Népújság, 1977. december (28. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-15 / 294. szám
A villámok világa Semmiből egy új, más világ A viszonylag közeli csillagok mozgását a közelmúltban több csillagász is megvizsgálta. Az eredmény „megnyugtató’': nem lesz katasztrófa, mert nincs olyan csillag, amely pontosan a Nap felé közeledne, összeállításunkban ezúttal a naprendszer, a csillagászat és a meteorológia néhány érdekességéről számolunk be olvasóinknak. A villámok a legérdekesebb meteorológiai jelenségek közé tartoznak. Sokan félnek tőlük, mások viszont gyönyörködnek a szépségükben. A tudomány — félelem és tetszés nélkül — elmélyül- ten kutatja fizikai tulajdonságaikat, részint természetes körülmények között, részint olyan nagyfeszültségű laboratóriumokban, amilyen a képen is látható, s ahol több millió volt feszültségű kisülések hozhatók létre. A fizikusok megfogalmazása szerint a villám a felhőkben születő villamos kisülés. A felhőkből indul a föld felé az előkisülés, amelynek átmérője 5—10 méter is lehet. Ez nem folyamatos, ■30—100 méteres „ugrások” szakítják meg. Általában negatív töltésű és a földben levő pozitív töltéseket vonzza. Ezért annak kiemelkedő pontjairól ellenkisülés indul meg felfelé. Ha találkoznak, létrejön az úgynevezett főkisülés. A villám „vaktában”, érkezik, és többnyire csak a földhöz közel érve vált ki ellenkisülést. Kis körzetben Bolyai János emlékére Mesterséges villám a laboratóriumban (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) Ma ünnepli a Bolyai János Matematikai Társulat — a MTESZ tagegyesülete — névadója születésének 175. évfordulóját. 1802. december 15-én, Kolozsvárott született a matematika zseniális tudósa, a minden idők egyik legeredetibb gondolkodású matematw kusa, a tragikus sorsú lángész — Bolyai. János. Édesapja — Bolyai Farkas, az első magyar matematikus, akinek komoly önálló tudományos eredményei voltak —, hamar észrevette János fia rendkívüli szellemi adottságait. Már négyéves korában éles logikával figyelte a dolgokat és olyan geometriai fogalmakat ismert, mint a kör, a kör középpontja. sugara, vagy a si- nus-szögfüggvény. Könnyen tanulta a nyelveket, hegedűjátékban már hatéves korában művésznek számított. Apjának az volt a vágya, hogy fiát a középiskoláinak elvégzése után Gauss-hoz küldje, Göttingenbe. A sikertelen próbálkozás után Bécs- be a hadiakadémiára került Bolyai János. Itt is kitűnt matematikai tehetsége, amelyet felettesei elismertek. Rendszeresen foglalkozott matematikai problémákkal, különösen a (geometria egyik alaptételével) párhuzamossági axióma foglalkoztatta. 1823-ban mint alhadnagy Temesvárra került és innen írta apjának — a legszenvedélyesebb vitapartnerének — a matematika történetében olyan sokat emlegetett levelet, amelynek a jellemző mondata így hangzik: „...semmiből egy új, más világot teremtettem ...” Bolyai János igazi nagyságát tudományos munkássága révén tudjuk lemérni. Csak megemlítjük, hogy különböző írásaiban számos, a társa- dalomtudmány körébe vágó, haladó, forradalmi gondolata maradt hátra, amelyek ilyen téren is az elsők között biztosítanak számára helyet a magyar tudósok sorában. Világhírét azonban geometriai eredményessége biztosítja. Az elemi geometria legrégibb