Népújság, 1977. december (28. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-14 / 293. szám

Judit — ilyen HftO&npéit Történelmi lecke lányoknak és fiúknak Igen, az lenne a legegysze­rűbb, ha ezután a beszélge­tés után azt mondanánk; hogy borzasztó, hogy rettene­tes, hogy ezek a mai fiatalok, hogy felháborító, hogy ... De lássuk a beszélgetést, amelynek színhelye többek között a hatvani Jereván presszó, az elegáns egri Do­bos cukrászda, Gyöngyösön a Főtér, a Mátra Szálló előtt, ahol a legtöbb fiatal meg­fordul, s a helyszínek kö­zött van még a tanárképző fő­iskola pinceklubja és a bu- dapest—egri gyors is, A hely­színek felsorolása csak any- nyiból érdekes, hogy nem egyetlen város egy közös csoportjához tartozó fiata­lokról van szó. A partnerek a 16-tól 21 évig bezáródó korosztályhoz tartoznak. A partnereket a legközelebbi múltról faggatom. Az 1942-es 1956 közötti időről. Élő múlt. Egyik legfontosabb szakasza történelmünknek. És a part­nerek nem tudják, hogy ... BESZÉLGETÉS — Ne haragudjon, hogy megszólítom. Újságíró va­gyok. — Mi az, így akar ismer­kedni? — Nem, nem. Kérdezni sze­retnék. Tudja mit jelent az, hogy SAS-behívó? t A lány kissé szeplős és szemüveges. Levis-farmerja szép Vönálií végtagokon fe­szül. — Persze, a fiúm mondta, aki már Amerikában is járt repülővel. A SAS légitársa­ság — az angol nevét is tu­dom, Skandinávián Airlines System — olyan papírt ad ki minden pilótájának, hogy ha valamelyik társa megbeteg­szik, akkor köteles jelentkez­ni, hogy beugorjon helyette. ÚJ HELYSZÍN — Bocsánat, hogy megszó­lítom. Tudja, minek a rövi­dítése az ÁVH? — Igen. Illetve pontosan nem is tudom. A tévében szo­kott lenni valami mosópor­ral kapcsolatos a K. H. V. Vagy nem? — Bocsánat, meg tudná mondani, ki volt Rajk Lász­ló? — Újságíró. Vagy inkább valami mozgalmi ember, vagy ellenforradalmár — bizony­talanodik el a közgazdasági szakközépiskolás. — Nem, úgy hiszem, mégis inkább új­ságíró. — És mikor élt? — Úgy a század elején... — Bocsánat. (Szabvány szöveg.) Tudja ki volt Farkas Mihály? A válasz , kegyetlenül le­csap rám, mint egy rövid balhorog a harmadik menet végén. Csak azért nem szá­molnak ki, mert ülök. — Hogyne, ö volt a tizen­negyedik aradi vértanú, akit nem akasztottak fel, hanem főbe lőttek. — Kérem, meg tudná mondani, hogy mi volt a be­szolgáltatás ? — Az olyan volt, hogy a termények egy bizonyos százalékát be kellett adni a grófnak, vagy a helybeli földesúrnak. De ez még a második világháború alatt is volt, ha jól emlékszem. — Minek a rövidítése a NÉKOSZ? — A népi kollégiumoknak. — Mik voltak a népi kollé­giumok? — Ahová a nép fiai kerül­tek tanulni. — Kik és mikor? — Az ötvenes években, hogy pontosan kik voltak, azt már nem tudom. — Tudja, mi volt a mun­kaszolgálat? — Hogy mi volt? Most is az, ami. Az időszak, amíg le­telik egy műszak. — El tudná magyarázni, hogy mit jelentett a koncep­ciós per kifejezés? — Mit kell ezen magya­rázni? Egy per, aminek van valami