Népújság, 1977. november (28. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-02 / 258. szám

Az egész város vetélkedett Termelés és feldolgozás egy helyen Hevesi lucernaliszt Líbiába A zsákokba kész termék kerül. Munkában a lucernaliszt- készítő automata a Hevesi Állami Gazdaságban. (Fotó: Szántó György) Nem kellene sokáig ügyes­kednünk ahhoz, ha ki akar­nánk deríteni, hogy a no­vember 7-e tiszteletére ren­dezett közművelődési vetél­kedőben Gyöngyösön szinte az egész város részt vett. Tessék számolni: a nyolc leg­nagyobb ipari üzemben hány száz szocialista brigád dol­gozik. összesen hány tagjuk van és ennek következtében hogyan jut belőlük a statisz­tikai átlag alapján minden családra legalább egy. Igaz, a városi művelődési ház nagytermében már csak egy híján negyven brigádtag izgult, idegeskedett, lámpa- lázaskodott, versengett a végső sorrend kialakításá­ban. De az út, amit megtettek odáig...! ■ ■ ■ Semmi rendkívüli nem lát­szott sem a művelődési ház nagytermében, sem az aszta­lok mellett ülő tíz brigád négy-négy tagú csapatán, a játékvezető Ivády Jánosné is olyan magától értetődő természetességgel csevegett, irányított, szervezett min­dent, mintha valami baráti összejövetelen lett volna. Hogy ettől sokkal többről volt szó, jelezte az a tény, hogy a nézők között ott ültek a vállalatok vezetői is. Ök talán türelmetlenebbül, kis­sé feszengve, nem úgy, mint a „négyek” az asztalnál. Az is sokat mondott, hogy a zsűri elnöki tisztét Nagy Zoltán, a megyei pártbizott­ság politikai munkatársa töl­tötte be. A jelek tehát egy nem mindennapi eseményre utal­tak. A közművelődés szokat­lan kereteit rajzolták fel. Minden arra utalt, hogy itt nem „csak” egy szokásos ve­télkedő folyik, aminek a vé­gén megállapítják a sorren­det is, és lesznek boldogan tapsoló csapatok, ahogy lesz­nek kissé elkeseredett, le­hangolt emberek is. Ahogy később Szívós Jó­zsef, a művelődési ház igaz­gatója is megfogalmazta: — A közművelődési tevé­kenységnek egy olyan for­máját sikerült megvalósíta­nunk, ami több vonatkozás­Egy év múlva, 1978. októ­berében kell üzembe helyezni az Albertirsa és Vinyica kö­zötti 750 kilovoltos villamos távvezetéket, amelynek be­ruházásában hat KGST-or- szág — Bulgária, Csehszlová­kia. Lengyelország, Magyar- ország, az NDK és a Szov­jetunió — vesz részt. A lé­tesítményeket a Szovjetunió és Magyarország építi fel sa­ját területén, a többi tagor­szág pedig áruszállításokkal — Csehszlovákia a leágazó 400 kilovoltos távvezeték egyik szakaszának megépíté­sével — egyenlíti ki a beru­házásban vállalt kötelezett­ségeit. A magyar szakasz építésé­ben érdekelt vállalatok és felügyeleti szervek együtt­működési szerződést kötöt­tek, amit kedden írtak alá a vasasszakszervezet székha­zában. összesen 66-an: 18 vállalat igazgatója, párt- és szakszervezeti titkára, vala­mint 12 irányító és ellenőr­A csepeli dolgozókat kö­vetően újabb vállalatok je­lentették, hogy a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forrada­lom 60. évfordulója tisztele­tére jelentős exportterméke- , két, jó minőségben, határ­idő előtt elkészítettek, út­nak indítottak a Szovjetunió részére. A Salgótarjáni öblösüveg­gyár a felajánlott november 15-i határidőt