összefoglalása Eukleidész „Elemek” című könyve. A párhuzamossági axiómát viszont a tudósok egész sora bírálta. Bolyai János az említett axióma elhagyásával kidolgozta az abszolút geometriát, majd a párhuzamos- sági axióma tagadására felépített egy ellentmondás nélküli geometriát, a hiperbolikus geometriát. Tőle függetlenül ugyanezen időben jött erre a gondolatra Lobacsevszkij orosz matematikus is. Két nagy szellem találkozásáról van szó, akik félre merték dobni az évezredek megcsontosodott hagyományait és megteremtették a modern geometriai vizsgálatok alapjait. Sajnos, Bolyai Jánost életében kevés elismerés érte, 1831-ben nyomtatásban megjelent Appendix-ről Gauss elismerően, de szűkszavúan nyilatkozott. Biz eléggé letörte a lánglelkű matematikust. Csak halála után kezdték munkája értékét elismerni. A Magyar Tudományos Akadémia Budapesten 1869-ben a két Bolyai írásos emlékeit megjelentette. A külföld is mind nagyobb érdeklődéssel fordult Bolyai munkássága felé, s az Ap- pendix-et csaknem minden kultúrnép nyelvére lefordították. A Bolyai—Lobacsevszkij- geometria volt az euklédeszi tér első általánosítása. Ez kiindulópontja volt azoknak a vizsgálatoknak, amelyek az elliptikus geometriához, a többdimenziós terekhez, továbbá az affin-, projektív, topológikus terekhez vezettek. így vált munkájuk a valóságos világ jobb megismerésének forrásává. Balogh Viktória Epül-e naperőmű Magyarországon ? A néhány héttel ezelőtt megtartott isztambuli energetikai világkonferencián megállapították, hogy a világ energiaigényei 1990-ig évente 3,3 százalékkal növekednek. Ez elmarad ugyan az elmúlt évtized évi 6 százalékos növekedési ütemétől, az összes felhasználás azonban az ezredfordulót megelőző évtizedben még így is kétszerese lesz az 1970. évinek. Az energiatermelés jelentékeny növelésében a következő évtizedekben is elsősorban ma ismert, hagyományos energiahordozókra kell támaszkodnunk;’ természetesen az atomerőművek hálózatának további bővülésével a nukleáris eredetű villamos- energia-termelés jelentékeny növekedésére lehet számítani. Mindinkább előtérbe kerül azonban a környezetkímélő energiaszolgáltatás is. Noha a világértekezleten elhangzott vélemények szerint a megújuló energiaforrások — például a nap-, a szél-, a geotermikus energia — csak a század végén játszhatnak jeléntős szerepet az energiagondok megoldásában, több országban már foglalkoznak ezek gyakorlati megvalósításával. Különösen a Nap sugárzó energiájának kiaknázására indultak meg az erőfeszítések. A napsugárzás hasznosítására jelenleg két út kínálkozik. Az egyik: anyagok fel- melegítése kisebb-nagyobb területről, optikai úton összegyűjtött sugárzással. A másik: villamos áram előállítása közvetlenül a Nap sugárzási energiájából. A fény elemek fejlesztésének az űrkutatás nagy lökést adott, s néhány konstrukció már jól bevált energia- forrásként. A fejlődést igazolja az a tény is, hogy e készülékek hatásfoka a kezdeti néhány százalékról napjainkra mintegy 10—15 százalékra nőtt. Mivel azonban a napsugárzás intenzitása a földrajzi helytől, évszaktól, valamint a napszaktól függően is változik, így naperőművek telepítése elsősorban ott gazdaságos, ahol a napfényes órák száma különösen magas. Hazánkban széles körű