koncepciója. Minden pernek van valami elgondo- lási vezérfonala. Én nem va­gyok járatos jogi dolgokban, de gondolom, hogy a bíró az ügy folyamán, úgy értem a tárgyalás folyamán, kialakít magának egy elképzelést. Ez a pernek a koncepciója. — Hallott a híres dunaúj­városi építkezésről? — Igen. Olvastam vala­mit. Az Esti Hírlapban, vagy a Hétfői Hírekben? Nem, most már tudom. Az Élet és Irodalomban volt egy nagy riport róla. — Mikor halt meg Rákosi Mátyás, és hol? Meg tudná pontosan mondani? Szégyenkező arckifejezés. Nem tudja megmondani a fia­tal srác. Segélykérőén pil­lantást vet a lányra, akivel együtt járnak minden bi­zonnyal, hiszen kettesben ül­dögélnek a presszó csende­sebb zugában, de a lány bi­zalmasan még azt is bevall­ja, hogy pontosan azt sem tudja, ki volt Rákosi Má­tyás. — Még egy kérdés. Mikor egyesült Magyarországon a két nagy munkáspárt? — Melyik két nagy mun­káspárt? TOVÁBB További kérdések és to­vábbi hasonló válaszok. Med­dig keli még kérdezni? Vagy helyesebben felkészítettük-e a válaszra, a helyes történel­mi válaszra — a mai való­ság érdekében — a mai ti­zenéveseket, a jövő generá­cióját? Szigethy András Ugyan milyen lehet egy tizenhat éves lány? Mint a többi. Amikor kihámozza ma­gát az orra hegyéig érő hosz- szú sálból és a kabátból, le­veszi a füléig húzott kötött sapkát, marad rajta egy vé­kony ing és a nadrág. Szibériába illő kellékek fe­lül, mediterrán semmiségek, alatta. — Különbnek érzi magát a többiektől? A kérdés láthatóan meg­hökkenti. Kutató tekintete, hosszas hallgatása azt jelzi, hogy a válaszon gondolkozik' — I-i-i-gen! — nyújtja el az első hangot, aztán kemé­nyen lezárja a szó végét. Mert Judit — ilyen. — Mondták már magának azt, hogy nem egészen ért­hető? — Hogyne, nagyon sokan mondták már a társaim kö­zül, hogy teljesen hülye va­gyok. Az lenne a normális, ha velük mennék diszkózni, beülnék a presszóba cigizni, járnék a fiúkkal, mint ők. és egyáltalán: valami értelmes dologgal foglalnám el magam. — Ehelyett? — Ehelyett mindennap le­megyek a pályára, legalább két órán át edzem. Most is, télen is. Utána haza, és van úgy, hogy csak későn kerü­lök ágyba. Az irodalom, a vers is nagyon érdekel. — Mindig felkészül a ta- nulnivajókból? — Hát... ! Is-is. Az írás­belit is hol megcsinálom, hol nem. A suliban aztán izgul­hatok. ha úgy alakul. — Barátja van? — Ha úgy, gondolja, járok-e valakivel, azt válaszolhatom: nem. Szinte kerülöm a fiú­kat. Azt különösen nem sze­retem, ha valamelyiküknek kocsija is van, mondjuk a papáét használja, mert ők csak nőzni szeretnek, az ér­zelmek nem érdeklik őket. — Volt már szerelmes? — Hogyne. Három évig tar­tott. Nagyon szép volt. Vége lett, mert 6... szóval: egy­szer el akartam menni hoz­zájuk, és azt mondta, a szü­lei erről nem tudnak, és... Ha így van, akkor hagyjuk abba, engem nem kell sem szégyellni, sem titkolni. — Mi a legjobb eredmé­nye? — A megyei ifjúsági és fel­nőtt csúcs, amit az idén fu­tottam négyszáz gáton. — Mit szeretne