Népújság, 1977. november (28. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-02 / 258. szám
Kedd esti külpolitikai kommentárunk: Lisszaboni november PORTUGÁLIÁBAN MARIO SOARES miniszterelnök szocialista pártjának „egyszínű” kabinetje kormányoz. A parlamenti erőviszonyok következtében — ez a kormány állandóan veszélyes szirtek között lavírozik. A nemzetgyűlési matematika egyszerű törvényei alapján elméletben bármikor megtörténhet, hogy a jelenlegi portugál vezetést megbuktatják. Az alkotmány értelmében erre akkor kerül sor, ha a kabinetet bármely kérdés kapcsán egy hónapon belül két ízben bizalmatlansági indítvánnyal leszavazzák. Ezt eddig a jobboldal sem merte megkockáztatni — ehhez túlságosan fenyegető a kormányzati káosz kísértete. A kommunisták ugyanakkor már régen figyelmeztették Soarest, hogy a szüntelen rögtönzés, a különböző csoportok kegyeinek keresése a parlamenti voksok reményében — hosszabb távon tarthatatlan magatartás. A PKP már a kezdet kezdetén baloldali egységfront kikovácsolását javasolta, ez a parlamentben is megköny- nyítené a kormány helyzetét. A válasz mindeddig „nem” volt. A LEGÚJABB HÍREK SZERINT a helyzet valamelyest megváltozott. A Soareséktől jobbra álló, Sa Carneiro által vezetett szociáldemokrata párt a napokban először lengette meg a bizalmatlansági indítvány Damoklész- kardját. Javaslata kimeríti az ultimátum fogalmát: csak akkor hajlandó „eltekinteni” a kormány megbuktatásának kísérletétől, ha az összefog a jobboldallal — viszont kizárja mindenfajta együttműködésből a kommunista pártot. Portugália — és a világ — érdeklődéssel várta, mi lesz a válasz erre a politikai zsarolásra. A nagy tekintélyű államfő, Eanes eleve kijelentette: helyteleníti a fenyegetés formáját és tartalmát, elítéli a kommunista párt bojkottjára szóló felhívást. Talán ez is hozzájárult ahhoz, hogy Soares kijelentse, nem hajlandó engedni ilyen nyomásnak, viszont hajlandó közös program kidolgozására a többi párttal, köztük a kommunistákkal is. A VÁLASZBÓL ÜGY TŰNIK: elkerülhető, vagy legalábbis elodázható a belpolitikai robbanás. A helyzet azonban arra figyelmeztet: a baloldali erők összefogására nagyobb szükség van, mint valaha. Harmat Endre Megoldódnak-e a portugál nemzeti problémák? Küldöttségünk moszkvai programja Alvaro Gunhal, a Portugál Kommunista Párt főtitkára kedden megerősítette pártja készségét arra, hogy közös platformot dolgozzon ki a szocialista párti kormánnyal a nemzeti problémák megoldására. Ugyanakkor a kormány előző nap erről kiadott nyilatkozatát Cunhal A francia hadügyminisztérium koholmánynak minősítette és kategorikusan cáfolta kedden azokat a híreket, amelyek szerint katonai szállítógépeken francia de- szantegységeket és hadfelszerelést irányítottak volna Mauritániába, vagy Marokkóba. „meglehetősen zavarosnak” minősítette, jelezve, nem ért egyet annak számos megállapításával. A Szociáldemokrata Párt „összetettnek” nevezte a kormánynyilatkozatot, míg a konzervatív CDS véleménye az volt, hogy a nyilatkozat „pozitív”. a nyolc eltűnt francia állampolgár ügyében Francia- ország testvérszervezete vegye fel vele a kapcsolatokat. „Csak a francia Vöröskeresztnek van rá joga, hogy Mauritániában, vagy másutt francia állampolgárok után kutasson” — szögezte le az elnök. (Folytatás az 1. oldalról) köztük a Népszava egykori számaival, amelyek az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt kongresszusáról és az 1905. évi orosz forradalom eseményeiről adtak hírt. Az egyik teremben rövid dokumentumfilm-ösz- szeállítást vetítettek le — a régi filmkockákon megelevenedtek 1919. május elsejének es.eményei, feltűnt a filmen a moszkvai Vörös téren Lenin társaságában Szamuely Tibor is. Egy másik egykori híradórészleten Kun Béla látható, amint a Magyar Tanácsköztársaság győzelmes napjaiban egy tömeggyűlésen beszédet