is két héttel megelőzve befejezte idei szovjet exporttervét, elké­szült több mint 3.5 millió laboratóriumi üvegáru • és csiltárbúra. A tatai Hőtechnikai Ipari ban eltér a korábban meg­szokott gyakorlattól. Minde­nekelőtt : nagy tömegeket mozgósítottunk, késztettünk arra, hogy az előre megadott témakörökről ismereteiket kibővítsék, foglalkozzanak politikával, történelemmel, képzőművészettel és sok mással is. Azt is fontosnak tartjuk, hogy sikerült nyolc nagy vállalat együttműködé­sét megteremtenünk, és nem mellékes: a hivatásos nép­művelőkre bízták rá ennek a sajátos továbbképzésnek a lebonyolítását. ■ ■ ■ Az ötlet a MÁV Kitérő­gyártó Üzemtől indult el. Név szerint Kelemen Árpád igazgatótól. — Egészen véletlenül ju­tott az eszembe, hogy mit kellene csinálni — emléke­zik vissza kérdésünk nyo­mán. — Teljesen más dolog­gal voltam elfoglalva, ami­kor hirtelen belém vágódott: mi lenne, ha városi szintű vetélkedőt rendeznénk. A megvalósítás nem ment ilyen könnyen. Többször kellett tanácskoznunk a csatlakozó üzemek vezetőivel. Minden alkalommal magam is részt vettem ezeken a megbeszélé­seken, ezt kötelességemnek tartottam. — A pénzügyi dolgok ren­dezése is könnyen ment? — Nem mondhatnám. Mi­helyt forintról esik szó, a pénzügyi szakemberek meg­merevednek, egyszerre más­ként beszélnek. De a nehéz­séget inkább az okozta, hogy nem mindig a döntésre jo­gosult személyek jelentek meg a megbeszéléseken. Idő­be tellett, mire az illetékes személy véleménye ismertté vált. Az a vállalatonként! néhány ezer forint végül is nem nagy összeg. Ha mind­annyian külön-külön rendez­tünk volna vetélkedőt, talán még többe is került volna, mint így. Ez világos beszéd. ■ ■ ■ A KAEV versenyzői két dologban is elütöttek a töb­biektől. Először is csak hár­man voltak és nem négyen. Másodszor pedig abban, hogy ző szervezet — öt miniszté­rium, több pártbizottság, ta­nács és különböző főhatóság — képviselői látták el kéz­jegyükkel a szerződést. Eb­ben magas színvonalú össze­fogásra, kölcsönös segítség- nyújtásra vállaltak kötele­zettséget, hogy a csaknem ötmilliárd forint értékű be­ruházási feladatot kifogásta­lan munkával, késés nélkül, pontosan az előírt határidőre teljesítsék. A 750 kilovoltos villamos távvezeték-összeköttetés lét­rehozása lehetővé teszi, hogy a Szovjetunió 1978. és 1980. között 1300 megawattal nö­velje a KGST-országokba irányuló villamosenergia-ex- portját, amelyből 600 mega­wattot kap Magyarország — mondotta a szerződést mélta­tó ünnepi beszédében Sem- lyén András, a Nehézipari Minisztérium távlati tervezé­si és beruházási főosztályá­nak helyettes vezetője. Az együttműködés eredménye­Szövetkezet az 1977-re ren­delt 50 millió forint érté­kű, nagy teljesítményű hű­tőberendezések utolsó pél­dányait csomagolta a hét elején, így valamennyi té­telt határidő előtt küld a szovjet gyümölcstárolók, hű­tőházak. baromfifeldolgozók, sajt- és konzervgyárak ré­szére. A Minőségi Cipőgyárban az ez évre rendelt 3 millió 700 ezer párból 3 milliót már elkészítettek a Szovjet­unió részére, s december közepéig az utolsó szovjet exporttétel is elhagyja a gyárat. valamennyien nők voltak, hímzett, fehér blúzban. — A negyedik társuknak váratlan családi