még elérni? — A sportban nem vágyom ennél többre, mert most is országosan az első hat között vagyok. Ez nekem elég. * — Országos bajnok nem szeretne lenni? — Nem. Ami ahhoz kell, az már nem éri meg. Az már rengeteg munkát igényel. — Mi a véleménye, maga hogyan fut, milyen a stílusa? — Sérülékeny vagyok. Leg­utóbb is meghúzódott a com­bom, és azóta sántítok. Bi­cegve futok. A karom most már jól tartom, a gát felett is stílusosan. Pedig ezért ko­rábban sokat hallgattafn az edzőmtől. — Láttam egy edzését. Amikor távot kellett futnia, időre, néhány kör után már szinte kínlódott. Azt vártam, hogy kidől a pálya szélére. — Előfordul, hogy a gyom­rom a torkomban érzem, hányinger fog el, még a lé­legzet is fáj. Ezen a holt­ponton kell túljutnom. Azt is tudom, hogy utána már min­den nagyon könnyű. Ilyenkor összeszorítom az öklöm, és azt r'ondom: gyerünk, Judit, gyerünk. — Megéri ezt a kínlódást? — Meg. Először magamért. Én erre is képes vagyok, mondhatom. Örülök az elért sikernek és büszke is vagyok rá. De azért is megéri, hogy az iskolában is tudják ró­lam, sportolok, eredményeket érek el, és emiatt egy kicsit másként néznek rám. Mit is mondhatunk még? Lukács Judit, a gyöngyösi Berze Nagy János Gimná­zium II. d. osztályának ta­nulója — ilyen. Tessék eldönteni: érde­mes-e egy tizenhat éves lány­nak így élnie, vagy ő azok közé a kevesek közé tarto­zik, akik kilógnak a sorból, talán még érthetetlennek is tűnik egész életmódjuk, vi­lágképük, véleményük ma­gukról és másokról? Lehet hozzászólni. (Qmf) Nagy Flórián a műhelyben, munka közben. (Fotó: Perl Márton) Míg mindezt megbeszéljük, gyakran nézeget a munka- padja felé, aztán rövidesen újra ott folytatja, ahol nem­régen abbahagyta. Az irodában a fiatal főnök kérdez először: — Mit mondott Flóri? — Hogy szereti a gépeket. — Akkor ehhez én még annyit tehetek hozza, hogy nagyon érti is. Mert sokan vannak, akik szeretik, de Fló­rián érti is. Így sokat segít, és szívesen, ezért aztán itt mindenki szereti. Azt viszont nem tudtam, hogy a KISZ- ben is ... de persze, annál jobb. Így még teljesebb lesz róla a képünk. (kt) Munka, ami tanulás is, szórakozás is Ügy ifjúmunkás portréja .. .az 1978-as VIT rendező országa. Minilexikonunkban most néhány, a szigetország­ra jellemző adatot közlünk. A Kubai Köztársaság a Nagy- Antillák legnagyobb szigetén és számos kisebb partmenti szigeten (a legnagyobb Pi­nos) terül el. A területe nem sokkal nagyobb Magyarorszá­génál. 114 ezer 524 négyzet- kilométer. 1960-ban 6.8 millió lakosa volt, többségük kreol, de sok a néger és a mulatt. A fővárosa — egyben a le­endő VIT-város — Havanna. Az egykor csak indiánok "'tta szigetet 1492-ben Ko­mb us fedezte fel. A spa­nyolok 1511-től gyarmatosí- ",'tták. s az indiánok nagyobb részét kiirtották. A kubai nép számos kísérletet tett arra, hogy visszanyerje szabadsá­gát és függetlenségét. Erre a Fidel Castro által vezetett népi forradalom győzelme után került sor. Kubában a 7—14 éves