mond. A múzeum tárlóiban sok olyan becses dokumentum is sorakozik, amely tükrözi, hogy a magyar népben mélyen élnek a lenini eszmék és hogy az Októberi Forradalom kitörölhetetlen hatást gyakorolt Magyarország dolgozó tömegeire. Ezt jelképezi az a vörös selyem zászló is, amelyen arannyal hímzett betűkkel a Csepel Vas- és Fémművek neve áll — a lobogót az SZKP XXV. kongresszusának küldte ajándékként a csepeli gyáróriás munkáskollektívája. Egy másik zászlót a Lenin Múzeumnak küldték a forradalom nagy vezére születésének 100. évfordulóján a Lenin nevét viselő magyar A Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság kormánydelegációja kedden Szófiában aláírta a két ország közötti, 1978. évi árucsere-forgalmi és fizetési jegyzőkönyvet. A jegyzőkönyvet magyar részről Tor- dai Jenő külkereskedelmi miniszterhelyettes, bolgár részről Krsztju Popov külkereskedelmi miniszterhelyettes írta alá. A tárgyalásokat a kölcsönös megértés jellemezte. Az aláírt jegyzőkönyv a két ország közötti árucsereforgalom további növekedését irányozza elő a következő évre, A tervezett érték meghaladja a 200 millió rubelt. Ez az 1977. évi árucsere-forgalomhoz képest jelentős növekedést jelent, s megteremti az 1976—1980. évi, hosszú lejáratú árucsere-forgalmi és fizetési megállapodás további sikeres teljesítésének feltételeit. A gépek és berendezések jelentős helyet kapnak a két ország közötti külkereskedeüzemek. Látható a kiállításon az a szoborkompozíció is, amellyel az MSZMP köszöntötte a XXV. kongresz- szust: az alkotás a Téli Palota megrohamozására induló munkásokat és katonákat ábrázolja, szép és beszédes jelképként. Az egyik teremben kedves jelenet tanúi. lehettek a múzeum magyar vendégei: ünneplőbe öltözött apró fiúk és lányok sorakoztak föl, hogy letegyék az úttörőesküt és megkapják életük első vörös nyakkendőjét. Fogadalmukban arra tettek ígéretet, hogy méltóak lesznek Lenin emlékéhez. A látogatás végén Kádár János a következőket írta a múzeum díszes vendégkönyvébe: „A Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatvanadik évfordulója — közös nagyünnepünk — alkalmából eljöttünk e gazdag, nagy múzeumba. hogy tisztelegjünk a halhatatlan Lenin emléke előtt”. Az emléksorokat Kádár János mellett a magyar delegáció többi tagja is aláírta. Ezt követően a magyar párt- és kormányküldöttség a Vörös téren a kíséretében levő szovjet személyiségekkel együtt felkereste Vlagyimir Iljics Lenin mauzóleumát. A mauzóleum falán hatalmas vörös rózsakoszorút helyeztek el, szalagján a malemben. Részesedésük az összforgalmon belül megközelítőleg 67 százalék. Az gyár és orosz nyelvű felirattal: „A nagy Leninnek — a magyar párt- és kormány- küldöttség.” A mauzóleum belsejében, ahol örök álmát alussza a forradalom lánglelkű vezére, némán tisztelegtek Lenin emléke előtt. Innen az ismeretlen katona sírjához vezetett a küldöttség útja. A Kreml falának tövében levő, nemesen egyszerű emlékmű, amely előtt állandóan ott ég az emlékezés lángja a második világháborúban a népek szabadságáért, a szovjet hazáért életét áldozott sok millió szovjet katonának állít emléket. „Dicsőség az elesett hősöknek” — ez a felirat áll a koszorún, amelyet Kádár János és a küldöttség többi tagja gyászzene hangjai' közben helyezett el a sírnál. A kegyeletes aktuson részt vett Vlagyimir Szerih altábornagy, Moszkva város katonai parancsnoka is. Lconyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, a Szc'jet'unió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke kedden a Kremlben átnyújtotta az Októberi Forradalom Érdemrendet Erich Honecker- nek, a Német Szocialista Egységpért Központi Bizottsága főtitkárának, a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsa elnökének. összforgalom mintegy 40 százalékát a szakosított termékek alkotják. A fe^TTerrendszerek eltiltásáról Magyar