esemény jött közbe, azért hiányzik közü­lünk. Pedig nagyon jó volna, ha itt lenne. Ezt a Kékesi Gyopár nevet viselő szocialista brigádból Tannert Lászlóné mondta. — önként vállaltuk a ve­télkedőben való részvételt, nem minket jelöltek ki — közölte a rend kedvéért Hár­maik Imréné. — Rendszeresen összejöt­tünk. és elmondtuk egymás­nak. mit tanultunk, mit is­mertünk meg abból az anyagból, amit egymás kö­zött kiosztottunk — emléke­zett a felkészülés időszakára Tóbi Katalin. Vagyis: sokat forgatták a könyveket, de csak ők, né­gyen, a maguktól vállalkozó csapattagok. A brigád többi része legfeljebb együttérzett velük. A két feleség nyugod­tan készülhetett, a férjek nem morgolódtak, hiszen ők is ipari üzemi dolgozók, tud­ják jól, hogy van ez. Amikor „félidőben”, a lé­legzetvételnyi szünetben azt is megkérdeztük tőlük: ho­gyan vannak megelégedve eddigi szereplésükkel, nem titkolták csalódottságukat. A végén megengesztelődtek, hi­szen a „tisztes” középme­zőnyben végeztek. ■ ■ ■ Óriási pontkülönbséggel győzött az Izzó Puskás Tiva­dar brigádja. Régi vetélke­dők. Tavaly is ott voltak a legjobbak között, az idén is végigküzdöttek minden szel­lemi versenyt — váltakozó sikerrel. A második helyezést az állami építők Semmelweis brigádja érte el, míg a har­madik a kitérögyáriak Lenin brigádja lett. A győztesek novemberben körutat tesznek a Szovjet­unióban, a másodikok egy szép Csehszlovákia—NDK út­vonalat járnak be, míg a harmadikok Ungvár és Mun­kács környékére utaznak. A döntő, valamennyi részt­vevője anyagilag is jól érté­kelhető jutalomban részesült. G. Molnár Ferenc ként Magyarország villamos- energia-importja csaknem megkétszereződik. A KGST komplex programjának meg­felelő közös beruházással megvalósuló 750 kilovoltos távvezetékkel a világ egyik legnagyobb egyesített ener­giarendszere jön létre. (MTI) A telefonszolgálat vidéki nagyobb beruházásai közül az idén adták át rendelte­tésének a szegedi 13 600 ál­lomásos Crossbar-központot. Szerelik Debrecen 17 500, Eger 8000 és Tatabánya 6000 állomásos központját. A tervidőszakban még Győr 12 300, Pécs 7000, Salgótar­ján 6000. Kazincbarcika, Miskolc és Szekszárd 4000— 4000, Leninváros 3000, Paks 2000 állomásos új központot kap. A bővítéssel egyidőben bekapcsolódnak az országos távhívó hálózatba Tatabá­nya, Eger. Kazincbarcika, Mosonmagyaróvár, Szek­szárd. Paks, Salgótarján és Leninváros. valamint a hoz­zájuk csatlakozó körzetek kisebb telefonközpontjai. Az adatok igazolják, hogy meg­valósulóban van a posta ötödik ötéves tervének egyik fő célja, a kedvezőtlenebb feltételekkel működő vidé­ki hálózat gyorsabb ütemű fejlesztése. Az ország telefonközpont­jainak 83 százaléka automa­tizált, a hozzájuk csatlakozó állomások közül még mint­egy százezer — egy-két ki­Régi múltja van a szarvas­marha-tenyésztésnek a He­vesi Állami Gazdaságban. Ez évek óta meghatározza a növénytermelés szerkezetét is. A gazdaságban a gabo­na és az aprómagvak mel­lett létfontosságú a takar­mánytermelés. Legfontosabb a lucerna, amely az utóbbi években vezető helyet vívott ki ma­gának a takarmányok közül. Ezt a magas fehérjetartal­mú növényt ma 563 hektá­ron termelik az állami gaz­daságban. Hogy miért ilyen nagy