korú gyermekek iskoláztatása in­gyenes, a győzelem óta 11 ezer új tantermet adtak át, több egyetem kezdte meg a munkáját, így ma mintegy 25 ezer fiatal készül a leendő hivatására. Egyebek között ők — a munkás- és mező- gazdasági fiatalokkal együtt — az 1978-as VIT házigazdái. A boconádi gépjavító mű­helyben a munka megszokott hangjai. A fém hangjai ezek, az egymáshoz ütődő, surlódó, összecsavarodó fém hang­jai. A téli délelőttön is kel­lemes meleg van bent, a munkások olajfoltos, kék overállban dolgoznak, de a nagy gépektől sokszor perce­kig nem is látni őket. Ilyen­kor úgy tűnik, emberek nél­kül megy a munka, de az­tán csak feltűnik valaki, ki­emelkedik egy nagy gép bel- seiéből, amelyben eddig mélyre hajolva dolgozott. Láthatóvá lesz a műhelyt ér­ces hangokkal. meleggel, munkával megtöltő ember. Nagy Flórián öt esztendő­vel ezelőtt kóstolt bele ebbe a nagyszerűen természetes, egyszerű levegőbe, amelyet ismert már. Ez a levegő ép­pen olyan volt, mint a heve­si műhely, ahol korábban már három évet töltött el eredményes munkával, de az­tán, hogy lehetőség nyílt rá, hazajött, Boconádra. Barna hajú. barna bajszos fiatalember, huszonhat éves. — Mi azt hallottuk rólad, amit röviden úgy szoktunk nevezni, hogy kiváló a mun­kában is és az ifjúsági moz­galomban is... Mielőtt válaszolna, megva- kargatja halántékát a Jjarna svájcisapka alatt, majd az derül ki, hogy kapott ugyan már Hevesen egy „Kiválót”, egyet pedig most, november 7-re, de ezt mások is elmond­hatják magukról. Egyszóval, nem biztos, hogy éppen ő az. akiről írni kellene. Végre mégis meggyőzzük, hogy ez­úttal éppen ő a mi embe­rünk, és ekkor egyetlen mon­dattal elárulja kitüntetései titkát: — Nagyon szeretek gépek­kel dolgozni. Ezt a megjegyzést egy má­sik fiatalember is hallja, Nagy Sándor, aki fiatal ko­ra ellenére gépműhely vezető mérnök itt, Boconádon, és bi­zonyára egy hasonló írás ala- * nya is lehetne... Most azon­ban főnöki minőségben ré­szese a beszélgetésnek, fel­ajánlja, hogy szükség esetén kiegészíti munkatársa nyilat­kozatát, aztán már egy má­sik emberrel beszélget, utá­na egy gép gyomrát figyeli, mi pedig. Flóriánnal, igyek­szünk fényt deríteni arra a viszonyra, ami őt a gépekhez, és a gépek által a munkához fűzi. — Már gyermekkoromban is mindig a gépeket keres­tem, körülöttük tébláboltam. így választottam a mezőgaz­dasági gépszerelő szakmát. Tarnaszentmiklóson tanul­tam, nyolc évvel ezelőtt let­tem szakmunkás. Jól érez­tem magam Hevesen is, de itt annyival jobb, hogy kö­zelebb vagyok a szüléimhez. És még az, hogy mindenfé­le géppel megismerkedünk, így ez nekem nemcsak mun­ka, hanem tanulás és még szórakozás is. A többiek, akikkel a brigádunkban dol­gozunk. szintén így vannak, így tudunk elérni elég jó eredményeket. — Akkor a fizetés sem le­het rossz. — Én elégedett vagyok vele, három és fél körül van, és ebből félre tudok tenni. — Mire gyűjtesz? — A központi fűtést sze­retném bevezetni otthon. — Vezetőségi tag vagy a KISZ-ben is... — Igen, megválasztottak. Sokszor van valakinek vala­milyen problémája. Az én feladatom elsősorban az, hogy ezeket segítsek elintéz­ni. MAI műsorok: RADIO KOSSUTH 8.27: Szocialista brigádok akadémiája. 