felszólalás az ENSZ-ben Az ENSZ-közgyűlés Politikai Bizottságának héttői ülésén a leszerelési kérdések általános vitájában felszólalt dr. Domokos- Mátyás nagykövet, a magyar küldöttség tagja, aki beszédében sürgette a vegyi fegyverek fejlesztésének, gyártásának és felhalmozásának eltiltásáról szóló nemzetközi egyezmény mielőbbi elfogadását. Javasolta, hogy a közgyűlés hozzon határozatot a tárgyalások meggyorsítására. Az új tömegpusztító fegyverek és fegyverrendszerek eltiltásának fontosságát hangsúlyozva rámutatott arra, hogy ezek nemcsak a nemzetközi légkör további javítását akadályozhatják, hanem új területekre terjesztik ki a fegyverkezési versenyt is, pazarolják az emberiség rendelkezésére álló erőforrásokat. A neutronbomba gyártásával kapcsolatos nyugati tervekről szólva hivatkozott arra, hogy világszerte, hazánkban is egyre növekvő felháborodás tapasztalható e különös kegyetlenséggel gyilkoló új fegyverfajta ellen. Az ENSZ-közgyűlésnek — mondta a magyar küldött — el kell ítélnie ezeket az embertelen terveket és olyan nemzetközi egyezmény mielőbbi életbe léptetését kell elősegítenie, amely elejét veszi mindenfajta új tömegpusztító fegyver kifejlesztésének és gyártásának. Az Egyesült Államok. Nagy-Brltannia és Franciaország megvétózta az afrikai országok előterjesztését a Biztonsági Tanácsban és ezzel megaka dályozta, hogy szankciót hozzanak létre a fajüldöző pretoriai rezsim ellen. Képünkön: a Biztonsági Tanács ülésterme. (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) Cáfolnak a franciák Mii keresnek a , Új magyar—bolgár árucsere-forgalmi jegyzőkönyv A helyzet péntek óta változatlan — hangoztatta a nyilatkozat —, csupán a hadsereg intervenciós egységeinél rendeltek el riadókészültséget. A hadügyminisztérium ugyanakkor sem megerősíteni, sem cáfolni nem volt hajlandó azokat a lapértesüléseket, amelyek szerint a francia haderő Mi- ragé IV. típusú felderítőgépei keresik Nyugat-Szahara területe felett a Polisario front támaszpontjait. A nyugat-szaharai Vörös- kereszt elnöke az algériai hírügynökségnek adott nyilatkozatában javasolta, hogy Bizottsági ülések Belgrádiján A belgrádi találkozó résztvevői kedden munkabizottságokban folytatták tanácskozásukat. Ezúttal mind az öt bizottság ülést tartott. A gazdasági kérdésekkel foglalkozó munkacsoport vitájában felszólalt Zoletnik Sándorné, a magyar küldöttség tagja, aki rámutatott arra, hogy a hosszú távra szóló együttműködési forma szilárd kapcsolatok kialakítását tételezi fel. rUlPnuisSű Í977. november 2-, szerda Oroszország mindent kimondott 12. „Az Ideiglenes Kormányt megdöntöttük...*’ Október 24-én este Lenin úgy döntött, elhagyja azt az illegális lakást a viborgi városrészben, ahol Finnországból való hazatérése óta rejtőzött és elmegy az események központjába, a forradalom akkori főhadiszállására, a Szmolnijba. „A biztonság kedvéért — írja Eino Ralija régi bolsevik — elhatároztuk, hogy kimaszkírozzuk. Amennyire lehetett, kicseréltük a ruháját, bekötöttük az arcát egy meglehetősen piszkos kendővel, mintha a foga fájna és öreg sapkát tettünk a fejére...” így érkezett meg munkatársaihoz az a férfi, akiről néhány óra múlva mindenki másnál többet írt nemcsak az orosz, hanem a világsajtó is. REGGELRE ELDŐLT Ezen az estén tíz óra körül Levickij tábornok a vezérkar képviselőjével folytatott telefonbeszélgetés során így fogalmazott: „Az a be-' nyomása az embernek, mintha az Ideiglenes Kormány egy olyan ellenséges állam területén volna, amely befejezte a mozgósítást, de még nem kezdte meg az aktív tevékenységet. S éppen az a tény, hogy a boisevi- kok, bár gyakorlatilag régen megvan a lehetőségük arra, hogy valamennyiünkkel leszámoljanak. mégis ennyire határozatlanok, feljogosít arra a feltevésre, hogy nem mernek ujjat húzni velünk ...” Körülbelül ugyanezekben a percekben küldte szét az Ideiglenes Kormány „Mindenkihez" címzett rádiótáviratát, amelyben közli, hogy nem adja meg magát és katonai segítséget kért a főhadiszállástól, amely „átírok is indított egy különítményt”. Október 25-én, az új időszámítás szerint november 7-én, éjjel két órakor működésbe lépett a történelem legjobban előkészített és vitathatatlanul legnagyobb horderejű fegyveres felkelésének gépezete. Nem a megindult osztagok létszáma — háromezer matróz, pár ezer vörösgárdista, mintegy húsz század elitkatona — döntött, hanem a tökéletes tudatosság, mind katonai, mind politikai értelemben. A lényeg az volt, hogy az akciót gyakorlatilag végrehajtó katonai ököl mögött minden vonatkozásban lebírhatatlan erő állt: a világ legnagyobb országának népe, amelynek forradalmi akaratát immár a leghaladóbb politikai csoport vezette, egy új világot álmodó-teremtő géniusszal az élén. Reggelre gyakorlatilag eldőlt a harc és délelőtt tízkor Lenin megírta a Forradalmi Katonai Bizottság Kiáltványát: „Az Ideiglenes Kormányt megdöntöttük. Az államhatalom a petbográdi proletariátus és helyőrség élén álló Forradalmi Katonai Bizottság kezébe ment át.” CSAK A TÉLI PALOTA... A fordulat olyan gyors, hogy sokan egyszerűen nem hiszik el, amit hallanak. Október 25-én 23.40 órakor Balujev tábornok, a nyugati front főparancsnoka telefonon kérdezte Cseremiszov tábornokot, az északi front főparancsnokát, igazak-e „a Petrográddal kapcsolatos híresztelések”. Cseremiszov: „Az Isten szerelmére, ezek nem híresztelések, hanem megbízható tények! Az Ideiglenes Kormány nem létezik, Kerenszkij miniszterelnök elvesztette hatalmát, a hatalom és Petrográd teljes egészében a forradalmi tanács kezén van..." Csak a Téli Palota állt még. John Reed ott volt azok között, akik rohamra indultak ellene. „Vezényszavak hangzottak, majd a sötétségben láthattuk a közeledő tömeget. Csendben jöttek, csak a léptek ütemes zaja és a fegyverek csörgése hallatszott. Csatlakoztunk az első sorokhoz. Mint valami széles fekete folyam, áradt a néma tömeg a Vörös Kapun. Egy előttem haladó vörösgárdista halkan megszólalt: — Vigyázzatok, elvtársak! Ne bízzatok bennük. Biztos, hogy lőni fognak.” „Amikor átjutottunk a kapun, elkezdtünk rohanni, meghajolva, szorosan egymás mellett. Ám a Sándor- oszlopnál hirtelen megtorpantunk, — Hányat öltek meg közületek? — kérdeztem. — Nem tudom. Körülbelül tízet... Átmásztunk n tűzifából emelt barikádon és a túloldalon ujjongva pillantottuk meg a tisztiiskolások eldobált fegyvereit. A főbejárat tárva-nyitva, az ajtókon át fény szűrődik ki és a hatalmas épület néma, mint a sír.” „FELÁLLT LENIN ÉS...” „Besötétedett — mondja el élményeit a Szoldatszkij Golosz 1917. október 27-i számában egy tiszt, aki a Téli Palotát védte a felkelőkkel szemben. — Az Auróra cirkálóról és még valamerről megkezdődött a tüzelés és ez erősen befolyásolta a Téli Palota helyőrségének hangulatát. Legelőször a kozákok soraiban mutatkoztak a csüggedés sorai... de senki sem óhajtotta a vérontást...” 1917. október 25-én (november 7-én) este 10 óra 45 perckor — tudósítanak a. történelmi krónikák — megnyílt a Munkás- és Katonaküldöttek Szovjetjeinek II. Összoroszországi Kongresz- szusa, amelynek 649 tagja közül immár 390 volt a bolsevik. Felállt az az ember, akinek oroszlánrésze volt e megváltozott arány — és az egész helyzet — kialakulásában; felállt Lenin és hivatalos határozati javaslat formájában előterjesztette harcos élete három nagy, megvalósuló álmát: a három dekrétumot — a földről, a békéről és a szovjethatalomról. Az éljenzés, kiáltozás, tapsvihar közepette, élete — és az emberiség története — e nagy pillanatában egyszerűen, pátosz nélkül tette, amit mindig: megfogalmazta, amit a tömegek akarnak. Az orosz tömegek, akiket elvezetett a győzelemig és a többiek, a holnapok győztesei. Harmat Endre ÍVégé)