területen, annak két oka is van. A gazdaságban öt eszten­dővel ezelőtt létrehoztak egy 300 vagonos, magyar gyárt­mányú automatizált lucer- naszárító üzemet, ahol egy­ben lucernalisztet is készí­tenek, naponta 3—4 vagon­nal. Az üzem, amely azóta mán megtermelte azt a rá­fordított költséget, amit an­nak idején a létesítésére fi­zettek, a gazdaság saját szükségletén túl a hazai el­látásra és exportra is ter­mel lucernalisztet. Másrészt még az idén év végéig 600-ra növelik a te­hénállományt, miután az ál­lami gazdaság a tejterme­lésre szakosodott. Noha a meglevő nagy létszámú szarvasmarha-állomány te­nyésztésére már két eszten­deje az agárdi AGRO- KOMPLEX által kidolgozott korszerű tartási és takar­mányozási módszert vezet­ték be, az etetésnél bizonyos mennyiségű lucernalisztre így is szükség van. A pillangós takarmány­termelés tehát további fej­vétellel mind vidéken — ké­zi kapcsolású. A falvakban például még a legrégibb, in- duktoros berendezésekkel látják el a szolgálatot, amely többségében a délután 3—4 óráig nyitva tartó postahi­vatalok üzemidejéhez igazo­dik. Annak érdekében, hogy a települések a hivatalok zárása után se maradjanak telefon nélkül, a posta az ország 2456 helységében szerelt fel úgynevezett se­gélykérő állomást, amely a legközelebbi éjjel-nappal ügyeletes központhoz csat­lakoztatva lehetővé teszi a folyamatos telefonkapcsola­tot. Az elmúlt években 1239 telefont is felszereltek. Egv- egy ilyen berendezés ára 50 000—150 000 forint. Az arányosabb fejlesztést szolgálja a posta ötödik öt­éves terve, amely a távbe­szélő-szolgálatban a köz­pontkapacitás bővítésének gyorsítása érdekében vi­szonylag nagyobb beruházást biztosít a vidéknek. A terv­időszakban a helyi telefon­központ-hálózatra — az elő­ző. öt év 3,9 milliárdjával szemben — 5,3 milliárd fo­rintot fordítanak, ebből a lesztés előtt áll az állami gazdaságban. 1980-ig a mos­tani 563 hektárról 700 hek­tárra növelik a termőterü­letet. Bár most még nincs lehetőség az öntözésre, mert a vizet a zöldség- és a komlótermelésre hasznosít­ják, de az V. ötéves . terv végére a várhatóan megépü­lő tarnabodi tárolóból vizet kapnak majd a lucernaföl­dek is. Erre azért is szük­ség lesz, mert az idei 70 mázsás hektáronkénti át­lagtermést három év alatt 10 mázsával kívánják nö­velni a hevesiek. A takarmánygazdálkodás és a lucernalisztkészítő üzem fejlesztési tervét a közel­múltban készítették el a Gödöllői Agrártudományi Egyetem kompolti kutatóin­tézetének munkatársai. En­nek alapján a növekvő te­rületen teljes gépesítéssel oldják meg a lucernaterme­lést. A betakarított pillan­gós takarmányt pedig szá­rítják, majd lisztet készíte­nek belőle. Az idén elegendő lucerna termett, így májustól egé­szen november közepéig fo­lyamatosan rendelkezésre áll a zöld pillangós a nagyszá­mú szarvasmarha-állomány­nak. Emellett 220 vagon lu­cernalisztet is készítettek a tavalyi 169 vagonnal szem­ben. Akkor a rendkívül szá­raz, aszályos időjárás miatt nem termett több. A zsákok­ba csomagolt lucernalisztből 100 vagonnal a Heves me­gyei Gabonaforgalmi és Ma­lomipari Vállalatnak adtak el, 100 vagonnal pedig az Állami Gazdaságok Keres­kedelmi Irodájának közre­budapesti bővítésre 1.6 mil­liárd, vidékre