kutatómunka folyik a megújuló energiaforrások hasznosításával kapcsolatban. A Villamosipari Kutató Intézetben a napenergia hasznosításának lehetőségeivel is foglalkoznak. Az intézet munkatársai a közelmúltban készítettek el két egységből álló, egyenként 40 watt teljesítményű szilícium alapanyagú fotóvilla- mos (napenergiát villamos energiává alakító) áramforrást. Jelenlegi kutatásaik a nagy hatékonyságú napelemek gazdaságos előállítására irányulnak. A feladatok sikeres megoldása már csak azért is előnyösnek ígérkezik, mert a napelemek exportjára is lehetőség nyílik. Bár nálunk az éghajlati adottságok miatt nem tűnik gazdaságosnak naperőmű építése, ez azonban nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a legtöbb napfényt élvező városainkban (pl. Kecskemét. Szeged, Pécs) az ezredfordulón már kísérleti naperőmű üzemelhessen. keresi a legkiemelkedőbb pontot, ez az oka annak, hogy nem a templomtoronyba csap, hanem egy-egy jóval alacsonyabb épületbe. A kisülésnél keletkező áramerősség óriási: minden második villámé 25 fezer ampernél is nagyobb (összehasonlításul: az egész Városokat ellátó távvezetékekben többnyire néhány száz amper erősségű áram halad.) Hazánkban évente 40—50 ember hal meg villámcsapástól. De nemcsak az embert veszélyezteti, az épületekben is gyakran jelentős károkat okozhat. Attól függően, hogy a villámvédelmet kidolgozó szakemberek beérik-e „csak” 95 százalékos biztonsággal (lakóházaknál ez elegendő), vagy 99 százalékos biztonságra van szükség — például színházaknál, moziknál, esetleg 99,9 százalékos biztonságot akarnak elérni, ami atomreaktoroknál vagy lőszerraktáraknál indokolt, itt más-más kivitelű a védelmi rendszer. Hogyan készül a óriás teleszkóp? A csillagászati távcsövek tükreit különlegesen öntött, nagy üvegtömbökből készítik. A rendkívüli minőségi követelményeknek megfelelő üveget hosszú, bonyolult munka- folyamatokban formálják távcső-tükörré. A tükörfelület alakjának a lehető legnagyobb pontossággal szabályos mértani formának, általában forgási parabolidnak kell lennie, különben a távcsőbe érkező csillagfény nem gyűlik össze a megfelelő képpontokban. A nagy pontossági követelményeken kívül további nehézségeket okoz a hatalmas tükrök szállítása a távcső felállítása helyére, hiszen a csillagvizsgálók többnyire a távoli magas hegységekben vannak. Nagy gond a hatalmas szerkezet megfelelő alépítményének az elkészítése: az igen nagy tükrök üvegtömbjei esetében még a hatalmas saját súly miatti alak- változással és a külső hőmérséklet okozta méretváltozásokkal is számolni kell. A nagy méretű tükrös távcsövek készítésének egy új, sokat ígérő lehetőségét vitatták meg nemrégiben a Szovjetunió Tudományos Akadémiája fizikai és csillagászati osztályának az ülésén. A szakértők azt javasolták, hogy több kisebb, különálló tükörből építsenek óriási csillagászati távcsöveket. Ezeket a 0,5—1 méter átmérőjű kisebb tükröket elektronikus vezérlő- és számító- rendszerek állítanák be úgy, hogy a sok kisebb tükör egyetlen hatalmas forgási para- boloid-felületet alkosson. Ha a terv a gyakorlatban is beválik, eddig elképzelhetetlen méretű és teljesítményű csillagászati távcsöveket lehet majd készíteni. fl Hold nem kihűlt égitest Amerikai kutatók bizonyos mérési adatok alapján úgy vélik, hogy 1100 kilométer mélységben a Hold hőmérséklete eléri az 1400—1600 C- fokot. Ezek a hőmérsékleti értékek alátámasztják azt a feltételezést, amely szerint a Hold belsejében az anyag olvadt állapotban van. További érdekes adatokat szolgáltattak azok a szeizmomé- terek, amelyeket az Apolló, 12, 14, 15 és 16 expedíciók helyeztek a Hold felszínére. A Hold belsejében terjedő szeizmikus hullámok vizsgálataiból arra lehet következtetni, hogy a Holdon, a Földhöz hasonlóan, a kéreg és a köpeny elkülönül egymástól. A köpeny anyaga már 1000— 1100 kilométer mélységben olyan hőmérsékletű, amely közel áll az ottani anyag olvadáspontjához. A szakemberek számításai alapján a kéreg és a köpeny közötti határfelület 55—65 kilométer mélységben van. A 65 és 1000 kilométer közötti mélységben a szeizmikus hullámok terjedési sebessége csaknem állandó, s ez arra utal, hogy a köpeny anyagi összetétele egynemű, és sűrűsége majdnem állandó. w I műsorok: MIDII) KOSSUTH 8.27 És ha azt mondom. 8.57 Harsan a kürtszó! 9.27 Haydn: Esz-dúr szimfónia. 10.05 Iskolarádió. 10.30 Brahms-művek. 11.25 A gyermekjáték nemcsak játék! 11.40 Hatvan esztendővel ezelőtt. 12.35 Melódiakoktél. 14.00 Mindenki könyvtára. 14.30 Zenekari muzsika. 15.10 Bellini: Norma. 15.28 Ezeregy délután. 16.10 Bolyai János új világa. 16.30 Népdalcsokor. 17.07 Körmikrofon. 17.32 A kórusirodalom remekművei. 17.50 Kritikusok fóruma. 18.00 Szuper Liga asztalitenisz-mérkőzés. 18.30 Esti magazin. 19.30 Szuper Liga asztalitenisz-mérkőzés. 19.45 Kodály Zoltán (Arcképvázlat). 20.55 Virágének. 20.59 Szimfonikus zene. 22.20 Nóták. 22.55 Metronóm. 23.15 Mefistofele (operarészletek). PETŐFI 8.05 A Mapmr Rádió és Televízió énekkara énekel. 8.33 Operettek. 9.30 Független emberek. 10.00 A zene hullámhosszán. 11.55 Ifjúsági könyvespolc. 12.00 Népi zene. 12.33 Pécsi stúdiónk jelentkezik. 12.55 Schubert: I. szimfónia. 13.25 Édes anyanyelvűnk. 13.30 Zenés képeskönyv. 14.00 Rádiónapló. 17.00 Belépés nemcsak tornacipőben! 18.00 Mindenki iskolája. 18.33 Hét végi panoráma. 19.55 Slágerlista! 20.33 Szuper Liga asztalitenisz-mérkőzés. 20.43 A 04, 05, 07 jelenti. 21.13 Világhírű énekesek műsorából. 21.30 Dzsessz- muzsika. 22.43 Kamaramuzsika, 23.10 Népdalok. Szolnoki rádió 17.00-től 18.30-ig. Miskolci rádió 17.00 Hírek, időjárás — Feketén, fehéren. Adós fizess! Riporter: Tolnai Attila — Beatkedvelőknek — Téli tanfolyamok a mezőgazdaságban. .. Riporter: Borsodi Gyula. — Slágerpanoptikum. — 18.00 Észak-magyarországi krónika (A Parlamentből jelenti tudósítónk. — B.-A.-Z. megye fejlődéséről. — A Heves megyei KISZ-bizottság üléséről). — Filmzene. — Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. .. TEJ MAGYAR 15.55 Stop. 16.05 A Magyar Televízió szabadegyeteme. 17.00 Tévébörze. 17.10 Telesport. 18.20 Az Országházból jelentjük... 19.20 Tévé- torna. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Segítsetek! Segítsetek! (tévéfilm). 20.55 Most mutasd meg! 21.25 Zene, zene, zene. 22.25 Tv-híradó 3. 22 35 Tv-tükör. 2. mdsoi 19.00 En francois. 19.15 People You Meet. 19.30 Tv- híradó. 20.00 Bevezetés a modern költészetbe. 20.35 Rovarok. 21.00 Tv-híradó 2. 21.20 Magyarország—Jugoszlávia Szuper Liga asztalitenisz-mérkőzés. i