8.57: Zenevár. 9.12: A színháztörténész mondja. 9.22: Az írnokok mezeje. 10.05: „Nyitnikék”. 10.40: Válaszolunk hallgató­inknak. 10.55: Zenekari mu­zsika. 12.35: Tánczenei kok­tél. 13.20: Brigádnapló. 13.40: Mezők, falvak éneké. 14.00: Ezeregy délután... 14.30: Rosanna Carteri és Anton Dermota énekel. 15.10: Iskolarádió. 15.50: Vincze Ottó-Innocent Vin- cze Ernő: Pacem in terris! 16.10: Magyar szerzők mű­veiből. 16.44: Mindenki is­kolája. 17.00: Hasznos és haszontalan mulatságok. 17.30: Zenekari muzsika. 18.15: Németh László: Ho­mályból homályba. 18.30: Esti magazin. 19.15: „Ember az embertelenségben”. 20.00: Magyar tájak dalaiból. 20.29: Kis magyar néprajz. 20.34: Verdi: Simone Boccanegra. 23.28: Nóták. PETŐFI 8.33: Örökzöld dallamok. 9.30: A 04, 05, 07 jelenti. 10.00: A zene hullámhosz- szán. 11.33: A Szabó család. 12.00: A Pénzügyőr Zenekar játszik. 12.33: Kamarazene. 13.33: Mesélő zongoramuzsi­ka. 14.00: Körkapcsolás baj­noki labdarúgó-mérkőzések­ről. 14.55 Az abonyi szövetke­zeti népi zenekar játszik. 15.10: Komlóssy Erzsébet énekel. 15.25: Néhány perc tudomány. 15.33: Slágermú­zeum. 16.36: Kórusok. 16.50 Lóvátett lovagok. 17.00 ötödik sebesség. 18.00 Prognózisok és ami megva­lósul belőlük. 18.10: Köny- nyűzene. 18.33: Sanzonta­lálkozó. 18.50: Népi zene. 19.34: „Én mindig Pestről álmodom”. 20.00: Iránytű. 21.10: Töltsön egy órát ked­venceivel! 22.10: Kodály: Nyári este. 22.33: Zenés já­tékokból. 23.30: Schumann: d-moll trió. Szolnoki rádió 17.00-tól 18.30-ig Miskolci rádió 17.00: Hírek, időjárás — Tíz perc mezőgazdaság. A nagymiskolci Állami Gaz­daság a megyeszékhely éléskamrája. Riporter: Bor­sodi Gyula — A Homrogdi Népdalkor műsorából — Női dolgok, női gondok. Es­ti szabad idő. Riporter: Ja­kab Mária — Színészek éne­kelnek — Ne csak a cimke változzon! Önodvári Miklós jegyzete — Sport — 18.00: Észak-magyarországi króni­ka (Az SZMT elnöksége tájékoztatót tart a megye településpolitikai munkájá­ról — Befejeződött Egerben a Hazafias Népfont aktíva­ülése) — Karácsony János énekli dalait — Hírössze­foglaló, lap- és műsorelőze­tes. .. TE! MAGYAR 8.00: Tévétorna. 8.05: Isko­latévé. 9.45: Delta. 10.10: Kurtizánok tündöklése és nyomorúsága. 11.05: Lehet egy kérdéssel több? 11.35: Japán darvak. 14.00: Iskola­tévé. 16.35: 360° Carmen Sevilla körül. 17.00: Aján­dékosztó. 17.35: Postafiók 250. 17.50: Villanófény. 18.15: Együttműködés. 18.45: Szé­pen, jól magyarul. 19.20: Tévétorna. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Téli könyvvásár 1977. 20.50: Piramis. 21.30: Csak ülök és mesélek... 22.35: Tv-híradó 3. 2 műsoi 20.01: Jack Jones műsora 20.45: Franciaországi torzu­lások. 21.10: Tv-híradó 2 21.35: A fekete raktár (NDK bűnügyi tévéfilm).

Next

/
Thumbnails
Contents