ennek több mint kétszerese, 3,7 milliárd forint jut. 1980-ig mintegy 207 000 állomással bővül az országos központkapacitás, amelynek körülbelül a fele a vidéké, és ez jó kétszere­se az előző tervidőszakénak. A központbővítések még korántsem teszik lehetővé az érintett területeken a te­lefonigények teljes kielégí­tését. Egyrészt azért, mert elsősorban a szolgáltatások minőségének javítására. a kapacitások végső határáig kihasznált központok túlter­helésének csökkentésére tö­rekednek, másrészt a tele­fonhoz nem elegendő csak a központbérendezés, szükség van hozzá megfelelő háló­zatra. amely éppen vidéken nagyrészt elavult légvezeté­kekből áll. A nagyobb ütemű fej­lesztés a tervidőszak végé­re azt teszi lehetővé, hogy a 100 lakosra jutó beszélő­helyek száma országos át­lagban 11,5-re — Budapes­ten 32-re. vidéken 5,4-re 'emelkedjék. (MTI) működésével Líbiába és Olaszországba exportáltak a hevesiek. A többit pedig — csak­nem 20 vagonnal — a sa­ját állatállomány takarmá­nyozására fordítják. 100—150 mázsát a hevesi áfész kis­állattenyésztő szakcsoportjá­nak biztosítottak, ezzel is segítve a háztáji gazdálko­dást. A lucernaliszt-terme- lés és -értékesítés az állami gazdaságnak 10 millió fo­rint árbevételt jelentett az idén. Amellett, hogy a lucerna­termő területet növelik, a fehérjetakarmányon kívül nagy súlyt fordítanak a rét- és legelőgazdálkodásra is. A növekvő szarvasmarha-állo­mány fűigénye indokolja, hogy megvalósítsák az ön­tözéses gyepgazdálkodást is. A kompolti kutatók útmu­tatásai alapján jövőre és 1979-ben 50 hektáron telepí­tenek új gyepet, 80 hektár ősgyepet pedig felújítanak. Mentusz Károly Pazarló állattartás Lapunkban is többször szóvá tettük már, hogy a megye állattartó gazdaságai meglehetősen sokat paza­rolnak a takarmányozás­ban — amikor veszni hagy­ják például a tejüzemi mellékterméket, a közis­mert savót. Szakemberek véleménye szerint ugyanis a rendkívül olcsó folyadék lényegesen drágább szemes terményt pótolhat: minden hat liternyi mennyisége egy kilogramm „abrakot” he­lyettesíthet. Nos, mégis — csupán az egri tejüzemben — 12—15 ezer liter savó folyik el na­ponta ma is a csatornákon, miután nem akad elég ér­deklődő iránta. A literenkénti 10 filléres árat is soknak tartják talán a gazdaságok — vagy a szállítástól, a „bajlódástól” húzódoznak? Nem lehet tudni. Akár ez, akár pedig az lehet az oka a közöm­bösségnek — érthetetlen. S ez utóbbi igazolására hivatkozhatunk a legutóbbi jelentkezők egyikére, a fel- sötárkányi tsz-re is, amely-. nek hetente négy alkalom­mal is megéri fuvareszkö­zeivel felkeresni az egri üzemet. Mi több: még ab­ban is fantáziát lát. hogy a mintegy 250 hektoliternyi savóból Kerécsendre szál­lítson. Ha ráfizetne erre. aligha jelentkezne újra meg újra az üzemnél. Hiszen a felső- tárkányiak — és a hozzájuk hasonló gondolkodásúak — munkáját is minden bi­zonnyal a gazdaságossag vezérli. (—ni) MmsiaGi 1977. november 2., szerda Szocialista szerződés a 750 kilovoltos távvezeték magyar szakaszáoak építésére Exporttermékek a Szovjetuniónak határidő előtt Meggyorsul a vidéki távbeszélő-hálózat iejlesztése Eger is a távhívó hálózatban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents