil­lagászati távcsöveket lehet majd készíteni. fl Hold nem kihűlt égitest Amerikai kutatók bizonyos mérési adatok alapján úgy vélik, hogy 1100 kilométer mélységben a Hold hőmér­séklete eléri az 1400—1600 C- fokot. Ezek a hőmérsékleti értékek alátámasztják azt a feltételezést, amely szerint a Hold belsejében az anyag olvadt állapotban van. To­vábbi érdekes adatokat szol­gáltattak azok a szeizmomé- terek, amelyeket az Apolló, 12, 14, 15 és 16 expedíciók helyeztek a Hold felszínére. A Hold belsejében terjedő szeizmikus hullámok vizsgá­lataiból arra lehet következ­tetni, hogy a Holdon, a Föld­höz hasonlóan, a kéreg és a köpeny elkülönül egymástól. A köpeny anyaga már 1000— 1100 kilométer mélységben olyan hőmérsékletű, amely közel áll az ottani anyag ol­vadáspontjához. A szakem­berek számításai alapján a kéreg és a köpeny közötti ha­tárfelület 55—65 kilométer mélységben van. A 65 és 1000 kilométer közötti mélységben a szeizmikus hullámok ter­jedési sebessége csaknem ál­landó, s ez arra utal, hogy a köpeny anyagi összetétele egynemű, és sűrűsége majd­nem állandó. w I műsorok: MIDII) KOSSUTH 8.27 És ha azt mondom. 8.57 Harsan a kürtszó! 9.27 Haydn: Esz-dúr szimfónia. 10.05 Iskolarádió. 10.30 Brahms-művek. 11.25 A gyermekjáték nemcsak já­ték! 11.40 Hatvan esztendő­vel ezelőtt. 12.35 Melódia­koktél. 14.00 Mindenki könyvtára. 14.30 Zenekari muzsika. 15.10 Bellini: Nor­ma. 15.28 Ezeregy délután. 16.10 Bolyai János új vilá­ga. 16.30 Népdalcsokor. 17.07 Körmikrofon. 17.32 A kó­rusirodalom remekművei. 17.50 Kritikusok fóruma. 18.00 Szuper Liga asztali­tenisz-mérkőzés. 18.30 Esti magazin. 19.30 Szuper Liga asztalitenisz-mérkőzés. 19.45 Kodály Zoltán (Arcképváz­lat). 20.55 Virágének. 20.59 Szimfonikus zene. 22.20 Nó­ták. 22.55 Metronóm. 23.15 Mefistofele (operarészletek). PETŐFI 8.05 A Mapmr Rádió és Te­levízió énekkara énekel. 8.33 Operettek. 9.30 Füg­getlen emberek. 10.00 A ze­ne hullámhosszán. 11.55 If­júsági könyvespolc. 12.00 Népi zene. 12.33 Pécsi stú­diónk jelentkezik. 12.55 Schubert: I. szimfónia. 13.25 Édes anyanyelvűnk. 13.30 Zenés képeskönyv. 14.00 Rá­diónapló. 17.00 Belépés nemcsak tornacipőben! 18.00 Mindenki iskolája. 18.33 Hét végi panoráma. 19.55 Slágerlista! 20.33 Szuper Li­ga asztalitenisz-mérkőzés. 20.43 A 04, 05, 07 jelenti. 21.13 Világhírű énekesek műsorából. 21.30 Dzsessz- muzsika. 22.43 Kamaramu­zsika, 23.10 Népdalok. Szolnoki rádió 17.00-től 18.30-ig. Miskolci rádió 17.00 Hírek, időjárás — Fe­ketén, fehéren. Adós fizess! Riporter: Tolnai Attila — Beatkedvelőknek — Téli tanfolyamok a mezőgazda­ságban. .. Riporter: Borsodi Gyula. — Slágerpanopti­kum. — 18.00 Észak-ma­gyarországi krónika (A Par­lamentből jelenti tudósí­tónk. — B.-A.-Z. megye fej­lődéséről. — A Heves me­gyei KISZ-bizottság ülésé­ről). — Filmzene. — Hír­összefoglaló, lap- és mű­sorelőzetes. .. TEJ MAGYAR 15.55 Stop. 16.05 A Magyar Televízió szabadegyeteme. 17.00 Tévébörze. 17.10 Te­lesport. 18.20 Az Országház­ból jelentjük... 19.20 Tévé- torna. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Segítsetek! Segítsetek! (tévéfilm). 20.55 Most mu­tasd meg! 21.25 Zene, zene, zene. 22.25 Tv-híradó 3. 22 35 Tv-tükör. 2. mdsoi 19.00 En francois. 19.15 Pe­ople You Meet. 19.30 Tv- híradó. 20.00 Bevezetés a modern költészetbe. 20.35 Rovarok. 21.00 Tv-híradó 2. 21.20 Magyarország—Ju­goszlávia Szuper Liga asz­talitenisz-mérkőzés. i

Next

/
Thumbnails
Contents